KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4015)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.193/5/2001.
Tárgy: Az IBUSZ Kft. jogorvoslati kérelme az Egészségügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Mihalik Péter ügyvéd (1027 Budapest, Jurányi u. 10.) által képviselt IBUSZ Utazási Irodák Kft. (1053 Budapest Ferenciek tere 10., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr Szilágyi N. Péter ügyvéd (1029 Budapest, Huba vezér u. 9.) által képviselt Egészségügyi Minisztérium (1051 Budapest, Arany János u. 6–8., továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő hivatalos útjainak lebonyolításához repülőjegy, vonatjegy és esetenként szálláshely, valamint biztosítási szolgáltatás nyújtása évi 30 millió Ft értékben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezért 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 10-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában határozatlan időtartamra történő vállalkozási szerződés megkötése céljából.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a felhívás 13. b) pontja szerint azt a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánta kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
– a szolgáltatás legkedvezőbb díjtétele 50
– a jegyek, valamint egyéb foglalások minél rövidebb határidő alatti elintézése, a kiíróhoz való eljuttatás módja 20
– az ajánlattevő által nyújtott kedvezmények 10
– a forgalom utáni visszatérítés módja és mértéke 10
– egyéb járulékos szolgáltatások, esetenként szállásfoglalás-biztosítás nyújtása 10
Az értékelésnél adható pontszámtartomány: 1–10.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt nem bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. február 20-ra a kérelmező, a DER Német Utazási Iroda Kft., a GUEST Szolgáltató és Idegenforgalmi Rt., a Chemol Travel Utazási Iroda Kft., a Malév Rt. és a Carlson Wagonlit Travel Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet vett fel, melyben az ajánlattevők nevét, címét, az ajánlat beérkezésének időpontját és az ajánlatok külső formai megjelenését ismertette. Ajánlatkérő a március 13-án tartott eredményhirdetésen a Chemol Travel Utazási Iroda Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legjobb ajánlatnak pedig a DER Német Utazási Iroda Kft. ajánlatát.
Kérelmező március 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem ismertette az ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás összegét. Kifogásolta az összegzés az eljárásról dokumentumot, mert abból nem állapítható meg az egyes részszempontokra adott pontszámok indoka. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő terhére bírság kiszabását és ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte annak megállapítását is, hogy ajánlata kedvezőbb volt, mint a nyertes ajánlat. Ezen állítását azonban érvekkel nem támasztotta alá.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy a bontási eljárással kapcsolatos kérelem elkésett, mert február 20-tól a jogorvoslati kérelem előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
Előadta, hogy miután nem tervezhetők előre az egyes utazások időpontjai, az úticélok, az igénybe veendő közlekedési eszközök, a külföldön eltöltött időtartam, az egy alkalommal együtt utazó kiküldöttek száma, nem lehetett meghatározni az ellenszolgáltatás összegét. Így csak a szolgáltatások díjtételei és a kedvezmények összevetése útján lehetett megállapítani, hogy melyik a legkedvezőbb ajánlat. Előadta továbbá, hogy az összegzésben ismertette, hogy az egyes részszempontok értékelése során milyen tényezőket vett figyelembe. Közölte, hogy az eljárás nyertesével a közbeszerzési szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, más részében megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet kérelmezni. Az ajánlatok bontására február 20-án került sor, annak jegyzőkönyvét kérelmező február 21-én vette kézhez. A jegyzőkönyvből tudomást szerzett arról, hogy abban az ellenszolgáltatás összege nem szerepel, a jogorvoslati kérelmét csak március 27-én terjesztette elő, így e vonatkozásban a kérelem elkésett.
Kérelmező azt is sérelmezte, hogy az összegzés az eljárásról dokumentumban ajánlatkérő nem ismertette, hogy az ajánlatokra az egyes bírálati részszempontokból milyen indokkal adta a táblázatos részben megjelölt pontszámokat, így nem állapítható meg, hogy értékelése helytálló volt-e. A jogorvoslati kérelem ebben a részében megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése így rendelkezik: "ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek." Az 5. sz. melléklet 2. c) pontja előírja, hogy az értékelési pontszámokat indokolni kell. Ezen előírás a Kbt.-nek a közbeszerzési eljárás alapelveinek, az eljárás nyilvánosságának és a verseny tisztaságának hatályosulását szolgálja. Az ajánlattevők csak akkor győződhetnek meg ajánlatkérő értékelésének helytállóságáról, ha ajánlatkérő ismerteti az ajánlatok azon elemeit, amelyek indokot szolgáltattak ajánlatkérő részére az adott pontszám adására.
Csak ily módon érhető el annak ellenőrzési lehetősége is, hogy ajánlatkérő nem szubjektív szempontok, hanem az ajánlatban szereplő adatok, tények alapján értékelte-e az ajánlatokat, ugyanis az értékelés indokainak nyilvánosságra hozatala folytán nyilvánvalóan tartania kell ajánlatkérőnek attól, hogy könnyen fény derülhet az értékelés szubjektív, a verseny tisztaságát sértő módjára.
A Döntőbizottság megvizsgálta az összegzés az eljárásról dokumentumot és megállapította, hogy az nem felel meg az 5. sz. melléklet 2. c) pontjában foglalt követelménynek. Az összegzés részét képezi az ajánlatokra az egyes részszempontok alapján adott pontszámokat tartalmazó táblázat, de ezen pontszámok indokát ajánlatkérő nem ismertette. Ajánlatkérő a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy az összegzés 2. pontjában a második oldalon felsorolta azokat a tényezőket, melyeket az egyes részszempontok értékelésekor figyelembe vett. Ezek a következők voltak:
"1. Részszempont: Mivel az ajánlatkérés nem egy előre meghatározott időpontban és helyre, adott légitársasággal lebonyolított utazásra vonatkozott, az ár az alapárra megajánlott kedvezmény mértékétől függ. A minisztériumi igényeknek megfelelően figyelembe vettük a kedvezmények osztály szerinti besorolását.
2. Részszempont: Az értékeléskor azt vizsgáltuk, hogy a jegyek megrendelőhöz történő eljuttatása során az ajánlattevő milyen korlátozó feltételeket határoz meg az időre és a helyre vonatkozóan.
3. Részszempont: Itt vettük figyelembe a vasúti jegy, szállás biztosítása során nyújtott kedvezményeket, továbbá az opcióként megajánlott – légitársaságokkal kötött háromoldalú szerződés alapján nyújtott – további kedvezményeket."
4. Részszempont: A visszatérítés módját, idejét, valamint a forgalom után járó egyéb (bónusz jellegű) kedvezményeket vettük figyelembe.
5. Részszempont:. Egyéb kategóriában a szállás és biztosítás nyújtásának lehetőségén túl az utazás kényelmét fokozó szolgáltatások biztosítását, egyéni kedvezmények nyújtását értékeltük:"
Ajánlatkérő tehát ismertette az összegzésben az értékelésnél figyelembe vett tényezőket, de elmulasztotta annak ismertetését, hogy az egyes ajánlatok ezek vonatkozásában milyen elemeket tartalmaztak és ezen elemeket ajánlatkérő miként vette figyelembe az értékelésnél. Rejtve maradtak ily módon azok az indokok, melyek alapján ajánlatkérő a táblázatban megjelölt pontszámot adta az ajánlatokra. Ezen indokok pedig nemcsak ajánlatkérőre tartoznak.
A közbeszerzési eljárás fent hivatkozott alapelvei megkövetelik ajánlatkérőtől, hogy nyíltan feltárja az ajánlattevők előtt azt, hogy melyik ajánlat, miért volt számára az egyes részszempontokból kedvezőbb, mint a többi ajánlat. Ezáltal az ajánlattevőkben nem marad kétség az értékelés objektivitását illetően.
Az összegzés csak akkor felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, ha az tartalmazza az 5. sz. mellékletben előírt adatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés nem tartalmazza az 5. sz. melléklet 2. c) pontja szerinti adatokat – az ajánlatokra adott pontszámok indokát – így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem végezte el az ajánlatkérő által az összegzésben megadott értékelési tényezők alapján az ajánlatok összehasonlítását, mert ajánlatkérő már megkötötte a szerződést, így okafogyottá vált annak megállapítása, hogy ténylegesen melyik ajánlat volt a legelőnyösebb. Kérelmező ugyan kérte annak megállapítását is, hogy az ő ajánlata kedvezőbb, mint a nyertesé; de ezen kérelmét nem alapozta meg ajánlata olyan elemeire való hivatkozással, melyeknél általa vélhetően a nyertes sem tehetett kedvezőbb ajánlatot. Ezért a Döntőbizottság a kérelem megalapozottságát e vonatkozásban nem vizsgálta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt arra, hogy a 61. § (1) bekezdésének megsértése alapjában véve a közbeszerzési eljárás alapelveinek sérelmét is okozta, ezért a bírság mértékét a közbeszerzés egy évre vonatkozó értékének, 30 millió Ft-nak az 5 %-ában határozta meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 28.
Dr Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
