KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3523)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.133/10/2001.
Tárgy: az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. jogorvoslati kérelme Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (7100 Szekszárd, Béla tér 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szekszárd város szennyvíztisztító telepi rekonstrukció – részben PHARE-gépbeszerzésből megvalósuló – beruházásának lebonyolítói feladatainak ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdése első fordulatában foglaltakat, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 2-án megjelent 44. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya: Szekszárd város szennyvíztisztító telepi rekonstrukció – részben PHARE-gépbeszerzésből megvalósuló – beruházásának lebonyolítói feladatainak ellátása.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat, a 13. b) pont szerint az elbírálás részszempontjai és súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 60
– műszaki ajánlat összességében, teljeskörűség 30
– a helyszíni ellenőrzés, kapcsolattartás módja 10
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetén 0–10-ig terjed.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában előírta, hogy az ajánlatokhoz vállalkozóiszerződés-tervezetet kell csatolni, továbbá jelezte, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben meghatározta a beszerzés tárgyához tartozó feladatokat, a műszaki adatokat, valamint a formai előírásokat. Az ajánlatok értékelésének módszerét nem részletezte.
Az ajánlatok benyújtásának határideje 2000. december 13-án járt le, amely határidőre a következő öt ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Fehérvári Víziterv Kft., HYDRO-ÉP Közmű Tervező Kft., Ister Ménökiroda Kft., PLAN-ÉTA Kft. és kérelmező. Az ajánlatokat bizottság értékelte, majd az eredményt – az ajánlati felhívásban megjelent időpontot elhalasztva – 2001. február 15-én nyilvánosan hirdették ki. Az eredményhirdetésen kérelmező nem vett részt. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv szerint kihirdetésre került, hogy a nyertes ajánlattevő a PLAN-ÉTA Kft., míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett. Ajánlatkérő az eljárásról elkészítette az összegezést és azt öt munkanapon belül megküldte minden ajánlattevő részére. Az összegezés szerint a súlyszámokkal szorzott értékelési pontszámok összege nyertes ajánlattevő esetében 82 pont, kérelmező esetében 79 pont. Az ajánlati ár értékelési részszempontra a nyertes ajánlattevő 10, míg kérelmező 7 pontot kapott.
Kérelmező 2001. március 1-jén jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével hozta meg döntését, amennyiben ugyanis az ajánlati ár értékelésénél ajánlatkérő valóban a kedvezőségük arányában súlyozottan értékeli a benyújtott ajánlatokat, kérelmezőnek 8 pontot kellett volna kapnia, és az eljárás eredményét ennek megfelelően megállapítani, az eljárás nyertese kérelmező lett volna. Kérelmező a többi részszempont értékelését nem vitatta. Kérelmező szerint megsértette továbbá ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat is, mivel az eljárásról szóló összegezést nem a Kbt. 5. számú melléklete szerint készítette el, hiányos az indokolás és a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőre vonatkozó rész hiányzik belőle.
Ajánlatkérő a kérelmező jogorvoslati kérelmére tett észrevételében előadta, hogy döntése meghozatalakor nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel az ajánlati ár részszempontra kérelmezőnek adott pontszámot kétféle számítással is igazolni tudja.
Az eljárásról készített összegezéssel, illetve annak is a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőre vonatkozó részével kapcsolatban előadta, hogy kérelmező megállapításai nem helytállóak, mivel az eredményhirdetésről készült ún. zárótárgyalási jegyzőkönyvben és a tájékoztató az eljárás eredményéről című anyagban rögzítésre került a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő, kérelmező. Kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes ajánlattevő, a PLAN-ÉTA Kft. tett észrevételt, amely szerint az ajánlatok értékelése kedvezőségük arányában, megfelelően súlyozottan történt, az eredményhirdetéskor megjelölésre került, hogy a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette, ez az összegezésben lévő táblázatból is egyértelműen kiderül, továbbá az ajánlati felhívásban is egyértelműen szerepel, hogy a nyertes visszalépése esetén a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a tárgyaláson bejelentette, hogy a nyertes ajánlattevővel még nem kötötte meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az értékelésre, azon belül is az ajánlati ár értékelésére vonatkozóan megalapozatlan, míg az eljárásról készült összegezés vonatkozásában megalapozott.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ennek során vizsgálni kellett, hogy az ajánlati árak összehasonlítása, értékelése során kérelmező árajánlatát a kérelmező által megjelölt 8 ponttal kellett-e értékelnie ajánlatkérőnek, és ezáltal az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont szerint legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette-e.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem tartalmazott előírást az ajánlattevők részére az ajánlati ár meghatározásának módjára vonatkozóan. A lebonyolítói tevékenységre vonatkozó megállapodásokban szokásos és elfogadott az, hogy a lebonyolító díja a beruházás tervezett költségének százalékában vagy a kivitelező vállalkozói díjának százalékában kerül meghatározásra, illetve fix áron történik a szerződéskötés.
Kérelmező az ajánlatában három helyen jelölte meg az általa kért ellenszolgáltatást a következők szerint:
Az ajánlati kivonaton (olvasólap): áfa nélküli vállalási ár 1,5%-a + 25% áfa, az ajánlattevői nyilatkozatban a következők szerint: "a szerződés teljesítésére készek vagyunk a jelen ajánlatban megjelölt, az áfa nélküli vállalási ár 1,5% + áfa ellenszolgáltatásért", valamint a megbízásiszerződés-tervezet 10. pontjában: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Megbízottat a szerződés 3. pontjában meghatározott és leírt tárgyban, valamint a 6. pontban részletezett feladatok szerint a beruházás teljes körű lebonyolításáért az áfa nélküli vállalási ár 1,5% + áfa lebonyolítói díj illeti meg.
Kérelmező azonban az ajánlatában nem jelölte meg azt az áfa nélküli vállalási árat, amelynek százalékában meghatározta az ajánlati árát, annak ellenére, hogy "a jelen ajánlatban megjelölt áfa nélküli vállalási ár" szerepel az ajánlattevői nyilatkozatában. Ennek hiányában az ajánlati árra vonatkozó, az ajánlatában lévő, fentiekben ismertetett nyilatkozatai nem értelmezhetők, az ajánlati ára az ajánlatából nem állapítható meg, így nem értékelhető.
Ajánlatkérő az értékelés során kérelmező árajánlatának konkrét összegét maga állapította meg úgy, hogy az ajánlati dokumentációban közölt, a beruházás teljes tervezett költsége (amely tartalmazta a lebonyolítási díjat is) nettó összegének 1,5%-át + 25% áfa összeget tekintette kérelmező ajánlati árának. Ez az összeg 11 790 000 Ft. Ezt az ármegállapítást kérelmező nem vitatta. Az így megállapított árat hasonlította össze ajánlatkérő a többi ajánlattevő – kivétel nélkül – egyösszegűen megadott árajánlatával. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ár, 11 790 000 Ft azonban nem szerepelt kérelmező ajánlatában, illetőleg az ajánlatban tett nyilatkozatból nem volt egyértelműen meghatározható.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata az ajánlati árra vonatkozóan nem tartalmazott a fenti követelménynek megfelelő nyilatkozatot, ajánlati ára nem volt megállapítható az ajánlatból, így nem volt összehasonlítható a többi árajánlattal, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozatlan kérelmének azon része, amely szerint kérelmezőnek az ajánlati árra 8 pontot kellett volna kapnia.
A többi értékelési részszempontra megállapított pontszámok helyességét kérelmező nem vitatta, az összegezésből pedig megállapítható, hogy a PLAN-ÉTA Kft. kapta a legmagasabb összpontszámot, ezért megalapozatlan a kérelemnek a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére vonatkozó része.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. c) pontjában foglaltak szerint az összegezésnek tartalmaznia kell a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását, továbbá a 4. b) pontban meg kell jelölni a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő nevét és az ajánlata kiválasztásának indokait, ha az abban foglalt eset fennáll.
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezést, melyet megküldött kérelmezőnek is a törvényes határidőben, mivel kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt. Az ajánlati felhívásban foglaltak szerint az eredményhirdetéskor kihirdetésre került a második legkedvezőbb ajánlatot tevő, tehát az összegezés 4. b) pontját ajánlattevőnek ki kellett volna töltenie, ezt a pontot azonban ajánlatkérő kihagyta az összegezésből, így a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő megjelölése és ajánlata kiválasztásának indoka nem szerepel az összegezésben.
Ajánlatkérő által elkészített összegezésben a "kiértékelési pontszámok indoklása" című rész a következőket tartalmazza:
Ajánlati ár részszempont: kiértékelési pontszámok: a legkedvezőbb árajánlat 10, a legmagasabb árajánlat 1 pontot kapott, a további pontozás súlyozottan, az ajánlati áraknak megfelelően történt.
A műszaki ajánlat összességében, teljeskörűség részszempont:
– A műszaki ajánlatok minden ajánlattevő esetében teljes körűnek tekinthetők, eltérések a döntéshozók megítélését tükrözik.
A helyszíni ellenőrzés, kapcsolattartás módja értékelési részszempont:
– Helyszíni kapcsolattartás módja azonosan jó mindegyik ajánlattevő esetében.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. c) pontjában előírt, a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását nem tartalmazza megfelelően ajánlatkérő által elkészített összegezés, mivel abból nem állapítható meg a részszempontokra ajánlatonként adott egyes pontszámok megállapításának, kiszámításának módja, indoka.
A fentiek alapján ajánlatkérő által elkészített összegezés valóban nem tartalmazza hiánytalanul az 5. számú melléklet szerinti adatokat.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati ár értékelését érintő részére vonatkozóan a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörével élt, az e részében alaptalan kérelmet elutasította. A Kbt. 61. § (1) bekezdése első fordulatában foglaltak megsértését megállapította, azonban ezt a jogsértést nem tartotta olyan súlyosnak, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítse, és bírságot alkalmazzon, ezért csak a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott, mivel annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében foglalt feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosította.
Budapest, 2001. március 27.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
