FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3700)
2.K.39017/1999/3.
A Fővárosi Bíróság a Madari Ügyvédi Iroda (1076 Budapest, Podmaniczky u. 27. I. em. 15. sz., ügyintéző: dr. Madari Tibor ügyvéd) által képviselt Akadimpex Kft. (1023 Budapest, Győri u. 20. sz.) felperesnek, a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen, közbeszerzési ügyben meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget és az állam javára, külön felhívásra térítsen meg 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címezve ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp. 256/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.
INDOKOLÁS
Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) a Közbeszerzési Értesítő 1999. február 10-i, 6. számában tette közzé a fővárosi kórházak működéséhez szükséges 15 db laboratóriumi automata – ezen belül 5 db kémiai és 10 db sürgősségi laboratóriumi automata – beszerzésére irányuló felhívását.
A dokumentációval kiegészített ajánlati felhívás részletesen tartalmazta az ajánlattételi feltételeket, melyek között ajánlatkérő előírta, hogy az alkalmasság igazolásaként pályázóknak csatolniuk kell:
– 30 napnál nem régebbi igazolást arról, hogy a számlavezető pénzintézet mióta vezeti ajánlattevő számláját,
– a pénzügyi helyzetre, fizetőképességre vonatkozó nyilatkozatot,
– 30 napnál (illetve 60 napnál) nem régebbi 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt. 46. § (1) bekezdés a)–e) pontok, a 46. § (2) bekezdés szerinti érvényes eredeti, vagy hitelesített hatósági igazolásokat,
– 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányokat,
– előző 3 év jóváhagyott mérleg- és eredménykimutatását.
Ajánlatkérő előírta továbbá, hogy az ajánlattétel nyelve magyar, az ajánlathoz kapcsolódó anyagokat, levelezéseket magyar nyelven kell csatolni.
Kikötötte egyben azt is, hogy az ajánlatokat roncsolásmentes kötésben kell benyújtani.
Az 1999. március 23-i határidőig hét db ajánlat érkezett.
Az ajánlatkérő 1999. május 20-i eredményhirdetése szerint a Diagnostikum Rt., a Biosan Kft. és az Elmedco Kft. ajánlata érvénytelen volt, míg 5 kémiai automata esetében a Diatron Kft., a 10 sürgősségi automatára szólóan pedig az Assista Kft. tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A szerződések megkötésére 1999. június hó 7. napján sor került.
A felperes, valamint a Diagnostikum Rt., a Biosan Kft. és az Elmedco Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtottak be.
A felperes ennek keretében azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 24. § (1) bekezdését megsértve az ajánlatok bontásakor a Kbt. 52. § (1) bekezdésével ellentétesen mellőzte annak megállapítását, a nyertes Diatron Kft. ajánlata érvénytelen volt. A Kbt. 56. § (1) bekezdése és a Kbt. 59. § (1) bekezdése pedig azért sérült meg, mert nem az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontok szerint történt az elbírálás, nem az összességében legkedvezőbb ajánlat került nyertesként kihirdetésre.
A Diatron Kft. ajánlata ugyanis több okból érvénytelen, nem tudni, milyen típusú automatára tett ajánlatot, kétséges továbbá, hogy rendelkezik-e ORKI-engedéllyel.
Alperes az 1999. július hó 19. napján kelt D.96/21/1999. számú határozatában a felperes kérelmének részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését és a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját. Az ezt meghaladó felperesi és a további kérelmezők jogorvoslati kérelmét elutasította.
Egyben kötelezte ajánlatkérőt felperes javára járóan 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Indokolásában alperes kifejtette, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során mindvégig jogosult a kizárás, illetve érvénytelenség megállapítására.
Az ajánlatok érvénytelenségének vizsgálata keretében alperes észlelte, hogy felperes ajánlata az aláírási cím példány hiánya, az ajánlat részét képező forgalmazói nyilatkozatok angol nyelvű csatolása, továbbá a roncsolásmentes ajánlat benyújtását előíró feltétel teljesítésének hiánya miatt érvénytelen.
Alperes úgy látta, a nyertes Diatron Kft. ajánlata egyértelműen az AU-600-as típusú készülékre vonatkozott, ezért ez okból ajánlata nem tekinthető érvénytelennek.
A felhívástól eltérő formában benyújtott ajánlat folytán azonban álláspontja szerint nem csak a felperes, hanem a nyertes Diatron Kft. ajánlata is érvénytelen, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint.
Miután pedig megítélése az volt, hogy nincs összehasonlításra alkalmas érvényes ajánlat, alperes kifejtette, az ajánlatok elbírálási szempontok szerinti összevetésének eljárásjogi akadálya van.
A felperes fenntartott keresetében kérte alperes döntésének hatályon kívül helyezését, és alperes új eljárásra kötelezését.
A felperes perköltségeire igényt tartott.
Állította, alperes jogsértően mellőzte a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése, az 56. § (1) bekezdése és a 60. § (1) bekezdés b) pontja megsértésének megállapítását és bírság kiszabását.
Előadta, az alperes előtti eljárásnak nem volt tárgya annak vizsgálata, hogy valamennyi ajánlat érvénytelen-e.
Alperes álláspontja szerint jogellenesen zárkózott el az általa megjelölt súlyos jogsértések vizsgálatától.
Fenntartott érvelése értelmében ajánlatkérő a nyilvánvalóan érvénytelen ajánlat elfogadásával megsértette az esélyegyenlőséget.
Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte, perköltségeire igényt tartott.
Kiemelte, a Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlata értelmében a közbeszerzési eljárások jogszerűségének vizsgálata keretében nincs kötve a jogorvoslati kérelemhez.
Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság által jóváhagyott gyakorlat szerint járt el, amikor az érvénytelen ajánlatok összehasonlítását mellőzte.
A felperes keresete nem volt megalapozott.
A felperes kereseti érvelésére tekintettel a bíróság elöljáróban a következőket emeli ki:
A Legfelsőbb Bíróság számos döntésében kifejtett jogi álláspontja szerint az alperes vizsgálata során nincs kötve az előterjesztett jogorvoslati kérelem tartalmához. Ezért perbeli határozatában alperes helyesen járt el, amikor vizsgálat tárgyává tette, hogy az ajánlatok (így köztük a felperes ajánlata is) érvényesnek tekinthetők-e.
A Legfelsőbb Bíróság iránymutatóan foglalt állást abban a kérdésben is, hogy érvénytelen ajánlatok értékelésére nem kerülhet sor.
Miután pedig felperes által igazoltan a perbeli közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlat nem volt, jogszerűen történt meg az ajánlatok bírálati szempontokkal történő egybevetésének mellőzése.
Ahhoz ugyanis, hogy a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti értékelési szempontok elbírálása vizsgálat tárgya lehessen, a felperesnek elsősorban azt kellett volna bizonyítania, hogy ajánlata alperesi megállapítással szemben érvényes volt.
E körben azonban a felperes még tényelőadást sem tett.
Amennyiben pedig az eljárás már szerződéssel lezárult, és megállapításra került a Kbt. 52. § (1) bekezdése és a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja megsértése, a bíróság jogi megítélése szerint azzal külön alperesi jogsértés nem valósult meg, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdése b) pontjának felhívása a rendelkező részben nem történt meg.
A felperes érvelésére válaszolva megjegyzi a bíróság, hogy az eljárás alapelveit szabályozó Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése külön megsértése akkor vetődhet fel, ha a közbeszerzési eljárás során a Kbt.-ben külön nem szabályozott, vagy a nevesítetteken túli alapelvi szintű jogsértés merül fel.
A felperes Kbt. 24. §-a alá vont kifogásai azonban külön értékelést nem igényeltek.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy alperes a törvény szabályait megszegő szervezet, vagy szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel szemben bírságot szabhat ki.
Tekintve, hogy bírságolási kötelezettséget a törvény nem írt elő, a felperes azon érvelése sem volt elfogadható, hogy alperes döntése azért jogsértő, mert ajánlatkérővel szemben bírságot nem alkalmazott.
Mindezekre tekintettel a bíróság a Kbt. 91. § (5) bekezdése szerint eljárva megállapította, hogy alperes döntése jogszerű, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes pervesztes lett, emiatt a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes perköltségeinek a megfizetésére. Ennek összegét a bíróság a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet l. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával állapította meg.
A Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében köteles továbbá a felperes a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyezett kereseti illeték megtérítésére.
Budapest, 2000. december 1.
Dr. Öcsödi Ágnes s. k.,
bíró
