KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3824)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.142/11/2001.
Tárgy: az ALLEGRO Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALLEGRO Kft. (1135 Budapest, Szent László út 95., képviseli: dr. Kecskés Zsolt Ákos ügyvéd, 1554 Budapest, Postafiók 119, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala (1052 Budapest, Városház út 9–11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7. fszt. 1., a továbbiakban ajánlatkérő) "a Szent Imre Kórház A épület, bővítéses rekonstrukció, összesen 87 db orvostechnológiai berendezés szállítása, beszerelése, üzembe helyezése és a kezelőszemélyzet betanítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására tárgyú hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 46. számában 2000. november 15-én jelent meg, az ajánlati felhívás szerint ajánlatot lehetett benyújtani a Szent Imre Kórház A épület bővítéses rekonstrukciójával összefüggésben, összesen 87 db orvostechnológiai berendezés szállítására, beszerelésére és üzembe helyezésére, az ajánlati felhívás és a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterek szerint.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. d) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét, többek között a II-es beszerzési ütem műszerei között a 2-es részfeladatként megjelölt műtőasztalokat. Az ajánlati felhívás lehetővé tette részajánlat tételét, még pedig a III. d) pontban megjelölt részfeladatokra külön-külön is részajánlattétel lehetősége megengedett volt. A dokumentációt az ÉPBER Építőipari Beruházási és Szervező Rt. bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában lehetővé tette a többváltozatú ajánlattételt is. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban helyszíni szemlével egybekötött konzultációs eljárásra is felhívta az ajánlattevők figyelmét.
Az ajánlattételi határidő 2000. december 27-én volt. A műtőasztalok II/2-es részfeladatra hét cég nyújtotta be ajánlatát, így a kérelmező, a DUTCHMED Kft., az ERBE OMSZ Kft., a KORTEX Kft., a PICOSYSTEM Kft., a REÁLINFO Kft. és a SIEMENS Rt.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok száma és összetett tartalma miatt az elbírálás határidejét meghosszabbította, erről ajánlattevőket egyidejűleg értesítette.
A közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetésre 2001. február 23-án került sor, ahol is a II/2 részfeladatra az eljárás nyertese a KORTEX Kft. alternatív ajánlata lett, többi ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2001. március 12-én megkötötte a vállalkozási szerződést.
Kérelmező a hiánypótlást követően benyújtott jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő eljárását sérelmezte, és az eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 24. §-át, valamint a 40. § (5) bekezdését. Ajánlatkérő a kiadott ajánlati dokumentációban a műtőasztalokra vonatkozó paramétereket úgy határozta meg, hogy csak egyetlen gyártó által készített termék felel meg. Az ajánlatok eredményhirdetésekor az ajánlatkérő végül is azt az ajánlatot fogadta el, amelyet a nyertes ajánlatkérő MAQET gyártmányú terméket ajánlott meg. Előadta továbbá, hogy a dokumentációt és az ajánlati felhívást az ajánlattételi időszakban az ajánlati felhívás szerinti meghatározott időpontig kiváltotta, de azt nem gondolta, hogy az ajánlatok értékelését követően az ajánlatkérő valamennyi olyan ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek fogja nyilvánítani, amelyek nem felelnek meg a dokumentáció paramétereinek. Kérte a Döntőbizottságtól ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a kérelem elkésettségére hivatkozott, álláspontja szerint a kérelmező által támadott dokumentációbeli követelményeket a kérelmező az ajánlattételi időszakban már megismerte, így lehetősége nyílt volna, hogy az ajánlattételi időszakban támadja azt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Mivel erre nem került sor, így a jogorvoslati kérelme elkésett. A Kbt. 79. § (7)–(8) bekezdésére figyelemmel.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson tett felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
(9) A jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. b) pontjában határozta meg, hogy a dokumentáció megkérésének határidejét, mely határidő 2000. december 8-án járt le.
Kérelmező elismerte, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott határidőig kiváltotta az ajánlatkérőtől a dokumentációt. 2000. december 11-én helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartott az ajánlatkérő a teljesítés helyszínén, ahol kérelmező nem vett részt, de nyilatkozata szerint ismerte a kórháznak a műtőasztalokra vonatkozóan is az alkalmazott típusát. A konzultáción a dokumentációnak a műtőasztalokra vonatkozó műszaki paramétereivel kapcsolatosan egyetlen ajánlattevőtől sem érkezett kérdés, felvetés.
Az ajánlattételi határidő 2000. december 27-én járt le. A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a kérelmezőnek, legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül kellett volna jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint benyújtania.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottságához 2001. március 7-én nyújtotta be azt követően, miután már az ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséről is tudomást szerzett. Kérelmező az ajánlati dokumentáció műszaki paramétereinek a meghatározásából kiindulva támadta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, és kifejezetten a Kbt. 40. § (5) bekezdésére hivatkozva kérte megállapítani a Kbt. 24. § megsértését. A kérelmező által támadott dokumentációbeli követelményekről a kérelmező már jóval az eredményhirdetést megelőzően tudomást szerzett. Az ajánlattételi határidőhöz viszonyítva kérelmezőnek legkésőbb 2001. január 11. napjáig bezárólag kellett volna a jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz eljuttatni. Erre figyelemmel a Döntőbizottság és a kifogásolt jogsértésre is tekintettel a jogorvoslati kérelem elkésettségét tudta megállapítani a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint, mivel a jogsértés időpontja nem az eredményhirdetés időpontjához kötődik, hanem a dokumentáció követelményeihez és ezzel összefüggésben az ajánlattételi időszakhoz. Mivel a kérelmező az ajánlatkérő érdemi döntését a dokumentációban megfogalmazott műszaki paraméterekre figyelemmel támadta, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulatára figyelemmel, a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előirt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt jogsértés megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 11.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
