KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3842)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.136/13/2001.
Tárgy: az ORAKO Kft. jogorvoslati kérelme a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ORAKO Komplex Építőipari Belsőépítészeti Lakberendezési Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130., képviseli: dr. Vajk Kálmán ügyvéd, 1114 Budapest, Bukarest u. 9. fszt. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (6000 Kecskemét, Deák F. út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő speciális óvodája, általános iskolája, nevelési tanácsadó berendezéseinek mobiliáinak első készleteinek beszerzése körében az 1. részteljesítés bútorok, lakástextilek elektro- és számítástechnikai felszerelések, taneszközök" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 29-én megjelent 48. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat speciális óvodája, általános iskolája, nevelési tanácsadó (Kiskőrös) berendezéseinek, mobilfáinak első készleteinek beszerzése [10 speciális (kis) tantermű új iskola tornateremmel, melegítőkonyhával, ebédlővel].
Az ajánlati felhívás 3. d) pontja tartalmazta a részajánlat tételének szempontját.
1. bútorok, lakástextilek, elektro- és számítástechnikai felszerelések, taneszközök
2. éttermi és konyhai felszerelések, takarítóeszközök.
A részegységekre csak teljes körű ajánlat volt tehető a dokumentációban részletezettek szerint.
Az ajánlati felhívás a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő többek között előírta az előző 3 év (1997–1998–1999.), a 3. d) pontban meghatározottak szerinti részegységhez hasonló nagyságrendű és tárgyú teljesítések, szállítások referenciáit, a megrendelő nevének, címének és az információt adó telefonszámának közlésével.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére, alkalmatlanná minősítés szempontjai körében többek között rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő és a Kbt. 43. § (3) bekezdés szerinti alvállalkozó(k), ha nem végeztek az előző 3 évben az a) pontban meghatározotthoz hasonló nagyságrendű munkát.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített ajánlattevők részére, amely tartalmazta az útmutatót az ajánlattevőknek, a szerződéses feltételeket és az ajánlatkérési műszaki dokumentációt. Az "Útmutató az ajánlattevőknek" című fejezetben az ajánlatok értékelése körében ajánlatkérő értelmező rendelkezéseket határozott meg az alkalmatlanná minősítésre vonatkozóan, pontosítva az ajánlati felhívását az alábbiak szerint:
"Alkalmatlan az ajánlattevő, ha 1997-ben vagy azóta nem végzett legalább egy olyan munkát, amely hasonló nagyságrendű az ajánlati felhívásban megfogalmazottakhoz, azaz nem rendezett be legalább egy tíz tantermes iskolát, vagy legalább egy 2000 m2-es hasznos alapterületű közintézményt, irodaházat, szállodát stb., illetve nem szerelt fel legalább egy 200 adagos melegítőkonyhát, éttermet. Amennyiben az ajánlattevő csak részegységre jelentkezik, úgy az adott részegységre vonatkozó kritériumot kell, hogy teljesítse. Az adott kritériumot az ajánlattevő a megnevezett alvállalkozójával együttesen is teljesítheti.
Ajánlatkérő csak a befejezett munkákat veszi figyelembe az alkalmatlanság megállapításánál. Az alkalmasság szempontjából közömbös, hogy ezt a munkát fővállalkozóként, generálkivitelezőként vagy alvállalkozóként végezte az ajánlattevő".
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, melyhez megadta a részszempontokat, részszempontonként azok súlyát meghatározó szorzószámokat és a részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határait.
Az elbírálási szempontok:
– az ajánlati ár 50
– garanciális feltételek 20
– műszaki tartalom 20
– az előírt kötbér mértékét meghaladó kötbér vállalása 10
Az értékelési pontszám 1–10-ig.
Az ajánlati dokumentáció második része volt a szerződési feltételek, amely egy mintaszerződést tartalmazott, amelynek 13. pontja előírta, hogy késedelmes teljesítés esetén a kötbér mértéke, mely a részhatáridőre is vonatkozik a nyertes ajánlatban foglaltak szerint, de
– az első 5 nap: minimum napi 50 000 Ft, maximum 100 000 Ft
– a második 5 nap: minimumnapi 100 000 Ft, maximum 200 000 Ft
– a további napok: minimum napi 300 000 Ft, maximum 500 000 Ft.
Az ajánlatkérő közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötésre a szerződéses minta alapján kerül sor az ajánlattevő nyilatkozatában a vállaltak figyelembevételével.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során feltett ajánlattevői kérdésekre a szükséges válaszokat megadta.
Az ajánlatok bontási határideje 2001. január 18-án volt. Az 1. részegységre ajánlatot nyújtott be a Balaton Bútorgyár Rt., a Stilfa Kft., az ASS Magyarország Kft. és kérelmező. A 2. részegységre a Viharsarok Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft., Stilfa Kft. és a "Vendi Szakkereskedés" Kövecses László egyéni vállalkozó.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 2001. február 15-én eredményt hirdetett. Ajánlatkérő az eljárásról készített összegzést jelen lévő ajánlattevőknek átadta, a jelen nem lévő ajánlattevők részére postai úton kézbesítette.
Kérelmező 2001. március 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet az első részteljesítésre vonatkozóan ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Kérelmező a jogsértés tudomásszerzésének időpontjaként 2001. február 20-át jelölte meg, amikor a kikézbesítésre került részére az eredményhirdetési jegyzőkönyv, illetőleg az összegzés az eljárásról. Jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmező indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásának összevetése alapján a nyertes ajánlata érvénytelennek minősül, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő 2000. november 1-jén kezdte meg a gazdasági tevékenységét, így az ajánlat benyújtásának időpontjáig nem igazolhatott megfelelő referenciát. Kérelmező további jogsértésként jelölte meg a Kbt. 57. § (2) bekezdésének megsértését, mert álláspontja szerint a nyertes ajánlati ára kirívóan alacsony volt és az ajánlatkérő nem kért felvilágosítást a kirívóan alacsony ár magyarázatára. Kérelmező sérelmezte továbbá az ajánlatok értékelését is, nevezetesen az ajánlati ár és a garanciális feltételek körében az értékelést kifogásolta.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező érvénytelen ajánlatot tett, tekintettel arra, hogy az ajánlati dokumentáció részeként kezelt szerződési feltételek között a kötbér mértékére vonatkozóan minimum, illetőleg maximum előírásokat tett, ezzel szemben pedig kérelmező a kötbér mértékét az előírtnál magasabb összegben vállalta, emiatt az ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Előadta továbbá, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevő alkalmasnak minősült az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaira figyelemmel, tekintettel arra, hogy az ASS Magyarország Kft. létesítő okiratának kelte 2000. október 9., a működés megkezdésének időpontja 2000. november 1., és a cég bejegyzésére 2000. december 14-én került sor. A nyertes ajánlattevő 2000. decemberében pedig egy új általános iskola komplett berendezését és nyolc oktatási intézmény berendezéseinek cseréjét végezte el, ennek alapján megfelelő referenciával rendelkezett, így alkalmasnak minősült a szerződés teljesítésére.
A nyertes ajánlattevő árát kirívóan alacsonynak nem lehetett tekinteni, mert ehhez a műszaki tartalmat is vizsgálni kellett, és ennek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a Stilfa Kft. ajánlati ára azért nagyon magas, mert ez a gyártó cég minden esetben egyedileg készíti el a bútorokat, a nyertes ajánlattevő esetében azonban sorozatban gyártott termékek képezik az ajánlatot. Tehát a nyertes ajánlati árát nem tekintették kirívóan alacsonynak, ennek alapján nem is kellett alkalmazniuk a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a megadott elbírálási szempontok szerint végezték el az ajánlatok értékelését és ennek alapján hirdették ki az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt nyertesnek.
A Döntőbizottság a D.136/3/2001. számú határozatában a kérelmező kérelmére a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, mely ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság 2001. március 30-án akként módosított, hogy kizárólag az 1. részteljesítés körében tiltotta meg a szerződéskötést, mivel a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmet kizárólag az 1. részteljesítés körében hozott ajánlatkérői döntés ellen nyújtott be, a 2. részteljesítést nem kifogásolta, a 2. részteljesítésre ajánlatot nem tett.
Az egyéb érdekeltek közül az ASS Magyarország Kft. az ajánlatkérő döntésével egyetértett, megfelelő referenciamunkát tudott igazolni, a termékeik árát pedig a cégek saját maguk, szabadon állapítják meg. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését a megadott elbírálási szempontok alapján megfelelően végezte el.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta ajánlatkérőnek azon felvetését, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelennek minősül-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezte a mintaszerződés, amely alapján ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel meg kívánta kötni, azonban ehhez a szerződésmintához azt a megjegyzést fűzte ajánlatkérő a dokumentációban, hogy az ajánlattevő nyilatkozatában vállaltak figyelembevételével kerül megkötésre a szerződés. Kétségtelen tény, hogy a kötbérvállalás vonatkozásában ajánlatkérő minimum és maximum összeget meghatározott, azonban az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban sehol nem tett olyan külön kikötést, hogy ellenkező vállalás esetén az ajánlat érvénytelennek minősül. Ugyanakkor az ajánlati felhívás az elbírálási szempontok között az előírt kötbér mértékét meghaladó kötbérvállalást értékelési szempontként határozta meg. Ez pedig egyértelműen úgy értelmezhető, hogy ajánlatkérő az elbírálás során a szerződésmintában előírt kötbérminimum, illetve -maximum értékét meghaladó vállalást kívánta preferálni.
A fentiek alapján a kérelmezőnek a kötbérvállalása azáltal, hogy az ajánlatkérő által meghatározott maximum mértékű kikötést meghaladó vállalást tartalmazott annak érdekében, hogy az elbírálási szempontok alapján ajánlata kedvezőbb értékelést nyerjen, érvénytelenségi okként nem elfogadható.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a kérelmező által felvetett jogsértések jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
Az ajánlati felhívás meghatározta a műszaki alkalmasság igazolása körében, hogy az előző 3 év (1997–1998–1999) referenciáit kéri csatolni. A nyertes ennek az előírásnak értelemszerűen eleget tenni nem tudott, hiszen a cég 2000. évben alakult. Ez önmagában az érvénytelenné nyilvánítást nem alapozza meg. Ugyanakkor az ajánlati felhívás és a dokumentáció meghatározta az ajánlattevő alkalmatlanná minősítésének szempontját, mely szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki 1997 óta nem végzett legalább egy olyan munkát, amely jelen beszerzéshez hasonló nagyságrendű.
A Döntőbizottság a szöveg értelmezése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a nyertes ajánlattevő ennek a feltételnek eleget tett, hiszen 1997 óta a beszerzés tárgyával azonos nagyságrendű referenciamunkát az ajánlatában megjelölt, nevezetesen Veresegyházon 2000 decemberében egy új általános iskola komplett berendezését végezte el 14 382 136 Ft értékben, továbbá Egerben 8 oktatási intézmény berendezésének cseréjét is elvégezte 11 631 397 Ft értékben.
A fentiek alapján a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, őt magát alkalmatlannak minősíteni nem lehetett. A jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra tekintettel felvilágosítást kellett volna kérnie a nyertes ajánlattevőtől.
A kérelmező ajánlati ára 44 706 086 Ft, nyertes ajánlati ára 34 404 749 Ft volt. A legmagasabb ajánlati árat a Stilfa Kft. adta meg 55 733 380 Ft értékben.
Az ajánlatkérő helyesen mutatott rá arra, hogy a kirívóan alacsony árat a műszaki tartalomra tekintettel, azzal összefüggésben lehet vizsgálni. Abban az esetben, hogyha az ajánlat a felhívás szerinti műszaki tartalomnak megfelel, az ajánlati ár tehát lefedi a műszaki tartalmat, akkor azt kirívóan alacsonynak nem lehet tekinteni.
A nyertes ajánlattevő az ajánlatában a gyártói és beszállítói hátteret is részletesen ismertette, az árajánlatát alátámasztotta. A legalacsonyabb ár és kérelmező ára között ugyanakkora különbség volt, mint a kérelmező ára és a legmagasabb ár között, így azt kirívóan alacsonynak nem lehet tekinteni.
A jogorvoslati kérelem ezen része tehát megalapozatlan.
Kérelmező vitatta továbbá az eljárást lezáró döntés helyességét, azaz, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadott elbírálási szempontok figyelembevételével nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság ennek alapján vizsgálta az ajánlatkérő döntését.
Az első elbírálási szempont az ajánlati ár volt.
Ajánlatkérő előzetesen nem adta meg, milyen számítási módszerrel értékel ezen elbírálási szempontból, csak azt közölte, hogy arányosítással végzi el az összehasonlítást.
Az ajánlatkérő által választott módszer során alkalmazott képlet az alábbi volt:
Maximális pontszám (10) – maximális pontszám (10) × vonatkozó ár – legalacsonyabb ár
legalacsonyabb ár
Ennek alkalmazásával a következő értékelés alakult ki.
Balaton Bútorgyár 46 226 140 7 pont
Stilfa Kft. 55 733 380 3,8 pont
ASS Magyarország Kft. 34 404 749 10 pont
Kérelmező 44 706 086 7 pont
Az ajánlatkérő amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint köteles megadni a részszempontokat, azok súlyszámát meghatározó szorzószámokat, azaz a súlyszámokat és a részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát.
Ajánlatkérő ennek a kötelezettségének eleget tett.
A Kbt. nem írja elő, hogy ajánlatkérő az ajánlatok összehasonlítását milyen számítási módszerrel köteles végezni és azt sem, hogy a számítási módszerét előzetesen közölni köteles.
A Döntőbizottság tehát e körben csak azt vizsgálhatja, hogy amikor ajánlatkérő értékelését végezte, akkor minden ajánlattevő esetén ugyanazt a számítási módszert alkalmazta-e, azaz az esélyegyenlőség elve nem sérült-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által alkalmazott számítási módszer is alkalmas volt az ajánlatok tartalmi különbségeinek értékelésére, továbbá minden ajánlattevő árajánlatát ugyanazon módszer alapján hasonlította össze.
A második elbírálási szempont a garanciális feltételek (szavatosság, jótállás) vállalása.
Az érdekelt felek kérelmező és a nyertes ajánlattevő tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
Garanciavállalás:
Kérelmező: korpusz bútorokra 48 hónap
egyéb bútorokra 36 hónap
A beszerzés egészéhez képest a megajánlott bútorok 20%-át érintette a 48 hónapos, és 80%-át érintette a 36 hónapos vállalás.
A nyertes tantermi berendezések 24 hónap
egyéb berendezés 12 hónap
tábla 10 év
A 12 hónapos vállalás a beszerzés egészének 40%-ára terjedt ki, az 55%-os részre 24 hónapos, a maradék 5%-ra pedig 10 éves vállalást tettek.
Ajánlatkérő értékelése:
Nyertes 9 pont
Kérelmező 10 pont
A másik két ajánlattevő 1-1 pontot kapott, tekintettel arra, hogy kizárólag a jogszabály szerinti 12 hónapra vállaltak garanciát.
Az vitathatatlan, hogy kérelmező tette a legkedvezőbb vállalást, így a 10 pont kérelmezőt megilleti, azonban a nyertes garanciára vonatkozó ajánlatára adott pontszám az ajánlatok tartalmi különbségeit nem tükrözték.
Ajánlatkérőnek elfogadható az az értékelése is, mely szerint a jogszabály szerinti vállalást tevő ajánlattevők 1 pontot kaptak. Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy arányosítással osztotta ki ezen elbírálási szempontból a pontszámokat, azonban a nyertesi 9 pont ezt nem tükrözte.
A Döntőbizottságnak nem feladata az ajánlatkérő helyett az értékelést elvégezni, ez ajánlatkérő kompetenciája. Ezen elbírálási szempont újraértékelésének elvégzése azonban indokolt.
A harmadik elbírálási szempont: műszaki tartalom. Az ajánlattevők mindegyike a maximális 10 pontot kapta.
A negyedik elbírálási szempont az előírt kötbér mértékét meghaladó kötbérvállalás.
Kérelmező 10 pont
Nyertes 1,6 pont
Kérelmező a harmadik elbírálási szempont a műszaki tartalom, és a negyedik elbírálási szempont a kötbér körében az ajánlatkérői döntést nem kifogásolta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azáltal, hogy a második elbírálási szempont értékelését nem az ajánlatok tényleges tartalma alapján végezte el. A Döntőbizottságnak nem feladata az ajánlatok – ajánlatkérő helyetti – értékelésének elvégzése akkor, amikor a szerződés megkötésére még nem került sor.
A Döntőbizottság a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére tekintettel az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről határozott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § ( l ) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a c) pont alapján az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A jogorvoslati kérelem azon részét, mely megalapozatlan volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt a költségek viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 11.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
