KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3250)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.22./12/2001.
Tárgy: az Alcatel Hungary Kft. jogorvoslati kérelme az APEH közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alcatel Hungary Kft. (1116 Budapest, Kondorfa u. 10., képviseli dr. Máttyus Ádám ügyvéd, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi út 2., képviseli dr. Mészáros Tünde jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az APEH egyes telephelyeinek telefonalközpont modernizációja a dokumentációban foglaltak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent 43. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlat benyújtására ajánlatkérő lehetőséget adott oly módon, hogy kizárólag az ajánlati dokumentáció G-2. pontjára lehetett maximum kétváltozatú ajánlatot benyújtani.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 60
– műszaki elvárásoknak megfelelés és garancia 40
Pontszám valamennyi részszempontra 1–10-ig
Az ajánlati felhívás 16. pontja az egyéb információk között előírásokat tartalmazott az ajánlat érvényességével kapcsolatosan. Ajánlatkérő e pontban előírta többek között, hogy az ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlott szállításra kerülő berendezések rendelkezzenek Hírközlési Főfelügyelettől származó típusengedéllyel és származási bizonyítvánnyal, valamint az elvárásoknak való megfelelést az ajánlat követelmény sorszámára való hivatkozással kell ajánlattevőnek jeleznie, illetve az ajánlat részletes és összesített pénzügyi ajánlatot tartalmazzon, megjelölve minden egyes részegység, modul, kártya stb. egységárát, mely egységárak tartalmazzák az installálási munkadíjat, szállítási költségeket is.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, mely dokumentációban megfogalmazta a telefonalközponttal kapcsolatos elvárásait G-1–G-26. sorszám alatt. A garanciával kapcsolatos elvárásait W-1–W-5. pont alatt és a tanfolyammal, dokumentációval kapcsolatos elvárásait D-1–D-6. pontig. A teljesítéssel kapcsolatos elvárásait és fizetési feltételeit pedig I-1–I-8. pontban foglalta össze.
Ajánlatkérő azt is közölte, hogy a dokumentációban szereplő összes elvárás teljesítése alapkövetelmény, amely elvárás nem teljesítése esetén az ajánlat érvénytelennek minősíthető.
Ajánlatkérő külön meghatározta a telefonközpont interfészeivel, portjaival, a végkészülékekkel, kezelői munkahellyel, és a kapcsolódó számítógépes munkahellyel kapcsolatos elvárásait. Külön mintát adott az összesített pénzügyi ajánlat elkészítéséhez.
Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlatok értékelésének szempontját az alábbiak szerint:
Súlyszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
– I. Telefonalközpontokra vonatkozó elvárások 1,2 12
– II. Garanciával kapcsolatos elvárások 0,4 4
– III. Tanfolyammal, dokumentációval kapcsolatos elvárások 0,4 4
– IV. Teljesítéssel kapcsolatos elvárások 0,4 4
– V. A telefonalközpont interfészeivel, portjaival kapcsolatos elvárások 0,5 5
– VI. Végkészülékkel kapcsolatos elvárások 0,8 8
– VII. Kezelői munkahellyel és kapcsolódó számítógépes munkahellyel kapcsolatos elvárások 0,3 3
Összesen: 40
– VIII. Ajánlati ár 6,0 60
Maximálisan elérhető pontszám: 100
Adható pontszám részszempontonként: 1–10-ig.
Az ajánlatok bontására 2000. december 6-án került sor.
Ajánlatot nyújtott be a Matávcom Kft., és a Siemens Telefongyár Kft. Konzorciuma két változatban, az Ericsson Magyarország Kft., a Primus-Net Kft., a HTCC Tanácsadó Rt. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2001. január 4-én az Ericsson Magyarország Kft.-nek írásban jelezte, hogy ajánlatában öt helyen számítási hiba található, melyet kijavított és így ajánlati ára módosul, illetve tisztázó kérdést tett fel a tárgyban, hogy a belső forgalom ellenőrzésének díját tartalmazza-e az ajánlati ára. Ajánlatkérő hasonló módon a Primus-Net Kft.-t is értesítette arról, hogy az ajánlati árát korrigálja.
Az ajánlatkérő a többi ajánlattevőt a tisztázó kérdés tartalmáról nem tájékoztatta, csupán arról, hogy tisztázó kérdés feltevésére került sor, illetőleg egyúttal közölte a többi ajánlattevővel, hogy az Ericsson Magyarország Kft. és a Primus-Net Kft. ajánlati árát a Kbt. 43. § (7) bekezdésében foglaltak alapján módosította.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta a Kbt. 55. § (6) bekezdésére hivatkozással, amelyről 2001. január 4-én kelt levelében tájékoztatja az ajánlattevőket.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésére bírálóbizottságot hozott létre és az ajánlatokat érdemben elbírálta.
Ajánlatkérő 2001. január 15-én faxon értesítette az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetésre 2001. január 16-án 9.30 órakor kerül sor. Az eredményhirdetésen ajánlatkérő nyertesként az Ericsson Magyarország Kft. ajánlatát hirdette ki, a második legjobb ajánlatnak a Matávcom Kft. és a Siemens Kft. "B" változatú, harmadik legjobb ajánlatnak pedig a Matávcom Kft. és Siemens Kft. "A" változatú ajánlatát hirdette ki.
Ajánlatkérő az eljárás összegzéséről készített tájékoztatóját 2001. január 22-én megküldte az ajánlattevők részére.
A kérelmező 2001. január 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. A jogorvoslati kérelmében kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár korrigálását jogsértő módon végezte el, a 100 M Ft-os nagyságrendű árdifferencia feltehetően ajánlatmódosítás eredménye, nem pedig számítási hibára visszavezethető korrekció.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontjáról 2001. január 15-én a késő délutáni órákban értesítette az ajánlattevőket, ez pedig a Kbt. 24. §-ának esélyegyenlőségi alapelvébe ütközik. Továbbá kérelmező hivatkozott arra, hogy az ajánlatában 10%-os kedvezményt biztosított, ezen felül több műszaki konstrukciót is javasolt.
Ajánlatkérő azonban ezeket a kedvezményeket nem vette figyelembe és a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem is tett fel kérelmezőnek tisztázó kérdést. Továbbá sérelmezte az ajánlatok elbírálását olyan szempontból, hogy az ajánlatára indokolatlanul kevesebb pontszámot kapott.
Ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy a rendelkezésre álló iratanyagból egyértelműen megállapítható, hogy az árkorrekciót az Ericsson Magyarország Kft. és a Primus-Net Kft. vonatkozásában a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján, mint számítási hibát hajtotta végre.
Az eredményhirdetés időpontjával kapcsolatosan jogsértést nem követett el. Az eredményhirdetés időpontját olyan időpontban közölte, amely alkalmas volt az ajánlattevőknek arra, hogy az eredményhirdetés napján ténylegesen megjelenhessenek.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az ajánlati felhívásban pontosan meghatározta az alternatív ajánlatadás lehetőségét és korlátait. Kérelmező által megajánlott kedvezmény és több műszaki konstrukció nem ebbe a körbe tartozott. Tisztázó kérdés feltevése egyébként sem kötelezettsége ajánlatkérőnek, csupán lehetősége. Az ajánlatok értékelését a megadott elbírálási szempontok alapján végezte. Kérelmező által elért pontszámok tükrözték az ajánlata tényleges tartalmát.
A Siemens Kft. érdemi észrevételében egyetértett a kérelmező jogorvoslati kérelmével a tekintetben, hogy álláspontja szerint az ajánlati árak korrigálása nem a Kbt. 43. § (7) bekezdés alapján történt meg. Szerinte is az eredményhirdetés időpontjáról későn értesítette ajánlatkérő az ajánlattevőket, amellyel sérült a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésben foglalt versenytisztaság, nyilvánosság és esélyegyenlőség alapelve.
A Primus-Net Kft. érdemi észrevételében arra hivatkozott, hogy az ajánlatában végrehajtott számítási hiba korrekcióját sérelmezte, és nem fogadta el.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
A Döntőbizottság az Ericsson Kft. ajánlatának átvizsgálása alapján megállapította, hogy az összesített pénzügyi ajánlatban a H-1. sorszám alatt szereplő 2 db-os csatlakozási igénynél csak egységár került feltüntetésre, a megajánlott mennyiséggel történő felszorzás elmaradt. A K-1. sorban hasonló számítási hiba volt fellelhető.
Ajánlatkérő a fent hivatkozott törvényi rendelkezés alapján jogszerűen végezte el a korrekciót, amely alapján az Ericsson Kft. ajánlati ára módosult, erről ajánlattevőket értesítette.
A Primus-Net Kft. ajánlata esetén a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. Az ajánlati dokumentáció garanciával kapcsolatos elvárások körében előírta W-1. alatt, hogy ajánlattevőknek 3. év teljes körű garanciát kell vállalniuk.
A Primus Net Kft. ezen előírás teljesítését oly módon vállalta; hogy az üzembe helyezést követő 13. hónap első napjától az üzembe helyezés 60. hónap első napjáig üzemeltetési díjat számol fel, azonban ezen üzemeltetési díj összegét az ajánlati ára nem tartalmazta, ezt az összeget a felolvasólapon nem szerepeltette. Ajánlatkérő az üzemeltetési költség összegével korrigálta az ajánlati árat.
Ez tény, hogy nem számítási hiba korrekciójának minősül, azonban a Primus-Net Kft. ajánlati árát az üzemeltetési költség összegével az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében növelni kellett. A Primus-Net Kft. az ajánlatkérőnek címzett 2001. január 9-én kelt levelében maga sem vitatta, hogy amennyiben ajánlatkérő az első három évre várható összes költséget számolja, úgy a teljes díj, amelyet ajánlatkérőnek három év alatt ki kell fizetnie, megegyezik azzal az összeggel, amellyel ajánlatkérő az ajánlati árat korrigálta. Ajánlatkérő e körben tehát jogsértést nem követett el.
A Kbt. 61. § (2) bekezdése szerint az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni.
E szakasz ajánlatkérőnek azt a kötelezettséget írja elő, hogy az eredményhirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni, azonban a Kbt. kogens előírást nem tartalmaz a tekintetben, hogy ez milyen módon, milyen időpontban kell, hogy megtörténjen.
Az tény, hogy a közbeszerzési eljárás egész folyamata során érvényesülnie kell az esélyegyenlőség elvének.
Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt egységesen 2001. január 15-én tájékoztatta az eredményhirdetés 2001. január 16-i időpontjáról.
A fentiekből következően az esélyegyenlőség elve sérelmet nem szenvedett. Az eredményhirdetés időpontjának közlése tekintetében tehát ajánlatkérő terhére jogsértés e tekintetben nem állapítható meg.
Ajánlatkérő jelen eljárásban a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét pontosan meghatározta, kizárólag az ajánlati dokumentáció G-2. pontja tekintetében volt lehetőség alternatív ajánlattételre.
G-2 "A" változat:
Egy gyártótól származó többféle típus az adott kapacitásigényeknek megfelelően.
G-2 "B" változat:
Az előírt kapacitásoknak megfelelő kiépítettségben azonos gyártójú és típusú (azonos hardver) berendezés.
Kérelmező a felolvasólapon egy árat adott meg, nem jelölte meg, hogy a G-2. pontra vonatkozóan többváltozatú ajánlatot ad.
Az ajánlatban fellelhető nyilatkozatában szerepelt kérelmezőnek, hogy homogén alközponti rendszer megrendelése esetén a hardver eszközök árából 10%-os kedvezményt biztosít.
Ez a kedvezményes megajánlás nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, hiszen az alternatívajánlat-adás lehetőségét ajánlatkérő kizárólag a G-2. pont előírása alapján tette lehetővé. Kérelmező ezen megajánlását ajánlatkérőnek nem kellett figyelembe vennie.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. fenti rendelkezésének alkalmazása ajánlatkérőnek azonban nem kötelezettsége, csupán lehetősége.
Az ajánlattevő feladata, hogy ajánlatát oly módon készítse el, hogy az egyértelmű legyen ajánlatkérő számára.
A fenti rendelkezés alapján ajánlattevő nem bízhat abban, hogy ajánlatkérő az ajánlat esetleges nem teljesen egyértelmű tartalmi elemeit a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján egyértelműsíti.
Ajánlatkérő számára a kérelmezői árajánlat tisztázó kérdés feltevését nem tette szükségessé, tisztázó kérdés feltevésére ajánlatkérő nem kötelezhető, így ennek elmaradása sem róható ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő az 5. számú melléklet szerint az összegzést elkészítette, azonban az nem tartalmazta a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását. Ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárásban készítette el a részletes indokolást, amelyet levelében jelzett, hogy kizárólag a Döntőbizottság részére küldi meg.
A Kbt. 45. § (1)–(2) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.
Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.
A Kbt. 61. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.
A Döntőbizottság a fenti törvényhely rendelkezéseinek figyelembevételével megállapította, hogy üzleti titokként nem kezelhető az az információ, adat, amelyre ajánlatkérő a döntését alapította.
Ajánlatkérő a döntéssel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelennek is minősíthető lett volna, mert az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározott érvényességi feltételek közül háromnak nem felelt meg az ajánlata, azonban a verseny érdekében nem az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról döntöttek, hanem az értékelésnél vették figyelembe.
A kérelmező álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nem nyilvánította, úgy az értékelés körében nem vehette figyelembe az érvényesség kérdéskörébe tartozó feltétel meglétét.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Kérelmező ajánlata nem vitathatóan érvénytelennek minősül, mert ajánlatkérő az egyéb információk között az ajánlati felhívás 16. pontjában érvényességi feltételként előírta, hogy "az elvárásoknak való megfelelést az ajánlat a követelmény sorszámára való hivatkozással jelezze".
Kérelmező ajánlata ennek az előírásnak nem felelt meg, csupán egy mindenre kiterjedő általános nyilatkozatot tett.
Ajánlatkérő előírta továbbá, hogy az ajánlott szállításra kerülő berendezések rendelkezzenek Hírközlési Főfelügyelettől származó típusengedéllyel és származási bizonyítvánnyal, ezzel szemben kérelmező a 2112 típusú analóg telefonkészülékre a HIF-engedélyt nem csatolta ajánlatához.
Ajánlatkérői elvárás volt továbbá, hogy az ajánlatok részletes és összesített pénzügyi ajánlatot tartalmazzanak, megjelölve minden részegység, modul, kártya, rendszerszekrény, bővítőszekrény, analóg és digitális telefonkészülék, egyéb kapcsolódó eszköz, berendezés, licenc, szoftver, szoftver feature, tanfolyam stb. egységárát, mely egységárak tartalmazzák az installálási munkadíjat, szállítási költségeket is. Az ajánlati dokumentációban mellékelt mintatáblázat szerinti összárakat tartalmazza a pénzügyi ajánlat.
Kérelmező ennek az előírásnak sem tett maradéktalanul eleget, egy általános jellegű nyilatkozatot tartalmaz az ajánlat sorszám nélkül, részletes pénzügyi ajánlatot nem tett, nem terjed ki például a rendszerszekrényre.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelennek minősül, így a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese nem lehet.
Ennek alapján a kérelmezői ajánlatot a nyertes ajánlattal nem lehet összehasonlítani, ajánlatkérőnek a kérelmezői ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
A fentiekből következően a kérelem meglapozatlan a tekintetben is, hogy kérelmező ajánlatának értékelése nem megfelelő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 26.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
