KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3546)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.675/8/2000.
Tárgy: a Siemens Rt. jogorvoslati kérelme a Budai Várgondnokság Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Siemens Rt. (1147 Budapest, Gizella u. 51–57., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budai Várgondnokság Kht. (1014 Budapest, Színház u. 5–9., képviseli: dr. Kékesi Andrea ügyvéd, 1122 Budapest, Városmajor u. 3/A. III/2., továbbiakban: ajánlatkérő) "kommunikációs, térfigyelő és integrált számítógépes felügyeleti rendszerének – épületgépészeti, biztonságtechnikai és telekommunikációs – megtervezése, kialakítása és közreműködése az üzemeltetésben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 6-án megjelent 36. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlatot lehetett tenni oly módon, hogy a technikai megoldásra nem volt adható többváltozatú ajánlat. A finanszírozási konstrukció több változatban volt megajánlható, ebben az esetben a változatoknak egymástól elkülöníthetőknek kellett lenniük.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Ehhez megadta a részszempontokat, a részszempontonként azok súlyát meghatározó szorzószámokat, illetőleg az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó- és felső határát.
Az ajánlati felhívás 16. pontja az egyéb információk között az alábbi előírást tartalmazta: "Kérjük, hogy az ajánlattevők az ajánlati anyaguk első oldalán – felolvasólap – az ajánlattevő nevét, címét, telefon- és faxszámát, az ellenszolgáltatást, nettó ár + áfa – több változat esetén az összes változatét külön – a teljesítési határidőt, illetve a szerződés időtartamát feltüntetni szíveskedjen".
Ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére dokumentációt is biztosított. A dokumentáció 5. pontja foglalkozott a finanszírozási konstrukció és formai követelményekkel. Ezek között ajánlatkérő előírta, hogy a projekt finanszírozására elvárás a többéves futamidejű, esetleg halasztott fizetés indítású konstrukció. A finanszírozási konstrukcióra egy pályázó többváltozatú megoldási javaslatot is benyújthat, viszont ezek mindegyikének komplexnek kell lennie, és önálló szerződéstervezetet kell csatolni hozzá. Az ajánlattevőnek egy összefoglalólapot – felolvasólap – kell készítenie és cégszerűen aláírnia, mely tartalmazza az ajánlattevő nevét, címét, telefon- és faxszámát, az ellenszolgáltatást nettó ár + áfa – több változat esetén az összes változatét külön – teljesítési határidő, illetve a szerződés időtartamát. Amennyiben e lap tartalma ellentmond az ajánlatban szereplő adatoknak, úgy az az adott pályázó kizárását vonja maga után. A pályázónak a pályázati anyagokat példányonként külön csomagolva kell benyújtani. Az egyes példányoknak külön lezárt csomagban kell tartalmazniuk az ajánlat technikai részét és külön lezárt csomagokban kell tartalmazniuk a megajánlott különböző finanszírozási konstrukciókat az azokhoz kapcsolódó főösszesítővel és szerződéstervezettel együtt.
Az 5.1. pont tartalmazta a technikai rész strukturálására vonatkozó előírásokat.
Ajánlatkérő az ajánlat műszaki megoldásait hat részre bontotta (épületgépészet, biztonságtechnika, telekommunikáció, felügyeleti rendszer központi része, helyi felügyeleti munkaállomások, teljes rendszer) amelyekhez további alpontokat is meghatározott. Ajánlatkérő az 5.2. pontban a finanszírozási részhez tartozó főösszesítő strukturálására adott ki egy főösszesítő táblázatot, amelyben 5 pontban jelölte meg, hogy az árak bontását hogyan kéri. Ajánlatkérő előírta, hogy a különböző finanszírozási változatoknál mindenképpen adják meg a megajánlott futamidőt és az 1 hónapra eső összeget (amennyiben az 1 hónapra eső összeg a futamidő alatt változik, kérték megadni a futamidő-intervallumhoz számított havi összegeket is. (Halasztott fizetés kezdetű konstrukció esetén a halasztás idejét).
A dokumentáció 4.9. pontja foglalkozott a rendszertelepítéssel, oktatás, karbantartás témakörével.
Az oktatás körében előírás volt a magyar nyelvű oktatási anyag biztosítása, kezelőszemélyzet oktatása, felhasználók oktatása, oktató és szimulációs rendszer.
Az üzemeltetéstámogatás, karbantartás keretén belül az alábbiakat írta elő ajánlatkérő:
– HELP DESK
– hibaelhárítás (garanciális és garanciaidőn túl)
– munkaidőben,
– munkanapon munkaidőn kívül,
– hétvégén és ünnepnapokon,
– távkarbantartás,
– helyszíni karbantartás,
– anyagbiztosítás.
Ajánlatkérő konzultációt is tartott. A konzultáción felmerült kérdésekre a válaszokat megadta.
Az ajánlattételi határidőig 2000. november 6-ig három ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát. A Compaq Computer Magyarország Kft., a Honeywell Esco Magyarország Rt. és a kérelmező.
Ajánlatkérő a Honeywell Esco Magyarország Rt. részére hiánypótlásra biztosított lehetőséget 2000. november 13-ig. A bontási jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a Honeywell Esco Magyarország Rt. ajánlati anyagában két finanszírozási változatot jelölt meg és az ajánlattevő jelenlévő képviselője nyilatkozott, hogy az ajánlat műszaki tartalma azonos, csak a finanszírozási konstrukcióra vonatkozik a két változat. Ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyv mellékletét képezte a jelenléti ív, amelyet a jelenlévő ajánlattevők aláírásukkal tanúsították, illetőleg az ajánlati adatlapok, amelyen az ajánlattevők neve, székhelye, az ajánlattétel összege és a vállalási határidő került megjelölésre.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 2000. december 4-én eredményt hirdetett. Az eljárás nyertese a Honeywell Esco Magyarország Rt. lett. Az eljárásról készített összegzés tartalmazta, hogy ajánlatkérő a kérelmező és a Compaq Computer Magyarország Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította az alábbiak miatt: A Compaq Computer Magyarország Kft. és a kérelmező az ajánlati felhívás 16. pontjában és az ajánlati dokumentáció 5. pontjában foglaltaktól eltérően az összefoglaló, illetve felolvasólapon nem a finanszírozási konstrukcióhoz kapcsolódó ellenszolgáltatási összegeket jelölte meg, hanem egy egyösszegű beruházási értéket. Ez pedig nem felel meg az ajánlati felhívás 16. pontjának, illetve a dokumentáció 5. pontjában foglaltaknak.
Kérelmező és a Compaq Computer Magyarország Kft. ajánlata érvénytelen továbbá azért is, mert az ajánlati felhívás 3. a) pontjában foglalt feltételeknek az ajánlatok nem feleltek meg, ugyanis a kérelmező nem üzemeltetésben való közreműködésre, hanem teljes körű üzemeltetésre adott ajánlatot, míg a Compaq Computer Magyarország Kft. egyáltalán nem tett ajánlatot az üzemeltetésben való közreműködésre.
Ajánlatkérő döntése ellen kérelmező a törvényes határidőn belül 2000. december 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére. Indoklásként előadta, hogy a bontási jegyzőkönyv nem tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésben ismertetendő információként meghatározott adatok közül az ajánlattevők székhelyét, az általuk kért ellenszolgáltatást, és az általuk vállalt teljesítési határidőt.
Kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntést jogsértőnek minősíti tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeknek. Kérelmező hivatkozik arra, hogy az ajánlati felhívás 16. pontja kérés formájában írja elő az ajánlattevők részére, hogy az ajánlati anyaguk első oldalán, a felolvasólapon milyen adatokat kér az ajánlatkérő feltüntetni, a dokumentációban viszont ez az előírás már kötelezettségként jelenik meg. Álláspontjuk szerint e két megfogalmazás jogilag eltér egymástól. Ebből következően pedig az ajánlati felhívásban megfogalmazottak az irányadók. Az ajánlati felhívás 16. pontja és a dokumentáció 5. pontja megegyezik abban, hogy az ellenszolgáltatást nettó ár + áfa összegben kéri ajánlatkérő megadni a kérelmező ennek eleget tesz, hiszen a vállalkozási ár szövegrész alatt tüntette fel a nettó árát + a 25%-os áfa összeget.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció is az ellenszolgáltatás összegét kérte és ennek maradéktalanul megfelelt a kérelmező által a felolvasólapon szerepeltetett vállalkozói ár megjelölés.
Ajánlatkérőnek nem helytálló az a hivatkozása, hogy a kérelmező egyösszegű beruházási értéket jelölt meg nem pedig a finanszírozási konstrukcióhoz kapcsolódó ellenszolgáltatási összeget, hiszen ez nem is volt előírás. Ennek alapján pedig a kérelmező ajánlata érvénytelen nem lehet.
Az üzemeltetéssel kapcsolatos érvénytelenségi okra vonatkozóan kérelmező előadja, hogy sem az ajánlati felhívás, sem pedig a dokumentáció nem ad semmiféle eligazítást a tekintetben, hogy az ajánlatkérő pontosan mire vonatkozóan és milyen mértékben vár el közreműködést az üzemeltetésben. Ilyen előírás hiányában pedig jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, és ezért az érvénytelen.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy nem felel meg kérelmező azon állítása, hogy a bontási jegyzőkönyv a Kbt. 51. § (3) bekezdés szerint ismertetendő adatokat nem tartalmazza. A bontási jegyzőkönyv a Kbt.-ben előírt valamennyi adatot tartalmazza, a bontási jegyzőkönyv az ajánlattevők részére a törvényes határidőn belül megküldésre került. Hivatkozott arra is, hogy a jogorvoslati kérelem e tárgyban elkésett, hiszen kérelmező a bontási jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás nem lelhető fel, azok tartalma azonos, a dokumentáció csupán pontosítja az ajánlatkérőnek az ajánlattétellel kapcsolatos elvárásait. Kérelmező ajánlata pedig az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem felel meg, ezért ajánlatkérő jogszerűen állapította meg kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. A finanszírozási konstrukcióval kapcsolatosan előadja, hogy az ajánlati felhívás 14. pontjában egyértelműen rögzítették, hogy a finanszírozási konstrukció több változatban ajánlható meg és a 16. pontban pedig azt írták elő, hogy a finanszírozási konstrukcióhoz kapcsolódó ellenszolgáltatás nettó ár + áfa több változat esetén az összes változatra külön kérik megadni.
A kérelmező, amennyiben az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondást észlelt, úgy a Kbt. 38. §-ban foglaltak szerint kiegészítő tájékoztatást kérhetett volna, azonban kérelmező ezzel a lehetőségével a közbeszerzési eljárás során nem élt. A Közreműködés az üzemeltetésben kifejezés álláspontja szerint a magyar nyelv értelmezése szerint semmiképpen sem jelentheti az önálló, teljes körű üzemeltetést, tehát nyilvánvaló, hogy teljes körű ajánlatot erre vonatkozóan nem várt el az ajánlattevőktől. Álláspontja szerint erre vonatkozóan is tisztázó kérdést tehetett volna fel a kérelmező, de ezzel a lehetőséggel az eljárás során nem élt. A jogorvoslati kérelem álláspontja szerint elsődlegesen elkésett, azon túlmenően megalapozatlan is.
A Döntőbizottság a D.675/4/2000. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a bontási eljárásról a Kbt. 54. §-ban foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyv készült.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt. A becsatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy a bontási jegyzőkönyv mellékletét képezte az úgynevezett ajánlati adatlap, amely a Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglalt adatokat az ajánlati áron kívül maradéktalanul tartalmazta. A bontási eljáráson az üzemeltetésre vonatkozó árajánlatok rögzítésre valóban nem kerültek, ezek ismertetése elmaradt.
A bontási eljárásra azonban 2000. november 6-án került sor, a jogorvoslati kérelem benyújtására pedig 2000. december 19-én, a jogorvoslati eljárás megindítására rendelkezésre álló 15 napon túl került sor, tehát a jogorvoslati kérelem elkésett, így e körben a Döntőbizottság jogsértés megállapítását mellőzte.
A felek által sem vitatottan az ajánlati felhívás 14. pontja egyértelműen tartalmazta, hogy többváltozatú ajánlatot technikai megoldásra nem lehet adni, azonban a finanszírozási konstrukció több változatban is megajánlható, ebben az esetben azonban a változatoknak egymástól jól elkülöníthetőnek kell lenniük.
A dokumentáció 5. pontja alapján pedig a projekt finanszírozására elvárás volt a többéves futamidejű konstrukció megajánlása.
Az ajánlati felhívás 16. pontja azt az előírást tartalmazta, hogy a felolvasólapon az ellenszolgáltatás nettó ár + áfa – több változat esetén – az összes változatét külön kéri ajánlatkérő feltüntetni. Az ajánlati dokumentáció 5. pontja ugyanezt a szöveget tartalmazta azzal az eltéréssel, hogy itt ajánlattevők részére kötelezővé teszi a felolvasólap csatolását, illetőleg az azon kért adatok feltüntetését.
A fenti rendelkezések összevetéséből az következik, hogy az ajánlatkérő a finanszírozási konstrukcióra vonatkozó többváltozatú ajánlat adását megengedte és a többváltozatú finanszírozási konstrukció ellenszolgáltatás értékének a feltüntetését kérte a felolvasólapon megadni, hiszen a felolvasólapra vonatkozóan azt az előírást tette, hogy az ellenszolgáltatás nettó ár + áfa összegét több változat esetén az összes változatét külön kéri megadni. Ajánlatkérő kérte a felolvasólapon szerepeltetni a szerződés időtartamát is.
Jelen ügy megítélése szempontjából a Döntőbizottság álláspontja szerint relevanciával nem bír, hogy a felolvasólap kitöltése kívánalom vagy kötelezettség volt, hiszen kérelmező maga is elkészítette és kitöltötte a felolvasólapot.
Az ügy megítélése szempontjából relevanciája annak van, hogy a felolvasólapon feltüntetett ellenszolgáltatás nettó ár + áfa összeg megfelelt-e az ajánlatkérő által előírtaknak.
A nyertes ajánlattevő a felolvasólapon szerepeltette az ajánlatkérő által előírt adatokat, tehát az ajánlattevő nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát, a megvalósítás vállalkozói díját, a teljesítési határidőt és a szerződés időtartamát. A nyertes ajánlattevő két finanszírozási konstrukcióra tett ajánlatot. Ehhez kapcsolódóan az 5 éves szerződéses időtartamra megjelölt vállalási ára 914 986 385 Ft + áfa összeg volt, a 6 éves szerződéshez kapcsolódó megvalósítás vállalkozói díja pedig 1 000 608 709 Ft + áfa összeg volt.
A kérelmező felolvasólapján szerepeltek az ajánlatkérő által elvárt adatok közül az ajánlattevő neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint a kapcsolattartó személyek nevét is megjelölte a kérelmező. Vállalási árként a nettó 699 200 000 Ft + áfa összeg, amelynek megjelölte a kiszámított bruttó árát is, amely 874 000 000 Ft. Szerepeltette az üzemeltetésre adott árajánlatát, amely nettó 42 000 000 Ft + áfa összeg, azaz bruttó áron 52 500 000 Ft. Teljesítési határidőként megjelölte a 2001. május 31-ét, a szerződés időtartamaként pedig 2001. január 2-től 2001. május 31-i időtartamot jelölt meg. A kérelmező a finanszírozásra vonatkozóan zárt borítékban hat finanszírozási konstrukcióra nyújtott be ajánlatot. A benyújtott borítékokban szerepelt a nettó ár, azaz a 699 200 000 Ft, valamint a finanszírozás futamideje, valamint a havi díj fizetési összege bruttó áron.
A benyújtott finanszírozási konstrukciók tartalmazták a nettó 699 200 000 Ft-os árat, amelyhez kérelmező különböző futamidőt és ennek megfelelően más-más összegű részletfizetést ajánlott meg. Pl. egy borítékban található finanszírozási ajánlat az alábbi volt. A főösszesítő munkanemenkénti bontásban tartalmazta az árakat, amelynek végösszege 699 200 000 Ft + áfa, bruttó összeg 874 000 000 Ft, futamidő 60 hónap, havi részlet bruttó 24 999 000 Ft.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által megajánlott 699 000 000 Ft + áfa vállalási ár megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ellenszolgáltatás ára az az ár, amelyet ajánlatkérőnek ténylegesen az ajánlattevő részére ki kell fizetnie a beszerzés ellenértékeként.
A nyertes ajánlattevő ténylegesen ezt az árat tüntette fel a felolvasólapján.
A Kérelmező által megjelölt ár nem a tényleges ellenszolgáltatás összegét tartalmazta, hiszen az a futamidő függvényében változott. A példaként említett egyes változat esetén a havi 24 999 000 Ft 60 hónapra számolva 1 499 940 000 Ft volt. A különböző finanszírozási változatok kiszámítása sem történt meg kérelmező részéről, ennek a számításnak az elvégzését ajánlatkérőtől várta el a kérelmező.
A kérelmező tehát a tényleges ellenszolgáltatás nettó ár + áfa összeget nem adta meg az ajánlatkérő részére. A kérelmező által megadott 699 200 000 Ft nettó ár egyösszegű azonnali teljesítés esetén lett volna érvényes, ez azonban nem felelt meg a dokumentáció azon előírásának, hogy a projekt finanszírozására elvárás a többéves futamidejű, esetleges halasztott fizetésindítású konstrukció.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt előírásoknak azáltal, hogy a nettó ellenszolgáltatás összegét nem az ajánlatkérő által elvárt módon adta meg.
Ajánlatkérő tehát jogszerűen állapította meg, hogy kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció előírásainak, így az a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek megfelelően vizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen minősítette-e kérelmező ajánlatát érvénytelennek a tekintetben, hogy az üzemeltetésben való közreműködésre teljes körű ajánlatot nyújtott be.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát e körben az alábbiak szerint tartalmazta: "közreműködés az üzemeltetésben (távfelügyelet, karbantartás stb.) a dokumentáció 4.9. pontja foglalkozik a rendszer telepítése, oktatása, karbantartása témakörével".
Ajánlatkérő elvárása e körben rövid egyszavas felsorolással kerültek meghatározásra.
E témakörben a konzultáción sem merült fel kérdés az ajánlattevők részéről.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a közreműködés az üzemeltetésben megjelölés nem teljes körű üzemeltetést jelent. Tény azonban, hogy ajánlatkérő a közreműködés körében részletesen nem fogalmazta meg, hogy milyen elvárásokat vár el ajánlattevőktől, azt azonban megadta, hogy milyen körben kér közreműködést (távfelügyelet, karbantartás) és ehhez a dokumentációban címszavakban megjelölte, mire vonatkozzon az ajánlat (oktatás, hibaelhárítás stb.). Ajánlattevőknek tehát e körben kellett ajánlatot adniuk. Kérelmező ezzel szemben a teljes üzemeltetést magába foglalóan adott ajánlatot. Ajánlata tehát nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, így ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. január 29.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
