KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3836)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.176-207/11/2001.
Tárgy: az Orako Kft. és a Balaton Bútorgyár Rt. jogorvoslati kérelme az ELTE, BME közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Vajk Kálmán ügyvéd (1114 Budapest, Bukarest u. 9.) által képviselt Orako Kft. (1223 Budapest, Kápolna u. 10–26., továbbiakban: kérelmező I.) jogorvoslati kérelmét – melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) ajánlatkérők az ELTE-TTK Déli tömb technológiai célú mobil bútorok beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A Balaton Bútorgyár Rt. (8200 Veszprém, Budapest út 10., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmének – melyet nevezett ajánlatkérők az ELTE-TTK Déli tömb irodai és labor ülőbútorok beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 48. § (1) bekezdésére tekintettel a 24. § (2) bekezdését. Felhívja ajánlatkérőt a referenciaérték módosításának és a likviditási mutató megítélése módosításának a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételére. Kötelezi ajánlatkérőt; hogy a határozat vételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező II. részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladó részében a kérelmező I. jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 7-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzések tárgyában.
A 1498/2001. sorszámon közzétett, a technológiai célú mobil bútorok beszerzésére vonatkozó felhívás 11. b) pontja szerint ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére – többek között – azt az ajánlattevőt, aki nem rendelkezik legalább 1, az elmúlt 3 éven belül felsőoktatási intézményben megvalósított, legalább bruttó 50 M Ft értékű, a jelenlegi felhasználó által jónak minősített referenciával.
A 1499/2001. számon közzétett, az ülőbútorokra vonatkozó felhívás 11. b) pontja szerint ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére – többek között – azt az ajánlattevőt, akinek kedvezőtlen a likviditási mutatója (nagyobb mint 1), és azt, aki nem rendelkezik legalább 1, az elmúlt 3 éven belül felsőoktatási intézményben megvalósított, legalább bruttó 50 M Ft értékű, a jelenlegi felhasználó által jónak minősített referenciával.
Az ülőbútorok beszerzésére kiadott ajánlati dokumentáció 9/40. oldalán rögzítettek szerint a bruttó 30 M Ft referenciával nem rendelkező ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, a dokumentáció 24/40. oldalán a műszaki alkalmasság értékelése körében egy olyan kitétel szerepel, hogy alkalmatlan minősítést kap az az ajánlattevő, akinek a referenciamunkái összpontszáma kisebb mint 10 (3 db 30 millió Ft-os munka).
A két beszerzés tárgyában március 26-án tartott konzultáció jegyzőkönyvében ajánlatkérő közölte, hogy "nyilvánvaló elírási hiba van" a felhívásban;
"a) A likviditási mutató nyilvánvalóan akkor kedvezőtlen, ha kisebb mint 1 és nem akkor, ha nagyobb mint 1.
b) A referencia munkák megkívánt értéke az ülőbútorok vonatkozásában 30 millió Ft és nem 50 millió Ft."
Az irodai és labor ülőbútorok dokumentációja 9.2. pontjában ajánlatkérő ismertette az alkalmasság értékelésének módszerét, pénzügyi, gazdasági szempontból forrásszerkezeti mutatók, likviditási mutatók, gazdálkodási mutatók, gazdasági adatok mint vizsgálati elemek, műszaki alkalmassági szempontból referenciák, alvállalkozói gyártóbázis felszereltsége, szakemberek képzettsége, bemutatott termékek jellemzői, saját vagy alvállalkozói gyártóbázis minőségbiztosítási rendszere vizsgálati elemek szerint.
Kérelmező I. március 22-én, kérelmező II. április 4-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. A Döntőbizottság a két ügyet egyesítette. Kérelmező I. sérelmezte, hogy ajánlatkérő a technológiai célú mobil bútorok beszerzésére vonatkozó felhívás szerint alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, aki az elmúlt 3 éven belül nem rendelkezik legalább 1, bruttó 50 M Ft értékű, felsőoktatási intézményben megvalósított referenciával. Álláspontja szerint ennek a feltételnek csak egy ajánlattevő – a Kemabo Kft. – felel meg.
Úgy ítéli meg, hogy ajánlatkérő a szóban forgó alkalmassági követelmény meghatározással túlterjeszkedett a Kbt. azon előírásán, hogy az alkalmassági feltételeket a beszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ezen túlterjeszkedéssel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kifogásolta a szóban forgó alkalmassági kritériumot azért is, hogy az csak felsőoktatási intézmények beszerzéseire vonatkozik, holott álláspontja szerint egy jó szakmai felkészültségű cég bármely felhasználási célra tud a felhasználó igényének megfelelő terméket gyártani. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, valamint ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő az irodai és labor ülőbútorok beszerzésére vonatkozó felhívásában alkalmassági követelményként előírta, hogy ajánlatkérőnek legalább 50 M Ft értékű, felsőoktatási intézményben megvalósított referenciával kell rendelkeznie, álláspontja szerint ezen kikötés sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Kifogásolta, hogy az alkalmassági kritérium tekintetében ellentmondás van a felhívás 11. b) pont ötödik "–" bekezdésében és a dokumentáció 9/40., illetve 24/40. oldalán szereplő adatok között. Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontja és a dokumentáció 9.2. pontja eltérően határozza meg az alkalmasság vizsgálatának módját. Közölte, hogy ezen ellentmondások feloldására levélben felhívta ajánlatkérőt, aki elzárkózott a kiírás megfelelő módosításától. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a március 28-án kelt észrevételeiben kérte mindkét kérelem elutasítását. A kérelmező I. kérelmére előadta, hogy nem felel meg a valóságnak kérelmező I. azon állítása, hogy a felsőoktatásban az elmúlt 3 évben csak egy hasonló nagyságrendű beszerzés volt, ugyanis az Oktatási Minisztériumtól kapott írásos információja szerint 11 olyan beszerzés volt, amelyik vagy önállóan mobiliák beszerzésére irányult, vagy generálkivitelezés folytán kiterjedt mobiliák beszerzésére is. Előadta továbbá, hogy referenciaként azért a felsőoktatási intézmény céljára történő szállításban való közreműködést jelölte meg, mert el akarta kerülni egy korábbi beszerzésénél előállt helyzetet, amikor is lakásberendezésre szolgáló bútorokat ajánlottak fel részére.
A kérelmező II. kérelmére nézve előadta, hogy kérelmező II. március 21-én kelt levelére március 29-én adott válaszában rögzítettek szerint kérelmező II. tévedésben van a kiírás egyes pontjainak értelmezése tekintetében.
A tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a március 26-án tartott konzultáción közölte, hogy a likviditási mutatót és a referencia értékét illetően elírási hiba van a felhívásban, ezekre vonatkozóan az ajánlati dokumentáció ad helyes meghatározást. A felhívás 11. b) pontja és a dokumentáció 9.2. pontja között sincs ellentmondás, mert a felhívás magát az alkalmassági követelményrendszert, a dokumentáció pedig az alkalmasság/alkalmatlanság vizsgálata módját szabályozza.
A Döntőbizottság a D.176-207/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme megalapozatlan, a kérelmező II. jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kifogásolt alkalmassági kritérium megfelel-e a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szabályozza az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő által kérhető adatok, nyilatkozatok körét. A (4) bekezdés előírja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Az (5) bekezdés korlátokat szab az alkalmassági kritériumok körét illetően: "Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
Ezen rendelkezésekből kiindulva a kérelmező I. jogorvoslati kérelme megalapozottsága tekintetében a beszerzés értéke és a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértéke az irányadó.
Ajánlatkérő a technológiai célú mobil bútorok beszerzése körében legalább 50 M Ft értékű referenciát írt elő. A beszerzés becsült értéke több száz millió Ft-os nagyságrendű. A Döntőbizottság álláspontja szerint a megjelölt referenciaérték arányban áll a beszerzés becsült értékével. Ajánlatkérő joggal várta el, hogy csak olyan ajánlattevők vegyenek részt a közbeszerzési eljárásban, akik referenciákkal tanúsítottan már teljesítést eszközöltek nagy értékű beszerzésekben.
Ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy az ajánlattevőnek a referenciát felsőoktatási intézmények beszerzése során kellett szereznie.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő által ezen kikötésre a március 26-i konzultáció jegyzőkönyve szerint ajánlattevőkkel közölt indokokat, miszerint "a felsőoktatási intézményekben alkalmazott mobiliákkal szemben olyan speciális igényeket kell kielégíteni, amelyek másfajta közszolgálati intézmények vagy kórházak esetében nem jelentkeznek." "A technológiai jellegű bútorok pedig még a felsőoktatási intézményekben szokásos megoldásokhoz viszonyítva is teljesen egyedi igényeket kell kielégítsenek." Ajánlatkérő utalt a jegyzőkönyvben az ergonómiai és tartóssági igényekre, a speciális tisztíthatóságra, vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képességre. A jogorvoslati kérelem e vonatkozásban tehát nem megalapozott.
A kérelem nem megalapozott azon részében sem, hogy a referenciával kapcsolatos alkalmassági követelménynek csak a Kemabo Kft. felel meg, azaz ajánlatkérő az ajánlattevők esélyegyenlőségét sértő módon határozta meg. Ajánlatkérő becsatolta az Oktatási Minisztérium adatszolgáltatását, miszerint 1998-2001. évig terjedő időtartamban 11 felsőoktatási intézmény eszközölt a 0,5–5,6 milliárd forint értékhatár közötti beszerzést. Ezen beszerzések kapcsán a 11-nek többszörösét kitevő ajánlattevő szerezhetett referenciát.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a kérelmező I. által kifogásolt alkalmassági követelmény meghatározása terén nem követett el jogsértést, ezért a kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező II. kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció eltérő értékhatárt közöl az irodai és labor ülőbútorok beszerzésére vonatkozó referenciaértékre, valamint a felhívásban téves értelmezésben közölte a likviditási mutató kedvezőtlen voltát. Ajánlatkérő azzal védekezett, hogy a konzultációs jegyzőkönyvben már közölte, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározott bruttó 30 M Ft a mérvadó a felhívásban megjelölt bruttó 50 M Ft-tal szemben, továbbá közölte azt is, hogy a likviditási mutató akkor kedvezőtlen, ha kisebb mint 1 és nem akkor, ha nagyobb mint 1.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő lényegében módosította a felhívásban közölt referenciaértéket és a likviditási mutató megítélésének szempontját. A Kbt. 48. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb." Hirdetmény közzététele alatt a Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. A jelen közbeszerzési eljárásban a felhívás módosítása közzétételének azért van jogi jelentősége, mert a beszerzési piac iránt érdeklődő, tehát azokban potenciális ajánlattevőnek minősülő cégek ezúton értesülhetnek a beszerzésre vonatkozó olyan feltételmódosulásról, mely módosulás folytán már alkalmasak a teljesítésre.
Ajánlatkérő a referenciafeltétel-módosítás közzétételének elmulasztása által elzárta az ajánlattételtől azokat a potenciális ajánlattevőket, melyek 50 M Ft értékű referenciával ugyan nem rendelkeznek, de 30 M Ft értékűvel igen. Ajánlatkérőnek a likviditási mutató megítélésére vonatkozó módosítást is közzé kellett volna tennie a Közbeszerzési Értesítőben. Mindamellett a likviditási mutató megítélését illetően nem állapítható meg az esélyegyenlőség megsértése, mert közgazdasági ismeretekkel rendelkező cégeknek fel kellett ismerniük a nyilvánvaló elírási hibát.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a módosult referenciaérték közzétételének elmulasztásával a Kbt. 48. § (1) bekezdésére figyelemmel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság felhívta ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, azaz a felhívás módosításának a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételére.
Kérelmező II. kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában közöltektől eltérően határozta meg a dokumentáció 9.2. pontjában az alkalmassági feltételeket.
A Döntőbizottság megvizsgálta a két kiírási elemet és megállapította, hogy azok között nincs eltérés. A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő közölte azokat az okokat, melyek miatt alkalmatlannak minősíti ajánlattevőt a szerződés teljesítésére. A dokumentáció 9.2. pontjában ismertette ajánlattevőkkel, hogy milyen módon fogja megállapítani az ajánlattevők által közlendő adatok alapján az alkalmasságot, illetve alkalmatlanságot. A felhívás 11. b) pontja és a dokumentáció 9.2. pontja tehát ok-okozati összefüggésben és nem ellentmondásban van egymással.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 9.2. pontjában közöltek által nem változtatta meg a felhívás 11. b) pontjában foglaltakat, ezért a jogorvoslati kérelmet e részében megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés b), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. április 18.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
