KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3522)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.146/6/2001.
Tárgy: a Népszabadság Rt. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Népszabadság Rt. (1034 Budapest, Bécsi út 122–124., képviseli dr. Horváth L. Ágnes ügyvéd, 1034 Budapest, Bécsi út 122–124., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága (1062 Budapest, Bajza u. 32., képviseli dr. Deim Edit ügyvéd, 1088 Budapest, Baross u. 4. II. em. 9/b., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága pályázati hirdetéseinek és az elbírálásáról szóló rövid közleményeinek két országos terjesztésű politikai napilapban történő megjelentetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 10-én megjelent 2. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati felhívási hirdetéseinek és az elbírálásáról szóló rövid közleményeinek két országos terjesztésű politikai napilapban történő megjelentetése tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában részletesen meghatározta a beszerzés tárgyát, mivel dokumentációt nem készített.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontja hetedik francia bekezdésében előírta a következőket:
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: a MATESZ által auditált heti átlagpéldányszáma 2000. évre vonatkozóan [a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontjával összhangban].
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– az elmúlt egy évben sorban állás volt a számláján,
– az auditált heti átlagpéldányszám igazolásának hiánya.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani.
Az ajánlatok benyújtási határideje 2001. február 20-án járt le, amely határidőre a három ajánlattevő, a SilVert Rt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. A bontási eljáráson az ajánlattevők közül a SilVert Rt. és kérelmező képviselője vett részt.
A bontásról készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő az ajánlatok bontása előtt a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján valamennyi ajánlattevőnek biztosította a lehetőséget a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásoknak legkésőbb 2001. március 2-án 10.00 óráig történő utólagos csatolására.
E jegyzőkönyv szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Kérelmező 2001. február 26-án levélben fordult ajánlatkérőhöz, amelyben előadta, hogy a bontási eljárás során a jegyzőkönyv készítőinek szóbeli tájékoztatása szerint ajánlata azért érvénytelen, mert a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (a továbbiakban: MATESZ) által auditált heti átlagpéldányszám 2000. évre vonatkozó igazolásán nincs aláírás és pecsét, így azt nem minősítették hitelesnek. Tájékoztatása szerint a MATESZ az általuk is becsatolt, az internetről is lehívható 2000. évre vonatkozó adatot hitelesnek minősíti. Erről a tényről szükség esetén a MATESZ írásbeli nyilatkozatát is csatolni tudják. Kérte, hogy ajánlatát minősítse ajánlatkérő érvényesnek, illetve amennyiben így nem fogadja el a heti átlagpéldányszámra vonatkozó adatokat; akkor biztosítson hiánypótlási lehetőséget arra, hogy a nem hitelesnek minősített MATESZ-adatot újból becsatolja.
Ajánlatkérő a 2001. február 27-i levelében a bontáskor hozott döntését megerősítette, írásban arról tájékoztatta kérelmezőt, hogy a benyújtott lista nem felelt meg az auditálás formai követelményeinek, mivel nincs hitelesítve, ami miatt az ajánlat érvénytelen.
Kérelmező 2001. március 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenségére, illetve a hiánypótlásra vonatkozó döntését, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlata tartalmazza az összes, a Kbt. és az ajánlati felhívás alapján kért igazolást és nyilatkozatot, az ajánlatkérő által kifogásolt igazolás megítélése szerint megfelel az ajánlati felhívás 11. a) pontja hetedik francia bekezdésében foglaltaknak, mivel itt formai előírások nem szerepelnek. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem adott számára lehetőséget a MATESZ-igazolás utólag történő becsatolására, annak ellenére, hogy az ajánlattevőknek biztosította a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozó igazolások utólagos benyújtását. Kérelméhez mellékelte a MATESZ főtitkárának nyilatkozatát, amely szerint az interneten, a MATESZ weboldalán található Népszabadság terjesztési adatok a MATESZ által auditáltak, ezeket az adatokat a MATESZ hitelesnek ismeri el, minden külön hitelesítési eljárás nélkül.
Ajánlatkérő az észrevételében előadta, hogy megítélése szerint kérelmező ajánlata nem tartalmazta az előírásoknak megfelelő formában a heti példányszámra vonatkozó kimutatást. A hiánypótlási lehetőséget még bontás előtt határozták meg, akkor mondták ki, hogy csak a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolások pótlására adnak lehetőséget. Megítélésük szerint a Kbt. alapján ajánlatkérőnek joga van arra, hogy a hiánypótlást csak az igazolásokra vonatkozóan engedélyezze, más, a Kbt. 43. § (4) bekezdésében nevesített esetekre ne.
Tájékoztatta ajánlatkérő a Döntőbizottságot, hogy az ajánlatok elbírálására vonatkozó határidőt 2001. március 10-én meghosszabbították.
Az egyéb érdekeltek részéről érdemi észrevétel nem érkezett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben nyújtotta-e be.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által sérelmezett döntések mikor jutottak kérelmező tudomására, mikor járt le a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő, a kérelem benyújtása a jogvesztő határidőben történt-e.
A bontásról készült jegyzőkönyv tartalma, kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz intézett 2001. február 26-án kelt levele, továbbá kérelmezőnek és ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett egybehangzó nyilatkozata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy 2001. február 20-án jutott kérelmező tudomására a hiánypótlásra vonatkozó, valamint kérelmező ajánlatának – a MATESZ által történt auditálás hiánya miatti – érvénytelenségét kimondó ajánlatkérői döntés.
A fentiek alapján kérelmező számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló, a tudomásra jutástól számított 15 napos határidő 2001. március 7-én járt le.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) – rendelkezéseit kell alkalmazni.
A határidő számítására vonatkozóan az Áe. 39. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmet postai úton nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Kérelmező nyilatkozatából, a kérelmező által bemutatott tértivevényen lévő feladási időpontból és a jogorvoslati kérelmet tartalmazó borítékon lévő bélyegző dátumából kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2001. március 8-án adta postára.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a Kbt. hivatkozott rendelkezése szerinti jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja.
Az elutasításról szóló határozat ellen a 89–93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
Budapest, 2001. április 3.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
