KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4239)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.158/16/2001.
Tárgy: a MIKI-IEC Kft. jogorvoslati kérelme a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MIKI-IEC Kft. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 2., képviseli: Dr. Nadray Katalin, ügyvéd, 7100 Szekszárd, Tinódi u. 7., továbbiakban: kérelmező) által a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet (7100 Szekszárd, Béri-Balogh Ádám u. 5–7., képviseli dr. Sándor Attila ügyvéd, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű műszaki anyagok, a kórház 1 éves szükséglete" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. január 17-én a Közbeszerzési Értesítő 3. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgyát a következők szerint határozta meg: a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű műszaki anyagok, a kórház 1 éves szükséglete (üveges munkák anyagai – 6-féle termék, festőmunkák anyagai – 23-féle termék, asztalosmunkák anyagai – 50-féle termék, bádogosmunkák anyagai – 6-féle termék, kőművesmunkák anyagai – 31-féle termék, lakatosmunkák anyagai – 125-féle termék, víz-gáz-fűtés szerelési munkák anyagai – 125-féle termék, villanyszerelési munkák anyagai – 118-féle termék.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő részajánlat tételére is lehetőséget biztosított külön szakipari áganként.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként a beszerzés tárgyával összefüggő referenciák hiányát jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Az értékelési részszempontok és azok súlyszámai a következők voltak:
– ajánlott termék minősége, megbízhatósága 40
– a termékek ára, az ár stabilitása, fix ár, fizetési feltételek 35
– év közbeni áremelés indoka, mértéke 10
– szállítási rugalmasság 5
– legkedvezőbb szavatossági feltételek 10
Az adható pontszámok valamennyi részszempont esetében 1–10-ig terjedtek.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között, a harmadik francia bekezdésében ajánlatkérő a következőket írta elő:
"A beszerzés tárgyának megfelelő termékek vonatkozásában nem rendelkezik megfelelő forgalmazási engedéllyel."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. A dokumentáció az alkalmasság elbírálására, az ajánlatok értékelésére vonatkozóan az ajánlati felhívásban foglaltakhoz képest további információkat nem tartalmazott.
Az ajánlatok benyújtási határidejéig, 2001. március 1-jéig két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: kérelmező és a CIKLON Kereskedelmi és Szállítási Vállalkozás.
Ajánlatkérő 2001. március 6-án értékelte az ajánlatokat. Kérelmező 925 pontot, míg a nyertes ajánlattevő 985 pontot kapott. Az eredmény kihirdetésére 2001. március 12-én került sor, ahol kérelmezőt a második legkedvezőbb ajánlatot tevőként ajánlatkérő kihirdette.
Az eljárásról készített összegezés szerint mindkét ajánlattevő érvényes ajánlatot tett és alkalmas a szerződés teljesítésére.
Kérelmező 2001. március 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Vitatta az ajánlott termék minősége, megbízhatósága részszempont értékelését, amelyre a nyertes ajánlattevő és kérelmező is azonosan 10 pontot kapott. Ajánlatkérő azonban nem vette figyelembe, hogy kérelmező alkalmazottai műszaki felsőfokú végzettséggel és megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Megítélése szerint ezt értékelnie kellett volna ajánlatkérőnek, mivel ez a szállítás során a termékbeazonosítás pontosságát biztosítja.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az 1 000 000 Ft-tal, azaz 8%-kal alacsonyabb árajánlatára nem adta meg a maximális pontszámot. Nem értékelte továbbá megfelelően azt, hogy kérelmező átvállalta a 6% alatti inflációt, és csak a 6% feletti árnövekedést hárította át ajánlatkérőre. Tekintettel arra, hogy 2000-ben 11%-os volt ezen termékek árának emelkedése, az árajánlata még akkor is 3%-kal jobb, ha a nyertes ajánlattevő garantálta az infláció kizárását. Hivatkozott arra is, hogy 30 napos fizetési határidőt vállalt.
A szállítási rugalmasság részszempontnál kiemelten kellett volna értékelni az ajánlatkérő raktárába történő szállítás vállalását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlattevőknek igazolniuk kellett az alkalmasságukat, ennek módja a szállítandó termékekre vonatkozó forgalmazási jogosultságuk cégkivonattal, illetve vállalkozói igazolvánnyal történő igazolása. Kérelmező nem rendelkezik jogosultsággal az üveges-, a festő-, az asztalos- és a kőművesmunkák alapanyagainak szállítására, mivel a cégkivonatában nem szerepel az 51.13, az 51.14, az 51.53 és az 51.55 TEÁOR számú tevékenységi kör, ezért e körben alkalmatlan a szállításra. A nyertes ajánlattevő ezzel szemben valamennyi termék forgalmazására jogosultsággal rendelkezik.
Előadta továbbá, hogy bár kérelmező ajánlati ára kedvezőbb, azonban az ajánlati ár csak egy az értékelési alszempontok közül. Az inflációból eredő áremelkedés átvállalásában lényegi különbség nincs a két ajánlat között.
A nyertes ajánlattevő, a Ciklon Kereskedelmi és Szállítási Vállalkozás észrevételében előadta, hogy az 5 részszempont közül 3 esetében több pontszámot kapott, ezért az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes. Felhívta arra a figyelmet, hogy egy-egy részszempont több alszempontból tevődik össze, ennek megfelelően egy alszempont előnyösebb volta nem eredményezi automatikusan azt, hogy az egész részszempont esetében jobb az ajánlat.
Az, hogy kérelmező felsőfokú végzettségű alkalmazottakkal rendelkezik, az első részszempontnál nem bír jelentőséggel. Az ajánlattevőknek az ajánlatukban meg kellett határozniuk a szállítandó termékeket, nyilvánvalóan ezek paramétereit vizsgálta meg az ajánlatkérő az értékelésnél. A teljesítés során a megajánlott termékeket kell szállítani, ezek beazonosítása nem igényel felsőfokú végzettséget. Ennél a részszempontnál kérelmező maximális pontszámot kapott, tehát nem sérelmezheti, hogy ajánlatkérő nem értékelte megfelelően az ajánlatát. Az ajánlati árral kapcsolatban kifejtette, hogy az nem volt önálló részszempont, a termékek ára, az ár stabilitása szempontjából a nyertes ajánlattevő ajánlata kedvezőbb volt.
A fizetési feltételeket mindketten egyformán vállalták, a kiírás szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Döntőbizottság elsődlegesen ajánlatkérő azon felvetését vizsgálta, amely szerint kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mivel a cégkivonata alapján nem rendelkezik jogosultsággal az üveges-, a festő-, az asztalos- és a kőművesmunkák anyagainak beszerzésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem írta elő alkalmassági kritériumként az észrevételében felsorolt tevékenységi körök meglétét, így erre alapozva kérelmező nem tekinthető alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Az ajánlati felhívás 16. pontja harmadik francia bekezdésében meghatározott előírást a tárgyaláson ajánlatkérő sem tudta értelmezni, hiszen a forgalmazási jogosultság nem azonos a tevékenységi körrel, továbbá a felhívás a forgalmazási jogosultság hiányához nem fűzött jogkövetkezményt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével kapcsolatban a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlatokat részegységenként értékelte. Erre vonatkozóan azonban sem az értékelésről készült jegyzőkönyv, sem az összegezés az eljárásról című anyag nem tartalmazott adatokat. Mindkét ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt összes műszaki anyagra tett ajánlatot, megjelölve a részegységenkénti árat, az egyéb szerződéses feltételeket azonban nem részegységenként határozták meg, hanem – a szállítandó műszaki anyagoktól függetlenül – minden részegységre vonatkozóan azonosan ajánlották meg.
Az ajánlott termék minősége, megbízhatósága értékelési részszempont esetében ajánlatkérő nem írta elő követelményként vagy értékelendő körülményként azt, hogy az ajánlattevő szakemberei felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek.
Az ajánlati dokumentáció II. fejezet B. rész (ajánlati tartalom) 6. pontja a műszaki tartalomra vonatkozóan a következőket tartalmazta: "az ajánlattevő hitelt érdemlően igazolja a leszállításra kerülő anyagok származását, a gyártó és a típus pontos megjelölésével." Az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció más követelményt nem fogalmazott meg a termékekkel kapcsolatban, az elbírálásra, értékelésre vonatkozóan pedig rendelkezéseket nem tartalmazott.
E részszempont esetében mindkét ajánlattevő 10 pontot kapott.
A Döntőbizottság szerint e részszempontnál az ajánlatok értékelendő tartalmi elemei körébe nem tartozik bele az ajánlattevő szakembereinek végzettsége. Itt a terméknek, a szállítandó árunak a minőségét, megbízhatóságát kellett értékelnie az ajánlatkérőnek, és nem az ajánlattevő személyi állományát, annak végzettségét. A kérelmező jogorvoslati kérelme e részében alaptalan.
A termékek ára, az ár stabilitása, fix ár, fizetési feltételek részszempont értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő kérelmezőnek 9 pontot, míg a nyertes ajánlattevőnek 10 pontot adott.
Ennek a részszempontnak az értékelésénél a termék árán kívül további ajánlati elemeket is figyelembe kellett vennie az ajánlatkérőnek az alszempontok szerint. Tisztázni kellett az eljárás során, hogy ajánlatkérő az ajánlatoknak az áremeléssel kapcsolatos mely ajánlati elemeit értékelte ennél a részszempontnál, és melyeket az év közbeni áremelés indoka, mértéke részszempontnál. Ajánlatkérő erre vonatkozó nyilatkozata alapján vizsgálta a Döntőbizottság azt, hogy az értékelési pontszámok igazodnak-e az ajánlatok tartalmához.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nem ennél a részszempontnál, hanem az év közbeni áremelés indoka, mértéke részszempontnál értékelte az áremelésre vonatkozó ajánlati elemeket. Az észrevétel szerint "a II. részszempont a termék teljes árát tartalmazza azzal, hogy az ár mértékének állandóságát vagy megváltoztatását is vizsgálja. Ez eltér a III. részszemponttól, mely csak azt értékeli, hogy – ha nincs árstabilitás – az árváltozás mihez igazodik és milyen mértéket jelöl meg." Így a két értékelési részszempontban különböző ajánlati elemek kerültek értékelésre, nem történt többszörös értékelés.
A termék ára alszempont:
Mindkét ajánlattevő tett egyösszegű, és az ajánlati felhívásban meghatározott munkák anyagaira vonatkozóan részenként is árajánlatot. A nyertes ajánlattevő egyösszegű árajánlata 14 393 576 Ft + 25% áfa, a kérelmező egyösszegű árajánlata 13 345 242 Ft + 25% áfa. A nyolcféle műszaki anyag közül hatféle anyagra vonatkozóan kérelmező tett alacsonyabb árajánlatot.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint ennél az alszempontnál értékelte a nála felmerülő raktározási (szakszemélyzet, tárolókapacitás) és a felhasználás helyére történő szállítás költségeit. Ilyen költségek csak a kérelmező ajánlata esetében merülnek fel azáltal, hogy kérelmező az ajánlatkérő raktárába szállít, így a felhasználás helyére történő szállítás jelentős többletköltséget eredményez. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérő székhelyére, telephelyeire, illetve a külső raktáraiba is vállalta a szállítást, így a nyertes ajánlattevő esetében ilyen költségek nem merülnek fel, mivel az ár magában foglalja a felhasználás helyére történő szállítás teljes költségét is.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő álláspontját. A termék ára mindkét ajánlattevő esetében magában foglalja a szállítás költségeit is, az ajánlatokban lévő szerződéstervezetek szerint. A nyertes ajánlattevő esetében az ajánlatkérő székhelyére, telephelyeire, illetve külső raktáraiba, kérelmező esetében az ajánlatkérő raktáráig, a megadott címre történő szállítás költségét. Azt a tényt, hogy az ajánlattevő hova vállalta a szállítást, nem ennél az al-, illetve részszempontnál kell értékelni. Ajánlatkérő ugyanis a teljesítés helyeként a Szekszárd, Béri-B. Á. u. 5–7. szám alatti telephelyét jelölte meg, a Döntőbizottság szerint az ehhez képest kedvezőbb vállalás a szállítási rugalmasság körében értékelhető.
Kérelmező szerint az ajánlatokban lévő egyösszegű árajánlatból kiindulva, az áremelkedés százalékos mértékét figyelembe véve lehet megállapítani az árajánlatok közötti különbséget, ez minimum 6%, és ez a különbség fokozatosan nőne a teljesítés során, mivel a nyertes ajánlattevő magasabb kezdő árához adódna hozzá az áremelkedés.
Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmező álláspontját a következők miatt: ajánlatkérő nem ennél a részszempontnál értékelte az áremelkedés mértékét, továbbá az ajánlatokban a százalékos emelés alapja nem az egyösszegű árajánlat.
Az ár stabilitása alszempont:
Ajánlatkérő a nyilatkozata szerint az év közbeni áremelés indoka, mértéke részszempontnál azt értékeli, hogy – ha nincs árstabilitás – az árváltozás mihez igazodik és milyen mértéket jelöl meg. Mindkét ajánlat tartalmaz árváltozást, tehát egyik ajánlatban sincs árstabilitás.
Fix ár alszempont:
Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmező azon álláspontját, hogy az ő ajánlati ára fix. Az ajánlata ugyan tartalmazza ezt a kijelentést, azonban azt is, hogy mikor, milyen módon és mértékben emeli a termék árát a szerződés teljesítésének ideje alatt.
A Döntőbizottság szerint egyik ajánlattevő sem vállalt a szerződés teljes időtartamára fix árat, hiszen mindkét ajánlat tartalmazott arra vonatkozóan rendelkezést, hogy milyen esetben hárítja át az áremelkedést az ajánlatkérőre, ennek mértékét, indokát azonban ajánlatkérő a többszörös értékelés elkerülése érdekében a III. részszempontnál értékelte.
A fizetési feltételek alszempont:
A fizetési határidőt egyformán, az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint ajánlották meg az ajánlattevők.
A Döntőbizottság szerint – az ajánlatkérő értékelését is követve – az ajánlatok az ár stabilitása, a fix ár és a fizetési feltételek alszempont alapján egyformák, csak az ajánlott árban van különbség az ajánlatok között, kérelmező javára.
Ajánlatkérő akár a részegységenkénti árakat, akár az egyösszegű árat hasonlította össze, az árak közötti különbség figyelembevételével kellett volna értékelnie a két ajánlatot. Az adott értékelési pontszám – a többi alszempont szerinti tartalmi elem azonossága mellett – az árakban lévő különbséget nem tükrözi, ezért kérelmező jogorvoslati kérelme e részében alapos.
Az évközbeni áremelés indoka, mértéke értékelési részszempontot kérelmező kifejezetten nem sérelmezte, azonban az ajánlatkérő által ennél a részszempontnál figyelembe vett tartalmi elemek értékelését igen. A nyertes ajánlattevő e részszempont esetében 9 pontot, míg kérelmező 7 pontot kapott. A nyertes ajánlattevő ajánlata szerint a szerződésben meghatározott árakat kizárólag abban az esetben jogosult emelni, ha a termékek gyártója, illetve magyarországi forgalmazója által végrehajtott áremelés termékcsoportonként az alkalmazott ár 8%-át túllépi. A termék árának emelését az áremelést megelőzően 15 nappal előbb köteles megrendelő számára írásban bejelenteni, ezt a bejelentést követően 15 napon belül állapodnak meg az áremelés mértékében, időpontjában.
Kérelmező ajánlatában lévő szerződéstervezet szerint azoknál a termékeknél, amelyeknél a gyártó 6%-nál magasabb termelői árváltozást hajt végre az év során, az ennél magasabb árértéket továbbhárítja megrendelő felé, de a 6%-ot magára vállalja. Az ajánlata 3. részének 5. pontja azonban azt is tartalmazza, hogy ha a forintleértékelés változása meghaladja a 6%-ot, az a feletti részt áthárítja az ajánlatkérőre.
Ajánlatkérő a két ajánlat közötti két pont különbséget a következőkkel indokolta: "Az áremelés mértéke a nyertes ajánlat esetében kisebb emelkedésű és később bekövetkező, hiszen 6% kérelmezői ajánlattól eltérően csak 8%-nál magasabb mértékű árváltozást hárítja át tárgyalásos egyeztetés alkalmazásával, ezek pedig aggálytalanul az ajánlatkérő érdekét szolgálják. Kérelmező esetében az áremelés a szállítási szerződés 2.7. pontja alapján automatikus, és az áremelés – figyelemmel a szállítási határidőre (2 hét) – olyan termékcsoportot is érint, amely az áremelés előtt rövidebb határidő esetén – mint a nyertes ajánlat 3 napos határideje – leszállítható lenne." Ezeket a tényeket ajánlatkérő a nyilatkozata szerint a termék ára, az ár stabilitása, fix ár, fizetési feltételek részszempontnál nem értékelte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata kedvezőbb az év közbeni áremelés indoka szempontjából, mivel nem a termékek, hanem a termékcsoportok árának emelkedéséhez igazítja az áremelést, valamint nem köti azt a forintleértékeléshez, mint kérelmező.
Az áremelés mértéke szempontjából kérelmező ajánlata szerint nem a teljes áremelkedést, hanem csak a 6% feletti részt hárítja át ajánlatkérőre, a nyertes ajánlattevő esetében azonban a mérték nem állapítható meg, mivel azt az ajánlatkérővel történő megállapodásban rögzítik.
Kérelmező szerint az ajánlata 2.6. pontja alapján az ő áremelése sem automatikus, ugyanis a raktáron lévő termékek árváltozása előzetes értesítés alapján érvényesíthető, a megrendelővel történt egyeztetést követően.
A Döntőbizottság szerint a szerződéstervezet ezen pontja nem jelenti azt egyértelműen – a szerződéstervezet 2.7. pontjával és az ajánlat 3. része 5. pontjával összevetve –, hogy az egyeztetés az árváltozás mértékére vonatkozik. A fentiek alapján a Döntőbizottság elfogadta azt, hogy ajánlatkérő ennél a részszempontnál kedvezőbbnek ítélte a nyertes ajánlattevő ajánlatát.
A szállítási rugalmasság értékelési részszemponttal kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a szállítást a megrendelő székhelyére, telephelyeire, illetve külső raktáraiba vállalta. Szállítási határidőként 3 munkanapot jelölt meg. Kérelmező az ajánlatkérő raktáráig a megadott címre történő szállítást 2 héten belüli szállítási határidővel vállalta (szerződéstervezet 2.1., 2.8.).
A kérelmező erre a részszempontra 8, nyertes ajánlattevő 9 pontot kapott.
Annak alapján, hogy ajánlatkérő az év közbeni áremelés indoka, mértéke részszempontnál értékelte a szállítási határidőt a fentiek szerint, ennél a részszempontnál ismételten az már nem vehető figyelembe.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint e részszempontnál figyelembe vette a kérelmező tevékenységi körét a következők szerint: "A szállítási rugalmasság körében történt meg az értékelése a tevékenységi kör szűkös voltának, és így a szükségképpeni társasági szerződés módosításának és a cégjegyzékbe történő bejegyzésnek – mely tevékenységi kör bővítés esetében – konstitutív hatálya van, a tevékenység megkezdésének a cégbírósági bejegyzés szükségképpeni feltétele, mely a szállítás késedelméhez vezethet. Ez a nyertes ajánlat esetében nem áll fenn."
A két ajánlattevő között a tevékenységi körben meglévő különbség, kérelmezőnek tevékenységikör-bővítésére irányuló társaságiszerződés-módosítása és ennek a cégbírósági bejegyzése miatti szállítási késedelem feltételezése a Döntőbizottság szerint sem ennél, sem a többi, az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontnál nem értékelhető. Ajánlatkérő az ajánlatok tartalmi elemeit értékelheti a Kbt. szerint és nem a saját feltételezéseit.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítés helye szempontjából a két ajánlat egyenértékű, mivel a szállítási határidőben lévő különbséget nem ennél a részszempontnál értékelte ajánlatkérő, a tevékenységi kör pedig nem értékelhető, így az 1 pont különbség nem indokolt.
A legkedvezőbb szavatossági feltételek részszempont értékelését kérelmező nem vitatta.
Ajánlatkérő írásban nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárásra tekintettel nem kötötték meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, és ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot ajánlatkérővel szemben, mivel az ajánlatkérő nem kötötte meg az eljárás nyertesével a szerződést, így az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 26.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
