KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3928)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.160/11/2001.
Tárgy: Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az IBUSZ Utazási Irodák Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10., képviseli dr. Mihalik Péter ügyvéd, 1027 Budapest II., Jurányi u. 10. II. em. 5. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képviseli dr. Cziffra Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "utaztatás és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 50 M Ft/év értékben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, akinek megbízásából a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4.) járt el, 2001. január 10-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2. számában (8695/2000) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés, illetve a szerződés időtartama 2001. április 1-jétől 2003. december 31-ig szól.
Az 5. pontban határozta meg ajánlatkérő a dokumentáció megkérésének és megvásárlásának feltételeit.
A 8. a) pont szerint a biztosíték mértéke 2 M Ft.
A 9. pont azt tartalmazza, hogy az igazoltan teljesített szolgáltatás ellenértékének kifizetése a teljesítést követően kiállított számla, igazolt kézhezvételétől számított 15 banki napon belül átutalással történik. A szolgáltató a megrendelése teljesítése során előleget nem kérhet.
A 11. pontban a műszaki alkalmasság kritériumainál ajánlatkérő megjelölte többek között, hogy az előző két év – beszerzés tárgyához hasonló – legjelentősebb referenciájának, referencialevéllel igazolva, az ellenszolgáltatás összegével, a teljesítési idejével és a szerződéskötő másik fél megnevezésével, külön kiemelve a VIP személyek utaztatásával kapcsolatos referenciákat, szükséges. Ugyanígy kötelező az ajánlattevő teljesítésbe bevonni kívánt szakemberének megnevezése, bemutatása a képzettségük ismertetésével.
A 11. b) pontban írt feltételek között, ajánlatkérő kikötötte, hogy teljesítésre alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei nem vettek részt – legalább kettő – a beszerzés tárgyának megfelelő volumenű VIP utazási projektben.
A 13. a) pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat értékelni. Ugyanezen pont b) pontja tartalmazta a részszempontokat, melyekre az adható ponttartomány
1–10-ig terjedt és melyek a súlyszámokkal az alábbiak voltak:
részszempontok súlyszámok
– elérhető kedvezmény mértéke 40
– fizetési feltételek 25
– szerződés szerinti teljesítés biztosítékai 25
– vállalt többletszolgáltatások köre 10
A 14. pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni.
A 15. b) pontban ajánlatkérő közölte, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő naptól számított 9. nap 10.00 óra, nevezetesen 2001. március hó 11-e.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat. Ebben előírta ajánlatkérő többek között, hogy az ajánlatot cégszerűen aláírva, 4 példányban, roncsolásmentesen, nem bontható kötésben, folyamatos oldalszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva kell becsatolni. Ugyanitt közölte ajánlatkérő, hogy a beszerzés tárgyában elvégzett szolgáltatás pénzügyi teljesítéséhez szükséges fedezet a rendelkezésére áll, valamint azt, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatkérő a szerződést a következő legkedvezőbb ajánlattevővel köti meg. Itt közölte azt is, hogy a szerződésszerű teljesítés biztosítékai értékelési részszempontnál értékelésre kerülnek az ajánlattevő által vállalt azon pénzügyi (gazdasági) technikai, jogi megoldások, melyek biztosítják az ajánlattevők által vállalt maradéktalan hibátlan teljesítést.
Az ajánlati dokumentáció az ajánlati felhívás megismétlését követően részletes előírásokat tartalmazott az egyéb követelményekre. Ezek között a 8. oldalon szereplő műszaki leírás a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények címszó alatt az 1. bekezdésben azt határozták meg, hogy a speciális árú repülőjegyek beszerzése tekintetében lehetőleg a legmagasabb kedvezmény elérése a cél.
Ugyanitt további 9. pontban jelölte meg a további követelményeit ajánlatkérő, melynek 10. pontját további 5 alpontra bontotta.
A 3. sz. útmutató 3.2 pontjában megismétlésre került az, hogy az ajánlatkérő és a hozzá tartozó szervezetek számára utaztatás és kapcsolódó szolgáltatás teljesítése vonatkozásában az elvárás évi 50 M Ft értékben. Az ajánlattétel rendjét szabályozó 3.3 pontban került közzétételre az, hogy az ajánlat készítéséhez szükséges információkat a benyújtás feltételeit, és az ajánlatkérő által megkívánt dokumentumok jegyzékét az ajánlati felhívás és a jelen dokumentáció tartalmazza.
A 3.6 pontban az ajánlati ár címszó alatt közölte ajánlatkérő, hogy tekintettel a beszerzések természetéből adódó egyediségre, valamint az igénylendő szolgáltatások sokrétűségére és előre nem definiálható megoszlására a beszerzések és szolgáltatások forgalom utáni visszatérítését kérik megjelölni sávos formában, %-os arányban.
A 3.7 pont szerint, az ajánlat pénzneme címszó alatt azt tartalmazza, hogy az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni. Az ajánlatban szereplő ár (érték) megjelölésekor minden esetben nettó érték értendő.
A 3.8 pont szerint, az ajánlati biztosíték összege 2 M Ft. Itt kötötte ki azt is ajánlatkérő, hogy az ajánlat, amelyhez az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja értelmében érvénytelen.
A 3.10 pont az ajánlatok benyújtása címszó alatt tartalmazta táblázatosan a benyújtandó iratok jegyzékét 17 tételben, melyek közül a 15. az ártáblázat.
A 3.10.1 pont utolsó bekezdése szerint, az ajánlatokat roncsolásmentesen, nem bontható kötésben kellett beadni, nem elég csak bizonyos oldalak rögzítése a kötésben, a folyamatos sorszámozás ellenére sem annak érdekében, hogy az ajánlat oldalait ne lehessen kicserélni.
A dokumentáció 4. pontja tartalmazta az ajánlatok vizsgálata és értékelések fejezetet. Ennek utolsó két bekezdése szerint a szerződésszerű teljesítés biztosítékai értékelési szempontnál értékelésre kerülnek az ajánlattevő által vállalt azon pénzügyi (gazdasági), technikai, jogi megoldások, melyek biztosítják az ajánlattevő által vállaltak maradéktalan, hibátlan teljesítését, a következő módon: "Kérjük minden esetben megjelölni – amennyiben ez kalkulálható –, a teljesítési biztosítási mellékkötelezettségek forintban kifejezhető értékét, vagy a nyújtott kedvezmény mértékét." "A vállalt többletszolgáltatások köre értékelési szempontnál értékelésre kerülnek – a műszaki tartalomban meghatározott követelményeken túlmenően – az ajánlattevő által ajánlott mindazon szolgáltatások, melyek a teljesítést komplexebbé, a megrendelések, módosítások, cserék kezelését rugalmasabbá teszik."
A 6. sz. ártáblázat dokumentációban szereplő mintája szerint, a forgalom utáni visszatérítés szerződéses mértékét úgy kellett meghatározni, hogy a baloldali oszlopban a forgalmat forintban, míg a jobboldali oszlopban a visszatérítés mértékét százalékban kellett megjelölni.
A dokumentáció 7. pontja tartalmazta a szerződéstervezetet.
A 8.1 pont az ajánlati összesítő mintát, míg a 8.2 az ajánlatlevél (nyilatkozat) mintát tartalmazta.
A felhívásában megjelölt ajánlattételi – egyben bontási – határidőig a kérelmezőn kívül a DER Német Utazási Kft., a Malév Rt. és az OTP Travel Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. február 22-én hiánypótlási lehetőséget biztosított 2001. február 27-én 10.00 óráig a felek részére. Ennek során a Malév Rt.-nek, az OTP Travel Kft.-nek és az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-nek (kérelmezőnek) lehetőséget biztosított az ajánlatuk újbóli összefűzésére, és az ahhoz szükséges eszközöket is biztosította, mivel nevezettek ajánlata nem roncsolásmentesen, nem bontható kötésben került beadásra. Ezen túlmenően a Malév Rt.-nek és az OTP Travel Kft.-nek lehetőséget biztosított továbbá a Munkaerő Piaci Alappal kapcsolatos nyilatkozat pótlására is.
Ajánlatkérő megküldte a felek részére a bontási eljárásról szóló, majd a Döntőbizottság részére megküldte a bontási jegyzőkönyvet kiegészítő dokumentumokat is. E jegyzőkönyv szerint a DER Német Utazási Iroda, a Malév Rt. és az OTP Travel Kft. a kért ellenszolgáltatás összegezésénél a táblázat bal oszlopában a szolgáltatás fajtáját, míg jobb oldalán a visszatérítés mértékét százalékban jelölte meg, míg a kérelmező olyan táblázatot adott, melyben az éves forgalom forintban 10 M Ft-onként emelve, hat tételben került megállapításra és ezek mellett jobb oldalon a visszatérítés mértéke 1%-os emelkedéssel, 7%–12%-ig lett megjelölve.
E jegyzőkönyv utolsó bekezdése tartalmazta a fentebb említett hiánypótlás lehetőségét is, mely szerint a hiánypótlást a Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság Pozsonyi úti irodájában lehet teljesíteni.
A Döntőbizottság részére megküldött jegyzőkönyv-kiegészítés – melyet a Döntőbizottság minden ajánlattevő részére kézbesített – az tartalmazza, hogy a beadási sorrendnek megfelelően elsőként a DER Német Utazási Iroda ajánlata került bontásra. Ennek keretében a formai és érvényességi megfelelősség ellenőrzését követően, az ajánlati ár, azaz az ajánlati összesítő ártáblázatnak tartalma került ismertetésre. Mivel a táblázatban szolgáltatás-típusonként volt megadva a visszatérítés mértéke, ezért az ajánlatkérő jelenlévő referense megkérdezte, hogy a visszatérítés mértéke milyen forgalomra értendő. Erre a választ az OTP Travel jelenlévő képviselője akként közölte, hogy ez egyetlen sávként értendő az utaztatási területen elfogadott általános gyakorlat szerint, mivel már a legkisebb forgalom esetén is a maximális kedvezmény megadását jelenti. A jegyzőkönyv-kiegészítés azt is tartalmazza, hogy a fentiekkel a jelenlévő ajánlattevők képviseletében megjelent személyek egyetértettek és az értelmezéssel kapcsolatosan nem nyilvánítottak ettől eltérő véleményt. Mivel további ajánlattevőknél is tapasztalható volt a fenti módon megadott formában a visszatérítés mértéke, ezért a DER Német Utazási Irodánál az ajánlatával kapcsolatos elhangzott pontosításra tekintettel a referens már ismételten nem kérdezett rá az értelmezés módjára ezen ajánlattevőknél.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését elvégezve, a 2001. március 2. eredményhirdetés alkalmával nyilvánosan kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese az OTP Travel Kft., míg az őt követő legjobb ajánlatot a DER Német Utazási Iroda Kft. tette, a Malév Rt.-t pedig érvénytelenség miatt kizárta az eljárásból.
Az eredményhirdetés során ajánlatkérő képviselője ismertette az írásbeli összegzést, mely az értékelés indokolását is tartalmazta.
Kérelmező 2001. március 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, és ugyanezen bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabását, valamint a h) pont szerint jogsértő kötelezését az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére is. Ideiglenes intézkedést nem kért, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést az eredményhirdetést követő naptól számított 9. napon a felek álláspontja szerint megkötötték. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelme indokolásául alapvetően azt adta elő, hogy az ő ajánlatán kívül a többi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, mivel azokban a bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szerepel a magyar forintban megjelölt ajánlati ár, és az általuk használt táblázat sem felel meg a 6. sz. melléklet szerintieknek. A visszatérítés mértékét százalékosan ugyan a többi ajánlattevő meghatározta, de álláspontja szerint a százalékalap megjelölése nélkül a visszatérítés százalékos mértéke nem értelmezhető, így nem hasonlítható össze a négy ajánlattevőnél. Előadta azt is, hogy a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséről készült jegyzőkönyv, valamint az eljárás összegzése nem a Kbt. 61. § (1) bekezdésében megjelölt 5. sz. mellékletnek megfelelően készült, mivel az ajánlatkérő az összegzés 2. a) és b) pontját összevonta.
Kifogásolta azt is, hogy a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indoklása szerint az elérhető kedvezmények mértékénél 9 pontot kapott. A táblázatban azonban csak 8.7 pont szerepel. Az eltérésnek megfelelően a részszempontok súlyszámainak és az értékelési pontszámoknak a szorzata nem 348, hanem 360. Írásos nyilatkozata szerint ajánlatában 120 napos fizetési határidőt biztosított ajánlatkérőnek, és a késedelmi kamatok felszámolásától azért nem tekintett el, mert – kiindulva az ajánlatkérő önkéntes jogkövető magatartásából – nem feltételezi a számlák késedelmes kiegyenlítését. Véleménye szerint a bontási jegyzőkönyvből nem állapítható meg az sem, hogy az OTP Travel Kft. és a DER Német Utazási Iroda Kft., milyen fizetési határidőt ajánlott fel. A szerződésszerű teljesítés biztosítékai vonatkozásában előadta, hogy a többi ajánlattevő ajánlata nem volt olyan kedvező, mint kérelmezőé, de ez a különbség a pontszámok alakulásából nem tükröződik. A vállalt többletszolgáltatások értékelésénél kifogásolta, hogy az OTP Travel Kft. ajánlatát azért értékelték 10 pontra, mert a repülőtéren saját ügyfélpulttal rendelkezik. Ő csak 7.7 pontot kapott annak ellenére, hogy az ajánlatuk 55. oldalán megjelöltek szerint az irodáik 0–24 óráig állnak az utasok rendelkezésére, valamint a 2001. január 15-én kelt cégkivonat 6/00 sz. rovatából megállapítható, hogy kérelmező rendelkezik ferihegyi telephellyel is. Kifogásolta azt is, hogy az OTP Travel Rt.-nek a bontási jegyzőkönyv 3. oldalán szereplő ajánlata négy helyen is egy további ismeretlen tartalmú háromoldalú szerződéstől függően határozza meg a visszatérítés százalékos mértékét, míg a további három ajánlattevő az egyes partnerekkel kötött megállapodásokban biztosított esetleges további kedvezmények nélkül jelölte meg azt. Erre tekintettel a négy ajánlattevő nyújtott kedvezményei nem hasonlíthatóak össze.
Kérelmező a tárgyaláson kérelmét kiegészítve előadta azt is, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség alapelvét is az értékelés során.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában hivatalból nem alkalmazott ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárás során.
Ajánlatkérő a két lépésben benyújtott észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A tárgyaláson pontosított nyilatkozata szerint az ajánlati felhívás 3. pontjára tekintettel minden ajánlattevő forintban adta meg ajánlatát, a kedvezményeket pedig az ajánlati felhívásnak megfelelően sávos formában. Álláspontja szerint az is sávos megjelölés, ha valamely ajánlattevő egyetlen sávot jelöl meg, a maximális kedvezményt adja a legalacsonyabbtól a legmagasabb összegű forgalomig. Előadta azt is, hogy az ajánlati felhívás vagy dokumentáció nem tartalmazott kötelező előírást a sávok minimális vagy maximális számára, így egyetlen sáv megadása is elegendő. Az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb az, ha akár 5 M Ft-os éves forgalom mellett is az ajánlattevő azt a legmagasabb kedvezményt adja, amely az 50 M Ft forgalomnál is adható. A Kbt. 61. § (1) bekezdésére vonatkozó kérelmezői sérelemmel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az összesítés tartalma a Kbt.-nek megfelelő, ezért semmilyen jogsértés nem valósul meg, ha az ajánlattevő ezeket összevontan kezeli. Ugyanakkor a Kbt. 6. sz. mellékletének megfelelő hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben megjelent és az 5. sz. mellékletnek megfelelő és egyező adatokat tartalmazott.
A kérelmező esetében az elérhető kedvezményeknél helyesen 8.7 pont került rögzítésre a táblázatban, és az értékelésnél is ez az adat szerepelt. A szöveges indoklásban leírási hiba miatt került 9 pont azért, mert a 2 bírálóbizottsági tag 9 pontot, egy pedig 8-at adott erre a szempontra; így az átlag 8.7 pont volt.
Az ajánlati felhívásban nem szerepelt semmilyen utalás arra, hogy az ajánlatkérő részéről nem fordulhat elő késedelmes fizetés, így az önkéntes jogkövető magatartásra való hivatkozás az adott esetben értelmezhetetlen. A késedelmi kamat mértéke és az elszámolás rendszere a nyertes ajánlattevőnél volt a legkedvezőbb. A jóváírásokat azonnal érvényesítették, míg a kérelmező a hosszabb fizetési határidő ellenére is csak a számlázási időszak végére számolt volna jóváírást a sávok váltásának esetére, ez pedig kétségtelenül kedvezőtlenebb az ajánlatkérő részére. Véleménye szerint, mivel feltöltendő garanciáról van szó, ezért irreleváns az, hogy a kérelmező 3 M Ft összegű bankgaranciát vállalt, szemben a kért 2 M Ft-tal. Álláspontja szerint az ajánlatkérő számára fontos, hogy a szolgáltatás színvonalas ellátása az utaztatást igénybe vevők számára a legnagyobb biztonságot jelentse, ezt pedig csak azok az ajánlattevők tudták maximális szinten teljesíteni, akik az indulás repülőterein az ügyfeleket fogadni tudják, és ezzel teljes körű szolgáltatást tudnak biztosítani. E körben az OTP Travel Kft., és a DER Német Utazási Iroda Kft. ajánlata volt a legjobb.
A tárgyaláson becsatolt és a felekkel ismertetett beadványában ajánlatkérő további részletes indokolást adott az ajánlatokról, az elérhető kedvezmények mértéke, a fizetési feltételek, a szerződésszerű teljesítés biztosítékai, valamint a felajánlott többletszolgáltatások vonatkozásában.
Az ügyben érdekelt OTP Travel Kft. nyilatkozatában előadta, hogy a legjobb tudása szerint a felhívásnak megfelelően készítette el ajánlatát. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy ajánlatában ugyanazt a visszatérítési százalékokat tartalmazó táblázatot csatolta három különböző cím alatt. Nyilatkozott továbbá arról is, hogy ajánlatában jelölt kedvezmény mértékei az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megjelölt 50 M Ft/év összegre vonatkozik, egy sávnak tekintendően, azaz hogy ugyanolyan szintű mértéket ad a legkisebb teljesítés esetén is, mint a maximális 50 M Ft-nál, vagy akár afelett is.
A Döntőbizottság a jogorvoslati tárgyalásán további iratbecsatolási lehetőséget biztosított ajánlatkérő részére, többek között a megkötött szerződés benyújtására is. Ennek kapcsán ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az egyes szolgáltatások vonatkozásában ajánlattevők döntő többsége a szakmai szokásoknak megfelelően az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint megjelöltek alapján a beszerzés tárgyát és mennyiségét (sávban) bontották, míg a kérelmező ezen kategóriákat összevonta és a teljesítés (50 M Ft/év) értékét bontotta sávokra. Álláspontja szerint kérelmező azt feltételezte, hogy ez az egyedüli lehetséges értelmezés és ezért állítja, hogy a sávos formában és százalékos arányban egyedül csak az ő ajánlata tartalmazott adatot a visszatérítés mértékére, így csak ez az ajánlat volt érvényes. Ezt a véleményét támasztja alá az is, hogy a többi három ajánlattevő ajánlatában az árak forintban nem szerepelnek. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő előadta azt, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció is a kötelezően csatolandó ajánlati elemek számát, tartalmát határozta meg, de a formáját nem. Hivatkozott a dokumentáció 3.6 pontjára, mely szerint a forgalom utáni visszatérítést kérték meg sávos formában, százalékos arányban. Erre tekintettel az ajánlati ár tehát egyenlő az előre nem definiálható megoszlású a beszerezések és a szolgáltatások forgalom utáni visszatérítésével, melyet sávos formában, százalékos arányban kellett megadni. A forgalom fogalmára, a dokumentáció nem adott semmilyen részletes magyarázatot, ezért azt ajánlattevők többféleképpen is értelmezhették.
Ajánlatkérőnek a fentiek alapján a különféle formában megadott azonos százalékos mértékű visszatérítéseket kellett összehasonlítania, amelyet az iratokhoz csatolt, valamint a jelen beadvány 1. sz. mellékletét képező, rögzített módon tett meg. Fentiekből következően nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció helyes értelmezésének az a kérelmező álláspont, mely szerint csak a saját ajánlata az egyedül érvényes értelmezési mód, ugyanis a valóság az, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely fogalmat nem határoz meg, úgy köteles az ajánlat tartalmának és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bármely lehetséges értelmezést elfogadni. Ez történt a jelen ügyben is, ahol az adott kedvezményeket egységesen 50 M Ft/év értékben számolta ajánlatkérő. Nyilatkozata szerint a nyertesnek kihirdetett OTP Travel Kft. ajánlattevő is a dokumentációnak megfelelő tartalmú ajánlati levelet adott, így az ő és az érvényes ajánlatok esetében is az összehasonlíthatóság érdekében 0–50 M Ft összegű éves forgalom képezte az összehasonlítás alapját. A különféle formában nyújtott kedvezményeket pedig az értékelés érdekében azonos szintre kellett hozni, azaz átlagot kellett számolni.
Kérelmező esetében is ez történt, így az általa megjelölt visszatérítési mértékek átlaga 9% volt a fenti alapra vetítve. A jegyzőkönyv-kiegészítés tartamára hivatkozva nyilatkozott úgy ajánlatkérő, hogy arra tekintettel nem lehetett kétséges az a felek részére, hogy a lehetséges értelmezésnek megfelelő sávok esetén az ajánlatkérő az ajánlatokat érvényesnek fogja összehasonlítani, így álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e vonatkozásban elkésett, tekintettel a február 20-i ajánlattételi határidőre. Írásos nyilatkozatában megismételte azon álláspontját is, hogy az ajánlatokat érvényesnek tekintette.
A Döntőbizottság a kiegészítésként becsatolt iratokra tekintettel azokat – a nyertessel kötött szerződés kivételével – megküldte a többi ajánlattevő részére is további észrevétel biztosítása céljából, határidő megjelölésével.
Az ügyben érintett felek közül csak a kérelmező tett erre további nyilatkozatot az alábbiak szerint:
A többféle módon értelmezhető ártáblázat vonatkozásában előadta, hogy az ezzel kapcsolatos ajánlatkérői értelmezés téves és ellentétes a Kbt. alapelveivel és rendelkezéseivel, mivel álláspontja szerint a forintban megadott forgalom mennyiségétől függően kellett a visszatérítés mértékét százalékban megadni. Erre tekintettel a forgalom mértékét nem lehetett szolgáltatásonként megbontani, mert ezáltal az ajánlatok összehasonlíthatatlanná válnak. A kérelem elkésettségével kapcsolatos ajánlatkérői álláspontot is vitatta, mert véleménye szerint akkor nyílt meg a jogorvoslati lehetőség a számára, amikor kézhez kapta az írásbeli összegzést ajánlatkérőtől, mivel a törvény rendelkezései értelmében ajánlatkérőnek az eredményhirdetésig lehetősége van a bontáskor még nem észlelt érvénytelenség alapján az ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítani, ahogy azt a Malév Rt. esetében meg is tette ajánlatkérő. Téves az ajánlatkérő által becsatolt értékelő táblázat is, mivel 60 M Ft-ra vetítve a kérelmező átlagos visszatérítése nem 9, hanem 9,5% kell, hogy legyen.
Amiatt, hogy az ajánlatkérő össze nem hasonlítható dolgokat hasonlított össze, az eljárásban nem biztosította a verseny tisztaságát, illetve a nyilvánosságát és az esélyegyenlőséget sem, mint alapelveket. Továbbra is úgy nyilatkozott, hogy a DER Német Utazási Iroda Kft. és az OTP Travel Kft. ajánlattevők ajánlatából nem állapítható meg az elérhető kedvezmény mértéke, azt nem ismert forgalom százalékában határozták meg. Ha nem ismert a százalékalap, hiába határozzák meg a százaléklábat, a visszatérítés összege (mértéke) továbbra is ismeretlen marad.
Az ügyben érintett további felek a részükre megküldött újabb nyilatkozatra észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan az alábbiak miatt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyának megfogalmazásakor az utaztatás és a kapcsolódó szolgáltatások előre meg nem határozható tartama miatt csak az éves tervezett keretösszeg vonatkozásában tudott támpontot adni ajánlattevők számára. Tulajdonképpen ezt ismételte meg ajánlatkérő a dokumentációban is, azonban hiába írta elő bizonyos formanyomtatványok csatolási kötelezettségét, ez nem vált ajánlattevők számára egyértelművé.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a felhívás 3. a) pontja és a nyilatkozat szerint az ajánlattevők értelemszerűen forintban jelölték meg a szolgáltatások során visszatérítendő kedvezményeket (árakat), tekintettel az előre nem látható összetételre és ütemezésre, ezért ebből fakadóan a későbbi mindenkori szolgáltatások árának összegéből a megjelölt kedvezmények alapján pontosan kiszámítható a konkrét árkedvezmény is. Fentiekre tekintettel ajánlattevők csak az ígért kedvezmények, illetve egyéb bírálati részszempontok figyelembevételével adtak és adhattak ajánlatot. E tényekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes, valamint a DER Német Utazási Iroda Kft.-nek az ajánlata is érvényes volt, így ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, amikor a három ajánlatot – figyelemmel a Malév Rt. érvénytelenné nyilvánítására – értékelte és összehasonlította.
A Döntőbizottság az eljárás során megállapította azt is, hogy megalapozatlan kérelmező jogorvoslati kérelme abban a vonatkozásban is, hogy ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelő összegzésben jogsértő módon vonta össze a 2. a) és b) pontokat. Ajánlatkérő e két pont keretében – igaz rendkívül szűkszavúan – azok előirt tartalmát együttesen közölte, nevezetesen az ajánlattevők konkrét ajánlati elemei közötti különbséget említi. Megalapozatlan az a kérelmezői vélelem is, hogy nem az OTP Travel Kft. tette az értékelés alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A Döntőbizottság megvizsgálta az érvényesnek tekintett ajánlatokat és megállapította: az első bírálati részszempont, az elérhető kedvezmények mértéke vonatkozásában a nyertes javára a pontkülönbséget az indokolja, hogy az a mindenkori IATA kedvezményen felül további egyéb (2–14%) kedvezményt is felajánlott, valamint a szállás- és vonatjegyrendelésre is kedvezőbbet ajánlott, mint kérelmező.
A fizetési feltételeknél, a második bírálati részszempont esetében a Döntőbizottság nem tartotta jogsértőnek, hogy ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha a folyamatos számlázás mellett a biztosított kedvezmény azonnali visszatérítésre kerül ajánlatkérő számára.
A harmadik szempont a szerződésszerű teljesítés biztosítékai voltak, melyeket mind a nyertes, mind a kérelmező esetében maximális ponttal értékelt ajánlatkérő.
A vállalt többletszolgáltatások című negyedik részszempontnál, a Döntőbizottság összehasonlította az ajánlatokat és megállapította, hogy a nyertes ajánlata összességében meggyőzőbben és széleskörűbben tartalmazza a többletszolgáltatások körét, mint kérelmező ajánlata, amely szintén sokrétű, azonban kevésbé konkrét. A fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy e részszempont értékelése sem kifogásolható, így nem róható ajánlatkérő terhére.
Az éves, 50 M Ft-os keretösszeg figyelembevételével értékelt kedvezményekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő pontozása összességében nem kifogásolható annak ellenére sem, hogy kérelmező 10 M Ft-os sávokra bontva, míg a többi ajánlattevő az 50 M Ft-os keretet egy sávnak tekintve (0–50 M Ft-ig) adták meg a kedvezmények mértékét. Erre tekintettel Döntőbizottság álláspontja szerint az összes, előre még nem látható összetételű szolgáltatás igénybevétele után megajánlott kedvezmények alapján az ajánlatok összehasonlíthatóak voltak, így nem sérült a kérelmező által hivatkozott alapelvek egyike sem.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § a) pontja szerint a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A Bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 25.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
