KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3612)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.119/10/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a FEMAT Hungária Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzései Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a FEMAT Hungária Kft. (8973 Csesztreg, Ady E. u. 49., képviseli: dr. Bárdos László ügyvéd 8900 Zalaegerszeg, Ady E. u. 2. a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db CNC vízszintes fúrómarómű beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és d) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 500 000 Ft azaz egymillió-ötszázezer forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma, az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nagy méretű, bonyolult acélszerkezetek gyártásával és forgácsoló megmunkálásával foglalkozik. Ajánlatkérő a fém alkatrész és részegységgyártó kapacitását kívánta bővíteni, melynek tervezett beruházási költsége 124,7 M Ft, és 15 fő számára biztosít új munkahelyet, amely évenként 115 M Ft-os átlagos többletárbevétellel járul hozzá a magyar gazdaság teljesítéséhez. Ennek figyelembevételével a Gazdasági Minisztérium a beruházási költségekhez 24,7 M Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból, további 15 M Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott az AFC (aktív foglalkoztatási célok) keretéből. A támogatás elnyerését tanúsító iratok közül az előbbi 2001. január 16-i, az utóbbi 2000. december 21-i keltezésű.
Ajánlatkérő még a fenti támogatások elnyerését megelőzően 2000. július 6-án kelt Zala Megyei Területfejlesztési Tanács 26/2000. (VII. 3.) számú határozata alapján 10 000 E Ft támogatást kapott.
Ajánlatkérő az elnyert támogatásokra tekintettel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezetté vált és ennek alapján 2001. február 7-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, amelyről értesítette a Döntőbizottság elnökét is.
A megküldött ajánlati felhívás a beszerzés tárgyát 1 db CNC vízszintes fúrómarómű beszerzésében jelölte meg. Az ajánlati felhívás részletesen tartalmazta a fúrómarómű műszaki paramétereit is, azonban ezen műszaki paraméterek betartásán túl alternatív megoldások nyújtására is ajánlattételi lehetőséget biztosított.
Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy az ajánlatkérő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására adatokat nem kér az ajánlattevőtől.
Ajánlatkérő az elbírálási szempontok között meghatározta a szállítási határidőt, az üzembe helyezési ajánlatot és a fizetési feltételeket, amelyekre vonatkozóan súlyszámokat meghatározott. A tartalmi elemekre adható pontszámok alsó és felső határa meghatározásra azonban nem került.
A Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztató nem tartalmazta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megjelölését, illetőleg nem tartalmazott információt az ajánlattételre felkért szervezetről sem.
A Döntőbizottság elnöke a törvényes határidőn belül 2001. február 27-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapja nem állapítható meg, azaz, hogy jogszerűen folytat-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást ajánlatkérő. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indoklásként előadta, hogy jogszerűen folytat hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és d) pontját jelölte meg.
Ajánlatkérő ajánlattételre a FEMAT Fertigungstechnik GmbH-t hívta fel.
Ajánlatkérő a tárgyaláson a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és d) pontjára való hivatkozás jogalapjának fennállását részletesen megindokolni nem tudta. Előadta, hogy korábban a beszerzés tárgyát képező fúrómarómű beszerzése vonatkozásában a piacon informálódott és ennek a cégnek a gyártmányát tekintette legjobbnak. A közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően végzett piackutatás alapján több céggel tárgyaltak, azonban a cégek által adott ajánlatok számukra, azok árfekvése miatt nem volt kedvező. A d) pontra vonatkozóan ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a Kbt.-ben e pontban rögzített feltételek nem állnak fenn, ezen pont megjelölésére tévedésből került sor.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta és a szerződést 2001. március 13-án megkötötte, amely szerint a beszerzés értéke 3 880 000 ATS + áfa.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban rendelkezésre álló iratok és az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni; továbbá a d) pont esetén, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján tehát, akkor alkalmazható a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ha a beszerzés tárgyára tekintettel kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni a szerződést.
Ajánlatkérő nyilatkozatában maga is elismerte, hogy a beszerzés tárgyát képező fúrómarómű gyártásával több cég is foglalkozik, a beszerzés tárgya nem rendelkezik olyan műszaki sajátossággal, amit csak egy gyártó tud teljesíteni. Az ajánlattételre felhívott cég kizárólag azért volt számára kedvező, mert az általa gyártott fúrómarómű műszaki paramétereit már ismerte, azokat igen kedvezőnek tartotta. Ezen indokok azonban a fenti törvényhely alkalmazását nem teszi lehetővé. A beszerzés tárgyát képező fúrómarómű előállítására több cég is képes, illetve alkalmas, kizárólagosság nem áll fenn, a legkedvezőbb ajánlatot nyílt eljárásban is kiválaszthatta volna.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontjának feltételei ajánlatkérő által is elismerten nem állnak fenn jelen esetben, hiszen e beszerzés tárgyában hirdetmény a kedvező feltételek igénybevételére vonatkozóan közzétételre nem került, tehát e törvényi feltétel hiányában ezen szakaszra alapított eljárásfajta alkalmazása nem jogszerű.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapjául megjelölt Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban nem állnak fenn.
A Döntőbizottság eljárása során észlelte, hogy az ajánlati felhívás sem felelt meg a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előírta, hogy pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az ajánlattevőktől adatokat nem kér.
A Kbt. 43. § (3) bekezdés kimondja, hogy az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 71/B § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2/d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Az ajánlati felhívás kötelező eleme a Kbt. 9. számú melléklet 8. pontjában foglaltak, azaz a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények.
Az e körben kérhető igazolási módokat a Kbt. 44. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő tehát az ajánlati felhívásban köteles meghatározni e körben milyen adatokkal kívánja az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát igazoltatni.
Az ajánlati felhívás továbbá az ajánlatok elbírálásának szempontjait nem a Kbt. 34. § (3) bekezdésben előírt módon határozta meg, a részszempontok tartalmi elemeire adható pontszámok alsó és felső határát nem határozta meg.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő tehát köteles lett volna ezen jogszabályi rendelkezés alapján meghatározni a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetén azonos.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja vonatkozásában már a jogsértést megállapította, így az ajánlati felhívás jogszabálysértő rendelkezései miatt külön jogsértés megállapításától eltekintett.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette a beszerzés értékét 3 880 000 ATS, valamint az elkövetett jogszabálysértés súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 9.
Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
