KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3545)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.127/9/2001.
Tárgy: a Pro-Var Műszerszerviz Kft. jogorvoslati kérelme a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pro-Var Műszerszerviz Kft. (1195 Bp., Jókai u. 92. fsz. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (4400 Nyíregyháza, Keleti út 1., képviseli: dr. Halmos Tamás ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Bocskai út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) 1 db mikrohullámú feltáró beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 51. számában, 2000. december 20-án jelentette meg nyílt eljárásra vonatkozó hirdetményét, melynek tárgya többek között 1 db mikrohullámú feltáró berendezés szállítási szerződés keretében történő beszerzése volt. A mikrohullámú feltáró berendezés műszaki paramétereit a dokumentáció tartalmazta. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő lehetővé tette részajánlat tételét, többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. Így ennek utolsó francia bekezdésében előírta, hogy az előző három évben a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciákat kell ismertetni, ebből kiemelve a közbeszerzési eljárásban szállított termékeket az ajánlattevőknek. Ugyanezen pont b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaként többek között megjelölte, hogy alkalmatlannak minősül az az ajánlattevő, aki a beszerzés tárgyára vonatkozóan nem rendelkezik referenciával.
Az ajánlatok elbírálásának fő szempontja a legalacsonyabb ár volt. Az ajánlati felhívás egyéb információk 4. francia bekezdésében ajánlatkérő megjelölte, hogy a cégkivonatnak és az aláírási címpéldánynak meg kell egyeznie az ajánlatban szereplő adatokkal.
Az ajánlattételi időszakban az ajánlattételi és bontási határidőre kérelmezőn kívül két cég nyújtotta be az ajánlatát, a Hungarophaare Kft. és az SLM Spektrolab Merkantil Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor a Kbt. 43. § (5) bekezdése alapján az igazolások utólagos csatolására hiánypótlási lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek a Kbt. 43. § (4) bekezdésére figyelemmel. A hiánypótlási határidőt követően az ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat és megállapította, hogy a Hungarophaare Kft. ajánlata a hiánypótlást követően érvénytelen.
A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2001. február 14-én került sor, ahol az ajánlatkérő az SLM Spektrolab Merkantil Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Az eredményhirdetésen felszólította a nyertes ajánlattevőket, hogy az 1999. évi XCV. törvény szerint nyilatkozzanak arról, hogy mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülnek-e. A nyertes ajánlattevő képviselője az eredményhirdetésen nem volt jelen, hanem ezt követően írásban nyilatkozatát 2001. február 6-án kelt levélben tette meg az ajánlatkérőnek.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szállítási szerződést 2001. február 22-én megkötötte.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot az ajánlatkérő döntésének megsemmisítésére, a jogsértés megállapítására, amennyiben a szerződéskötés létrejött, bírság szankció alkalmazására és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek viselésére.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezett az ajánlati felhívás szerint meghatározott referenciával. Továbbá megállapította a cégbírósági eljárásban, hogy a nyertes ajánlattevő nem ugyanazon társaság, amely cégbírósági nyilvántartásban szerepel, mivel az ajánlatkérő nem jelölte meg az SLM kifejezést a nyertes ajánlattevő társaság cégnevében. A nyertes ajánlattevő más cég által teljesített szállításokat is szerepeltetett az ajánlatában, ezzel vélhetőleg hamis adatot szolgáltatott. Azt csak vélelmezni tudja, hogy nem ugyanarról a cégről van szó a cégkivonat, illetve a cégbírósági eljárásban a saját vizsgálati eredménye alapján megállapított társaság esetében.
Ajánlatkérő észrevétele szerint nem észlelte azt, hogy az ajánlatban szerepel a cég neve előtti SLM rövidítés, és a cégkivonaton nem. Az ajánlattevői iratok fejlécében és a hatósági igazolásokon is szerepel az SLM rövidítés, az aláírási címpéldány szerinti aláírás szerepel abban, amely bizonyítja, hogy ugyanarról a társaságról van szó. Az alaptőke-emelés elmaradása a cégbíróság hatáskörébe tartozik, de az ajánlattételi határidőig a cég érvényesen működött, nem rendelkezett olyan információval, hogy a cégnyilvántartásból törölték volna a nyertes ajánlattevőt. Előadta továbbá, hogy az eredményhirdetést követően nyilatkozott a nyertes ajánlattevő arról, hogy mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül-e. A referenciák vonatkozásában megállapította, hogy rendelkezik az előző három évben megfelelő referenciával a beszerzés tárgyára vonatkozóan, továbbá azt elismerte, hogy az ajánlatban nem szerepelt kiemelve a közbeszerzési eljárással érintett ügyletek, de ennek elmaradását ő nem értékelte, mint az ajánlat érvénytelenségét, ilyen jellegű előírást a felhívásban és a dokumentációban nem tett. Egyebekben előadta, hogy a feltáró berendezés értékét alapul véve egyébként sem tartozna a Kbt. hatálya alá, így amennyiben csak a referencia egy ilyen feltáró berendezés szállítására vonatkozott volna, akkor az ajánlattevők nem tudtak volna hivatkozni egyetlen közbeszerzési eljárásra sem.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők észrevételt nem tettek a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárásban.
A beszerzett iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás 16. pont 4. francia bekezdésében foglaltak szerint összehasonlította az ajánlatban szereplő adatokat a cégkivonat és az aláírási címpéldány tartalmával és megállapította, hogy a cégkivonatban a cég elnevezésében és rövidített elnevezésében az SLM rövidítés nem, csak a Spektrolab Merkantil Kft. elnevezés szerepelt. A cégkivonat szerint a céget a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1991. november 6-án jegyezte be, tevékenységi körében megjelölésre került a műszerjavítás, -gyártás, bel- és külkereskedelmi tevékenység és szolgáltatás. A cégjegyzésre jogosult képviselője a cégnek Szabó Zoltán ügyvezető, akinek aláírási címpéldányát az ajánlat szintén tartalmazta. Az ajánlatban lévő nyilatkozatok, adatlapok, mérlegek, hatósági igazolások, szállításiszerződés-tervezetek a cég nevét váltakozva, a cég neve előtt az SLM rövidítés feltüntetésével, vagy anélkül tartalmazták. Az adatlap és a szerződés, nyilatkozatok és mérlegek aláírója a cégkivonatban és az aláírási címpéldányon is szereplő Szabó Zoltán volt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a cégkivonat és az ajánlat a szerződés teljesítése szempontjából lényeges adatai megegyeztek. Olyan egymásnak ellentmondó adatok tehát nem szerepeltek az ajánlatban, ezért az ajánlat érvénytelenségét önmagában az nem alapozta meg, hogy a cégkivonatban az SLM kifejezés nem szerepelt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az a tény, hogy a cég jegyzett törzstőkéjét a módosított gazdasági társaságokról szóló törvény alapján megemelte-e vagy sem, illetve az ezzel kapcsolatos eljárás a cégbíróság hatáskörébe tartozik, ebben a körben a Döntőbizottság álláspontjának kifejtésére nem jogosult. Az kétségtelen tény, hogy az SLM Spektrolab Merkantil Kft.-t a cégnyilvántartásból a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság nem törölte az ajánlattételi határidőig bezárólag, érvényes működő, s a cégnyilvántartásban bejegyzett cégként szerepel a gazdasági társaság.
A szerződés megkötése előtt az eredményhirdetést követően a nyertes ajánlattevő képviselője megtette nyilatkozatát az 1999. évi XCV. törvény 19. § (2) bekezdésére figyelemmel arra vonatkozóan, hogy mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Az eredményhirdetés napján e nyilatkozatot azért nem tudta az ajánlatkérő bekérni a nyertes ajánlattevőtől, mivel képviselője az eredményhirdetésen személyesen nem volt jelen.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő által az ajánlatban szerepeltetett referenciákat abból a szempontból, hogy az megfelel-e az ajánlati felhívás
11. a) pont utolsó francia bekezdésének.
Az ajánlattevő 4 referenciát jelölt meg az ajánlatában, amelyeket sajátjaként tüntetett fel, így az SGS Hungária Kft.-nek szállított 2 db 1997–98. években különböző értékben történő referenciát, a Hortobágy Nyírmada Rt. 1999-ben szállított referenciáját és a Bácsvíz Rt.-nek 1999-ben szállított referenciáját. Az kétségtelen tény, hogy az ajánlatban külön az ajánlattevő nem szerepeltette, hogy a megjelölt referenciák közül melyik szállítására került sor közbeszerzési eljárást követően.
A megjelölt referenciák a nyertes ajánlattevő referenciái voltak. Ebből a szempontból az ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás 11. a) pont utolsó francia bekezdésnek. Az ajánlatkérő ugyanakkor nem jelölte meg sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban, hogy milyen jogkövetkezményeket kíván ahhoz fűzni, amennyiben a bármely ajánlattevő nem emeli ki a bemutatott referenciák közül azokat, amelyeket a közbeszerzési eljárás során teljesítette az ajánlattevő. Miután ez nem került így érvénytelenségi okként feltüntetve, a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő azon érvelését, hogy ez nem jelenthette az ajánlat érvénytelenségének megállapítását.
Ezért az érvényesség körében az ajánlatkérő a referenciák értékelésekor nem vizsgálta azt a tényt, hogy közbeszerzési eljárás keretében valósult-e meg az értékesítés.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság nem látott indokot arra, hogy az ajánlatkérő döntését jogsértőnek nyilvánítsa, és vele szemben szankciót alkalmazzon.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (l) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant, elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 3.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
