KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3601)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.138/12/2001.
Tárgy: a Dorogi Hulladékégető Kft. jogorvoslati kérelme a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Dorogi Hulladékégető Kft. (2510 Dorog, Bécsi út 131., képviseli Lászka Ügyvédi Iroda, dr. Bimbó Róbert ügyvéd, 1111 Budapest, Irinyi József u. 23., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet (2600 Balassagyarmat, Rákóczi út 125–127., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kórház veszélyes hulladékának begyűjtése és ártalmatlanítása három éves időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. január 3-án a Közbeszerzési Értesítő 1. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, amelynek tárgya a kórház veszélyes hulladékának begyűjtése és ártalmatlanítása három éves időtartamra.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Az értékelési részszempontok és azok súlyszámai a következők voltak:
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás 60
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók 10
– a megajánlott szolgáltatás folyamatos biztosításának garanciái 15
– gyűjtési, szállítási technológia és megsemmisítési rendszere 15
Az egyes részszempontokra adható pontszámok 0–10-ig terjedtek.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozóan az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció további információkat nem tartalmazott.
A dokumentáció I. 6. d) pontjában az ajánlati ár meghatározása cím alatt a következőket tartalmazta:
A szolgáltatás specifikusságára való tekintettel az ajánlati árat ajánlattevő az ajánlata mellékletében részletes ártáblázatban köteles közölni – a szolgáltatással járó összes felmerülő költségét figyelembe véve. A szolgáltatás árának meghatározása olyan módon történik, hogy az ár tartalmazza a tenderspecifikációban meghatározott, az ajánlattevő által biztosítandó valamennyi szolgáltatás ellenértékét. Az ajánlattevő az árak megadásakor a szolgáltatás nettó értékét, valamint az áfa összegét külön tartozik szerepeltetni.
A dokumentáció Specifikációk című melléklete tartalmazta ajánlatkérő egészségügyi szolgáltatást nyújtó tevékenységéből keletkező veszélyes hulladékok jegyzékét, meghatározva a huszonhét féle veszélyes hulladék azonosító számot, a megnevezését és a veszélyességi osztályát, továbbá a várható begyűjtendő és megsemmisítendő mennyiség adatait.
A nyilvántartási és bizonylatolási rendszerre vonatkozóan a dokumentációban lévő szerződés tervezet következő előírást tartalmazta: "Az elszállításra kerülő veszélyes hulladékok mennyiségét, a mellékletben foglaltak szerint dokumentálja és a bizonylat alapján méréssel ellenőrzi, mely lehetőséget adott esetben a Megbízott biztosítja."
A gyűjtőeszközökre vonatkozóan a a dokumentációban lévő szerződés tervezet a következőket tartalmazta: "A Megbízott biztosítja a Megbízó részére a folyamatos gyűjtőedényzet ellátást, az alábbiak szerint:
A Megbízó felméri a negyedévre várható gyűjtőedényzet szükségletét, melyet a Megbízottól megrendel a szállítást megelőzően legkevesebb 14 nappal. A megbízott a leadott igények alapján a kért határidők pontos betartásával külön szállítási költség térítés nélkül vállalja a gyűjtőedényzet szállítását."
Az ajánlatok benyújtási határidejére, 2001. február 13-ra a Septox Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft., a Hajdukomm Hajdú-Bihar Megyei Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattevők által kért veszélyes anyagonkénti – az ártalmatlanításra vonatkozó – egységárak ismertetésre kerültek, ezeket azonban a jegyzőkönyvben nem rögzítették.
Az eredmény kihirdetésére 2001. február 22-én került sor, ahol ajánlatkérő a Septox Kft.-t hirdette ki nyertesnek, 870 ponttal, míg kérelmező 850 pontot kapott.
Az eljárásról készített összegezés szerint a nyertes ajánlattevő és kérelmező is 8 értékelési pontszámot kapott az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás részszempontra, mivel a két ajánlat gyakorlatilag azonos. Az összehasonlítás alapját az egységárak képezték. Az értékelt tartalmi elemeket azonban nem jelölték meg az összegezésben.
A Kbt. 6. számú melléklete szerint elkészített tájékoztató az eljárás eredményéről című anyag szerint a nyertes ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás egy évre mindösszesen bruttó 10 697 819 Ft.
Kérelmező 2001. március 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette az eljárásra vonatkozó jogszabályokat, különösen a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározott, az ajánlatok értékelésére vonatkozó rendelkezéseket. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevővel azonos pontszámra értékelte ajánlatkérő az ajánlatát a fizetendő ellenszolgáltatás, a megrendelt szolgáltatás folyamatos biztosításának garanciái, a gyűjtési, szállítási technológia és megsemmisítési rendszere értékelési részszempontok szerint. Az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók részszempontnál a nyertes ajánlattevő 2 ponttal kapott többet, mint kérelmező, a súlyszámmal szorzott pontszáma 20 ponttal haladta meg kérelmező pontszámát, a végeredmény tekintetében így alakult ki a 20 pontos különbség. Megítélése szerint az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás értékelési részszempontnál nem megfelelően értékelte az ajánlatokat, mivel az ő ajánlatuk 115 Ft/kg egységárat, míg a Septox Kft. ajánlata 140 Ft/kg egységárat tartalmaz. Ebből következően a Septox Kft. által ajánlott éves bruttó ár 14 155 165 Ft, kérelmező ára 12 930 890 Ft. Amennyiben az ajánlatkérő értékeli az árak közötti különbséget, akár csak egy ponttal is, akkor a kérelmező lett volna az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az ajánlatokat a szolgáltatás teljes időtartamára, három évre vizsgálták, és mivel nem jogosultak az áfa visszaigénylésére a költségeknél, ezért a teljes bekerülési összeget vették figyelembe. A 2001. évet követő időszak várható áremeléseitől az értékelés során eltekintettek, ezek kihatásait, azonosságot feltételezve, nem vizsgálták. Tájékoztatták a tendert megvásárlókat arról is, hogy a szolgáltatás időtartama alatt kb. 18–20 tonna mosodai iszap is ártalmatlanításra kerül. Ajánlatkérő az észrevételében ismertette, hogyan állapították meg az ártalmatlanítás, szállítás, konténer biztosítás költségeit és külön a gyűjtőeszközök költségeit a nyertes ajánlattevő, illetve kérelmező esetében. Ezeket az összegeket ajánlattevőnként összeadták. Előadta, hogy a kérelmező által leírt bizonylatolási és mennyiség megállapítási rendszer minimálisan 1 fő alkalmazását jelentené ajánlatkérő számára, ezért ennek a költségeit – 2 000 000 Ft/3 év – is kimutatták, és az értékelésnél figyelembe vették úgy, hogy hozzáadták az ártalmatlanítás, szállítás, konténer és gyűjtőeszköz biztosítás – általuk megállapított – költségéhez. Figyelembe vették továbbá a nyertes ajánlattevő 450 000 Ft értékű adományát is úgy, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az ártalmatlanítás, szállítás, konténer és gyűjtőeszköz biztosítás – általuk megállapított – összegéből levonták az adomány összegét.
Így állapították meg a szolgáltatás időtartamára a bruttó költségeket, amely a kérelmező esetében 36 748 700 Ft/3 év, a nyertes ajánlattevő esetében 33 290 448 Ft/3 év, a nyertes ajánlata így mintegy 5,5 millió Ft-tal alacsonyabb.
Kérték az alaptalan kérelem elutasítását.
A nyertes ajánlattevő, a Septox Kft. észrevételében jelezte, hogy az értékelés indokolásától eltérően az ajánlatkérő nemcsak az egységárakat vette figyelembe. Társaságuk egyösszegű ajánlatot tett, amelynek éves értéke bruttó 7 783 899 Ft. A bontáskor ez az adat elhangzott. A kérelmező által megjelölt 14 155 165 Ft-os árat nem lehet az ajánlatból kiszámolni. A Septox Kft. kedvezményt is tett ajánlatkérő részére, ez nem került felolvasásra a bontáskor, de feltételezhető, hogy azt ajánlatkérő az értékelésnél figyelembe vette.
A Hajdukomm Kft. az észrevételében előadta, hogy az általuk ajánlott 170 Ft/kg átvételi ár magában foglalja a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását, szelektív gyűjtését, szállítását és a gyűjtőedényzet biztosítását. Ez 60 tonna hulladék esetén bruttó 11 424 000 Ft. Ez alacsonyabb a nyertes és kérelmező áránál is, ezért számukra is kétséges az eljárás eredménye, csatlakozva a kérelmezőhöz, kérte a döntés felülvizsgálatát.
A tárgyaláson kérelmező pontosította a jogorvoslati kérelmét annyiban, hogy csak a fizetendő ellenszolgáltatás részszempont értékelését vitatja.
A tárgyaláson ajánlatkérő módosította az észrevételében foglaltakat a következők szerint: a fizetendő ellenszolgáltatás részszempont értékelésénél nem vették figyelembe a nyertes ajánlattevő javára az általa nyújtott adományt, kérelmező terhére az általa ajánlott bizonylatolási és nyilvántartási rendszer miatti további munkaerő szükséglet költségeit. Az ajánlati dokumentációban az ajánlattevőknek teljesen szabad kezet adtak a nyilvántartási, bizonylatolási rendszerre vonatkozóan, ezért két teljesen különböző megoldást ajánlott a nyertes ajánlattevő és kérelmező. Nem vették továbbá figyelembe az értékelésnél azokat a veszélyes hulladékokat, amelyekre vonatkozóan várható mennyiséget nem tudtak közölni, csak esetenkénti megjelölést tartalmazott a dokumentáció, nem vették továbbá figyelembe a 18-20 tonna mosodai iszap ártalmatlanítási költségeit sem, mivel az ajánlati dokumentációban csak 1500 kg szerepelt és a dokumentáció megvásárlásakor csak szóban tájékoztatták a lehetséges ajánlattevőket arról, hogy 18-20 tonna mosodai iszapra kérnek ajánlatot. Így három évre vonatkozóan az ártalmatlanítás, szállítás konténer és gyűjtőeszköz biztosítás költsége megállapításuk szerint a Septox Kft. esetében 32 534 448 Ft, míg kérelmező esetében 34 816 700 Ft. Tájékoztatták a Döntőbizottságot, hogy a gyűjtőeszközök költségeit az ajánlatokban megadott egységárakból úgy állapították meg, hogy az éves térfogatigényüket meghatározták az értékeléskor – ezt az adatot az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban nem közölték –, majd képeztek egy fajlagos árat ajánlatonként az ajánlatokban megjelölt különböző méretű gyűjtőeszközök ára és térfogata alapján, az így megállapított árat szorozták meg a térfogat igényükkel. Arra vonatkozóan a dokumentáció nem tartalmazott adatokat, hogy milyen méretű, űrtartalmú gyűjtőeszközre kérnek ajánlatot, így az ajánlattevők maguk jelölték meg, hogy milyen méretű gyűjtőeszközt fognak használni.
Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a nyertes ajánlattevővel nem kötötték meg a szerződést.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ennek során vizsgálnia kellett, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás értékelési részszempont szerinti értékelésekor megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásba meghatározott ponthatárok között értékeli majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (l) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozóan a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Kérelmező ajánlatában a megadott egységárak az ártalmatlanítási és szállítási díjat is magukban foglalták, a legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladék (50 000 kg/év) esetében 115 Ft + 12% áfa/kg díjat ajánlott. A többi, huszonhat féle veszélyes hulladék közül tizennégy esetében szintén a 115 Ft + 12% áfa/kg egységárat ajánlotta, tizenkét féle veszélyes hulladék esetében pedig nettó 38–520 Ft közötti díjakat ajánlott. Ajánlata egyösszegű árajánlatot nem tartalmazott.
A gyűjtőeszközökre vonatkozóan az ajánlatában 5, 10, 15, 20, 30 literes műanyag edényeket, különböző méretű műanyag dobozokat, 3, 10, 20, 32 literes hullámkarton és papírdobozokat, hulladékgyűjtő zsákokat, badellákat ajánlott.
A nyertes ajánlattevő ajánlata tartalmazott egyösszegű ajánlatot az ártalmatlanításra és szállításra, gyűjtőeszköz nélkül bruttó 7 783 899 Ft-ban a 2001. évre megadott ártalmatlanítási, szállítási, konténer biztosítási költségek figyelembe vételével.
Az egységárként a fertőzésveszélyes hulladékok esetében 97 Ft + 12% áfa/kg ártalmatlanítási díjat, 35 Ft + 12% áfa/kg szállítási díjat, 8 Ft + 12% áfa/kg konténer biztosítási díjat ajánlott. Az egyéb hulladékok esetében nettó 0–97 Ft közötti kezelési díjakat ajánlott.
A gyűjtőeszközökre vonatkozóan különböző méretű, három féle minőségű papírdobozt, különböző méretű műanyag edényeket, fóliazsákokat ajánlott.
Az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás részszempontra a Hajdukomm Kft. ajánlata 7 pontot kapott, amelyet a tárgyaláson ajánlatérő megindokolni nem tudott. A Döntőbizottság felhívására., benyújtott értékelés szerint a Hajdukomm Kft. által kért pénzügyi ellentételezést ajánlatkérő 34 465 200 Ft-ban állapította meg három évre vonatkozóan. Tájékoztatta ajánlatkérő a Döntőbizottságot, hogy a Hajdukomm Kft. ajánlata esetében számítási hibát vétettek, helyesen 8 értékelési pontszámot kellett volna kapnia, ez a tévedés azonban a helyezési sorrendet nem változtatja meg.
Ajánlatkérő az ajánlatoknak az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás értékelési részszempont szerinti értékelésekor nemcsak az ajánlatokat hasonlította össze és értékelte, hanem olyan szempontokat is figyelembe vett, amelyeket előre az ajánlati felhívásban, a dokumentációban nem közölt az ajánlattevőkkel. Ezen szempontok következtében az ajánlatokban szereplő árakat eltérítette, átszámolta, az így kapott számokat, összegeket hasonlította össze.
Az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció semmilyen támpontot, információt nem tartalmazott az ajánlattevők számára a gyűjtőeszközökre, a térfogat és darabszám igényre vonatkozóan, ezért az ajánlatokban teljesen különböző méretű gyűjtőeszközök szerepeltek. Annak érdekében, hogy ezeket ajánlatkérő össze tudja hasonlítani, az észrevételében ismertetett fajlagos árakat képezte, és ezeket hasonlította össze az értékelés során meghatározott térfogat, illetve darabszám igény figyelembe vételével.
Bár ezt mind a nyertes ajánlattevőnél, mind a kérelmezőnél megtette, ez a módszer nem alkalmas az ajánlatok értékelésére, mivel nem az ajánlatok tényleges tartalma került összehasonlításra, hanem az ajánlattevők által nem ismert körülmények, szempontok figyelembe vételével ajánlatkérő által tulajdonképpen önkényesen képzett összegek. Ezt támasztja alá továbbá egyrészt az a tény is, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe az adott minőségen belül sem az összes méretű doboz, illetve zsák egységárát, és így képezte a fajlagos költségeket a papírdobozok és a fóliazsákok esetében, másrészt az a tény is, hogy egyáltalán nem hasonlította össze például a műanyag edényekre, dobozokra tett ajánlatokat. Ajánlatkérő által a gyűjtőeszközökre vonatkozóan így képzett számok nem az ajánlatok közötti tényleges különbségeket tükrözik.
Ajánlattevők 2001. évre vonatkozóan adták meg az árajánlatukat, ennek ellenére ajánlatkérő ezekkel az árakkal számolva három évre állapította meg a költségeket.
Az összegezés az eljárásról és a tájékoztató az eljárás eredményéről című anyagban, ajánlatkérő észrevételében és a Hajdukomm Kft. ajánlatának értékelésére vonatkozóan írásban adott tájékoztatójában foglaltak, valamint a tárgyaláson elhangzottak alapján nem lehetett tisztázni, hogy a közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő pontosan hogyan, melyik módszerrel értékelte az ajánlatokat az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás részszempont esetében, és milyen módon állapította meg kérelmező és a nyertes ajánlattevő 8-as értékelési pontszámát. Azt azonban kétséget kizáróan megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő e részszempont értékelésénél a fentiekben ismertetett módszerek bármelyikét alkalmazva is, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, mivel nem az ajánlatoknak az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás részszempont szerinti tartalmi elemeinek összehasonlítása, értékelése alapján állapította meg az értékelési pontszámokat. Ezekkel a módszerekkel nem dönthető el, hogy melyik ajánlat a kedvezőbb e részszempont tekintetében, így az értékelési pontszámok sem állapíthatók meg ennél, a legnagyobb súlyszámmal szereplő részszempontnál. Ennek az értékelési részszempontnak a helytelen értékelése miatt – amely alapvetően befolyásolta az eljárás eredményét – nem állapítható meg az, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő tette-e az összességében legelőnyösebb ajánlatot, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás részszempont értékelésénél olyan eljárást alkalmazott ajánlatkérő, amelyek során az ajánlatokban szereplő tényeken kívül az ajánlattevők által előre nem ismert szempontok is érvényesültek, amelyeket az ajánlattevők ajánlataikban figyelembe venni nem tudtak, így ajánlatkérő eljárása során sérültek a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő által biztosítandó, a verseny tisztaságára, nyilvánosságára vonatkozó alapelvek is.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot ajánlatkérővel szemben, mivel az ajánlatkérő nem kötötte meg az eljárás nyertesével a szerződést, így az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 12.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
