A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a Közbeszerzések Tanácsa Ajánlásairól
A Közbeszerzések Tanácsa úgy határozott, hogy a Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetén című 6/1996. (K. É. 46.) számú és a közbeszerzési eljárás során kötött szerződések teljesítéséről szóló 2/1997. (K. É. 42.) számú Ajánlásait visszavonja.
Ugyanakkor ugyanezen tárgyban a Tanács két új Ajánlás kiadása mellett döntött [1/2001. (K. É. 3.) Ajánlás a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésében résztvevőkről és 2/2001. (K. É. 3.) Ajánlás a Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetén], melyek jelen visszavonással egyidejűleg szintén megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben.
Ezzel a korábban kiadott Ajánlások felülvizsgálata befejeződött.
Tekintettel arra, hogy ezen felülvizsgá
lat nagy számú Ajánlást érintett, az elmúlt évek során kiadott és még hatályos Ajánlásokat is közzétesszük, melyek a következők:
– a Közbeszerzések Tanácsa 1/1996. (K. É. 7.) Ajánlása a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződésekről;
– a Közbeszerzések Tanácsa 3/1996. (K. É. 23.) Ajánlása az építési beruházásokra vonatkozó ajánlati felhívások elkészítéséről;
– a Közbeszerzések Tanácsa 5/1996. (K. É. 41.) Ajánlása a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek és a részjogkörű költségvetési egységek beszerzéseiről.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója az előzetes összesített tájékoztató közzétételéhez kapcsolódó
határidő-kedvezményekről
A Kbt. 28/A. §-a alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlati, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább 40 napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül a folyó év március 31-ig előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazza legalább a közbeszerzésre vonatkozó, a Kbt. 1. számú mellékletének 4. pontja szerinti adatokat, a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napos ajánlattételi határidőt, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt nap helyett tizenöt napos részvételi jelentkezési határidőt lehet előírni.
Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban az, hogy az előzetes összesített tájékoztatóban közzétett adatok megfeleljenek a későbbiekben megjelentetett felhívásban megjelölt adatoknak.
Az előzetes összesített tájékoztatóval kapcsolatosan további információk találhatók az Útmutatóban.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások megkezdésekor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz eljuttatandó iratokról
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére tekintettel az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások megkezdésekor meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére – faxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek, személyek nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Közbeszerzési Döntőbizottság címe: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: (06-1) 355-5082, (06-1) 375-8091.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabály 46. §-a módosította az ajánlatokhoz, illetve a részvételi jelentkezésekhez csatolandó hatósági igazolások körét, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat.
A módosított Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék- vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hatóság az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (3) bekezdésére tekintettel, amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati, illetve részvételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő, valamint az alvállalkozó csatoljon hatósági igazolást az önkormányzati adóhatóságtól is. Ebben az esetben azonban csak az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságtól kell hatósági igazolást beszerezni.
A Kbt. 46. § (5) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig csatolnia kell a 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében előírt igazolásokat.
Az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában a Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy melyik alap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel ezen nyilatkozatot az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. Ezzel egyidejűleg a Kbt. 46. § (6) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak azon alap kezelőjétől igazolást is kell csatolnia, amellyel szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 43. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. §-át a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Ezeknek megfelelően a csatolandó igazolások az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban:
A) – a területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában,
– a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában.
B) 1. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az alábbi hatósági igazolásokat köteles csatolni:
– a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése tekintetében és
– a területileg illetékes APEH igazolását a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és bérgarancia-hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás teljesítése, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében.
[Nyomatékosan felhívjuk az ajánlattevők és az alvállalkozók figyelmét, hogy amennyiben a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettségük áll fenn, kötelesek mind az APEH, mind a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását csatolni, függetlenül attól, hogy kapcsolatban állnak-e, vagy álltak-e valaha ezekkel a szervezetekkel. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is (mindkét elkülönített állami pénzalap vonatkozásában), hogy a "jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn" fordulat nem azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak tényleges tartozása van az alappal szemben, hanem azt fejezi ki, hogy potenciálisan fennállhatna tartozása.]
2. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett a következő hatósági igazolást köteles csatolni: az Országos Atomenergia Hivatal igazolását.
C) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, és ezt a felhívásban külön előírta, az ajánlattevőnek a következő hatósági igazolást is csatolni kell: az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes helyi önkormányzati adóhatóság igazolását.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a közbeszerzés 2001. évi értékhatárairól
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi LX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (3) bekezdésére és a Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2001. január 1-jétől:
a) árubeszerzés esetén: 18 millió Ft,
b) építési beruházás esetén: 36 millió Ft,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió Ft,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. § (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió Ft.
Tájékoztatjuk az ajánlatkérőket, hogy a fent megadott értékek nem tartalmazzák az általános forgalmi adót.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a nyertes ajánlattevők Kkvt. szerinti besorolásáról
A kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) módosította a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1999. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.).
Így a Kbt. 61. §-ának módosított (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertesének nyilatkoznia kell arról, hogy a Kkvt. szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ennek megfelelően módosult a Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja is:
"5. a)** A nyertes ajánlattevő neve és címe:
b)* A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:"
Azt, hogy a nyertes ajánlattevő a Kkvt. szerint mikor minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, a Kkvt. 2–3. §-ai határozzák meg.
"2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá
c) megfelel a 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá
c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a 2. § és az (1)–(2) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
(5) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(6) Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt – nyilatkozata alapján, a 2. § a) pontja, az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint történik.
(7) Újonnan alapított vállalkozás esetében az (5) bekezdés rendelkezései helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni."
A Kkvt. 2000. január 1-jén lépett hatályba, ennek megfelelően a módosított 6. számú mellékletet a 2000. január 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója az orvostechnikai eszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokról
Az Orvostechnikai Hivatal főigazgatójának megkeresésére – az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével – a Közbeszerzések Tanácsa a következőkre hívja fel a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét.
Az orvostechnikai eszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokban a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról és minősítéséről szóló 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet szerinti Minősítő Határozat és az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 23. § (3) bekezdése szerinti Megfelelőségi Tanúsítvány egyenrangúnak tekinthető, továbbá a 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet szerint I. osztályba sorolt eszközöknél az eszközökön lévő CE jelölés jelzi a rendelet előírásainak való megfelelőséget, amit a gyártónak nyilatkozatával tanúsítania kell.
A fentiekkel összefüggésben figyelemmel kell lenni az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 22. §-ának (3)–(5) bekezdéseire, továbbá a 23. §-ára. Ezek szerint:
"22. § (3) bekezdés: A 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának – a (2) bekezdéssel megállapított – (5) bekezdéséből, valamint 3. §-ának (4) bekezdéséből a "Szociális és" szövegrész hatályát veszti.
(4) Az R. 1. §-ának – a (2) be
kezdéssel megállapított – új (3)–(4) bekezdéseiben, 3. §-ának (3)–(4) bekezdéseiben, 4. §-ának (1) bekezdéseiben a "Határozat" szövegrész helyébe a "Tanúsítvány" szövegrész lép.
(5) Az R. 2. számú mellékletének II. és III. fejezetei hatályukat vesztik, valamint az R. 3. számú mellékletében az "orvostechnikai" szövegrész helyébe az "in vitro diagnosztikai" szövegrész kerül.
23. § (1) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerinti minősítő határozattal rendelkező orvostechnikai eszközök a minősítő határozatban szereplő időpontig, a határidő nélkül kiadott minősítő határozat esetén legfeljebb a hatálybalépés napjától számított 3 évig hozhatók forgalomba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint minősített és használatban lévő eszköz esetén a CE, illetve H jelölés feltüntetése nem szükséges.
(3) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseknél legfeljebb – a hatálybalépés napjától számítva – 5 éves érvényességi idejű Megfelelőségi Tanúsítvány adható ki.
(4) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseket a hatálybalépés napjától számított 180 napon belül kell befejezni."
A Közbeszerzések Tanácsa 1/1996. (K. É. 7.) Ajánlása a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződésekről
1. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésnek minősül a Kbt. 4. §-ának (2) bekezdésére tekintettel az a beszerzés, melyben 1995. november 1. előtt a Kbt. szerint ajánlati felhívással, vagy az eljárást megkezdő más hirdetménnyel egyenértékű, azonos célú hirdetményt tettek közzé.
2. A Kbt. hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésnek minősül az a beszerzés is, amellyel kapcsolatban korábban szerződést vagy keretszerződést kötöttek, és csak a teljesítés, vagy annak egy része esedékes 1995. november 1. után.
A Közbeszerzések Tanácsa 3/1996. (K. É. 23.) Ajánlása az építési beruházásokra vonatkozó ajánlati felhívások elkészítéséről
1. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy építési beruházás esetén, amennyiben a beszerzés várhatóan eléri a kötelező előminősítés értékhatárát (ez jelenleg 200 M Ft), az ajánlattételi határidőt ne állapítsák meg 60 napnál rövidebb időtartamban, abban az esetben, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban 30 napnál hosszabb elbírálási határidőt állapít meg.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 47. § (1) bekezdése az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő minimumát egységesen 40 napban határozza meg. Ezzel szemben az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidőket a Kbt. 55. §-a differenciáltan állapítja meg. A nagyobb volumenű építési beruházások esetében figyelemmel a beruházás és ennek megfelelően az ajánlatok összetettségére, a Kbt. hosszabb határidőt biztosít az elbírálásra. A munkaigényesebb ajánlatoknak azonban nemcsak az elbírálása igényel az átlagostól eltérően hosszabb időt, hanem az elkészítése is. Indokolt, hogy az építési beruházásra vonatkozó munkaigényesebb ajánlatok esetében az ajánlatok elbírálására vonatkozó határidővel azonosan kerüljön megállapításra a benyújtás határideje is.
2. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja, hogy azon építési beruházásoknál, amelyek megvalósítási ideje (szerződés szerinti kivitelezési időtartama) meghaladja az egy évet, az ajánlatkérők írják elő, hogy az ajánlattevők az ajánlati ár (a prognosztizált áron) mellett azt az árat is határozzák meg, amelyet az ajánlattétel időpontjában az építési beruházás megvalósításáért kérnének. Az ajánlatkérők az elbírálást elősegítő ezen információt a részvételi felhívás vagy az ajánlati felhívás megfelelő pontjánál szerepeltessék.
Kiemelt jelentősége van – az elbírálás szempontjából – a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ellenszolgáltatás pontos meghatározásának. A több évre áthúzódó építési beruházások esetében a korrekt összehasonlíthatóságot szolgálhatja, ha az ajánlatkérő az ajánlati árat a prognosztizált áron kívül az ajánlattétel időpontjában az ajánlattevő által kért áron is megkéri, ugyanis a prognosztizált árat nagymértékben befolyásolja, hogy az egyes ajánlattevők eltérő mértékű jövőbeni árváltozásokkal kalkulálnak.
A Közbeszerzések Tanácsa 5/1996. (K. É. 41.) Ajánlása a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek és a részjogkörű költségvetési egységek beszerzéseiről
1. A részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv beszerzései tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a szerv a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik-e, vagy sem. Abban az esetben, ha a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik, úgy ezt a beszerzést nem kell összevonni annak az ön-állóan gazdálkodó költségvetési szervnek azonos tárgyú közbeszerzéseivel, amelyhez a felügyeleti szerv hozzárendelte. Ekkor a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv tehát önálló alanya a Kbt.-nek.
Amennyiben az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv valósítja meg a beszerzést a hozzá rendelt részben önálló szervek részére is, akkor az értékhatárok az ön-állóan gazdálkodó költségvetési szerv által együttesen végzett beszerzésekre vonatkoznak.
Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály alapján másképp nem rendelkezik, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdasági megfontolásból, a nagyobb volumenből adódó kedvezőbb szállítási és egyéb feltételek elérése érdekében önállóan is kezdeményezhetik együttes beszerzés megvalósítását. Ez teljes mértékben egybeesik a Kbt. célkitűzéseivel és összhangban van a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Ezért a Közbeszerzések Tanácsa támogatja az együttes beszerzésekre irányuló kezdeményezéseket, és ajánlja a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerveknek az együttes beszerzések célszerűségének alapos megvizsgálását.
2. A részjogkörű költségvetési egység nem önálló alanya a Kbt.-nek, annak beszerzései tekintetében az ajánlatkérő az a költségvetési szerv, amelynek egysége.
Lehetőség van azonban arra, hogy az egység a részére szükséges beszerzések tekintetében a költségvetési szerv nevében és megbízásából eljárva folytassa le a közbeszerzési eljárást, a teljesítés helyeként az egység telephelyét megjelölve.
A részjogkörű költségvetési egység beszerzéseit az értékhatár szempontjából egybe kell számítani a költségvetési szerv azonos tárgyú beszerzéseivel.
A Közbeszerzések Tanácsa 1/2001. (K. É. 3.) Ajánlása a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésében résztvevőkről
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján a hasonló tárgyú 2/1997. (K. É. 42.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával a következő Ajánlást adja ki:
1. A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést az eljárás nyertes ajánlattevőjeként szerződést kötő félnek (illetve, amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a rész-ajánlattételt, a részek vonatkozásában nyertes ajánlattevőként szerződést kötőknek) vagy visszalépése/visszalépésük esetén, ha az ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személy(ek)ként szerződést kötő félnek/feleknek kell teljesítenie/teljesíteniük. A nyertes ajánlattevőként szerződést kötő fél nem működhet közre abban, hogy a szerződést más teljesítse.
2. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előzetesen előírta az alvállalkozók, illetve a teljesítésben egyébként résztvevők megnevezését, a szerződést kötő nyertes ajánlattevő a teljesítésbe kizárólag az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett tájékoztató (6. számú melléklet) 10. pontjában megnevezett személyt/szervezetet vonhatja be.
Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha a szerződés vagy annak egy része a fentiek szerint – a szerződő felek által előre nem látható okból beállott körülményre tekintettel – nem volna teljesíthető. Az eltérés további feltétele azonban az, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a másik fél (nyertes ajánlattevő) által megjelölt más szervezet/személy közreműködéséhez előzetesen hozzájáruljon.
3. Amennyiben az ajánlatkérő nem írta elő az alvállalkozók, illetve a teljesítésbe egyébként bevonni kívánt személyek bemutatását, az ajánlattevő abban az esetben is köteles csatolni a Kbt. 46. § (4)–(6), továbbá (8) bekezdései szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat a teljesítés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók vonatkozásában. Erre tekintettel ezen alvállalkozókon túlmenően a szerződés teljesítésébe 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót bevonni, illetve ezen alvállalkozókat helyettesíteni kizárólag a 2. pontban foglaltakkal összhangban lehet.
A fenti szabályok megsértése esetén a Kbt. 75. § (2) és 76. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
A közbeszerzési eljárások részletes szabályozásának egyik fő célja az, hogy a közpénzekből kötött szerződések biztonságos teljesítése minél inkább garantálva legyen. Ezért írja elő a Kbt. az ajánlattevő, továbbá a szerződés teljesítésében részt vevő más személyek vonatkozásában a teljesítésre való alkalmasság és egyéb körülmények vizsgálatát. Az előbbiekre tekintettel fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szerződést az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlattevő (illetve a szerződés teljesítésében részt vevő – az ajánlatban ismertetett – más személy) teljesítse. Tekintettel arra, hogy a Kbt.-nek a szerződés teljesítésébe bevonandó személyekkel kapcsolatos szabályozása jelentősen változott az 1999. évi törvénymódosítással, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a korábbi Ajánlás módosítása helyett új Ajánlás kibocsátását.
A Közbeszerzések Tanácsa 2/2001. (K. É. 3.) Ajánlása a Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetén
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Közbeszerzések Tanácsa a hasonló tárgyú 6/1996. (KÉ. 46.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával az alábbi Ajánlást adja ki:
1. A közbeszerzési törvényben foglalt összeférhetetlenségi körülmények felmerülését az ajánlatkérőnek kell megakadályoznia. Az ajánlatkérő felelős tehát azért, hogy a nevében eljáró személy/szervezet, továbbá az eljárás előkészítésébe, a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe, illetve az eljárás más szakaszába (a továbbiakban együttesen: az eljárásba) bevont személy/szervezet ne legyen érdekelt gazdálkodó szervezet (azaz ne végezzen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet), illetve ne álljon az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti viszonyban.
2. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérők számára, hogy az összeférhetetlenség megelőzése érdekében az eljárásba az általuk bevonni kívánt személyektől/szervezetektől követeljék meg olyan nyilatkozat megtételét, mely szerint a bevonni kívánt gazdálkodó szervezet nem érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve hogy a bevonni kívánt személy/szervezet nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdése a)–d) pontjainak hatálya alá (összeférhetetlenségi nyilatkozat).
A nyilatkozatot az ajánlatkérőnek kell elkészítenie és aláíratnia az általa bevonni kívánt személyekkel/szervezetekkel azok bevonását megelőzően. A Tanács javasolja, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozat összeállításánál az ajánlatkérők használják fel a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott, az Interneten folyamatosan hozzáférhető "Standard ajánlattételi dokumentációk és eljárási irányelvek" című segédletben szereplő formanyomtatványokat.
3. Amennyiben az eljárásba bevonni kívánt személy/szervezet úgy nyilatkozik, hogy érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve hogy az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti viszonyban áll, akkor őt kizárólag egy esetben lehet bevonni az eljárásba. Ennek az a feltétele, hogy a bevonni kívánt szervezettől vagy a bevonni kívánt személlyel/szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott viszonyban álló szervezettől az ajánlatkérő előzetesen egy további nyilatkozatot kérjen arról, hogy az érdekelt gazdálkodó szervezet a későbbiekben az adott közbeszerzési eljárásba nem kíván ajánlattevőként vagy alvállalkozóként bekapcsolódni (közömbösségi nyilatkozat).
4. Az érdekelt gazdálkodó szervezet nem vehet részt az eljárás további részében sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, amennyiben a fenti szabályokat az eljárás során megsértették. Ebben az esetben az ajánlatkérő felelős a Kbt. szabályainak megszegéséért.
5. Fentiekre tekintettel nem mentesíti az ajánlatkérőt a felelősség alól a felhívásban vagy a dokumentációban szereplő olyan előírás, amely szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában kell nyilatkoznia arra nézve, hogy esetében nem állnak fenn a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi körülmények.
6. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők és az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az összeférhetetlenség fennállása az építési beruházási tevékenységhez kapcsolódó különböző, egymásra épülő tervtípusok elkészítésénél is vizsgálandó.
INDOKOLÁS
A Közbeszerzések Tanácsa korábbiakban is Ajánlással segítette a Kbt. összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályainak értelmezését. Bár a Kbt. 1999. évi átfogó módosítása jelentős előrelépést jelentett e rendelkezések egyértelműbbé tétele tekintetében, a Tanács azt tapasztalja, hogy ezen jogszabályhely helyes alkalmazása továbbra is problémákat okoz a közbeszerzési eljárások résztvevőinek. Ennek megoldását célozza mind ezen Ajánlás, mind az Ajánlásban említett segédlet tárgyhoz kapcsolódó melléklete. Tekintettel arra, hogy jelen Ajánlás tartalmában jelentősen eltér a korábbi azonos című Ajánlás tartalmától, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a módosítás helyett új Ajánlás kibocsátását.
A Közbeszerzések Tanácsa 3/2001. (K. É. 15.) Ajánlása a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított hiánypótlás alkalmazásáról
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján a következő Ajánlást adja ki:
1. A Kbt. 43. § (4) bekezdésével összhangban az ajánlatkérő – amennyiben élni kíván a hiánypótlás lehetőségével – azt a következő esetekre biztosíthatja:
a) a Kbt. 44. § (1)–(2) bekezdéseivel összhangban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az ajánlatkérő által előírt dokumentumok vonatkozásában (ideértve a nem vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal csatolt alkalmassági igazolásokat is), illetve
b) a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok vonatkozásában, továbbá
c) az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok vonatkozásában.
2. Az Ajánlás 1. c) pontjában hivatkozott formai hiányosságok körét a Kbt. taxatíve nem tartalmazza, de a példálózó jelleggel megjelölt pótolható hiányok (nem megfelelő aláírás vagy nem megfelelő példányszám) egyértelműen arra utalnak, hogy hiányzó iratok (nyilatkozatok, igazolások, egyéb mellékletek) kizárólag az 1. a) és 1. b) pontban megadott körben (Kbt. 44. és 46. §) pótoltathatóak, más iratok bekérésére a formai hiányosságok körében nem kerülhet sor. Formai hiányosságnak tekinthető a törvényben meghatározottakon túl pl. a – felhívásban, illetve a dokumentációban írtaknak – nem megfelelő sorszámozás vagy – amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban eltérően nem rendelkezett (tehát nem határozott meg az eredeti ajánlat vagy részvételi jelentkezés kiválasztására külön módszert ) – az eredeti példány megjelölésének hiánya.
3. Amennyiben az ajánlatkérő hiánypótlás biztosítása mellett dönt, akkor – bár a Kbt. 43. § (5) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelésére bízza, hogy mikor rendeli el a hiánypótlást – a Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy erről ne a bontási eljárás során, hanem csak az ajánlatok áttekintését követően döntsenek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő hiánypótlást csak egy alkalommal, valamennyi ajánlattevő számára egyidejűleg biztosíthat. A hiánypótlás későbbi elrendelésével az ajánlatkérőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az ajánlatokat alaposan átvizsgálják, a hiányzó dokumentumokat, illetve egyéb hiányosságokat tételesen felmérjék.
4. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja továbbá, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban konkrétan jelölje meg a hiányzó vagy nem megfelelőén csatolt dokumentumokat. Tekintettel arra, hogy a hiánypótlásra csak egy alkalommal van lehetőség, az ajánlattevők esélyegyenlőségének aggálytalan érvényesülését biztosítja az, ha az ajánlatkérő lehetőséget ad az ajánlattevőknek – az általa megjelölt hiányosságokon kívül – az esetlegesen az ajánlattevők által észlelt további, a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján korrigálható hiányosságok pótlására is.
5. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy amennyiben hiánypótlást rendelnek el, valamennyi, az 1. pontban meghatározott esetre kötelesek azt biztosítani. Ugyanakkor a Kbt. kógens szabályozására tekintettel (Kbt. 25. §) az 1. pontban említett kör az ajánlatkérő által nem bővíthető.
6. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja, hogy az ajánlatkérők ne zárják ki a részvételi, illetve ajánlati felhívásban a hiánypótlás lehetőségét, ugyanis a bontást követően ezen előírás megváltoztatására már nincs mód. Ez esetben az ajánlatkérők kötelesek alkalmazni az érvénytelenség, illetve kizárás jogkövetkezményeit, amely végső soron az eljárás eredménytelenségéhez is vezethet.
7. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét a Kbt. 43. § (6) bekezdésére, amely szerint az ajánlatkérő minden esetben köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlat; illetve részvételi jelentkezés tartalma megegyezik-e az eredetileg beadott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalmával. Ennek érdekében az ajánlatkérő köteles megőrizni az ajánlattevők által eredetileg benyújtott ajánlati, illetve részvételi jelentkezési példányokat, hogy eleget tudjon tenni a fenti törvényi előírásnak.
8. A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmébe ajánlja a "Standard ajánlattételi dokumentációk és eljárási irányelvek" című segédlet vonatkozó formanyomtatványának alkalmazását.
INDOKOLÁS
A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. alapelveinek minél teljesebb körű érvényesülése érdekében fontosnak tartja a hiánypótlás alkalmazását és a hiánypótlási gyakorlat egységesítését. Az Ajánlás rendelkezéseinek alkalmazása elősegítheti a verseny széles körű érvényesülését és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
