KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3618)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.132/13/2001.
Tárgy: a Parachute Industries of Southern Africa jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Parachute Industries of Southern Africa (29 Duiker Road Canelands, Natal, Veluram 4340, South Africa, nevében eljár: SODAWASSER Bt., 1032 Budapest, Bécsi út 221., képviseli: dr. Jankó Ágnes ügyvéd, 2031 Érd, Pf. 92, a továbbiakban: kérelmező), jogorvoslati kérelmét, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "különböző típusú és rendeltetésű ejtőernyő-rendszerek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. augusztus 9-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 32. számában tárgyalásos eljárás megindítására (4387) a rendelkező részben írt tárgyban.
E hirdetménnyel indult tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítását követően ajánlatkérő 2000. december 6-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet és a 25010/00-72/20 beszerzés azonosító számú ajánlati felhívása alapján, melynek keretében ajánlati felhívását megküldte a kérelmezőnek, a Magyar Repülő Szövetségnek, az Hubel Kft.-nek és a SPEKON GmbH-nak. Az újabb eljárásban kiadott ajánlati felhívás az ajánlattételhez szükséges adatok, információk, előírások és követelmények között a 17.3/7. pontban előírta, hogy a benyújtott idegen nyelvű dokumentációhoz csatolni kell a hiteles magyar fordítást is, ellenkező esetben az ajánlatkérő ezen dokumentumok tartalmát nem veszi figyelembe.
A 2001. január 3-ára halasztott ajánlattételi és egyben bontási határidőre valamennyi felhívott ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. A 25010/00-72/20 azonosító számú, a rendelkező részben foglalt ejtőernyőrendszerekre a SPEKON GmbH. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. A Hubel Kft. az előző eljárásban benyújtott ajánlatának figyelembevételét kérte.
Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint lehetőséget biztosított valamennyi ajánlattevőnek a hiányok pótlására.
Kérelmezőt 2001. január 12-én kelt levelében ajánlatkérő az idegen nyelven becsatolt okmányok hiteles magyar fordításainak pótlására szólította fel a hiánypótlás keretében.
Kérelmező a 2001. január 22-i hiánypótlási határidőt jelentősen túllépve 2001. január 29-én nyújtotta be a kért dokumentumokat. Ajánlatkérő szakértőbizottsága a határidő mulasztásra tekintettel az ajánlat érvénytelenségéről szóló megállapítását 2001. február 6-án rögzítette és ezt követően ugyanezen a napon erről a kérelmezőt levélben értesítette. Az elhalasztott 2001. március 19-i eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő nyertes ajánlattevőnek a SPEKON GmbH-t hirdette ki.
Kérelmező a 2001. február 28-án benyújtott és az ismételt felhívásra 2001. március 13-án véglegesen kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítása mellett ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását.
A jogi képviselő a kérelemben úgy nyilatkozott, hogy a teljes anyag átvizsgálását követően megállapította, hogy a hiánypótlás kapcsán elkövetett mulasztással összefüggésben kimentési lehetősége nincs. Kérelme indokolásául azt adta, hogy a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet szerinti eljárás alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, mivel a rendelet a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza, melyek kizárólag a rendelet 1. §-ában meghatározott szervezetek, a 2. §-ban a részletezett beszerzéseire alkalmazhatóak. Előadta azt is, hogy a hivatkozott Kormányrendelet 5. § a) pontja értelmében haditechnikai eszköz a rendelet mellékletében felsorolt eszköz és szolgáltatás. E hivatkozott melléklet 97 pontban sorolja fel a jogszabály hatálya alá tartozó technikai eszközöket, de ezek között nincs feltüntetve az ejtőernyő, illetve ejtőernyőrendszer. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy az ajánlatkérő az eljárás lebonyolításakor olyan jogszabály szerint járt el, amely az adott beszerzésre nem alkalmazható, ezért az eljárás súlyosan jogszabálysértő. Véleménye szerint a jogsértés súlyosságát fokozza az is, hogy ajánlatkérő a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésének a) pontjára történő hivatkozással látta indokoltnak azt az eljárást, hogy a második kiírásban egy olyan konkrét termékre kértek csak ajánlatot, mely az első, Kbt. szerinti eljárásban – kérelmező jobb ajánlata miatt – nem nyerhetett. Álláspontja szerint a fenti eljárással ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontját is megsértette, mivel a tárgyalásos eljárásra való áttéréskor megváltoztatta az eredeti kiírás feltételeit. Azt is nyilatkozta írásos kérelmében, hogy a jogsértő esemény 2001. január 3-án történt, ennek jogsértő voltáról 2001. február 23-án szerzett tudomást. A Döntőbizottság hiánypótlásra történő felhívása alapján a jogsértés időpontjával kapcsolatosan előadta, hogy a jogszerűtlen esemény jogszerűtlen jellege oly módon jutott a tudomására, hogy ekkor, azaz 2001. február 23-án vált isme
rté előtte az a tény, hogy a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet nem alkalmazható a jelen közbeszerzési eljárásban, ezért ezt követően döntöttek a jogorvoslati eljárás megindításáról.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárás során nem alkalmazta a törvényi feltételek hiányában.
Ajánlatkérő az írásos észrevételét a tárgyaláson pontosítva kérte a jogorvoslati kérelem elkésettség miatti elutasítását. E kérelme alátámasztására előadta, hogy 2000. december 6-án adta át ajánlattevőknek az ajánlati felhívást, aminek alapján az ajánlattételi határidő 2001. január 3-a volt. Álláspontja szerint a Kbt. 79. §-ában foglalt rendelkezések szerint a 15 napos jogvesztő határidőt a kérelem benyújtásakor kérelmező már túllépte, mivel a Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetőleg a részvételi jelentkezési határidő lejártát.
Álláspontja szerint ezen túlmenően megalapozatlan is a kérelem, mert a kérelmező által hivatkozott kormányrendelet értelmező rendelkezései körében meghatározza a haditechnikai eszköz fogalmát, valamint ezzel összefüggésben utalást tartalmaz a jogszabály mellékletére. A rendelet 2. sz. melléklete értelmében haditechnikai eszköznek kell tekinteni az 1. sz. mellékletben felsorolt eszközökhöz kapcsolódó szoftvereket, alkatrészeket, kiképzési és oktatási eszközöket, kiképzési és oktatási szolgáltatásokat, ellenőrző, karbantartó és javító eszközöket, ipari javításokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. Az ejtőernyő azért nem szerepel a haditechnikai eszközök felsorolásában önálló eszközként, mivel az csak repülőgéppel vagy helikopterrel együtt, mint kiképzési és oktatási eszköz használható. Az ejtőernyő önállóan nem próbálható ki, illetve nem állapítható meg a rendeltetésszerű célra való használhatósága, hanem csak az idézett rendelet 1. sz. mellékletének 1. és 3. pontjában felsorolt haditechnikai eszközökkel együtt, így az ejtőernyők és ejtőernyő-rendszerek az 1. sz. melléklet 1. és 3. pontjához kapcsolódó kiképzési és oktatási eszköznek minősülnek.
Az ügyben érintett felek közül a tárgyaláson a Hubel Kft. sérelmezte nyilatkozatában, hogy ajánlatkérő nem értesítette őt az eredményhirdetés időpontjáról, amivel kapcsolatosan ajánlatkérő ugyanitt közölte, hogy az értesítést azért nem eszközölték, mert a Hubel Kft. ajánlatának érvénytelenségéről előtte a felet már írásban tájékoztatták és mint érvénytelen ajánlattevő, az eljárás további szakaszában már nem vehetett részt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásban, valamint a tárgyalásra előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Döntőbizottság megállapította kérelmező által is elismerten – írásban rögzítetten –, hogy ajánlatkérő 2000. december 6-án adta át kérelmezőnek is az ajánlati felhívását, melyben már nevesítve volt a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet, így arról a kérelmezőnek már ettől a naptól tudomással kellett bírnia azon túlmenően, hogy mint jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre is került már 2 évvel korábban. Azt a tényt sem vitatta kérelmező, sőt írásos kérelmében utalt is rá, hogy az ajánlattételi határidő 2001. január 3-a volt.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kezdeményezni, vagy kérelmezni, illetve határidőn belül indítható meg hivatalból az 5. vagy a 6. bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ugyanezen § 8. bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a 7. bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetve dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A megállapított tényállást összevetve a fentebb hivatkozott rendelkezésekkel a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította ajánlatkérő álláspontjával egyezően, hogy a jogorvoslati kérelem a fenti rendelkezések alapján elkésett.
A Döntőbizottság nem fogadhatta el a kérelmező jogi képviselőjének a jogorvoslati kérelemben írt, a jogsértés tudomásra jutásáról szóló azon közlését, hogy a jogszerűtlen esemény jogszerűtlen jellege oly módon jutott ügyfele tudomására, hogy a részére adott megbízást követően az iratok tanulmányozása után tájékoztatta a jogi képviselő a kérelmezőt arról, hogy a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet nem alkalmazható a jelen ügyben és hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a kérelmező mint megbízó ezt követően döntött.
A Döntőbizottság – mint ahogy azt fentebb rögzítette – megállapította, hogy a kérelmező 2000. december 6-án már ismeretében volt annak, hogy a kormányrendelet alapján kíván ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatni. A jogorvoslati eljárások kezdeményezése nem kötődhet ahhoz, hogy a nyilvánosan kihirdetett jogszabály – melyet ajánlatkérő már a felhívásában közölt – a kérelmező jogi képviselője egy későbbi időpontban tanulmányozta – jóval a jogvesztő határidőn túl –, majd ezt követően döntött úgy a kérelmező, hogy a képviselője útján jogorvoslati eljárást kezdeményez egy közbeszerzési eljárás ellen.
A törvény fentebb hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott jogvesztő határidő a jogalkotó szerint elegendő arra, hogy egy jogsértés, vagy vélt törvénysértés esetén az arra jogosultak időben jogorvoslati eljárást kezdeményezzenek. A törvényalkotó ezzel azt is biztosítani kívánta, hogy ne válhassanak parttalanná a jogorvoslati eljárások, illetve olyan időpontban azok ne legyenek kezdeményezhetőek, melyek már jóval meghaladják a közbeszerzési eljárás befejezését, esetleg végleges lezárását, mert ha ezt nem így akarta volna a törvényhozó, akkor a jogvesztő határidőt is hosszabb időpontban állapította volna meg.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az elkésett jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 11.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Molnárné Dr. Bárdos Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
