KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3986)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.178/13/2001.
Tárgy: Az INTEGRÁL Rt. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az INTEGRÁL Építő Rt. (5540 Szarvas, Árpád u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Békés Megyei Rendőr- főkapitányság (5600 Békéscsaba, Bartók B. u. 1–3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Orosháza, városi rendőrkapitányság épületeinek teljes felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, akinek nevében és megbízásából a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében teljes jogkörrel a Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési- Beruházási Igazgatósága (1124 Budapest, Németvölgyi u. 41.) járt el, ajánlati felhívást tett közzé 2001. január 10-én a Közbeszerzési Értesítőben nyílt eljárás megindítására (8728/2000) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 11. a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát igazolni kell pénzügyi, gazdasági, és műszaki alkalmasság vonatkozásában is. Ezek között ajánlatkérő előírta többek között, hogy be kell nyújtani 60 napnál nem régebbi cégkivonatot, valamint azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve a vezetőknek a megnevezését, képzettségük ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség ellenőrzéséért felelősek.
A felhívás 11. b) pontja tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ezek között kikötés volt az is, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek nem áll alkalmazásában a kivitelezés helyi irányítását végző, szakirányú képesítéssel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető.
A 13. a) pontban közölte ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján bírálja el az ajánlatokat. Ugyanezen pont b) pontja tartalmazta a bírálati szempontokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– vállalkozási díj a műszaki tartalommal összhangban 6
– vállalt jótállási, szavatossági kedvezmények 2
– megajánlott árkalkulációs elemek 2
Adható pontszám valamennyi részszempontra 1–10.
Az ajánlati felhívás 16. i) pontja szerint ajánlatkérő érvénytelennek minősíti azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a felhasználásra kerülő anyagok minőségét, illetve a beépítésre kerülő termékek típusát is megjelölő részletes műszaki leírást.
A 16. j) pont szerint az ajánlatkérő kikötötte, hogy az ajánlatban megjelölt alvállalkozóktól eltérni, más alvállalkozót foglalkoztatni csak a megrendelő tudomásával és előzetes beleegyezésével lehet.
Ajánlatkérő műszaki dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, melyben megismételte az ajánlati felhívást, és kiadott egy ÚTMUTATÓ-t, amelyben részletesen ismertette az ajánlat tartalmi és formai előírásait.
A műszaki dokumentáció "ÚTMUTATÓ" részének 2. oldal 6. pontja 3. francia bekezdése szerint:
"Az ajánlati árnak az ajánlati felhívás a dokumentációban meghatározott műszaki megoldást kell tartalmaznia."
Az ajánlati dokumentáció része volt egy árazatlan tervezői költségvetés, amely tételesen tartalmazta az elvégzendő munkákat.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott 2001. január 31-én. Az erről készült emlékezetőt ajánlattevők megkapták. Ennek 1. oldal 7. bekezdése rögzíti, hogy tételes árajánlatot ajánlatkérő nem kér. A 2. oldal 1. bekezdése szerint a részletes műszaki leírásban kérik pontosan megjelölni az alkalmazott anyagokat, a tendertervekben megjelölt anyagoktól el lehet térni, de az abban megjelölt minőségi igényszintet be kell tartani.
Ugyanezen emlékeztető 3. oldalán a 7. kérdésre adott válaszból kiderül, hogy ajánlatkérő a részletes műszaki leírásból kívánta megállapítani, hogy az árban meghatározott műszaki tartalom megfelel-e kiíró igényeinek.
Az ajánlattételi határidőre 6 cég nyújtotta be ajánlatát; nevezetesen: BÁÉV Rt., FERROÉP Kft., CSABA-ÉP Kft., STRABAG Építő Kft., KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt., és kérelmező.
Az ajánlatokat bizottság bírálta 2001. március 5-én, melyről jegyzőkönyv készült.
Az eredményhirdetésre 2001. március 19-én került sor, ahol az 1. helyezettnek a STRABAG Építő Rt., 2. helyezettnek a BÁÉV Rt. került kihirdetésre. Az eredményhirdetés jegyzőkönyvének melléklete az ÖSSZEGZÉS, mely tartalmazza az ajánlatok értékelését.
A nyertes ajánlattevő szöveges értékelése többek között azt tartalmazza, hogy:
"Az ajánlat részletes műszaki leírást tartalmaz, a felhasználásra kerülő anyagok és a beépítendő termékek minősége az építészleírásban nem teljes körű, az anyagok egy részénél termékmegnevezést nem ad, csak minőséget jelöl meg."
Kérelmező ajánlatának szöveges értékelésében azt rögzítették, hogy:
"A törvényben előírtnál jobb garanciális feltételeket nem ajánl meg, árkalkulációs elemei a beérkezett ajánlatok közül a legkedvezőtlenebb."
Kérelmező szavatossági és garanciális feltételei az
ÖSSZEGZÉSBEN (2. bírálati szempont):
a) jólteljesítési bankgarancia: bruttó 1%, 1 évre
b) garancia: 12 hónap
c) szavatosság: 36 hónap
Kérelmező árkalkulációs elemei az ÖSSZEGZÉSBEN (3. bírálati szempont):
a) rezsi óradíj: 900 Ft + áfa
b) árkockázati fedezet: 5%
c) anyagig. kts.: 6%
d) szállítási ktg.: 10%
Ajánlatkérő a pontozást ennek megfelelően végezte, mely alapján kérelmező kapta a legkevesebb pontszámot.
Ajánlatkérő a kérelmezőtől kapott felszólalást követően 2001. március 20-án értesítette ajánlattevőket, hogy az ÖSSZEGZÉSBE szerkesztési hiba folytán téves adatok kerültek, ezért új ÖSSZEGZÉST készített, amely az eljárás eredményét az 1. és 2. helyezett vonatkozásában nem érinti.
A nyertes ajánlattevő javított – újabb – szöveges értékelése már azt tartalmazza, hogy:
"Az ajánlat részletes műszaki leírást tartalmaz. A felhasználásra kerülő anyagok és a beépítendő termékek minőségét megadja, legtöbb helyen konkrét termékmegnevezést is ad."
A kérelmező javított szöveges értékelése szerint:
"A törvényben előírtnál jobb garanciális feltételeket ajánl meg, árkalkulációs elemei jók.
A szavatossági és garanciális feltételei a javított ÖSSZEGZÉS szerint: (2. bírálati szempont)
a) jólteljesítési bankgarancia: nettó 1%, 1 évre
b) garancia: 10 év
c) szavatosság: 10 év
Kérelmező árkalkulációs elemei ugyanitt (3. bírálati szempont)
a) rezsi óradíj: 800 Ft + áfa
b) árkockázati fedezet: 0%
c) anyagig. kts.: 0%
d) szállítási ktg.: 0%
Ajánlatkérő kérelmező pontjait korrigálta, mely alapján az újabb összegzésben a 4. legtöbb pontot kapta.
Ajánlatkérő a már módosított újabb értékelést, melyet az ajánlattevők részére ismételten megküldött, előzetesen nem hagyatta jóvá a döntésre jogosulttal, nevezetesen az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatójával. Ezen újabb értékelés annyiban változott meg, hogy a kérelmező pontszáma 74,9-ről, 86,9-re változott, egyebekben a többi ajánlattevő pontszáma érintetlen maradt. A módosított összegzést a korábbihoz hasonlóan 2001. március 9-i keltezéssel látta el ajánlatkérő.
Kérelmező 2001. március 26-án benyújtott, 27-én kiegészített és a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és a jogorvoslati eljárás során tárgyalás tartását. Kiegészítésben kérte annak megállapítását is, hogy kérelmező ajánlata volt összességében a legelőnyösebb, így a szerződést vele kell megkötnie ajánlatkérőnek.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor a STRABAG Építő Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el és azt nyertesnek ki is hirdette. Véleménye szerint nevezettet érvénytelenség miatt ki kellett volna zárni az eljárásból, mert a nyertes pályázó nem jelölte meg ajánlatkérő által előirt módon a beépítendő anyagokat és szerkezeteket. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő a javított összegzésben csak a kérelmező pontszámát növelte meg a módosítást követően, a többi ajánlattevőét nem csökkentette a javításnak megfelelő arányban. Álláspontja szerint azzal is megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, hogy az első részszempont értékelésénél csak az árat értékelte és nem vette figyelembe a felhívás szerinti műszaki tartalom és ajánlati ár összhangját. Ugyanígy helytelenül járt el ajánlatkérő a második és harmadik részszempont értékelésénél is, amikor azonosnak értékelte a különböző jótállási és szavatossági vállalásokat és az eltérő árkalkulációs elemeknél sem a törvény szerint folytatta ezen részszempontok értékelését. Előadta azt is, hogy álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett – álláspontja szerint érvénytelen – ajánlattevő árajánlata irreálisan alacsony, ezért ajánlatkérőnek a törvény szerint azt tisztáznia kellett volna.
A Döntőbizottság 2001. március 26-án a D.178/3/2001 számú határozatával a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését ideiglenes intézkedés keretében megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását és annak megállapítását, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő. Indoklásul előadta, hogy szerkesztési hibából következően – mely abból adódott, hogy párhuzamosan folyt hasonló tárgykörben és ajánlattevői körrel más közbeszerzési eljárás is – elsőként olyan összegzés került átadásra az eredményhirdetéskor, amelynek tartalmában rosszul összeszerkesztett adatok, tények is szerepeltek. A nyilvános eredményhirdetéskor az eredményhirdetéssel egyidejűleg az összegzés a résztvevőknek átadásra került, így csak a jogorvoslatot kezdeményező ajánlattevő rövid úton tett észrevétele alapján derült fény a téves adat és ténymegállapításokra. Ekkor ajánlatkérő a Bíráló Bizottság jóváhagyásával azonnal kijavította az anyagot és elnézést kérve ismételten megküldte azt valamennyi ajánlattevőnek kijavított formában.
Ez az összegzés a végeredményt az 1. és 2. helyezett tekintetében nem változtatta meg, az ajánlattevők sorrendje a 4., 5. és 6. helyen változott csak. Álláspontja szerint az első részszempont értékelésnél azért csak az ajánlati árakat tudták figyelembe venni, mivel minden ajánlattevő megfelelő műszaki tartalmú ajánlatot nyújtott be, így azok azonosnak voltak tekinthetőek. Így csak az ár lehetett ezen részszempontnál az értékelés alapja. Vitatta azon kérelmezői állítást, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlata érvénytelen lett volna, hiszen az ajánlati felhívás 16. i) pontja szerint vagylagosan határozták meg a műszaki leírás érvénytelenségi feltételeként a felhasználásra kerülő anyagok minőségének, vagy beépítésre kerülő termékek típusmegjelölésének a hiányát. Véleménye szerint az, illetve szó egyenlő a vagy kifejezéssel. Mivel a pontosított összegzésben a nyertes ajánlattevőnél azt írták, hogy a felhasználásra kerülő anyagok és a beépítendő termékek minőségét a nyertes megadja, legtöbb helyen konkrét termékmegnevezést is ad. Ebből fakadóan a nyertes ajánlattevő teljeskörűen megadta valamennyi anyag és termék minőségét, teljesítve ezzel a kiírás érvényességi feltételét. Emellett több helyen még a vagylagos további konkrét termékmegnevezéseket (típusokat) is megjelölte.
A műszaki tartalom szöveges értékelésnél megemlített alkalmasságra vonatkozó tények (minőségbiztosítás, alvállalkozók, referenciák) az alkalmasság megítélésénél voltak értékelve, itt csupán ismertetésre kerültek, mivel a műszaki tartalom teljesítésére az alkalmasság döntően kihat. Nem vitatta azt, hogy a második értékelési szempontnál a megajánlott kedvezőbb szavatosság, garancia körében 10 pontot adott a BÁÉV Rt.-nek, a FERROÉP Rt.-nek és a Középületépítő Rt.-nek is, pedig azoknál a jótállási időtartama sorrendben 5 év, 3 év, míg a kérelmező 10 évet ajánlott meg. Elismerte azt, hogy ez számszerűen igaz, de azt is nyilatkozta, hogy ezek mellett a nevezettek, eltérő jólteljesítési bankgaranciát vállaltak, így azok ellensúlyozó szerepet töltöttek be a pontozásnál, ezáltal összességében kiegyenlítődtek, azonos pontértéket eredményezve. Ezt azzal indokolta, hogy az elbírálás során egyformán kedvezőnek ítélte azokat az ajánlatokat, amelyekben az ajánlattevők a megajánlott többlet jótállási feltételek mellett annak pénzügyi feltételét is megajánlották a kötelező jólteljesítési bankgarancia több évre vonatkozó formájában. Kérelmezőn túli ajánlattevők ebben kedvezőbbek voltak, mint kérelmező, hiszen ő a 10 év garancia mellé pénzügyi többletet nem ajánlott meg. Álláspontja szerint a maximálisan adható 10 pont odaítélésével a vállalt jótállási kedvezményt kérelmezőnél figyelembe vette és díjazta, de a fenti meggondolások alapján ugyanezt a maximális pontszámot ítélte a másik három ajánlattevőnek is.
A harmadik részszempont értékelésénél a kiírt kötbér mértéke a pontozásban nem játszott szerepet, azt csak mint tájékoztató adatot jelölte meg az összegzésben. Véleménye szerint nem helytálló kérelmezőnek a jólteljesítési garanciánál és a kötbérnél megemlített kifogása, hisz ajánlatkérő mint mértéket csak a kötelezően előírt, igényelt minimális szintet várta el mindenkitől, de az ettől eltérő kedvezőbb vállalást értékelnie kellett. Álláspontja szerint ezt valamennyi ajánlattevő kérelmezőn kívül így értette és ezt az is bizonyítja, hogy többnyire eltértek kedvező irányba a kötbér és a jólteljesítési garancia megajánlásánál. Előadta azt is, hogy a kérelmező ajánlata, amennyiben az általa felvetett bírálati kifogások helytállóak lennének, akkor sem eredményezte volna annak első helyre kerülését. Azért sem helytálló kérelmező kifogása a jótállással és szavatossággal kapcsolatban, mert a felhívás 13. b) pontjában közölték, hogy a vállalt kedvezményeket értékelni fogják.
Az ügyben érintett felek közül írásban a BÁÉV Rt. úgy nyilatkozott, hogy egyetért kérelmező azon álláspontjával, hogy a nyertesnek kihirdetett STRABAG Építő Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban kiírt tartalmi és formai követelményeknek.
Kérelmező azon kérelmével, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését a Döntőbizottság semmisítse meg, szintén egyetért, de természetesen a kérelmező saját értékelését csupán mint egy általa megfogalmazott verziót kérte figyelembe venni.
A többi ajánlattevő sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztett elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos, és a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
Jogorvoslati kérelem alaptalan abban a részében, melyben kérelmező azt kifogásolja, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenség miatt ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
A Döntőbizottság álláspontja szerint helyesen értelmezte ajánlatkérő a felhívása 16. i) pontjában írtakat, így ennek alapján a felhasználásra kerülő anyagok minőségét, vagy a beépítésre kerülő termékeknek a típusát kellett megjelölni a részletes műszaki leírásban.
Az ajánlatokat megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata ezen elvárásnak megfelel, tekintettel arra is, hogy a felhívás 3. a) pontja szerint a teljes felújítás keretében ajánlatkérőnek vállalnia kellett többek között a kiviteli tervek készítését, valamint a közszolgáltatói engedélyek beszerzését is. Erre tekintettel a teljesen 100%-os anyag, illetve terméklistát egy ajánlati dokumentációban sem lehetett megadni, már csak azért sem, mert jelen esetben a kiviteli tervek még nem álltak rendelkezésére.
A Döntőbizottság véleménye szerint előfordulhat az is, hogy a kiviteli tervben olyan részletrajz készül, amire most még sem ajánlattevő, sem ajánlatkérő nem számíthat. Ugyanígy elmondható ez a közműszolgáltatói hatósági engedélyek vonatkozásában is. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy úgy a nyertes, mint a kérelmező ajánlatában a lényeges és főbb meghatározó anyagok megjelölésre kerültek, azok mindenben kielégítik az ajánlatkérő elvárásait. Ennek megfelelően a nyertes ajánlatában fellelhető 15 oldalas műszaki leírás a felhívás 16. i) pontja szerint tartalmazta az anyag és termék megjelöléseket, tehát a nyertes ajánlat nem volt érvénytelen, így az erre vonatkozó kérelmezői indítvány megalapozatlan.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság az ajánlati árakat megvizsgálva megállapította, hogy az a STRABAG Építő Kft. 179 500 000 Ft árajánlatától, mint legalacsonyabbtól a Középületépítő Rt. 232 637 211 Ft-os árajánlatáig az árak szóródást mutatnak, melyek között a kérelmező árajánlata a második legmagasabb.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a Kbt. a kirívóan alacsony ár fogalmát nem definiálja, illetve annak mértékét nem szabályozza, így amennyiben ajánlatkérő a műszaki tartalom megfelelő vizsgálatát követően úgy döntött az érvényes, megfelelő műszaki tartalmú ajánlatok elfogadását követően – azok teljes körűségére figyelemmel – hogy a STRABAG Építő Kft. ajánlatát nem tekinti túlzott mértékűnek, akkor ez nem jogsértő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint így ajánlatkérő nem volt köteles alkalmazni a fentebb hivatkozott kógens rendelkezést, tehát a kérelmező ezen kérelmi eleme is megalapozatlan.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatát olyan vonatkozásban is, hogy az megfelelően aláírva és a megkövetelt nyilatkozatok és igazolások becsatolásával került-e benyújtásra. Ennek során megállapította, hogy az ajánlatba csatolt cégkivonat szerinti személyek által aláírt ajánlatot nyújtott be a STRABAG Építő Kft., és 10 feletti alvállalkozót nem jelölt meg ajánlatában, így a felhívás szerint az esetleges nyertessége esetén annak teljesítésekor sem térhet el ezen ajánlatától. Megállapítható volt az is, hogy a nyilatkozat szabályos és a törvény szerint lett elkészítve, így annak ellenkező bizonyításáig – a kérelmezői vélelem ellenére – nincs lehetősége abban kételkedni sem ajánlatkérőnek, sem a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottságnak, mivel egy későbbi esetleges esemény értékelése a jelen jogorvoslati eljárásban nem lehetséges.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelem alapos az alábbiak miatt:
A fentebb hivatkozott rendelkezés azt tartalmazza, hogy:
"Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Az első részszempont vizsgálatánál a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező és a nyertes ajánlat műszaki tartalmát összehasonlítva lényeges eltérés nem tapasztalható. Az anyagok a műszaki tartalmat, illetve színvonalat illetően alapvetően mindkét ajánlattevőnél minőségileg megegyeznek, sőt néhány helyen a konkrét típus is azonos. Így például a parketta mindkét ajánlattevőnél kőris, a csempe mindkét helyen zalaegerszegi, a tapéta mindkettőben lemosható üvegszálas, kétszer festve, a tetőcserép csabai, a kazánban lévő gépészeti berendezések típusa azonos, a fűtési rendszernél a radiátorok és szelepek megegyeznek, a vizes berendezési tárgyak mindkettőben Alföldi porcelán.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az ajánlatok műszaki tartalma között jelentős különbség nem tapasztalható, ezért nem kifogásolható az első részszempontnál alkalmazott ajánlatkérői pontozás sem.
A második részszempont pontozásnál a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, mivel a kérelmező ajánlatában meghatározott garanciális idő és szavatossági idő jelentősen eltér a többi ajánlattevőjétől és a jólteljesítési bankgaranciák sem azonosak. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az összegzésben az ajánlatkérő – általa is elismerten – feltüntetett olyan alszempontot is e részszemponton belül – nevezetesen a kötbért –, melynek értékelés mellőzése a szöveges összegzésből nem állapítható meg, így joggal feltételezte kérelmező azt, hogy ajánlatkérő a pontértékek kialakításánál ezt is figyelembe vette.
A harmadik értékelési részszempontnál ajánlatkérő is elismerte, hogy több ajánlattevőnél is azonos pontszámot alkalmazott az eltérő paraméterek ellenére, így a Döntőbizottság megállapította, hogy ez sem felel meg a fentebb hivatkozott rendelkezésnek az eltérő árkalkulációs elemek miatt sem.
A jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő nevében teljes jogkörben eljáró bonyolító maga úgy nyilatkozott, hogy csak az első – téves – összegzést ismerte és hagyta jóvá a döntésre jogosult, és az abban a formában került kihirdetésre (felolvasásra) az eredményhirdetés során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlatkérő megbízottja a kérelmező indítványára utólag készített összegző táblázatot a benne foglaltatott értékeléssel úgymond az adminisztrációs hiba miatt megváltoztatta és kérelmezőnél újabb pontértékelést alkalmazva úgy küldte meg ajánlattevőknek, hogy azt valójában a döntésre jogosulttal jóvá sem hagyatta, nem jogszerű, hisz az eljárás nyertesére vonatkozó ajánlatkérői döntésnek az tekinthető, amelyet az arra jogosult és felhatalmazott – nevezetesen az ORFK Gazdasági Főigazgatója – jóváhagyólag – az ajánlatok tényleges adatai alapján – elfogadott.
Az e kritériumnak megfelelő ajánlatkérői döntés kihirdetésre került és kétséget kizáróan megállapítható, hogy az abban foglalt értékelés több vonatkozásban nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, ezért a jogorvoslati kérelem e részében megalapozott.
A fenti indokok alapján Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, míg a kérelemnek részben helyt adva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is figyelemmel és tekintettel arra, hogy a döntés megsemmisítésével a jogsértő helyzetet reparálta, bírságot nem alkalmazott ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 23.
Dr. Biró László s. k. Beckné Erdei Beáta s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
