KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3253)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt sz.: D.76/27/2001.
Tárgy: Wiedemann Rt. I. sz., Kötiviép" B Kft. II. sz., Alterra Kft. III. sz. és a Hegedűs & Schmidt Kft. IV. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmei és a Közbeszerzések Tanácsa elnöke indítványa Fadd Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) kezdeményezésére, valamint Wiedemann Rt. (7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók B. u. 15/B., továbbiakban: kérelmező I.), a Kötiviép" B Kft. (5000 Szolnok, Gáz u. 1., képviseli: dr. Varga Judit ügyvéd, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., továbbiakban kérelmező II.), az Alterra Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós u. 30., képviseli: dr. Németh László jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező III.), valamint a Hegedűs & Schmidt Kft. (7130 Tolna, Bethlen G. u. 17., képviseli: dr. Vereczkei Dénes ügyvéd, 7130 Tolna, Deák F. u. 14., továbbiakban kérelmező IV.) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet Fadd Nagyközség Önkormányzata (7133 Fadd, Dózsa Gy. u. 12., nevében eljáró Cetaso Nova Kft. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Fadd és társult községeiben szennyvízcsatorna-beruházás és szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtottak be a kezdeményező iratnak, az I. és a III. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, valamint a 53. § (2) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság a II. és IV. számú kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a I. és III. számú kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000–30 000 Ft, azaz harmincezer–harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Egyebekben az eljárással felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő Fadd, Gerjen, Dunaszentgyörgy települések szennyvízcsatorna-hálózatának megépítésére és Tolna város szennyvíztisztító telepének 400 m3/nap nagyságú kapacitás bővítésére kért ajánlatokat.
A tárgyi beruházás megvalósítása érdekében társult Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy települések a beruházás lebonyolítása tárgyában megállapodást kötöttek. A megállapodás 4. pontja értelmében a gesztori feladatok ellátásával Fadd Nagyközséget bízták meg a társult önkormányzatok. A megállapodás 7. pontja rendelkezett arról, hogy a gesztori feladat a közbeszerzési eljárás megindításakor veszi kezdetét és a beruházás pénzügyi lebonyolításáig tart.
A társult önkormányzatoknak a beruházás lebonyolítása tárgyában megkötött és fent idézett megállapodása értelmében a közbeszerzési eljárásban a társult Önkormányzatok képviseletében Fadd Nagyközség Önkormányzata járt el mint ajánlatkérő. A nyílt előminősítéses eljárásra szóló részvételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 2000. október 25-i számában tette közzé.
A részvételi (előminősítési) szakaszban a részvételi felhívás és dokumentáció előírásai szerint kellett összeállítani a jelentkezéseket.
A 2000. november 20-i határidőre 8 jelentkezés érkezett a következőktől: Bau Team Kft., Hoffmann Rt., Betonútépítő Rt., Délviép Kft. és a négy kérelmező. Ajánlatkérő valamennyi jelentkezést – a Betonút Rt. kivételével, mivel az késve érkezett – elfogadta és ezen döntését 2000. december 7-én hirdette ki.
Az ajánlati felhívást 2000. december 8-án küldték meg az ajánlattevőknek.
A felhívás szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján, az alábbi részszempontok segítségével történik:
súlyszámok
– műszaki teljesítés tartalma 5
– a jólteljesítés biztosítékai 4
– vállalási ár, fizetési feltételek 3
– helyi munkaerő alkalmazása 2
Adható ponthatár: 1–100-ig.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek a műszaki terveken kívül része volt a részletes előírásokat tartalmazó "Ajánlati dokumentáció". Eszerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolása tekintetében ajánlattevői nyilatkozatot kértek a változást illetően, valamint a formai és tartalmi követelményeket határozta meg ajánlatkérő részletesen az alábbiak szerint a dokumentáció 27. oldalán:
"Figyelmeztetés!
Az alábbi nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat (2. pont) csak akkor kell megtenni, illetve csatolni, ha az ajánlattevő (alvállalkozója) vonatkozásában olyan változás állt be, mely alapján a minősítésének ismételt megítélésére van szükség (pl. jogutódlás). Amennyiben az előzőek nem állnak fenn, úgy az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerinti nyilatkozat megtételét és az alábbiak (2.1.1–2.1.9. pontok) teljesítését írja elő kötelezően ajánlatkérő. Az ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy az előminősítési szakaszban alkalmas minősítést kapott, tehát a Kbt. 44. § és 46. §-ban megfogalmazottak ismételt teljesítésére – kivéve az előzőekben meghatározottakat – nincs szükség.
2.1. Az ajánlat tartalmazzon egyértelmű nyilatkozatot arról, hogy ajánlattevő
2.1.1. az ajánlatot az ajánlatkérő által közzétett " Ajánlati felhívásban" megjelölt tárgyban adja be,
2.1.2. az "Ajánlati felhívásban" és a dokumentációban foglaltakat elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2.1.3. az ajánlatot az "Ajánlati felhívásban" és a dokumentációban előírt feltételeknek megfelelően készítette el,
2.1.4. kész és képes a Dokumentációban meghatározott tárgyban szerződéses jogviszonyt létesíteni és a szerződést teljesíteni,
2.1.5. ellene csőd- vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, végelszámolás alatt nem áll,
2.1.6. nyilatkozat, hogy ajánlatkérő vagy annak megbízottja jogosult a nyilvános adatok körében (pl. IM céginformációs szolgálat stb.) a cégre vonatkozó adatokat gyűjteni annak érdekében, hogy a nyilatkozatok valódiságát ellenőrizhesse.
2.1.7. részéről a közbeszerzési eljárás megnyerése esetén a Szerződés aláírására ki jogosult,
2.1.8. mikro-, kis-, középvállalkozásnak minősül, vagy egyéb kategóriába tartozik, azaz nem tartozik a vonatkozó törvény hatálya alá.
2.1.9. 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, továbbá az ajánlatot jegyző és ha nem ugyanaz a személy a szerződés aláírására jogosult személy, akkor ezen személy aláírási címpéldányát is eredeti, másodlati vagy közjegyző által hitelesített másolati formában."
Ajánlatkérő írásos kérdéseket is megválaszolt, valamint 2001. január 5-én helyszíni bejárást rendezett.
Az ajánlatok bontására 2001. január 18-án került sor. Heten tettek ajánlatot: a négy kérelmező, a Délviép Kft., a Hoffmann Rt. és a Bau Team Kft.
Az ajánlatok értékelése során a lebonyolító CETASO-NOVA Kft. (továbbiakban lebonyolító) elvégezte az ajánlatok formai és tartalmi szempontú vizsgálatát. Az ajánlatkérő (a társult önkormányzatokkal együttes ülésén) 2001. február 4. napján a lebonyolító előkészítő anyaga alapján elkészített előterjesztést vitatta meg és meghozta az eljárását lezáró döntését, melyet nyilvánosan 2001. február 5-én hirdetett ki. Egy ajánlat kivételével valamennyi ajánlatot érvénytelennek nyilvánítottak, így az egyetlen érvényes ajánlattevőt, a BAU-TEAM Kft.-t hirdették ki az eljárás nyertesének. Az összegzést megküldték az ajánlattevőknek 2001. február 9-én. Több ajánlattevő kérte a döntés részletes indoklását. Ezt ajánlatkérő 2001. február 8-án kelt levelében megadta számukra.
A négy kérelmező ajánlata érvénytelen lett, amelynek részletes indokait ajánlatkérő az alábbiak szerint fogalmazta meg:
Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Rt.
– Az ajánlatában megsértette a folyamatos sorszámozásra vonatkozó dokumentációbeli előírást, mert a csatolt cégkivonat 8/1, 8/2, 8/3 számozással van ellátva.
– Ezen túlmenően az ajánlattevő ajánlatában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ba ütköző mértékű hitelkonstrukciót ajánl meg. A dokumentáció előírásai szerint a jogszabályba ütköző megajánlást az ajánlatkérő érvényteleníteni köteles.
KÖTIVIÉP Közép-Tisza Vidéki és Telekommunikációs Kft.
– Az ajánlati dokumentáció VI. fejezet 2.1.9 pont alatt támasztott követelményt az ajánlattevő nem teljesítette, nem csatolt be aláírási címpéldányt.
– Az ajánlatban szereplő összes oldal nem folyamatosan sorszámozott, ezzel megsérti a dokumentáció előírásait.
Alterra Építőipari Kft.
– Az ajánlati dokumentáció VI. fejezet 2.1.9 pont alatt támasztott követelményt a becsatolt aláírási címpéldány nem elégíti ki (30 napnál régebbi).
– Az ajánlatnak 8. oldalán a Kbt.-be ütköző, feltételhez kötött megajánlást tesz a határidőre vonatkozóan.
– Az ajánlatnak 15. oldalán a 2.1.7 pontban nem adja meg név szerint az aláírásra jogosultat, illetve nem egyértelmű a nyilatkozata.
Hegedűs és Schmidt Kft.
– Az ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentáció II. fejezet 3.2 pontjának. Az ajánlattevő a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 13. §-ába ütközik, ezért a dokumentáció előírásai alapján érvénytelenítésre került."
I. számú kérelmező 2001. február 8. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel ajánlata érvénytelenségét állapította meg.
Álláspontja szerint a dokumentációban foglalt folyamatos sorszámozás követelményének eleget tett, azt nem sértette meg azzal, hogy a cégkivonat tekintetében – mivel ez egy összetartozó hiteles okmány – alszámozást alkalmazott.
Az ajánlatában többletfelajánlásként szereplő konstrukció – a beruházás pénzügyi finanszírozására – nem ütközik jogszabályba, hiszen a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX tv. (Cctv.) megteremti az alapját annak, hogy az önkormányzat a fővállalkozótól kölcsönt vegyen fel, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 88. § (1) bekezdés b) pontja pedig szintén lehetővé teszi az önkormányzatnak a hitelfelvételt.
A fenti jogszabályok értelmében álláspontja szerint nem tett jogszabályba ütköző felajánlást, így ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor ajánlatát érvénytelennek minősítette a fenti indokok alapján.
Jogorvoslati kérelmének kiterjesztése során kérte annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő betartotta-e a Kbt. 31. § (1) bekezdésben foglalt, a bírálóbizottság létrehozására vonatkozó kötelezettséget, valamint ennek keretében az összeférhetetlenség vizsgálatára sor került-e a közbeszerzési eljárás során.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, alkalmazzon bírságot (a lebonyolítóval szemben is), marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és az eljárás felfüggesztését rendelje el.
A II. számú kérelmező 2001. február 8. napján a Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmében és annak kiegészítésében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel ajánlata érvénytelenségét állapította meg.
Álláspontja szerint miután az előminősítési eljárásban már csatolta a címpéldányt és a társaságban a dokumentációban (26. old., 2. pont) megfogalmazott körülmény nem következett be, így a címpéldány ismételt csatolására nem volt szükség. Miután az ajánlati dokumentációban foglalt feltételeknek teljes mértékben megfelelt, így az érvénytelenné nyilvánítás jogsértő volt ajánlatkérő részéről.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem tett maradéktalanul eleget a Kbt. 61. § (7) bekezdésében foglalt indoklási kötelezettségének az érvénytelenség tekintetében az összegzésben. Az érvénytelenség egy későbbi időpontban történő indoklásával álláspontja szerint ajánlatkérő nem járt el jogszerűen.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, alkalmazzon bírságot (a lebonyolítóval szemben is), marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és az eljárás felfüggesztését rendelje el.
A III. számú kérelmező 2001. február 8. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel ajánlata érvénytelenségét állapította meg.
Álláspontja szerint valamennyi érvénytelenné nyilvánítási ok megalapozatlan és jogsértő. Az ajánlati dokumentáció alapján nem volt előírás, hogy az aláírási címpéldány 30 napnál ne legyen régebbi. Ezen kikötést kizárólag úgy lehetett értelmezni, hogy az a cégkivonatra vonatkozott.
Azzal a szerződés aláírására jogosultra vonatkozó nyilatkozattal, amely azt tartalmazta, hogy az aláírásra a társaság ügyvezetője jogosult, eleget tettek a dokumentációjában foglaltaknak (27. old., 2.1.7. pont), mivel az ügyvezető személye a csatolt cégkivonatból kétséget kizáró módon megállapítható, így ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy nem került név szerint megadásra az aláíró személye.
Ajánlatkérő teljesítési határidőre vonatkozó nyilatkozat kifogásolása sem valós véleménye szerint. Az ajánlati dokumentációban meghatározásra került a munkaterület átadására vonatkozó előírás, így a nyilatkozatukat ezen előírással összhangban adták meg, amely így nem lehet jogsértő, hiszen éppen az ajánlatkérő dokumentációban megkövetelt feltételeinek tett eleget.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, alkalmazzon bírságot (a lebonyolítóval szemben is), marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és a szerződéskötést tiltsa meg.
A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke 2001. február 12. napján a Kbt. 79. § (2) és (4) bekezdések alapján hivatalból eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának felülvizsgálatára.
A IV. számú kérelmező 2001. február 19. napján jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, amelyben ajánlatát érvénytelennek minősítették. Álláspontja szerint ajánlatának a számlák értékéből történő visszatartásra vonatkozó többletfelajánlása nem ütközik az ajánlatkérő által hivatkozott 1992. évi. LXXXIX. tv. (Cctv.) rendelkezéseibe. Ezen jogszabály a fel nem használt forrás elvesztésről rendelkezik, azonban az ajánlati konstrukció nem eredményezi, hogy a visszatartására kerülő összeg fel nem használt forrásnak minősüljön és attól az ajánlatkérő elessen.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja ajánlatkérőt a költségekben.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében az alaptalan kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárás során nem követett el jogsértést, valamennyi érvénytelenné nyilvánítási ok megalapozott a kérelmezők vonatkozásában.
I. számú kérelmező esetében az alszámok alkalmazása nem felel meg az ajánlati dokumentáció 28. oldalán 5.1. pontban megfogalmazott követelménynek, miszerint az ajánlatot utólagos javítások és beszúrások nélkül kell elkészíteni. Az alszámozás pedig a "beszúrás nélküli" követelménnyel ellentétes, tehát ellentétes a dokumentációval is. Az alszámozás álláspontja szerint lehetőséget biztosít az ajánlat utólagos módosítására. Mivel az érvénytelenség megállapításához elegendő egyetlen ok is, így a törvénybe ütköző felajánlás, mint érvénytelenségi ok vizsgálata álláspontja szerint irreleváns a döntés jogszerűsége tekintetében.
Az I. sz. kérelmező által megajánlott pénzügyi finanszírozási konstrukció jogsértő, mivel az Ötv. 88. § (1) bekezdése ugyan hitel felvételére lehetőséget ad, azonban a (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. A hivatkozott Ötv. 88. § (3) bekezdése szerint pedig a korrigált saját folyó bevétel: rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.
A beruházásban részt vevő társult önkormányzatok korrigált saját folyó bevétele kevesebb, mint az önrész nagysága, amely kiváltására a többletfelajánlás vonatkozik. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az I. számú kérelmező többletfelajánlása elfogadásával ajánlatkérő megsértette volna az Ötv. 88. §-ában foglaltakat.
A bírálóbizottság hiányára vonatkozó kérelmezői előadással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő döntési kompetenciája, hogy a törvényi minimumot meghaladó mértékben hány fórumot, bizottságot von be az értékelésbe. Az ajánlatok értékelésében több mint három személy vett részt, így ajánlatkérő megfelelt a Kbt. rendelkezéseinek.
A II. számú kérelmező miután a dokumentációban előírt aláírási címpéldány csatolásának követelményét nem teljesítette, így ajánlata formai szempontból nem felelt meg a kiírásnak, így érvénytelenné nyilvánítása jogszerű volt.
III. számú kérelmező tekintetében is jogszerűen került megállapításra álláspontja szerint az érvénytelenség. Jelen esetben is elegendő egy kizárási ok fennállása az érvénytelenné nyilvánításhoz. A III. sz. kérelmező nem csatolt 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt a dokumentációban előírt szerint, így formai hiányossága miatt már ezen okból is érvénytelen ajánlatot tett. Az ajánlatában a szerződés aláírására jogosultat nem név szerint adta meg, hanem csak utalt az ügyvezető személyére, így ezen nyilatkozata nem felelt meg a dokumentációban előírt formai feltételnek a nyilatkozat vonatkozásában. Ezen túl a munka megkezdésének feltételhez történő kötése ellentétes a felhívással és a dokumentációval, mivel az ütemterv egy konkrét időpontot jelöl meg a munkák megkezdésének.
A IV. számú kérelmező az ajánlati dokumentációban megfogalmazottaktól eltérően tett ajánlatot a számlákból történő visszatartásra. Ezen túl a 10 napos fizetési határidő is ellentétes az ajánlati dokumentációban megfogalmazott 60 napos határidővel. A garanciális visszatartás tekintetében tett ajánlat azért törvénysértő álláspontja szerint, mert azzal, hogy a 2,5% összeg visszafizetésére az ajánlott garanciális időt követően, azaz a beruházás megvalósítását követő 5. évben kerül sor, az ajánlatkérőnek ezen összegről mint fel nem használt forrásról a Cctv. 13. §-a alapján le kell mondania.
A kezdeményező iratra tett észrevételében az eljárását lezáró döntés jogszerűségére hivatkozott és arra, hogy ennek keretében jogszerűen hozott döntést az eljárás nyerteséről, ezért kérte a kezdeményező irat elutasítását.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság 2001. február 9. napján meghozott határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és az eljárást felfüggesztette, mivel az ideiglenes intézkedés törvényben meghatározott feltételei fennálltak, továbbá elrendelte a kezdeményező irat és a kérelmek együttes elbírálását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Közbeszerzések Tanács Elnökének kezdeményezése, továbbá az I. és III. számú kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott, II. és IV. számú kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak az eljárás során azt kellett megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenné nyilvánítási okok megalapozzák-e a kérelmezők ajánlatai vonatkozásában az érvénytelenség megállapítását.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés alapján pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő csak akkor járt el jogszerűen, és akkor zárhatja ki az ajánlatokat az eljárás további szakaszából és mellőzhette az érdemi értékelésének elvégzését, ha a megállapított érvénytelenségi okok fennállnak, illetve az egyes kérelmezők vonatkozásában megállapított több érvénytelenségi ok közül legalább egy-egy valós.
I. számú kérelmező ajánlatának vizsgálatát követően a Döntőbizottság az alábbi megállapításokra jutott:
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kimondja az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
1. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban 28. oldal 5.1. pont második bekezdésében az alábbiakat írta elő a sorszámozás vonatkozásában:
"Az ajánlatot A/4 formátumú lapokon, egy kötetben, a lapokat folyamatosan sorszámozva, gépelt vagy nyomtatott formában, utólagos javítások, beszúrások nélkül, 3 példányban kell elkészíteni."
Az I. sz. kérelmező a fenti formai követelménynek megfelelően ajánlatát folyamatos sorszámozással adta be, azonban kizárólag a cégkivonat tekintetében – annak összefüggőségére tekintettel – alszámok beiktatásával számozta meg annak lapjait, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelel a dokumentáció folyamatos sorszámozására vonatkozó követelményének. Ajánlatkérő a dokumentációban nem határozott meg további feltételeket a folyamatos sorszámozás tekintetében, így utólag nem terjesztheti ki a meghatározott feltétel értelmét olyan követelményekkel, amelyek nem szerepeltek a dokumentációban, hiszen a fenti hivatkozott Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében ajánlatkérő is kötve van a felhíváshoz és dokumentációban általa megadott feltételéhez.
Téves ajánlatkérő által döntése alátámasztására történő azon hivatkozás, miszerint az alsorszámozás a "beszúrások nélküli" kitételnek nem felel meg. Ajánlatkérő által idézett előírás az utólagos javításokat és beszúrásokat zárja ki, és nem pedig a folyamatos sorszámozás módjára vonatkozik. Téves azon ajánlatkérői előadás is, hogy az adott esetet nézve a kérelmező által a cégkivonat tekintetében alkalmazott alszámok beiktatása az ajánlat utólagos módosítására ad lehetőséget, és egyébként sem derül ki, hogy a 8/3 sorszám után további alszámok jönnek vagy a 9. sorszám, és így manipulálható az ajánlat.
A cégkivonat hiteles közokirat, amelynek tartalma jogszabályilag meghatározott. Rovatai alapján pontosan ismerhetőek annak tartalmi elemei, valamint mint okirat, oldalszámokat is tartalmaz. A fentiekből következően minden reális alapot nélkülöz ajánlatkérő eszmefuttatása az utólagos módosítás lehetőségéről, hisz az alsorszámok követik a cégkivonat számozását, valamint ahhoz logikailag további oldalakat hozzátenni, illetve oldalakat elvenni – anélkül, hogy a hamisítás egyértelmű ne legyen – nem lehet.
A fentieken túl azonban ajánlatkérő a dokumentációban folyamatos sorszámozást követelt meg ajánlattevőktől. A folyamatosságot jelen esetben az alszámok beiktatása nem szakítja meg, így e tekintetben nem ellentétes az I. sz. kérelmező ajánlata a dokumentáció kiírásával.
2. Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezetében a túlvállalások tekintetében előírta, hogy a jogszabályba ütköző megajánlás esetén az ajánlatot az ajánlatkérő érvényteleníti, tekintettel arra, hogy a részleges érvénytelenség a Kbt. 52. § (2) bekezdése és 62. § (2) bekezdése alapján nem kezelhető.
Az I. sz. kérelmező a többletvállalás keretében az ajánlatkérői önerő megfinanszírozását – együttműködési szerződés keretében – kívánta vállalni. A finanszírozás részletes feltételeit az ajánlathoz csatolt együttműködési megállapodás tartalmazta.
Az Ötv. 88. § (1) bekezdés b) pontja kimondja: A helyi önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki.
A 88. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. A korrigált folyó bevétel az Ötv. 88. § (3) bekezdése alapján a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke-, kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel 70%-a.
A fenti rendelkezések taxatíve határozzák meg az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokat – és ezek keretében a hitelfelvételt is – amelyek tekintetében korlátozó rendelkezést tesz. A korlátozó rendelkezések is csak a törvény által taxatíve meghatározott esetek vonatkozásában áll fenn, ezen kimerítő felsorolás azonban a pénzkölcsönt nem tartalmazza.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 3. § (1) bekezdése értelmében a hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenység üzletszerű végzése minősül pénzügyi szolgáltatásnak, s így engedéllyel végezhető pénzügyi tevékenységnek.
A Hpt. 2. számú mellékletének 22. pontjában az üzletszerű tevékenységet az alábbiak szerint definiálja: "üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység."
A fentiek szerint kérelmezőnek a pénzügyi konstrukció megajánlása nem ellentétes a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel, az adott finanszírozási forma konkrét, egyedileg meghatározott beruházáshoz kapcsolódik, így nem meríti ki az üzletszerű tevékenység fogalmát sem, amely alapján engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak minősülne a megajánlott konstrukció, valamint nem minősül hitelnek sem, így ezen felajánlása nem ütközik az ajánlati dokumentáció előírásaiba sem.
A Döntőbizottság a III. számú kérelmező ajánlatát is megvizsgálta az érvénytelenség tükrében és megállapította, hogy jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint alapos:
1. A 30 napnál régebbi aláírási címpéldány kifogásolása:
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció előírása a cégkivonat tekintetében tartalmazott arra vonatkozó kikötést, hogy az 30 napnál nem lehet régebbi. Ezzel szemben a aláírási címpéldány vonatkozásában ilyen korlátozás nem állapítható meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásához kötve van, így a későbbiekben attól nem térhet el. III. számú kérelmező ajánlatához az ajánlati felhívásnak megfelelően csatolta a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, valamint az aláírási címpéldányokat, és ezzel teljes mértékben eleget tett a dokumentációban megfogalmazott feltételeknek. Ha ajánlatkérő elvárása volt, hogy a címpéldány is 30 napnál nem régebbi legyen, úgy azt egyértelműen elő kellett volna írnia a dokumentációban. A címpéldány a cégkivonatban szereplő cégjegyzésre jogosultak cégjegyzési módját hivatott igazolni hitelesen mindaddig, míg a cégjegyzésre jogosultság fennáll, így ha a címpéldány 30 napos voltához egyéb – a jogszabályban meghatározott céljától eltérő – ajánlatkérői érdek fűződött, úgy ennek meg kellett volna jelennie a dokumentációban. Utólag a feltételeknek más tartalommal való megtöltésére nincs módja ajánlatkérőnek.
2. A szerződés aláírójának nem a dokumentációnak megfelelő megjelölése:
III. sz. kérelmező ajánlatában az alábbiak szerint határozta meg a szerződés aláírására jogosultakat:
"részéről a szerződés aláírására a cég ügyvezető igazgatója (egy személyben) jogosult, illetve akadályoztatása esetén Repkényi Katalin gazdasági igazgató és Rákosi József igazgató együttesen."
A III. sz. kérelmező fenti tartalmú nyilatkozatával a dokumentációban előírt feltételnek, miszerint nyilatkozni kell, hogy az eljárás megnyerése esetén a szerződés aláírására ki jogosult, maradéktalanul eleget tett. A szerződés aláírására jogosultjának III. számú kérelmező által az ügyvezető személyében történő megnevezése nem hagy ajánlatkérő számára bizonytalanságot a tekintetben, hogy ki lesz az aláíró, hiszen az ügyvezető neve, adatai kétséget kizáróan megállapíthatóak a megkért cégkivonat tartalmából.
3. A teljesítési határidőre vonatkozó nyilatkozat kifogásolása:
Ajánlatkérő maga határozta meg a dokumentációban, hogy a munkaterület átadására a szerződés hatályosulását követő 10 napon belül kerül sor. Ezzel a kikötéssel ajánlatkérő nem egy konkrét időpontot jelölt meg. III. sz. kérelmező ajánlatában elfogadta ajánlatkérő fenti feltételét, s nyilatkozatát a dokumentációban meghatározott feltételek szem előtt tartásával, azzal összhangban tette meg a munkák megkezdésére vonatkozóan. Nyilatkozatának azon kitétele, hogy "amennyiben a munkaterület átadásra kerül az ajánlatban rögzített szerinti határidőben" nem jelent mást, mint a dokumentációnak megfelelő és feltételeit elfogadó nyilatkozat.
Az ajánlatok érvényessége vizsgálatának nem lehet célja, hogy ajánlatkérő, önkényesen értelmezve a saját maga által megfogalmazott feltételeket, kizárólag – a dokumentációból, felhívásból nem következő – formai, pusztán ajánlatkérő számára "nem tetsző" megfogalmazási hibák alapján állapítsa meg az – egyébként az ajánlatkérő igényeinek és a dokumentációnak mind formai és tartalmi szempontból megfelelő, az eljárásban értékelhető – ajánlatok érvénytelenségét, és ezáltal a törvény célját jelentő versenyt indokolatlanul korlátozza, illetve kizárja olyan ajánlattevők számára, akik eséllyel vehetnének részt az eljárás további szakaszában.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntése jogsértő volt, az I. és III. sz. kérelmezők esetében, azaz esetükben a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 53. § (2) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését sértette meg ajánlatkérő.
A Kbt. 52. § (1) kimondja: Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés alapján pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az eljárás további szakaszában csak az érvénytelen és a kizárt ajánlatok nem vehetnek részt, azonban valamennyi érvényes ajánlatot értékelnie kell ajánlatkérőnek annak érdekében, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot ki tudja választani.
Ha ajánlatkérő olyan ajánlatokat nyilvánít érvénytelennek, amelyek vonatkozásában a Kbt. 52. § (2) bekezdésben megfogalmazott érvénytelenségi okok egyike sem áll fenn, s ezért ezen ajánlatoknak az eljárás további szakaszából való kizárása jogsértő, ezáltal ajánlatkérő nem hozhat a nyertes tekintetében sem helyes döntést, hiszen el nem bírált érvényes ajánlatok hiányában az összességében legelőnyösebb ajánlat nem állapítható meg. Ezért ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdését is megsértette az eljárást lezáró döntése vonatkozásában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. és a IV. számú kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A II. számú kérelmező ajánlata nem tartalmazta az aláírási címpéldányt. Az ajánlati dokumentáció 26–27. oldalán ajánlatkérő felhívta az ajánlattevőket arra, hogy mivel előminősítésre sor került, így a Kbt. 44. és 46. §-ában megfogalmazottak ismételt csatolására csak akkor van szükség, ha az időközben beállott változás miatt az ismételt minősítésre van szükség. Ezt követően meghatározta ajánlatkérő, hogy milyen nyilatkozatok, illetve iratok csatolását kéri. Ezek között szerepelt az aláírási címpéldány is külön nevesítve. Ajánlatkérő az aláírási címpéldányt mint egyéb formai követelményt írta elő ajánlattevők számára már a részvételi felhívásban is, az nem tekinthető a Kbt. 44. és 46. §-ai körében kért nyilatkozatnak sem, amelyet csak akkor kér csatolni ajánlatkérő, ha változás következett be. A fentiek alapján az aláírási címpéldányt kötelezően csatolni kellett az ajánlathoz, amelynek hiánya a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
IV. számú kérelmező ajánlatában a garanciális visszatartásra adott vállalásában a visszatartott összegek kifizetésére az esedékességtől számított 10 napos fizetési határidőt határozott meg. A visszatartott összeg kifizetésére ugyanúgy az ajánlatkérő által leigazolt számla alapján kerülhet sor, mint ahogy a teljesítés időszakában történő kifizetésekre. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 17. oldalán 3.8. pontban előírta, hogy "A kifizetés a kincstári kör útján történik. Ezért – a kincstári fizetési rendből eredően – az ajánlattevőknek nyerésük esetére vállalniuk kell, hogy a fizetés minden tekintetben megfelelő formájú és tartalmú számla befogadását követően a Megrendelő által igazolt kézhezvételtől számított 60 napos határidővel történjen." A ajánlatkérő a visszatartás tekintetében nem határozott meg eltérő szabályokat, így 60 napos fizetési határidő itt is feltétel volt, amelytől érvényesen eltérni nem lehetett ajánlattevőknek.
Azzal, hogy IV. számú kérelmező a visszatartott összegek tekintetében 10 napos fizetési határidőre tett ajánlatot, ezzel ajánlata nem felelt meg a dokumentációnak, és így a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlata érvénytelen.
A Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy a megajánlatott biztosítéknyújtási konstrukció ütközik-e jogszabályba, mivel az ajánlat a megajánlatott 10 napos fizetési határidő miatt nem felel meg a dokumentáció feltételeinek, így ezáltal az ajánlat érvénytelen.
A Döntőbizottság rámutat továbbá arra, hogy a Kbt. 31. § (3) bekezdése a bírálóbizottság létrehozására vonatkozóan nem írja elő, hogy a bizottság létrehozását írásban dokumentálni kell. A közbeszerzési eljárás alapelveiből, rendszeréből következően azonban alapvetően jellemző rá az írásbeliség, hiszen az alapelvek, mint a nyilvánosság érvényesülése, valamint a törvény szabályainak nyomon követhetősége megköveteli, hogy az egyes eljárási cselekmények dokumentálásra kerülhessenek.
A bírálóbizottság létrehozása körében a törvény megköveteli bizonyos szabályok betartását. A bírálóbizottság tekintetében is vizsgálni kell a Kbt. 31. § (2) bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat, amihez elengedhetetlen, hogy előre ismeretesek legyenek a bizottság tagjai, hogy ellenőrizhetővé váljon a törvény szabályainak betartása.
A bizottság tagjai ismeretében lehet csak arról nyilatkozni, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkeznek-e annak tagjai. Jelen jogorvoslati eljárásban csak az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata vonatkozott arra, hogy a törvény szerint 3 tagú bírálóbizottság megválasztásra került.
A bizottság tagjai tekintetében, ha jogi személy is tagként kerül megválasztására, illetve bevonásra az értékelésbe, az önmagában csak 1 tagnak számít a bizottsági tagság szempontjából.
A bizottság felállítására és működésére vonatkozó konkrét írásbeli dokumentálás (felkérés, tagok neve, elfogadás stb.) ajánlatkérő részéről nem történt meg, így e körben a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg, mivel nem látta kellően bizonyítottnak sem a bizottság létrehozását, sem annak hiányát.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, s az egyebekben megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 4.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
