KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3239)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.44/30/2001.
Tárgy: INTEGRÁL Rt. I. számú és a CSŐSZER Rt. II. számú kérelmezők jogorvoslati kérelmei a Kunszentmárton Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az INTEGRÁL Rt. (5540 Szarvas, Árpád u. 10., továbbiakban: kérelmező I.) és a CSŐSZER Rt. ( 1103 Budapest, Gergely u. 81., képv.: dr. Pomezanski Zoltán ügyvéd, 1095 Budapest, Mester u. 1., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet a Kunszentmárton Város Önkormányzata (5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1., képv.: továbbiakban: ajánlatkérő.) "szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak, a Döntőbizottság kérelmezők jogorvoslati kérelmére megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) bekezdését, a Kbt. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel a 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000–30 000 Ft, azaz harmincezer–harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a tárgyi munkák beszerzése érdekében a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása céljából a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 49. számában 2000. december 6-án ajánlati felhívást tett közzé.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában előírta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni, és ehhez meghatározta az elbírálás részszempontjait és azok súlyszámait a felhívás 13. b) pontjában az alábbiak szerint:
– műszaki tartalom és ajánlati ár közötti összhang 8
– helyi munkaerő foglalkoztatása 6
– megajánlott részszámlázási ütemterv 5
– vállalási határidő 2
– szavatosság, garancia 4
A részszempontok értékelési pontszáma: 1–10 pont.
Az ajánlati felhívás 4. pontjában ajánlatkérő a teljesítés határidejeként 2002. december 31. napját határozta meg.
Ajánlatkérő az eljárásban az ajánlattételhez ajánlati dokumentációt is készített ajánlattevők számára, mely tartalmazta a részletes szerződéses feltételeket és az elbírálás szempontjait. Ajánlatkérő a dokumentáció 8. oldalán a megvalósulás ütemezése körében az alábbi előírást adta meg: Megvalósulási ütemezés 2001-ben 77%, 2002-ben 23%. Ajánlatkérő a felhívás 9. "a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltétele" pontjával összhangban a dokumentációban lehetővé tette a részteljesítést ajánlattevők számára, részszámlák benyújtásával. A számlázás tekintetében ajánlatkérő 60 napos fizetési határidőt jelölt meg.
A dokumentációból megállapítható volt, hogy a közbeszerzéssel megvalósítani kívánt beruházás tulajdonképpen már egy meglévő hálózat fejlesztését, a város további utcáinak a meglévő csatornahálózatra történő bekapcsolását jelenti.
A dokumentáció részét képezte az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízjogi létesítési engedélye, amely kiadásának feltétele volt az üzemeltető hozzájáruló nyilatkozata. A Tiszazug Vízmű Kft. üzemeltetői hozzájárulását megadta, az abban foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani. A vízjogi létesítési engedély 2000. február 28. napján került kiadásra, a határozat 1. példányából kapott az üzemeltető Tiszazug Vízmű Kft.
Ajánlattételi határidőig, 2001. január 16. 10.00 óráig 13 ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a kérelmezőkön túl a SZOLVÍZ Kft., a DEBMUT Rt., a SADE Magyarország Kft., az AUTARK Kft., a SÁMA Kft., a VAKOND Kft., az ÉKISZ Építőipari Kft., az Energia Control Bt., a HÓDÚT Kft., a GEOSAURUS Kft. és a BIOFLOTT Kft.
Ajánlatkérő lebonyolítója végezte el az értékelést. A beérkezett ajánlatokat megvizsgálta és megállapította, hogy az ajánlatok a formai követelményeknek megfelelnek. A tartalmi vizsgálat és értékelés alapján rögzítette, hogy 4 ajánlat kirívóan alacsony árat tartalmaz, ez az ajánlattevők piaci tájékozatlanságát jelzi. Elvégezték az ajánlatok pontozását. Az önkormányzat képviselő-testülete a 22/2001. (I. 30.) sz. határozatával hozta meg az eljárást lezáró döntését.
Az eredményhirdetésre 2001. január 31-én került sor. Ajánlatkérő a VAKOND Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 206 ponttal, 2. helyezett a kérelmező lett 195 ponttal. Az eredményhirdetés előtt 9 óra körül az AUTARK az ajánlatát visszavonta. Ajánlatkérő az összegzést az eljárásról 2001. január 1. napján elkészítette és ajánlattevők részére megküldte, majd észlelve, hogy az összegzés technikai-adminisztrációs okok miatt téves és hiányos adattartalommal került közlésre, kijavításra került és 2001. február 21. napján megküldték az ajánlattevők részére.
Kérelmező I. 2001. február 5. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérelmében kifogásolja ajánlatkérő döntését amiatt, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesként. Véleménye szerint ajánlatkérő a "helyi munkaerő foglalkoztatása" és "szavatosság, garancia" szempontokat következetlenül és a sérelmükre helytelenül értékelte, mert a megismert adatokból az állapítható meg, hogy az ő ajánlatuk volt a jobb a fenti két részszempontból, és ezt az adott pontszámok nem tükrözik.
Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmező I. a jogorvoslati tárgyaláson kérelmét kiegészítette és valamennyi értékelési szempont tekintetében vitatta ajánlatkérő döntését. Kérte továbbá a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg ajánlatkérő döntését az ajánlatok érvényessége szempontjából, hogy megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott feltételeknek, valamint annak a vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő rendelkezik-e megfelelő referenciával a beszerzés tárgyára, mivel tudomására jutott, hogy nyertes ajánlattevőt egy másik – ugyancsak szennyvízcsatorna-építés tárgyú – közbeszerzési eljárás során alkalmatlannak minősítették.
Az ajánlatában helyi vállalkozóként bevonni kívánt Tiszazugi Vízmű Kft. összeférhetetlenségével kapcsolatban előadta, hogy a társaság mint közüzemi szolgáltató igénybevételére azon okból került sor, mivel a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése, valamint 22. §-a alapján bizonyos szolgáltatások végzésére kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik, ezen szolgáltatás a Kbt. 9. § (2) bekezdés a) pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki. Álláspontja szerint, amennyiben a többi ajánlattevőnél nem kizárólag közszolgáltatói tevékenység végzésére kerül igénybevételre a Tiszazugi Vízmű Kft., úgy abban az esetben fennáll az összeférhetetlenség, hiszen 100% tulajdonosa a társaságnak ajánlatkérő.
Kérelmező II. 2001. február 12. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az összegzésben foglaltak alapján kifogásolja ajánlatkérő döntését és mind az öt szempont értékelését. Szerinte a pontozás helytelen, mert az egyes bírálati szempontokon belül nem a kedvezőbb ajánlati elem kapta a magasabb pontszámot, illetve az azonos ajánlatok nem azonos pontszámot kaptak. Véleménye szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot a kiválasztott nyertessel szemben ő tette. Ajánlati áruk a legkedvezőbb volt, valamint az ár részletezése nélkül annak műszaki tartalma, illetve az árral való összhangja meg sem ítélhető. A helyi munkaerő foglalkoztatása szempontjából egyetlen lényeges adat a foglalkoztatni szándékozott személyek száma, mely nem helyettesíthető cégek megnevezésével. Nyerteshez hasonlóan 2 részszámlát kívánnak benyújtani, ajánlatkérő által adott pontszámuk mégis kettővel alacsonyabb. A vállalási határidőnél sem kaptak azonos pontszámot az azonos időt tartalmazó ajánlatok, továbbá ennél a szempontnál álláspontja szerint nem is vehető figyelembe a nyertes által az 1 éves üzemeltetésre tett felajánlás. A szavatosság és garancia értékelésénél – még ha kellő biztosíték nélkül is – az Integrál Rt. ajánlatában tett 20 éves vállalás valóban aggályos, de az értékelésnél mégis az ajánlatokban levő vállalásokat kell figyelembe venni.
Álláspontja szerint mindazok az ajánlattevők megsértették a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontját, akik ajánlatukban alvállalkozóként megjelölték a Tiszazug Kft.-t, ajánlatkérő pedig azzal sértette meg a törvény rendelkezéseit, hogy az összeférhetetlenségre tekintettel nem állapította meg, hogy az alvállalkozó bevonására tekintettel mely ajánlatok érvénytelenek.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelmek elutasítását kéri.
Előadja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlati felhívásban megadott szempontok alapján értékelte az ajánlatok tartalmi elemeit, s azokra adott pontszámok tükrözik az ajánlatok közti különbségeket, így jogszerű értékelést követően határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként a nyertest. Előadta, hogy a pontszámok megállapításánál figyelembe vették azt a körülményt is, hogy 13 ajánlatot kellett pontozniuk, ezért kérelmező I. által kizárólag a két ajánlattevőre (nyertes és a saját ajánlata vonatkozásában) elvégzett pontozása, és abból arra történő következtetés, hogy ajánlatkérő jogsértő módon járt el, teljesen félrevezető.
Álláspontja szerint a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak nem kerültek megsértésre, egyrészt mivel a Tiszazug Vízmű Kft. vezető tisztségviselői, hozzátartozói nem vettek részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az eljárás más szakaszába sem kerültek bevonásra, másrészt a Társaság nem végez a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységet. Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn a Tiszazug Kft. vonatkozásában, úgy véleménye szerint az összeférhetetlenség megállapításának nincs helye. Ezen túl hivatkozott arra, hogy az alvállalkozóval szembeni összeférhetetlenség megállapítása nem vonja maga után az egész ajánlat érvénytelenségét, kizárólag azt, hogy az összeférhetetlen alávállalkozó nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
Egyéb érdekelt Vakond Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy az értékelés mindenben megfelel a Kbt. rendelkezéseinek, hibás az, amikor a Kérelmező I. csak a két ajánlatot hasonlítja össze és figyelmen kívül hagyja azt, hogy 13 ajánlat érkezett. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen hozta meg az eljárást lezáró döntését, mely során a felhívásban megadott szempontok szerint bírálta el és értékelte az ajánlatokat.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.44/5/2001. számú, február 7-én kelt határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratanyag alapján a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás keretében a vizsgálat tárgyává tette a Kbt. 31. § (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok ajánlatkérő általi betartását, s erről tájékoztatta és nyilatkozattételre hívta fel az ügyben érdekelt feleket.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy megalapozza-e az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő 100% tulajdonában lévő társaság alvállalkozóként (helyi vállalkozóként) való igénybevétele ajánlattevők részéről.
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdései a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzíti.
Ennek alapján ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Ezeknek az alapelveknek a közbeszerzési eljárás egész menetében érvényesülniük kell.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője; az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; ezen személyek hozzátartozói.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a több ajánlattevő (köztük a nyertes és a kérelmező I.) ajánlatában helyi alvállalkozóként bevonni kívánt szervezetként megjelölésre került a Tiszazug Vízmű Kft.
Ezen társaságnak – a hivatalból megkért cégkivonat tanúsága szerint – egyszemélyes tulajdonosa az ajánlatkérő. Ezen túlmenően megállapítható az iratokból, hogy a Tiszazug Kft. a városban már működő közmű üzemeltetője, amelynek bővítése képezi a vizsgált beszerzés tárgyát.
A dokumentációt képező vízjogi engedélyeztetési tervből, valamint magából a kiadott vízjogi engedélyből megállapítható volt, hogy a Tiszazug Kft. mint üzemeltető bevonásra került az engedélyezési eljárásba. A tervezés alapját képezte a közmű üzemeltetője által készített szennyvíz-csatornázási állapotterv, valamint az üzemeltető részt vett a tervegyeztetéseken.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a tervezett vízimunka vagy vízi létesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) – az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő – nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását meg kell kérni.
A fent kifejtettek alapján a Tiszazug Kft. a Kbt. 31. § (2) c) bekezdése alapján az eljárásba bevont személynek tekinthető, akivel szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenség fennáll a közbeszerzési eljárásba való bevonásra tekintettel.
Kbt. 31. § (5) bekezdése kimondja továbbá, hogy a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
Kbt. 52. § (1): Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A fent hivatkozott rendelkezések alapján amennyiben az összeférhetetlenségi szabályok megsértésre kerültek, úgy az eljárás további szakaszában nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó (függetlenül attól, hogy az alvállalkozói minőség 10% feletti vagy sem) az olyan gazdálkodó szervezet, amellyel szemben az összeférhetetlenség fennáll.
A Kbt. 10. § q) pontja kimondja, hogy alvállalkozó az a szervezet, (személy) amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja, vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést.
Ajánlatkérőnek tehát meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses gazdálkodó szervezet – az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez történő igénybevételével – alvállalkozónak minősül, avagy a Kbt. 10. § q) pontjában meghatározott kivételek valamelyike alá tartozik, s így nem minősül a törvény értelmében alvállalkozónak.
Az összeférhetetlenség vizsgálatát ajánlatkérőnek az érvényesség körében kell elvégeznie, annak érdekében, hogy az ajánlatok elbírálási szakaszában már csak érvényes ajánlatok kerüljenek összehasonlításra.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem szerzett be a – Kbt. 31. § (4) bekezdése szerinti – nyilatkozatot a Tiszazug Kft. eljárás előkészítésében bevont társaságtól, ugyanakkor nem vizsgálta az ajánlatok felbontását követően sem az ajánlattevők és alvállalkozók összeférhetetlenségét és ezzel megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában értékelési szempontként határozta meg a helyi munkaerő foglalkoztatását (6 súlyszámmal). Azok az ajánlattevők, akik a Tiszazug Kft.-t bevonni kívánták a teljesítésbe, mint a helyi vállalkozót jelölték meg, amellyel ajánlatukat kívánták előnyösebbé tenni és nyertességüket elősegíteni.
Ajánlatkérőnek az érvénytelenség körében az összeférhetetlenség fennállásának körében vizsgálnia kellett volna, amennyiben az az ajánlatokból, illetőleg ajánlatokhoz csatolt szándéknyilatkozatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlattevők milyen tevékenység végzésére, milyen minőségben kívánják igénybe venni a Tiszazug Vízmű Kft.-t. E körben kerülhetett volna sor annak tisztázására, hogy a kérelmező I. által hivatkozottak szerint a megjelölt társaság – a bevonás minőségére tekintettel – egyes ajánlattevők vonatkozásában alvállalkozónak minősül-e.
Az iratokból a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen érvényességi kérdés vizsgálata nélkül hozta meg eljárást lezáró döntését és határozta meg az eljárás nyertesét.
Mivel nyertes ajánlattevő is megjelölte helyi vállalkozóként bevonni kívánt szervezetként a Tiszazug Kft.-t, és ajánlatkérő elmulasztotta az összeférhetetlenség vizsgálatát, így a nyertes személyére vonatkozóan döntését a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértésével hozta meg.
Tekintettel arra, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelésének, illetve az eljárást lezáró döntésének felülvizsgálatára irányult, a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a meghatározott elbírálási részszempontok fényében, és az alábbi megállapításokat tette:
Az első bírálati részszempontként ajánlatkérő a műszaki tartalom és ajánlati ár közötti összhangot jelölte meg.
Amennyiben ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra tekintettel egyes ajánlattevők ajánlati ára irreálisan alacsony, az értékelést megelőzően a törvény rendelkezései betartásával magyarázat kérése formájában tisztáznia kell ennek okát [Kbt. 57. § (2) bekezdés], hiszen, ha az ajánlat nem fedi le az előírt műszaki tartalmat, úgy az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ha a vizsgálódás eredménye az ajánlat érvényességét alátámasztja, úgy ajánlatkérő értékelés alá vonhatja az ajánlatot.
A bírálati szempont értékelésénél elsősorban a felhívás és a dokumentáció szerinti ajánlatkérői igény kielégítésének teljességéből és minőségéből kell kiindulnia ajánlatkérőnek, s e körben azt vizsgálnia, hogy ennek milyen módon tettek eleget ajánlattevők, egyebekben az ajánlati árat kell értékelni. Az ezen részszempont körében végzett értékelésnek tükröznie kell, hogy az előírt műszaki tartalomra mely ajánlattevő ad alacsonyabb árajánlatot.
A második értékelési részszempontként a helyi munkaerő foglalkoztatása került meghatározásra.
Ha ajánlatkérő ezen közérdekű célt az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása során előnyként értékelni kívánja, akkor a Kbt. 35. § (1) és a (3) bekezdése szerint eljárva meg kell határoznia egyértelműen a felhívásban (dokumentációban) az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét, hogy a közérdekű cél megvalósítását ajánlatkérő milyen módon fogja értékelni, és azt az ajánlattevők miként tudják elősegíteni, továbbá ezen bírálati részszempont súlyszámát, mely az ellenérték súlyszámának legfeljebb 110%-a lehet.
E részszempontnál ezen feltételek egyértelmű meghatározása és az értékelés során történő érvényesítése nélkül nem biztosítható az ajánlatok valós tartalmi elemei alapján történő értékelés követelménye.
A harmadik értékelési szempont: A megajánlott részszámlázási ütemterv.
E körben ajánlatkérő az ajánlattevők által az ajánlatban tett kifejezett nyilatkozatait értékelheti az ajánlatok valós tartalmi elemeiként. Ajánlatkérőnek itt is a dokumentációban meghatározott kifejezett igényéből kell kiindulnia és ennek tükrében értékelnie az ajánlatok valós tartalmi elemeit. E részszempontnál az értékelés részét nem képezheti olyan körülmény, amely más részszempont vizsgálatához tartozik. Egyes ajánlati elemek több részszemponton belül történő értékelése is ellentétes a törvény alapelveivel, és az objektivitás ellen hat.
A negyedik értékelési szempont a vállalási határidő.
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a beruházás befejezésének véghatáridejét. Az értékelés során ajánlatkérőnek az ajánlattevők vállalási határidőre vonatkozó vállalásait kell értékelnie, mint az ajánlatok valós tartalmi elemeit, e körben sem kerülhet sor olyan körülmények értékelésére (pl. üzemeltetésre tett ajánlat), amely nem a bírálati részszempont körébe tartozik, sőt amire ajánlatkérő nem is kért ajánlatot.
Az ötödik bírálati részszempont körében ajánlatkérő a szavatosságot, garanciát határozta meg.
E részszempontnál is érvényes, hogy ajánlatkérőnek az egyes ajánlatokban foglalt kifejezett, egyértelmű nyilatkozatokból kell kiindulnia az értékelés során, s kizárólag e részszempontba tartozó vállalások kerülhetnek értékelésre.
Miután a Döntőbizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdése megsértését már egyébként is megállapította, az érdemi bírálat körében további jogsértés kimondását mellőzte.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 23.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
