KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3511)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.106/8/2001.
Tárgy: a POLlTERM PLUSZ Kft. jogorvoslati kérelme Békés Megye Képviselő Testülete Önkormányzati Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A POLITERM PLUSZ Építőipari Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Csorvási út 19/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Békés Megye Képviselő Testülete Önkormányzati Hivatala (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., Megyeháza, Pf. 118, képviseli dr. Gyebnár László ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Wlassics stny. 7. I/3., továbbiakban: ajánlatkérő) "Szakosított Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Központ rekonstrukciójának és bővítésének kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. augusztus 23-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 34. számában előminősítési eljárás megindítására (4897) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlat nem volt megengedett. A 4. pont azt tartalmazta, hogy a teljesítés határideje 2002. június 30-a. Az 5. pontban kikötötte ajánlatkérő, hogy közös ajánlattétel esetében a vezető céget meg kell jelölni és a közös ajánlattevőknek a kötelezettség teljesítésére együttes és egyetemleges felelősséget kell vállalniuk.
Az előminősítési eljáráson alkalmasnak minősített felek részére ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2000. november 3-án küldte meg.
Ajánlati dokumentáció is készült, mely részletes ajánlati kiírásból, szerződéstervezetből, 4., 5. sz. mellékletből (adatlap), építési engedélyből, és a műszaki tervdokumentációból, valamint a költségvetési kiírásból állt.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához meghatározta a bírálati szempontokat is az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
1. a dokumentáció részét képező szerződéses feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása (garancia, kötbér stb.) 6
2. az ajánlati ár 5
3. teljesítési határidő, részteljesítési határidő 4
4. vállalkozói díj fizetésének ütemezése, műszaki előteljesítés mértéke 3
Ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy az egyes részszempontokra adható pontszám 1–10-ig terjed.
Ugyanitt írta elő ajánlatkérő azt is, hogy az eljárás eredményét 2001. február 9-én 10 órakor nyilvánosan hirdeti ki, valamint azt is, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére 2001. február 19. napján kerül sor. Az ajánlati felhívás 4. pontja az egyéb kötelező rendelkezések között azt tartalmazza az első bekezdésben, hogy az ajánlatot szerződéstervezet formájában kell megtenni a dokumentációban foglalt feltételek szerint. Az építési-vállalkozási szerződéstől és a mellékletében foglaltaktól eltérni csak az ajánlatkérőre kedvezőbb feltételek vállalása esetén véleményeltérési nyilatkozattal lehet. E rendelkezés megszegése az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
Ajánlatkérő részletes ajánlati kiírást is készített, melynek 1. pontjában közölte, hogy az ajánlattétel tárgyát képezik az épület ún. építőmesteri és szakipari, épületgépészeti, közmű- és mélyépítési, valamint a felvonóépítési munkái a tenderanyag szerint. Itt írták elő azt is, hogy az ajánlattételnek nem részei az egyébként teljes körű feladat felmérése céljából átadásra kerülő komplett tenderdokumentáció alábbi szakterületei, így azokra ajánlat nem adható:
"– a létesítmények használatához szükséges első beszerzésekre, azok elhelyezésére, berendezésére és üzembe helyezésére,
– a hírközlési, telekommunikációs (telefon, telefax, e-mail, tv, rádió stb.), tűzriasztási berendezések beszerzésére, a számítógéppark fejlesztésére, de a tenderanyagban meghatározott csatlakozásokat a generálvállalkozónak ki kell építenie,
– tervezésre, tervezői művezetésre, lebonyolításra"
A II. részben az ajánlatok kötelező tartalma és az ezzel kapcsolatos kikötések, előírások között ajánlatkérő az alábbi négy pontot jelölte meg:
"1. ajánlati blanketta az ajánlat alapdokumentuma, űrlapja a jelen kiírás melléklete szerint,
2. az ajánlati biztosíték átutalásának igazolása,
3. vállalkozási szerződéstervezet mellékleteivel felszerelve, cégszerűen aláírva a véleményeltéréssel, vagy anélkül,
4. egyéb, ajánlattevő kiegészítő közlendői"
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott 2000. november 28-án. Az itt felmerült kérdésekre a választ a helyszínen, majd írásban is megadta a felek részére.
A 2000. december 15-i ajánlattételi határidőig négy ajánlat érkezett, nevezetesen a BÁÉV Rt.-től, a Herma Kft.-től, a Strabag Kft.-től, valamint a kérelmező és a Délépítő Rt. konzorciumától.
Az ajánlatok bontása során ajánlatkérő ismertette az ajánlattevők nevét, székhelyét, a bruttó vállalkozási díjat, valamint a teljesítési határidőt. Minden egyes ajánlattevőnél az eljárás során megállapította azt is a bontás alkalmával ajánlatkérő, hogy valamennyi ajánlattevő az ajánlati biztosítékot befizette, és ezt a tényt pénzintézeti nyilatkozattal igazolta.
Ajánlatkérő a 17/1995. (XII. 1.) Kb. számú rendelettel kiadott szabályoknak megfelelően Munkacsoportban értékelte az ajánlatokat, majd a Munkacsoport értékelő javaslatot készített a Közbeszerzési Bizottság részére. A Közbeszerzési Bizottság az értékelést elvégezve javaslatot készített a döntésre jogosult képviselő-testület részére, miszerint az eljárás nyertese a BÁÉV Rt. 165 ponttal, az azt követő legelőnyösebb ajánlatot a Herma Kft. tette 118 ponttal. Ezen értékelés szerint a kérelmezői konzorcium 111, míg a Strabag Kft. 110 pontot kapott.
A képviselő-testület a 2/2001. (II. 2.) Kb. határozatával döntött a fentieknek megfelelően, így a 2001. február 9-i eredményhirdetésen ezt ki is hirdette ajánlatkérő képviselője. Az értékelésről összegzés is készült, majd ajánlatkérő a szerződést 2001. február 19-én a nyertesnek kihirdetett BÁÉV Rt.-vel megkötötte.
Kérelmező 2001. február 21-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő új eljárásra kötelezését. Kérte annak vizsgálatát is, hogy a nyertes ajánlattevő által adott műszaki tartalom megfelel-e az ajánlati dokumentációnak az általuk adott ajánlati áron. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését tiltsa meg és az ügyben tartson tárgyalást is.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azzal indokolta, hogy a tárgyi eljárásban részt vevő ajánlattevők közül megítélése szerint sem a győztesnek kihirdetett BÁÉV Rt., sem a második helyezett Herma Kft. nem az ajánlati dokumentáció szerinti műszaki tartalomra tett ajánlatot, mert az általuk közölt ajánlati áron ez a feladat nem valósítható meg. Véleménye szerint az ajánlati dokumentációban rögzített műszaki tartalom teljes körű megvalósítására a reális ár legalább 50%-kal magasabb, mint a nyertes ajánlatban szereplő ár. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint a kirívóan alacsony ár vonatkozásában nem kért magyarázatot a nyertes ajánlattevőtől. Előadta azt is, hogy a 26 éves szakmai tapasztalatuk alapján az a véleménye, hogy a nyertes ajánlatában szereplő áron szinte lehetetlen megfelelő ajánlatot tenni a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően. Ennek alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati árukhoz képest nyomott áron dolgozó Strabag Kft. árajánlata is magasabb a nyertes, valamint a másodiknak kihirdetett ajánlattevő áránál.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta a jogorvoslati eljárás során.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettség miatt. Kérelmét azzal indokolta, hogy kérelmező 2000. december 15-én az ajánlatok felbontásánál jelen volt, ennélfogva a nyertes ajánlattevő által megajánlott ellenérték mértékéről már ekkor tudomást szerzett. Előadta azt is, hogy sem akkor, sem később, egészen jogorvoslati kérelme benyújtása napjáig a nyertes ajánlattevő árajánlatára észrevételt kérelmező nem tett, azt nem kifogásolta. Ebből következik, hogy kérelmező a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a dokumentációban foglalt műszaki tartalomnak megfelelően kötötte meg 2001. február 19-én a közbeszerzés tárgyában az építési vállalkozási szerződést, ezért a kérelmező ezzel ellentétes – konkrét tényekkel alá nem támasztott – megállapítása teljességgel alaptalan. Ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a 2000. június 22-i Magyar Közlönyben megjelent, a céltámogatásokkal kapcsolatos – e beszerzésre vonatkozó – irányár, ami 620 M Ft. Ez az összeg valójában tartalmazza még a mobil berendezések árát is, mintegy 15%-ban. Erre való tekintettel az alacsonyabb árú nyertes és a második helyezett ajánlattevő árajánlata megközelítően megfelel a közlönyben megjelent irányárnak, ezért nem tekinthető kirívóan alacsonynak. Véleménye szerint a kérelmező és a Strabag Kft. ajánlata volt az, ami jelentősen eltért felfelé ettől az irányártól, ami kirívóan magasabb árat tartalmazott a másik két ajánlathoz viszonyítva. Álláspontja szerint a Kbt. kötelező magyarázatkérést nem ír elő az ajánlatkérő számára ilyen esetekben, ezért ebben nem tettek lépéseket az eljárás során. Előadta azt is, hogy a tervezővel az ajánlatok műszaki tartalmát megvizsgáltatták. A tervező is úgy nyilatkozott, hogy a tervnek megfelelő műszaki tartalommal kerültek az ajánlatok becsatolásra, annak megfelelnek. Közölte azt is a tárgyaláson, hogy a nyertes ajánlattevővel kedvező véleményeltéréssel kötötték meg a szerződést, ahogy azt az ajánlati dokumentációban is jelezték, hogy ilyen eltéréseket elfogadnak.
Az ügyben érintett felek sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem keretei között elsődlegesen azt kellett a jogorvoslati eljárás során vizsgálnia, hogy a nyertesnek elfogadott ajánlat tartalmában megfelel-e a felhívásban, illetve a dokumentációban írtaknak, és hogy az teljes körű-e.
A Döntőbizottság az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy az ajánlati árak mind a 4 ajánlattevőnél a főösszesítőben szereplő 13 munkanem összeadásából alakultak ki. Az egyes munkanemi részekre adott – költségvetésen alapuló – részösszegek gyakorlatilag tükrözik a végösszegben is kimutatható arányokat. Ennek kapcsán a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy egyetlen jelentősebb aránytalanság a gépészeti munkákban figyelhető meg, mivel a nyertes BÁÉV Rt. ajánlatában a munkanemekre 116 M Ft van előirányozva, ami 100%-nak véve azt tükrözi, hogy ehhez képest a Herma Kft. ajánlata a maga 147 milliójával 26,72%-os eltérést, míg a kérelmező 251 milliós ajánlata ettől +116,37%-os eltérést mutat felfelé.
Fentiekből következett az, hogy a nyertes nettó 431 997 024 Ft-os árajánlatát 100%-nak tekintve a Herma Kft. ajánlata 3,79%-os eltérést, a kérelmező ajánlata 63,8%-os eltérést, míg a Strabag Kft. ajánlata 46,11%-os eltérést mutat felfelé.
Ebből megállapítható, hogy az ajánlati árak erősen szóródnak, kérelmező ajánlati ára, tehát mintegy 63%-kal magasabb, mint a nyertesé.
A Döntőbizottság fentebb jelzett (gépészeti munkáknál tapasztalható) jelentős aránytalanságot is megvizsgálva megállapította, hogy a nyertes ajánlata is minden tételre tartalmaz adatokat az összesítésben, így az műszaki tartalmában megfelel a dokumentációban írt követelményeknek.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a nyertes ajánlata minden munkanemre vonatkozik, azok során kihagyás nem történt, tehát megfelel az ajánlatkérői elvárásoknak.
A Döntőbizottság nem adott helyt ajánlatkérő azon álláspontjának, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, figyelemmel a 2000. december 15-i bontási eljárásra, hisz valójában ajánlatkérőnek az eredményhirdetésig volt lehetősége megállapítani, hogy mely ajánlat tartalma nem felel meg az ajánlati felhívásnak, vagy dokumentációnak és így ezen időpontig lehetett volna az érvénytelen ajánlatot kizárnia. Kérelmező jogorvoslati kérelme tehát nem elkésettség miatt került elutasításra, hanem megalapozatlanság címén.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint utasította el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
