KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3607)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.183/11/2001.
Tárgy: a Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelme Ásotthalom Község Önkormányzat szennyvízcsatornázás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Horváth László Lajos jogtanácsos által képviselt Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20. (továbbiakban: kérelmező) Ásotthalom Község Önkormányzata (6783 Ásotthalom, Szabadság tér 1. (továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízelvezető hálózat és szennyvíztisztító telep építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító, valamint az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy 15 napon belül fizesse meg kérelmezők részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján, az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. december 13. napján megjelent 50. számában előminősítési eljárásra szóló részvételi felhívást tett közzé "Ásotthalom Község szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető hálózat építése, megvalósítása" tárgyában.
A részvételi felhívás 9-es pontjában előírta ajánlatkérő többek között a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Így azt, hogy a részvételi jelentkező csatolja 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, el nem bírált módosítási kérelem esetén annak másolatát.
Az egyéb információk között rögzítette, hogy a részvételi jelentkezést cégszerűen aláírva három példányban kell benyújtani. A részvételi jelentkezésre 13-an nyújtották be jelentkezésüket, akiket alkalmasnak ítélt ajánlatkérő és mindegyiket felhívta ajánlattételre. Közülük az alábbiak nyújtották be ajánlatukat:
ALTERRA Építőipari Kft., PURÁTOR Hungária Kft., HOFFMANN Építőipari Rt., SZEVIÉP Szerkezet és Vízépítő Rt., STRABAG Építő Kft., ÚT-VASÚT-Szeged Kft., Délépítő Építő és Szerelő Rt., SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., SÁMA Építő Szerelő és Szolgáltató Kft., valamint kérelmező.
Az ajánlati felhíváson kívül az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, mely ajánlati dokumentáció 17. pontjában meghatározta ajánlatkérő az ajánlat kidolgozására vonatkozó igényeit. Ennek alapján az ajánlat részét képező úgynevezett ajánlati okmányt cégszerű aláírással kell ellátni, amennyiben a megbízó kéri, megfelelő bizonyítékot kell szolgáltatni az aláírások hitelességét illetően. Továbbá előírta, hogy az ajánlati okmányok összes többi lapját az ajánlattevő felhatalmazott képviselőjének szignálnia kell. Ugyanezen dokumentáció 14. oldalán rögzítette ajánlatkérő, hogy minden oldalát az arra jogosult cégszerű aláírásával hitelesíttetni kell.
"A Hídépítő Rt. a részvételi jelentkezését oly módon nyújtotta be, hogy ajánlatában meghatalmazás címszó alatt Apáthy Endre a Hídépítő Rt. vezérigazgatója, meghatalmazta Fehér László vállalkozási igazgatót és Doromby Gézáné vállalkozási főmérnököt, hogy az előminősítési dokumentációt aláírja és a pályázat során a céget képviselje és hogy a szükséges oldalakat kézjegyével ellássa."
Az ajánlattételi határidő 2001. március 5-e volt, amikor is a korábban megnevezett 10 gazdálkodó szervezet benyújtotta ajánlatát. A Hídépítő Rt. is benyújtotta immáron az ajánlatát, ahol minden oldal aláírásra került Fehér László vállalkozási igazgató és Uhrin János vállalkozási főmérnök által.
Az ajánlatokat az értékelőbizottság megvizsgálta és az eredményhirdetésre 2001. március 26-án került sor, ahol a kérelmezőt arról tájékoztatták, hogy ajánlatát érvénytelenné minősítették, mert az ajánlatban szereplő cégszerű aláírás nem az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelő volt, így az ő ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
Kérelmező 2001. március 29-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet melyben sérelmezte az ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntését. Ezért kérte, hogy a Döntőbizottság, semmisítse meg a döntést, marasztalja a költségek viselésében ajánlatkérőt, illetőleg ideiglenes intézkedés alkalmazásaként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését indítványozta.
Írásbeli indokolásában előadta, hogy az ajánlati felhívás 17. pontja, illetőleg a 26. pontja szerinti tartalomnak megfelelően adta be ajánlatát, mely szerint cégszerű aláírást követeltek meg, és a megbízó külön kérelmére kellett annak hitelességét bizonyítania.
Álláspontja szerint a cég kivonatából egyértelműen megállapítható, hogy olyan személyek írták alá az ajánlatot, akik az alapító okirat, illetve a cégkivonat értelmében aláírásra jogosultak, így az aláírások az ajánlatban cégszerűek voltak.
A hiánypótlással ajánlatkérő nem élt, holott ezt a kérdést e körben tisztázhatta volna. Ezen túlmenően a közbeszerzést lezáró értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követően szerzett arról tudomást, hogy olyan szempontokat vett figyelembe az értékelése során az ajánlatkérő, ami nem minősül kapcsolódó szolgáltatásnak a beszerzés tárgyára figyelemmel és ily módon ilyenfajta kedvezmények nem lehetnek részei az ajánlatnak. Így például 1,2 M Ft szakképzési hozzájárulást, helyi adó 5%-a alapítványnak történő felajánlását vállalta a nyertes ajánlattevő a döntés írásbeli indokolása szerint.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a kérelmezőre vonatkozó döntése jogszerű volt. Előírta az ajánlati dokumentációjában, hogy az okmányokat cégszerű aláírásokkal kell ellátni és minden oldalát az arra jogosult aláírásával hitelesíteni kell. Az ajánlati dokumentáció I. 32. pontjában rögzítette azt is ajánlatkérő, hogy csak azok az ajánlatok kerülnek kiértékelésre, melyek kielégítik az összes alapvető megfelelőségi kritériumot, így többek között az ajánlattal kapcsolatos formai és benyújtási szabályokat. Álláspontja szerint a részvételi jelentkezésben maga az igazgató hatalmazott fel két munkatársat a cégszerű aláírásra, ehhez képest az ajánlat vonatkozásában a meghatalmazással rendelkező egyik alkalmazott helyett egy új aláíró szerepelt, akinek viszont nem volt ezzel kapcsolatos felhatalmazása az ajánlatban az arra jogosulttól. Értékeléssel kapcsolatos álláspontjuk szerint, a megadott értékelési szempontoknak megfelelően értékelték az ajánlatokat és a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos vállalásokat vették figyelembe.
A Hoffmann Építőipari Rt. érdemi észrevételében vitatta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűségét, álláspontja szerint olyan megajánlásokat kedvezőnek értékelt ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő vonatkozásában, amelyek nem kapcsolódó szolgáltatások és nem az ajánlat részét képező vállalások voltak.
Kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint, a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Bizonyos értékhatárt meghaladó esetekben a törvény kétszakaszos eljárás alkalmazását írja elő, mely eljárásnak van egy nyílt előminősítési szakasza. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételi jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. Ennek az eljárási fajtának az a célja, hogy lehetősége legyen ajánlatkérőnek bevizsgálni, részvételi jelentkezőnek pedig bemutatni a részvételi jelentkezés szerinti pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a részvételi szakban ajánlatkérő ajánlati dokumentációt nem készített, ily módon a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság bemutatásával kapcsolatban csak a részvételi felhívás tartalmazott előírást.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése rögzíti azt is, hogy a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni, ott és ahol a törvény megengedi, így a Kbt. 51–54. § rendelkezéseit értelemszerűen ezen eljárási szakra alkalmazni kell.
A részvételi felhívásban meghatározta ajánlatkérő, hogy cégszerű aláírással kell a részvételi jelentkezéseket benyújtani. Ezen túlmenően más követelményt a cégszerű aláírással kapcsolatosan nem tett ajánlatkérő.
A Döntőbizottság megvizsgálta a részvételi felhívásra vonatkozó nyilatkozatát részvételi jelentkezőnek, ahol a meghatalmazás címszó alatt szerepel a kért részvételi jelentkezői nyilatkozat. Arra adott meghatalmazást a kérelmező vezérigazgatója, hogy az "előminősítő dokumentációt" írják alá az általa felhatalmazott dolgozók, így Fehér László vállalkozási igazgató és Doromby Gézáné. Ennek megfelelően történt az aláírás. Ezt követően az ajánlati dokumentációban korábban említett részeiben újabb szabályokat állapított meg az ajánlatok aláírásával kapcsolatosan ajánlatkérő, ahol úgy fogalmazott, hogy az okmányt, nevezetesen az ajánlatot cégszerű aláírással kell ellátni. Kétség esetén lehetőséget biztosított arra ajánlatkérő saját magának, hogy a hitelességet illetően megfelelő bizonyíték szolgáltatását kérje ajánlattevőktől.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a becsatolt aláírási címpéldányra, illetve az alapító okiratra tekintettel ki lehet kérelmező vonatkozásában cégszerű aláírásra jogosult.
Ezen dokumentumokban szabályozásra került a cégjegyzés módja vonatkozásában, hogy az igazgatóság elnöke önállóan, a vezérigazgató önállóan és a társaság bármely vezérigazgató által az igazgatóság hozzájárulásával feljogosított két dolgozója együttesen, bármelyik igazgató együtt, egy a vezérigazgató javaslatára az igazgatóság által feljogosított dolgozóval történhet. A cégjegyzésre jogosult dolgozók felsorolása között szerepelt mind Uhrin János, mind Dorombi Gézáné és Fehér László. Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő immáron cégszerű aláírást kért, így a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatban szereplő aláírások cégszerűnek minősülnek-e.
A Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény 40. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha a társasági szerződés, alapító okirat eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló, az egyéb képviselők cégjegyzési érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A (2) bekezdés szerint a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen is jegyezheti a céget. Ugyanezen törvény (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt – hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően – saját név aláírásukkal látják el.
A fenti törvényhelyre figyelemmel a Döntőbizottság tehát megvizsgálta, hogy az ajánlatban szereplő aláírás cégszerűen történt-e, szem előtt tartva az alapító okirat és a cégkivonatban szereplő cégjegyzés módja és cégjegyzésre jogosultak adataira vonatkozó kört is. Megállapítható volt, hogy az aláírás cégszerű, hiszen a törvényben és az alapító okiratban meghatározott módon történt az aláírás az ajánlatban. Mindkét személy együttes aláírási joggal rendelkező cégjegyző, akik bejegyzése megtörtént a Cégbíróság által is.
Erre tekintettel tehát a kérelmező ajánlata a dokumentációban rögzített feltételeknek megfelelt, így ajánlatkérő helytelenül járt el, amikor az aláírás nem megfelelősége miatt, a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Tekintettel arra, hogy az érvénytelennek minősített kérelmezői ajánlatot már érdemben ajánlatkérő nem hasonlította össze, így nem volt lehetősége arra, hogy kiválassza az összességében legkedvezőbb ajánlattevőt, hiszen az értékelésben nem szerepelt a kérelmező ajánlata. Ezért a Döntőbizottság kimondta a fenti jogszabályhely megsértését. A jogsértés reparációja érdekében a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett, megsemmisítette az ajánlatkérőnek a 88. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére, valamint az összességében legkedvezőbb ajánlattevőre vonatkozó döntését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte a jogsértőt az eljárás során felmerült költség megfizetésére.
A Döntőbizottság rámutat határozatában ezen túlmenően arra, hogy amennyiben az ajánlatkérő az újra értékelést választja a döntőbizottsági határozatra figyelemmel, úgy az újbóli értékelés folyamatában tartsa szem előtt, hogy az ajánlatokban tett felajánlások a beszerzés tárgyához kapcsolódnak-e. Adott esetben az árkedvezmények körébe tartozó kereskedelmi szokványok-e, melyeknek az ajánlatba történő beépítése nem sérti a verseny tisztaságának elvét. Nem értékelhetők az olyan felajánlások, amelyek azért irányulnak pl. ingyenes szolgáltatásra, hogy azzal az ajánlattevő ajánlatkérőt az ajánlat kedvező elbírálására ösztönözze. Tehát az egyéb felajánlások értékelése vonatkozásában szem előtt kell tartani a pályázók közötti esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elvét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 79. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 19.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
