KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3592)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.102/8/2001.
Tárgy: az ISTER Kft. jogorvoslati kérelme Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ISTER Mérnökiroda Kft. (1118 Budapest, Ménesi út 39., képviseli dr. Jakab Sándor ügyvéd 2131 Göd, Pesti út 81. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1. a továbbiakban: ajánlatkérő) "városi szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítésének és bővítésének bonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. december 13-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 50. számában nyílt eljárás lefolytatására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok között ajánlatkérő megkövetelte a műszaki alkalmasság igazolásánál többek között azt, hogy az előző 3 év jelentősebb lebonyolítási feladatainak ismertetésével (időpont, összeg), minimum három hasonló nagyságrendű szennyvíztisztító telep referenciája, feltüntetve a jellemző paramétereket (kapacitás, megvalósulási költség, átfutási idő, technológia) megjelölése kötelező az ajánlatban.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között azt, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek az 1999. évi nettó árbevétele a bruttó ajánlati ár háromszorosát nem éri el.
Ajánlati dokumentáció is készült, melyben adatlapot, műszaki leírást, helyszínrajzot és szerződéstervezetet is kiadott ajánlatkérő.
Helyszíni konzultációra 2001. január 3-án került sor, ahol a potenciális ajánlattevők sok tisztázó kérdést tettek fel, melyre ajánlatkérő megválaszolt. E konzultáció során a kérelmező felvetette a cége referencia problémáit, melyekre ajánlatkérő azt a választ adta, hogy kérelmező döntse el, hogy beadja-e az ajánlatát és hogy megfelel-e a kiírásnak.
A konzultációt követően kérelmező 2001. január 5-én írásban is tájékoztatást kért a konzultáción szóban felvetett problémáiról ajánlatkérőtől.
A 2001. január 23-i ajánlattételi határidőig négy ajánlat érkezett a kérelmezőtől, az OVIBER Kft.-től, a Soproni Vizek Konzorciumtól (Győr-Ber Kft., Hidro GmbH) valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-től.
Az ajánlatok értékelését a létrehozott bizottság végezte. A bizottság az értékelés során megállapította, hogy mind a négy ajánlat érvénytelen az alábbiak miatt:
1. Kérelmező: A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert nem felel meg a dokumentációban az alkalmatlanná minősítés 2. pontjának (1999. évi nettó árbevétele nem éri el a bruttó ajánlati ára háromszorosát).
2. Az OVIBER Kft. 10% felett bevont alvállalkozója, nevezetesen a Győr-Ber Kft. a beruházás előkészítésében részt vett, így összeférhetetlenség áll fenn, tehát az OVIBER Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen.
3. A Soproni Vizek Konzorcium egyik tagja (Győr-Ber Kft.) az előkészítésben részt vett, így ebben az esetben is fennáll az összeférhetetlenség és szintén a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen az ajánlat.
4. A Fővárosi Csatornázási Művek Rt. az alkalmatlanná minősítés 1. pontjának nem felel meg, mert az 1997. évi mérleg eredménye negatív.
Az értékelést követően még 2001. január 26-án felvett jegyzőkönyvet írásban megküldték az ajánlattevőknek az érvénytelenné és alkalmatlanná minősítés megállapításáról, majd ezt követően a 2001. február 7-i eredményhirdetésén ezt ismét közölte ajánlatkérő és kihirdette, hogy az eljárás eredménytelen volt.
Kérelmező 2001. február 20-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az alkalmatlanná minősítésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését az ajánlatok érdemi elbírálására. Kérte továbbá a jogsértővel szemben bírság kiszabását és az eljárási költségekben marasztalását is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő értékelésről szóló jegyzőkönyvéből, melyet 2001. február 5-én vett kézhez, szerzett tudomást arról, hogy az ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette kérelmezőt az ajánlati felhívás 11. b) pontjának 2. szempontja alapján, illetve érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot, mivel az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek sem. Azért sérelmezte az alkalmatlanná nyilvánítását, mert a kérelmező 2000. július 31-én kelt cégbírósági végzés alapján lett bejegyezve átalakulás révén az ISTER Mérnök Tanácsadó és Szolgáltató Bt. jogutódjaként. Előadta azt is, hogy az ISTER Bt. 1993-ban alakult, de mérnöki lebonyolítású tevékenységét 2000. január 1-je óta végzett csak, így e tekintetben újonnan piacra lépő szervezetnek számít. Nyilatkozata szerint 1993–2000. között a cég létező, de tevékenységet nem végző társaság volt, így nettó árbevétele nem érhette el a bruttó ajánlati ár háromszorosát.
Álláspontja szerint ez nem jelenti, és nem jelentheti az alkalmatlanságot annál is inkább, mivel a korábbi években e szakterületen jelentős tevékenységet végző Duna Trade Holding Rt. 1999. december 15-i közgyűlése úgy döntött, hogy valamennyi folyamatban lévő mérnöki lebonyolítási folyamatra vonatkozó szerződésnek teljesítési jogát, valamint a befejezett és folyamatban lévő munkák referencia felhasználási jogát, mintegy delegálja a kérelmezőre, melynek keretében a szerződések addigi teljesítésében résztvevő teljes személyi állományát és tárgyi eszközállományát a kérelmező részére átadta.
Álláspontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására megkért adatok és az ezzel összefüggésben meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok nem vizsgálhatóak elszigetelten és nem értelmezhetőek kizárólag önmagukban. Véleménye szerint a törvényi szabályozásból is levezethető azon elv, hogy ezen szempontok egymásra épülnek és egymással összefüggésben értékelhetőek, ellenkező esetben ugyanis sérül a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve.
Fenti indokok alapján jogsértőnek tartja az ajánlatkérő reá vonatkozó döntését, ezért kérte az ügyben tárgyalás tartását is. A tárgyaláson kérelmező nem vitatta azt, hogy az 1999. évi nettó árbevételük aránya nem felel meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában írtaknak, de álláspontja az, hogy az alkalmasság megítélésénél a tényeket, az adatokat és a körülményeket kell vizsgálnia ajánlatkérőnek, s ennek tükrében kell döntenie az alkalmasság kérdésében.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a beruházás becsült értéke 2 milliárd Ft. Ehhez képest állapították meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket a Kbt. 44. §-a alapján, mert az előírt követelmények a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesek.
Előadta azt is, hogy kérelmező bruttó ajánlati ára 50 M Ft volt, amihez viszonyítva az 1999. évi árbevétele (1258 E Ft) nem éri el a felhívás szerint az ajánlati ár háromszorosát. A tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a konzultáción azért nem adtak konkrét választ kérelmező referenciáival és mérlegadataival kapcsolatos kérdésekre, azaz, hogy annak alapján a kérelmező ajánlattételre alkalmasnak minősíthető-e, mert az önkormányzati rendeletük szabályozza a közbeszerzési eljárásokban a döntésre jogosultak körét. A konzultáción résztvevő munkatársuk ilyen joggal nem rendelkezett, így a kérdésre nem volt jogosult választ adni. Ez volt oka annak, hogy érdemi válasz nem született a konzultáció során.
A kérelmező részére is megküldött jegyzőkönyv tartalmazta az alkalmatlanná minősítésének indokát, így ekkor közölték vele a döntésük alapját is. Nyilatkozata szerint nem a referencia miatt kellett kizárnia kérelmezőt a további eljárásból, mert addig az értékelésben el sem jutottak, hanem magának a felhívásban szereplő mérleggel kapcsolatos problémának alapján, amiről viszont megállapítható, hogy kérelmező nem felel meg a felhívásban írt követelményeknek, tekintettel arra, hogy az átalakulás következtében az ISTER Kft. jogutódja volt az ISTER Bt.-nek.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem helytálló kérelmező azon véleménye, hogy összességében kell vizsgálni az alkalmassági tényezőket, mert ha ennek megfelelően jártak volna el, akkor sértették volna meg a Kbt. esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét, hiszen volt olyan ajánlattevő a tárgyi eljárás során, akinek éppen az 1997. évi mérlegadataiban voltak hiányosságok, viszont 1998-ban és 1999-ben a mérlegadata megfelelő volt. Ennek ellenére kénytelenek voltak alkalmatlanná nyilvánítani, tekintettel a felhívásukban előírt követelményekre.
Az ügyben érdekelt felek közül az OVIBER Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérő az elbírálás során észlelte, hogy az alvállalkozó által megjelölt szakértővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, úgy a Kbt. 31. § (5) bekezdésében foglaltakat kellett volna alkalmazni, mely szerint az alvállalkozó nem vehet részt a további eljárásban, így ajánlatkérő nem mondhatta volna ki az ajánlatuk érvénytelenségét.
A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan az alábbiak miatt:
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlata, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kérelmező által sem vitatottan kétséget kizáróan megállapította, hogy a kérelmező ajánlattételre alkalmatlanná minősítése és ezáltal az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása jogszerű volt tekintettel arra, hogy az 1999. évi nettó árbevétele nem érte el a bruttó ajánlati ára (50 M Ft) háromszorosát.
A jogorvoslati eljárásban becsatolt kérelmezői ajánlatból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatában az 1999-es gazdálkodási évre az ISTER Bt., mint jogelőd 2000. május 22-én kiállított "egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés"-e szerepel. E mérleg "eredménylevezetés" vizsgálata során megállapította a Döntőbizottság, hogy a 2. sorszám alatt a vizsgálandó nettó árbevétel 3980 E Ft-ot tartalmaz a tárgyévre, vagyis 1999-re. Ebből a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a kérelmező jogelődjének 1999. évi nettó árbevételére nem teljesül az az ajánlatkérői elvárás, hogy az legyen legalább a bruttó ajánlati ár háromszorosa. Ebből eredően a kérelmező alkalmatlanságát megalapozottan állapította meg ajánlatkérő a felhívása 11. b) pontjának 2. bekezdésére alapítva a Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján.
A fenti indokokra tekintettel megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a Kbt. alapelveit sem sértette meg, amikor a felhívásának megfelelően a kérelmező ajánlatát érvénytelenné, azaz a kérelmezőt ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánította.
A Döntőbizottság az OVIBER Kft. beadványára tekintettel megvizsgálta a Győr-Ber Kft., mint alvállalkozó bevonásával kapcsolatos összeférhetetlenséget és ennek alapján megállapította azt is, hogy az erre vonatkozó hivatkozás az ajánlatkérő döntésében helytálló.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 23.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
