KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4060)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.137/7/2001.
Tárgy: az Isoplus Távhővezetékgyártó Kft. jogorvoslati kérelme a Várpalotai Távhőszolgáltató Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Isoplus Távhővezetékgyártó Kft. (1037 Budapest, Kunigunda út 45., képviseli: Lászka Ügyvédi Iroda, 1111 Budapest, Irinyi József út 23., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Várpalotai Távhőszolgáltató Kft. (8100 Várpalota, Hétvezér út 6., képviseli: dr. Keszthelyi Alexandra ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy út 128., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásában eljárt az EGA-NOVA Energetikai Fejlesztő-Tervező és Vállalkozó Kft. (1124 Budapest, Apor Vilmos tér 8., képviseli: dr. Keszthelyi Alexandra ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy út 128., a továbbiakban: megbízott) "a Várpalota primer távfűtőhálózat-korszerűsítés I. ütem a távfűtésivezeték-cseréhez szükséges cső szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő és megbízottja 2001. február 9-én küldte meg a Döntőbizottság Elnöke részére a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívását, amelyben az eljárás alkalmazása feltételeként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. Az ajánlatkérő és megbízottja a kérelmezőnek, valamint az Alstrom Power Hungária Rt.-nek, a Flexterm Távfűtés és Hőtágulási Elemeket Gyártó, Szerelő és Kereskedő Kft.-nek, a Kekelit Magyarországi Képviseletének, a Beroha Cső- és Acélkereskedelmi Kft.-nek és a Lögstör Rör Deutschland GmbH-nak küldte meg 2000. december 20-án az ajánlati felhívását a Várpalota primer távfűtőhálózat-korszerűsítés I. ütemére vonatkozóan távfűtési csővezeték cseréjéhez szükséges csőszállítás tárgyában. Az ajánlatok bontására 2001. január 22-én került sor. Ajánlatot tett a Flexterm Kft., a Mart Kft., az Alstrom Rt. és az Isoplus Távhővezetékgyártó Kft. Ajánlatkérő 2001. február 1-ig újabb határidőt adott az ajánlattevőknek és felkérte őket, hogy módosított ajánlataikat zárt borítékban nyújtsák be. Ezt követően ismételten borítékbontást tartott, mivel mind a négy ajánlattevő benyújtotta módosító ajánlatát.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, ehhez megadta az egyes részszempontokra adható pontszám alsó és felső határát és a súlyszámát az alábbiak szerint:
Minimum pont Maximum pont Súlypont
– legkedvezőbb ajánlati ár, amely magában foglal minden mellékkötelezettséget és fizetési feltételt 1 7 5
– műszaki tartalom (a berendezés korszerűsége a műszaki paraméterek megfelelősége) 1 5 2
– garanciális szolgáltatás 0 1 2
– referenciák 1 2 2
– szállítási határidők garantálása 1 3 3
Az ajánlatkérő bírálóbizottsága 2001. február 19-én készítette elő a döntési javaslatát, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Flexterm Kft. tette, a második legkedvezőbb ajánlattevő pedig a Mart Kft. volt. A döntését 2001. február 20-án hirdette ki az ajánlattevők képviselőinek. Ezt követően a szállítási szerződést a Felexterm Kft.-vel 2001. február 22-én megkötötte. A szerződésben rögzített ellenszolgáltatás értéke 42,5 M Ft + áfa volt.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy a Kbt. megsértett rendelkezésének megjelölése mellett állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését és kötelezze őt az eljárási díj és költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását indítványozta. Előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőktől az eredmény kihirdetése előtt a Kbt. 59. § (2) és (6) bekezdésére – a belföldön foglalkoztatottak által előállított értékre – vonatkozóan kérte be a nyilatkozataikat. A nyilatkozatok bekérése után állapította meg a pontszámot. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2) és (6) bekezdésében írt feltételeket nem azonos mércével vette figyelembe a kérelmező és a másik két ajánlattevő viszonylatában, mivel a kérelmező esetében a hozzáadott értékeket egyáltalán nem vette figyelembe. Az ajánlatkérőnek alkalmaznia kellett volna a kérelmező esetében is az ár egyenértékűségére vonatkozó rendelkezést. Mivel ezt nem tette, ezért megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (2) bekezdését.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező által adott nyilatkozat nem volt alkalmas a Kbt. 59. § (2) bekezdésében megjelölt feltételek teljesítésének igazolására. A kérelmező által adott nyilatkozat csak a hozzá adott érték forrásának a minősítésére terjedt ki, de nem jelölte meg, sőt még nem is valószínűsítette a hazai hozzá adott érték mértékét. Ez utóbbi adat hiányában nem tudta alkalmazni a Kbt. 59. § (2) bekezdését, a kérelmező ajánlatának értékelése körében.
A Döntőbizottság a megkötött szerződésre tekintettel ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a c) pont szerint az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárását megelőzte egy a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás, amelyben az eljáró Tanács hivatalból vizsgálta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának a fennállását, illetve megalapozottságát. A Döntőbizottság eljáró Tanácsa a D.131/10/2001. számú 2001. március 22-én kelt határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját és a 71/B. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 M Ft összegű pénzbírságot szabott ki. A határozat indokolásában hivatkozott arra, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja nem állt fenn, így az ajánlatkérő által lefolytatott tárgyalásos eljárás jogsértő volt. A fent említett közigazgatási határozat 2001. április 12-én jogerőre emelkedett.
A kérelmező a jelen jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő értékelését vitatta. A Döntőbizottság érdemi vizsgálatot az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben nem folytatott le, mivel a tárgyalásos eljárás megindításának az ajánlatkérő által alapított feltételére tekintettel nem volt meg a jogalapja.
Mivel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja nem állt fenn, ezért az ajánlatkérő teljes közbeszerzési eljárása jogsértő volt. A jogsértőnek talált közbeszerzési eljárás egyes mozzanatainak jogszerűsége tekintetében további érdemi vizsgálatnak nincs helye. A Döntőbizottságnak a jelen jogorvoslati eljárásban nincs törvényes lehetősége az ajánlatkérő döntésének megsemmisítésére, és a korábbi jogorvoslati eljárásban alkalmazott szankciókra figyelemmel a megállapított jogsértések mellett bírság ismételt alkalmazását nem látta indokoltnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva, a fentiekre figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta az ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 23.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
