A Közbeszerzések Tanácsa 5/1996. (K. É. 41.) Ajánlása a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek és a részjogkörű költségvetési egységek beszerzéseiről

1. A részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv beszerzései tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a szerv a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik-e, vagy sem. Abban az esetben, ha a beszerzésre kijelölt költségvetési előirányzattal önállóan rendelkezik, úgy ezt a beszerzést nem kell összevonni annak az ön-állóan gazdálkodó költségvetési szervnek azonos tárgyú közbeszerzéseivel, amelyhez a felügyeleti szerv hozzárendelte. Ekkor a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv tehát önálló alanya a Kbt.-nek.
Amennyiben az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv valósítja meg a beszerzést a hozzá rendelt részben önálló szervek részére is, akkor az értékhatárok az ön-állóan gazdálkodó költségvetési szerv által együttesen végzett beszerzésekre vonatkoznak.
Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály alapján másképp nem rendelkezik, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdasági megfontolásból, a nagyobb volumenből adódó kedvezőbb szállítási és egyéb feltételek elérése érdekében önállóan is kezdeményezhetik együttes beszerzés megvalósítását. Ez teljes mértékben egybeesik a Kbt. célkitűzéseivel és összhangban van a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Ezért a Közbeszerzések Tanácsa támogatja az együttes beszerzésekre irányuló kezdeményezéseket, és ajánlja a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerveknek az együttes beszerzések célszerűségének alapos megvizsgálását.
2. A részjogkörű költségvetési egység nem önálló alanya a Kbt.-nek, annak beszerzései tekintetében az ajánlatkérő az a költségvetési szerv, amelynek egysége.
Lehetőség van azonban arra, hogy az egység a részére szükséges beszerzések tekintetében a költségvetési szerv nevében és megbízásából eljárva folytassa le a közbeszerzési eljárást, a teljesítés helyeként az egység telephelyét megjelölve.
A részjogkörű költségvetési egység beszerzéseit az értékhatár szempontjából egybe kell számítani a költségvetési szerv azonos tárgyú beszerzéseivel.

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2001. (K. É. 3.) Ajánlása a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésében résztvevőkről

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján a hasonló tárgyú 2/1997. (K. É. 42.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával a következő Ajánlást adja ki:

1. A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést az eljárás nyertes ajánlattevőjeként szerződést kötő félnek (illetve, amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a rész-ajánlattételt, a részek vonatkozásában nyertes ajánlattevőként szerződést kötőknek) vagy visszalépése/visszalépésük esetén, ha az ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személy(ek)ként szerződést kötő félnek/feleknek kell teljesítenie/teljesíteniük. A nyertes ajánlattevőként szerződést kötő fél nem működhet közre abban, hogy a szerződést más teljesítse.
2. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előzetesen előírta az alvállalkozók, illetve a teljesítésben egyébként résztvevők megnevezését, a szerződést kötő nyertes ajánlattevő a teljesítésbe kizárólag az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett tájékoztató (6. számú melléklet) 10. pontjában megnevezett személyt/szervezetet vonhatja be.
Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha a szerződés vagy annak egy része a fentiek szerint – a szerződő felek által előre nem látható okból beállott körülményre tekintettel – nem volna teljesíthető. Az eltérés további feltétele azonban az, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a másik fél (nyertes ajánlattevő) által megjelölt más szervezet/személy közreműködéséhez előzetesen hozzájáruljon.
3. Amennyiben az ajánlatkérő nem írta elő az alvállalkozók, illetve a teljesítésbe egyébként bevonni kívánt személyek bemutatását, az ajánlattevő abban az esetben is köteles csatolni a Kbt. 46. § (4)–(6), továbbá (8) bekezdései szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat a teljesítés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók vonatkozásában. Erre tekintettel ezen alvállalkozókon túlmenően a szerződés teljesítésébe 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót bevonni, illetve ezen alvállalkozókat helyettesíteni kizárólag a 2. pontban foglaltakkal összhangban lehet.

A fenti szabályok megsértése esetén a Kbt. 75. § (2) és 76. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

A közbeszerzési eljárások részletes szabályozásának egyik fő célja az, hogy a közpénzekből kötött szerződések biztonságos teljesítése minél inkább garantálva legyen. Ezért írja elő a Kbt. az ajánlattevő, továbbá a szerződés teljesítésében részt vevő más személyek vonatkozásában a teljesítésre való alkalmasság és egyéb körülmények vizsgálatát. Az előbbiekre tekintettel fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szerződést az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlattevő (illetve a szerződés teljesítésében részt vevő – az ajánlatban ismertetett – más személy) teljesítse. Tekintettel arra, hogy a Kbt.-nek a szerződés teljesítésébe bevonandó személyekkel kapcsolatos szabályozása jelentősen változott az 1999. évi törvénymódosítással, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a korábbi Ajánlás módosítása helyett új Ajánlás kibocsátását.

A Közbeszerzések Tanácsa 2/2001. (K. É. 3.) Ajánlása a Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetén

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Közbeszerzések Tanácsa a hasonló tárgyú 6/1996. (KÉ. 46.) számú Ajánlás egyidejű visszavonásával az alábbi Ajánlást adja ki:

1. A közbeszerzési törvényben foglalt összeférhetetlenségi körülmények felmerülését az ajánlatkérőnek kell megakadályoznia. Az ajánlatkérő felelős tehát azért, hogy a nevében eljáró személy/szervezet, továbbá az eljárás előkészítésébe, a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe, illetve az eljárás más szakaszába (a továbbiakban együttesen: az eljárásba) bevont személy/szervezet ne legyen érdekelt gazdálkodó szervezet (azaz ne végezzen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet), illetve ne álljon az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti viszonyban.
2. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérők számára, hogy az összeférhetetlenség megelőzése érdekében az eljárásba az általuk bevonni kívánt személyektől/szervezetektől követeljék meg olyan nyilatkozat megtételét, mely szerint a bevonni kívánt gazdálkodó szervezet nem érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve hogy a bevonni kívánt személy/szervezet nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdése a)–d) pontjainak hatálya alá (összeférhetetlenségi nyilatkozat).
A nyilatkozatot az ajánlatkérőnek kell elkészítenie és aláíratnia az általa bevonni kívánt személyekkel/szervezetekkel azok bevonását megelőzően. A Tanács javasolja, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozat összeállításánál az ajánlatkérők használják fel a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott, az Interneten folyamatosan hozzáférhető "Standard ajánlattételi dokumentációk és eljárási irányelvek" című segédletben szereplő formanyomtatványokat.
3. Amennyiben az eljárásba bevonni kívánt személy/szervezet úgy nyilatkozik, hogy érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve hogy az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti viszonyban áll, akkor őt kizárólag egy esetben lehet bevonni az eljárásba. Ennek az a feltétele, hogy a bevonni kívánt szervezettől vagy a bevonni kívánt személlyel/szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott viszonyban álló szervezettől az ajánlatkérő előzetesen egy további nyilatkozatot kérjen arról, hogy az érdekelt gazdálkodó szervezet a későbbiekben az adott közbeszerzési eljárásba nem kíván ajánlattevőként vagy alvállalkozóként bekapcsolódni (közömbösségi nyilatkozat).
4. Az érdekelt gazdálkodó szervezet nem vehet részt az eljárás további részében sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, amennyiben a fenti szabályokat az eljárás során megsértették. Ebben az esetben az ajánlatkérő felelős a Kbt. szabályainak megszegéséért.
5. Fentiekre tekintettel nem mentesíti az ajánlatkérőt a felelősség alól a felhívásban vagy a dokumentációban szereplő olyan előírás, amely szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában kell nyilatkoznia arra nézve, hogy esetében nem állnak fenn a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi körülmények.
6. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők és az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az összeférhetetlenség fennállása az építési beruházási tevékenységhez kapcsolódó különböző, egymásra épülő tervtípusok elkészítésénél is vizsgálandó.

INDOKOLÁS

A Közbeszerzések Tanácsa korábbiakban is Ajánlással segítette a Kbt. összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályainak értelmezését. Bár a Kbt. 1999. évi átfogó módosítása jelentős előrelépést jelentett e rendelkezések egyértelműbbé tétele tekintetében, a Tanács azt tapasztalja, hogy ezen jogszabályhely helyes alkalmazása továbbra is problémákat okoz a közbeszerzési eljárások résztvevőinek. Ennek megoldását célozza mind ezen Ajánlás, mind az Ajánlásban említett segédlet tárgyhoz kapcsolódó melléklete. Tekintettel arra, hogy jelen Ajánlás tartalmában jelentősen eltér a korábbi azonos című Ajánlás tartalmától, a Tanács célravezetőbbnek tartotta a módosítás helyett új Ajánlás kibocsátását.

A Közbeszerzések Tanácsa 3/2001. (K. É. 15.) Ajánlása a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított hiánypótlás alkalmazásáról

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatásköre alapján a következő Ajánlást adja ki:
1. A Kbt. 43. § (4) bekezdésével összhangban az ajánlatkérő – amennyiben élni kíván a hiánypótlás lehetőségével – azt a következő esetekre biztosíthatja:
a) a Kbt. 44. § (1)–(2) bekezdéseivel összhangban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az ajánlatkérő által előírt dokumentumok vonatkozásában (ideértve a nem vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal csatolt alkalmassági igazolásokat is), illetve
b) a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok vonatkozásában, továbbá
c) az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok vonatkozásában.
2. Az Ajánlás 1. c) pontjában hivatkozott formai hiányosságok körét a Kbt. taxatíve nem tartalmazza, de a példálózó jelleggel megjelölt pótolható hiányok (nem megfelelő aláírás vagy nem megfelelő példányszám) egyértelműen arra utalnak, hogy hiányzó iratok (nyilatkozatok, igazolások, egyéb mellékletek) kizárólag az 1. a) és 1. b) pontban megadott körben (Kbt. 44. és 46. §) pótoltathatóak, más iratok bekérésére a formai hiányosságok körében nem kerülhet sor. Formai hiányosságnak tekinthető a törvényben meghatározottakon túl pl. a – felhívásban, illetve a dokumentációban írtaknak – nem megfelelő sorszámozás vagy – amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban eltérően nem rendelkezett (tehát nem határozott meg az eredeti ajánlat vagy részvételi jelentkezés kiválasztására külön módszert ) – az eredeti példány megjelölésének hiánya.
3. Amennyiben az ajánlatkérő hiánypótlás biztosítása mellett dönt, akkor – bár a Kbt. 43. § (5) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelésére bízza, hogy mikor rendeli el a hiánypótlást – a Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy erről ne a bontási eljárás során, hanem csak az ajánlatok áttekintését követően döntsenek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő hiánypótlást csak egy alkalommal, valamennyi ajánlattevő számára egyidejűleg biztosíthat. A hiánypótlás későbbi elrendelésével az ajánlatkérőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az ajánlatokat alaposan átvizsgálják, a hiányzó dokumentumokat, illetve egyéb hiányosságokat tételesen felmérjék.
4. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja továbbá, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban konkrétan jelölje meg a hiányzó vagy nem megfelelőén csatolt dokumentumokat. Tekintettel arra, hogy a hiánypótlásra csak egy alkalommal van lehetőség, az ajánlattevők esélyegyenlőségének aggálytalan érvényesülését biztosítja az, ha az ajánlatkérő lehetőséget ad az ajánlattevőknek – az általa megjelölt hiányosságokon kívül – az esetlegesen az ajánlattevők által észlelt további, a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján korrigálható hiányosságok pótlására is.
5. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy amennyiben hiánypótlást rendelnek el, valamennyi, az 1. pontban meghatározott esetre kötelesek azt biztosítani. Ugyanakkor a Kbt. kógens szabályozására tekintettel (Kbt. 25. §) az 1. pontban említett kör az ajánlatkérő által nem bővíthető.
6. A Közbeszerzések Tanácsa javasolja, hogy az ajánlatkérők ne zárják ki a részvételi, illetve ajánlati felhívásban a hiánypótlás lehetőségét, ugyanis a bontást követően ezen előírás megváltoztatására már nincs mód. Ez esetben az ajánlatkérők kötelesek alkalmazni az érvénytelenség, illetve kizárás jogkövetkezményeit, amely végső soron az eljárás eredménytelenségéhez is vezethet.
7. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét a Kbt. 43. § (6) bekezdésére, amely szerint az ajánlatkérő minden esetben köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlat; illetve részvételi jelentkezés tartalma megegyezik-e az eredetileg beadott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalmával. Ennek érdekében az ajánlatkérő köteles megőrizni az ajánlattevők által eredetileg benyújtott ajánlati, illetve részvételi jelentkezési példányokat, hogy eleget tudjon tenni a fenti törvényi előírásnak.
8. A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmébe ajánlja a "Standard ajánlattételi dokumentációk és eljárási irányelvek" című segédlet vonatkozó formanyomtatványának alkalmazását.

INDOKOLÁS

A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. alapelveinek minél teljesebb körű érvényesülése érdekében fontosnak tartja a hiánypótlás alkalmazását és a hiánypótlási gyakorlat egységesítését. Az Ajánlás rendelkezéseinek alkalmazása elősegítheti a verseny széles körű érvényesülését és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.