KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4240)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.167/15/2001.

Tárgy: a BEIERSDORF Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a BEIERSDORF Kft. (1126 Budapest, Tartsay V. u. 3., képviseli: dr. Horváth Ádám ügyvéd, 1137 Budapest, Szent István krt. 18. IV/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 24., képviseli: dr. Krill Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "csőkötszerek és ragtapaszok szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a harmadik részteljesítésre (szőtt alapanyagú ragtapaszok szállítására) vonatkozóan megsemmisíti. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. január 3-án a Közbeszerzési Értesítő 1. számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos gyorsított közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő, országosan kiemelt egészségügyi termékek közül a kötést rögzítő kötszerek termékcsoportba tartozó, állami normatívának megfelelő a dokumentációban specifikált csőkötszerek és ragtapaszok szállítása. Ajánlatkérő 5 részteljesítést határozott meg, ezek között a részvételi felhívás 3. a) pontjának 3. pontjában szerepelt 571 000 tekercs szőtt alapanyagú ragtapasz. A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint az ott közölt mennyiségektől 20 százalékkal el lehet térni a szerződéskötés során.
A 3. c) és d) pont alapján részajánlatot lehetett tenni a 3. a) pont szerinti részteljesítésekre. A részteljesítések tovább nem bonthatók.
A 9. c) pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani. A 9. d) pont szerint az értékelési részszempontok és azok súlyszámai a következők voltak:
műszaki tartalom 60
ajánlati ár 40
Az adható pontszámok valamennyi részszempont esetében 110-ig terjedtek.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma hat volt, ami részteljesítésenként értendő.
A 11. pont szerint ajánlatkérő lehetőséget biztosított a többváltozatú ajánlat tételére.
A 2001. január 15-i jelentkezési határidőig a szőtt alapanyagú ragtapaszokra vonatkozóan a 3M Hungária Kft., a Hartmann-Rico Kft., az Interimport Kft., a WQL Medical Kft. és kérelmező nyújtott be érvényes részvételi jelentkezést.
Ajánlatkérő 2001. január 31-én értesítette kérelmezőt arról, hogy a részvételi jelentkezése érvényes, és felkérte ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő írásbeli ajánlattételt kért, amelynek a beadási határideje 2001. február 16. volt, az első tárgyalás időpontjaként pedig 2001. február 23-át jelölte meg.
A felhívás 8. pontja szerint a Kbt. 59. § (2)(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített.
A dokumentáció tartalmazta az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 1077/2000. (IX. 22.) Korm. határozat mellékletében a ragtapaszokra vonatkozóan meghatározott követelményeket. Eszerint a termék szélessége esetében a megadott méretek (10% eltéréssel) többek között 25 mm és 50 mm. Követelményként tartalmazza a határozat, hogy a megadott mérettől való eltérés maximum ±1,5 mm lehet, a hosszúság esetében a megadott méretek (10% eltéréssel) 1 m, 5 m és 10 m.
A dokumentáció 6. oldalán a 3. részteljesítésre vonatkozóan a következőket tartalmazta: "Ragtapasz normál bőrre, szőtt alapanyagú: 571 000 tekercs. Fenti mennyiségből ajánlatkérő opcionális ajánlatot vár: ragtapasz érzékeny bőrre, szőtt alapanyagú, vízpára-áteresztő kivitelben: 185 000 tekercs."
A dokumentációban ajánlatkérő ártáblázatokat bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Ebben határozta meg, hogy a szőtt alapanyagú ragtapaszt 3 cm × 5m-es és 5 cm × 10 m-es kiszerelésben kéri megajánlani. Az ártáblázatokkal kapcsolatban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlati árként kéri valamennyi, az ajánlattevő által forgalmazott kiszerelés és méret szerinti árat megjelölni.
A dokumentáció kitöltési útmutatójában ajánlatkérő meghatározta, hogy az értékeléshez szükséges adatlapokban az ártáblázatokban feltüntetett nettó árakat kell (80% és 100% mennyiségi megrendelés esetén) beírni, Ft/tekercs egységárban megadva.
Az alábbiak szerint ismertette a dokumentációban a tárgyalás menetét: "Ajánlatkérő az elbírálás és a tárgyalás előkészítésére bizottságot hoz létre. Az ajánlatok értékelését a bizottság végzi. Ajánlatkérő az első tárgyalás időpontjáig elvégzi a határidőre beérkezett és érvényes ajánlatok értékelését, melynek eredményét az ajánlati adatlapok tartalmával együtt a tárgyalás megkezdésekor az adott részteljesítésben érvényes ajánlatot tett összes ajánlattevővel ismerteti (írásban átadja). Ezt követő rövid szünet után kerül sor az ajánlott termék kereskedelmi feltételeire vonatkozó ajánlatok egyidejű, írásbeli módosítására."
Ajánlatkérő az írásban benyújtott ajánlatokat értékelte, majd a 2001. február 23-án tartott tárgyaláson az írásos értékelést minden, a tárgyaláson részt vevő ajánlattevőnek átadta. Átadott egy módosító adatlapot is, amelyen az írásban benyújtott ajánlatokat módosíthatták az ajánlattevők a tárgyalás során.
A módosítást megelőzően pontosítást is kért az ajánlattevőktől az alapajánlatukra vonatkozóan. Kérte annak megjelölését, hogy melyik az alapajánlatuk a kért kétféle méretben.
A tárgyaláson az ajánlattevők a módosító adatlapon mindkét kiszerelésben megadták módosított ajánlatukat.
Ajánlatkérő 2001. március 14-én hirdette ki az eredményt, ahol ismertette az eljárásról készített összegezést is, amely szerint kérelmező 424,6 pontot, míg a nyertes ajánlattevő, az Interimport Kft. 821 pontot kapott.
Kérelmező 2001. március 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot fogadta el, hanem az értékelési szempontok téves értelmezésével, illetve figyelmen kívül hagyásával téves következtetésre jutott. Megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel az egyik méretkategóriába (2,5 cm széles, 5 méter hosszú) tartozó terméket az értékelésnél egyáltalán nem vette figyelembe, továbbá az 5 cm × 10 m-es kategória ajánlati ára értékelésénél nem vette figyelembe, hogy az ajánlati ár milyen mennyiségre vonatkozik, tekintettel arra, hogy egyedül kérelmező adott az ajánlati felhívás szerinti mérettartománynak megfelelő ajánlatot. A többi ajánlattevő tekercsszámban egyező, de lényegesen kisebb mennyiségeket ajánlott. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mivel csak a kérelmező tett az ajánlati dokumentációban megadott mérettartományban ajánlatot.
A jogorvoslati kérelmét 2001. március 26-án érkezett beadványában kiegészítette. Előadta, hogy az ajánlati felhívás nem felelt meg a Kbt. előírásainak, mivel a műszaki leírás nem biztosítja, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő csak szőtt, nem szőtt és műanyag film alapanyagú kategóriákat nevesített, amelyeket a dokumentáció méret szerint tovább osztályozott. A műszaki tényezők szempontjából azonban az ún. hagyományos és az ún. bőrbarát ragtapaszok olyan mértékű eltérést mutatnak, hogy egymással nem összehasonlíthatók.
A különböző paraméterű, tulajdonságú és árú termékeket külön-külön kell értékelni, és ennek megfelelően kell a pontszámokat meghatározni.
Kérte, hogy ajánlatkérő mutassa be a műszaki tartalom értékelését, tekintettel arra, hogy eltérő termékeket kellett értékelnie. Kifogásolta továbbá azt, hogy ajánlatkérő mellőzte a Kbt. 59. § (2)(3) bekezdéseiben foglaltak alkalmazását. Az általuk ajánlott termékek megfelelnek a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltaknak, de nem nyújtották be az erre vonatkozó, a Kbt. által előírt igazolást, mivel a tárgyalásos eljárást megelőző nyílt eljárás során ajánlatkérő olyan tájékoztatást adott, hogy ezt nem veszi figyelembe.
A tárgyaláson kérelmező a jogorvoslati kérelmét úgy módosította, hogy nem vitatja az ajánlatok érvényességét.
Ajánlatkérő írásos észrevételében előadta, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározta azokat a paramétereket, amelyeknek a részteljesítések során meg kell felelniük a termékeknek. A ragtapasz esetében a hosszúság 1 m, 5 m és 10 m, az eltérés 10% lehet. Ez az utóbbi méretnél 9,1 m és 11 m közötti tekercshosszot jelent. Előadta továbbá, hogy a dokumentációban meghatározták, hogy a termékeket milyen kiszerelésben kérik, az árakat pedig tekercsekre vetítetten kérték megadni. Megítélésük szerint, ha négyzetméterre, vagy méterre vetítetten állapították volna meg az árakat, akkor ez már képzett ár lett volna. Az ajánlati dokumentáció egyértelműen meghatározta, hogy az árak összehasonlítása és értékelése tekercsre, tehát darabra vetítetten fog történni. Szerinte kérelmező az ajánlati dokumentációban foglalt feltételt találta sértőnek, ezért a Kbt. által meghatározott jogvesztő határidőn túl nyújtotta be az erre vonatkozó jogorvoslati kérelmét, így a kérelem elkésett.
Arra vonatkozóan, hogy csak az egyik méretű, nevezetesen az 5 cm × 10 m-es kategóriába tartozó ragtapaszokat értékelte, előadta, hogy erre a méretre van nagyobb intézményi igény a felmérések alapján, ezért valóban csak ennek a terméknek az árát értékelte az ajánlati ár részszempontnál. Arra hivatkozott azonban, hogy kérelmező ebben az esetben is elkésett a jogorvoslati kérelmével, mivel a 2001. február 23-án tartott tárgyaláson kiosztották az első értékelést, tehát már ekkor a kérelmező tudomására jutott, hogy csak az 5 cm × 10 méteres kiszerelésű termékek kerülnek összehasonlításra a végleges értékelésnél, ezért a jogorvoslati kérelme ehhez képest elkésett.
Kérte a kérelem elutasítását.
Az egyéb érdekeltek közül az Interimport Kft. mint nyertes ajánlattevő tett észrevételt, amely szerint az ajánlata a kiírás szerinti mérettartományra vonatkozik, így az érvényes.
A Döntőbizottság a részvételi felhívás 3. részteljesítésére (571 000 db szőtt alapanyagú ragtapaszra) vonatkozó szerződés megkötését a D.167/3/2001. számú határozatával 2001. március 21-én megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlati felhívásra és a dokumentációra, a Kbt. 59. § (2)(3) bekezdéseiben foglaltakkal kapcsolatos eljárásra, az ajánlati árnak a tekercsenkénti értékelésére vonatkozó részében elkésett, illetve alaptalan.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottságnak azt kellett elsődlegesen vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelmet a kérelmező a részére nyitva álló jogvesztő határidőben nyújtotta-e be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezi egyrészt az ajánlati felhívást, a dokumentáció műszaki leírását, továbbá ajánlatkérőnek az ajánlati árra vonatkozó értékelését, valamint azt, hogy csak az egyik méretű terméket értékelte, valamint az értékelés során a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltak mellőzését, és ezen értékelés alapján hozott, az eljárást lezáró döntés jogszerűségét.
Megállapítást nyert, hogy a részvételi szakasz eredménye alapján ajánlatkérő kérelmezőt is felkérte ajánlattételre, és az ajánlati felhívást, a dokumentációt a 2001. január 31-i értesítése szerint megküldte kérelmező részére.
Kérelmező 2001. február 16-án ajánlatot nyújtott be az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján, tehát 2001. február 16-án már bizonyosan ismerte azok tartalmát. A tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidő legkésőbb 2001. március 3-án lejárt, ezért az ajánlati felhívásra, a dokumentáció műszaki leírására vonatkozó részében a jogorvoslati kérelem elkésett.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme teljes egészében elkésett.
A Döntőbizottság szerint kérelmező az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését is vitatja arra alapozva, hogy csak az egyik méretű terméket értékelte, az ajánlati ár értékelésénél pedig nem vette figyelembe a kérelmező által ajánlott nagyobb mennyiséget, és mellőzte a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását.
Kérelmező csak a 2001. március 14-i eredményhirdetésen szerzett tudomást az eljárást lezáró döntésről. A 2001. március 14-i időponthoz képest kérelmező a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőben nyújtotta be.
A fentiek alapján a Döntőbizottságnak érdemben kellett vizsgálnia az ajánlatkérő eljárására, az értékelésre, az eljárást lezáró döntésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet. Az érdemi vizsgálat körébe tartozik annak megállapítása, hogy az értékelés módszere mikor és hogyan jutott kérelmező tudomására, és ezzel összevetve jogszerű volt-e ajánlatkérő értékelése.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint az 59. § (2)(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja.
E szakasz (6) bekezdése szerint a (2)(3) bekezdésben meghatározott az árura vonatkozó tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatában kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az értékelési folyamatban az 59. § (2)(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet.
E szakasz (6) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásra egyébként ha e törvény másként nem rendelkezik a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás tartalmazta a Kbt. 35. § (2) bekezdése alapján kötelező tájékoztatást. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében is előadta, és ajánlatkérő is megerősítette, hogy kérelmező az ajánlatában nem csatolta be a Kbt. 59. § (6) bekezdésében előírt kamarai igazolást. Az ajánlata nem tartalmazott nyilatkozatot arra vonatkozóan sem, hogy mivel az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható a tényt utólag igazolja.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 59. § (6) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában ajánlatkérőnek nem kellett alkalmaznia kérelmező árajánlata értékelése során a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért alaptalan kérelmező jogorvoslati kérelme abban a részében, amelyben azt sérelmezi, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló eljárás.
A Kbt. 64. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a 47. § (2)(3) bekezdését, a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítására a 48. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hirdetmény közzététele helyett egyidejűleg, közvetlenül írásban kell tájékoztatni az ajánlattevőket.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 4850. § szerinti ajánlati kötöttsége, de az nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az eljárást lezáró döntést azért is vitatja kérelmező, mert az ajánlati árat tekercsenként értékelte ajánlatkérő.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, amely szerint a kiadott dokumentációban, az ajánlatok értékeléséhez kitölteni kért adatlappal és ártáblázattal ajánlatkérő egyértelműen az ajánlattevők tudomására hozta, hogy az árajánlatokat Ft/tekercsre, illetve Ft/darabra vetítetten kéri, és így is fogja értékelni. Ezt ajánlatkérő az eljárás során nem módosította, az árajánlatok értékelésekor a tekercsenként megadott árajánlatok kerültek összehasonlításra.
A fentiek alapján a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az árajánlatokat tekercsre, darabra vetítetten értékelte, és nem vette figyelembe kérelmező javára a többi ajánlattevő ajánlatához viszonyított mennyiségi többletet, amely a tekercsek hosszának megengedett különbségéből adódott, így e vonatkozásban kérelmező jogorvoslati kérelme szintén alaptalan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlatkérőnek a 3 cm × 5 méteres kiszerelésű termék értékelésének mellőzésére vonatkozó eljárását érintő részében alapos az alábbiak szerint:
Kérelmező vitatja a kérelmében ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését arra is alapítva, hogy ajánlatkérő nem értékelte mindkét mérettartományba tartozó megajánlott terméket, annak ellenére, hogy mindkét méretű termékből kíván beszerezni. A két mérettartományba tartozó termék kérelmező esetében sem azonos műszaki tartalmú, az 5 méteres kiszerelésű terméke műszakilag jobb a 10 méteres kiszerelésűnél, ajánlatkérő viszont csak ez utóbbi kiszerelésű terméket értékelte.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő 571 000 tekercs, szőtt alapanyagú ragtapaszra kért ajánlatot. Az ajánlati felhívás nem tartalmazott arra vonatkozóan mennyiségi előírást, hogy az 571 000 tekercs ragtapaszt milyen méret szerinti bontásban kéri majd ajánlatkérő a szállítás során. A dokumentációban meghatározta, hogy 2 mérettartományban kér alapajánlatokat. Az ajánlati felhívás szerint opcionális ajánlatokat is várt, és többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni. Nem egyösszegű árajánlatot várt az ajánlattevőktől az 571 000 tekercs termékre, hanem a 2 megjelölt mérettartományban kérte a tekercsenkénti ár megadását.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontása során ismertette az összes ajánlattevő valamennyi ajánlott termékének az árát, a benyújtott ártáblázatok a bontási jegyzőkönyv mellékletét képezték.
A közbeszerzési tárgyalás megkezdése előtt mindkét, az 5 méteres és a 10 méteres mérettartományba tartozó termékre vonatkozóan kérte ajánlatkérő annak pontosítását az ajánlattevőktől ahol ez az írásban benyújtott ajánlatból nem derült ki , hogy melyik terméküket tekintik alapajánlatnak.
A nyertes ajánlattevő alapajánlata a 2,5 cm × 5 méteres méretben a Saniplast, amelynek tekercsenkénti ára az írásban benyújtott ajánlatban: 99 Ft, az 5 cm × 9,l méteres méretben a Clinipore Silk, amelynek az ára az írásban benyújtott ajánlatban: 328,20 Ft/tekercs. Kérelmező alapajánlata a 2,5 cm × 5 méteres méretben a Centerplast Standard, amelynek ára az írásban benyújtott ajánlatban 91 Ft/tekercs, az 5 cm × 10 méteres méretben a Centerplast Sensosilk, amelynek ára az írásban benyújtott ajánlatban 427 Ft/tekercs. Fenti ajánlattevők e termékeket tekintették alapajánlatuknak.
A közbeszerzési eljárás során tartott tárgyaláson ezt követően mindkét mérettartományba tartozó termékre vonatkozóan a módosító adatlapon eltérhettek az ajánlattevők az írásban benyújtott ajánlattól. A nyertes ajánlattevő alapajánlata szerinti termékre vonatkozó ajánlati ára az 5 méter hosszú ragtapaszra a módosító adatlapon 91 Ft/tekercs, az 5 cm × 10 méteres ragtapaszra vonatkozóan 321 Ft/tekercs, míg kérelmező alapajánlata szerinti termékre vonatkozó ajánlati ára az 5 méter hosszú ragtapaszra vonatkozóan 89 Ft/tekercs, az 5 cm × 10 méteres kiszerelésű ragtapaszra vonatkozóan 345 Ft/tekercs volt.
Ajánlatkérő azonban a módosított ajánlatok közül csak a 10 méteres termékre vonatkozó ajánlatokat értékelte.
Ajánlatkérő nyilatkozataként a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a következő került rögzítésre: "Valójában csak a 10 méterest értékelték, de kérdésre azt is előadja, hogy ettől függetlenül a nyertes ajánlattevő nemcsak 10 méteres kiszerelésben szállítja a ragtapaszt, hanem a normának megfelelően az 5 méteres kiszerelésben is, az ott megjelölt szélességi mérettel."
"571 000 tekercs ragtapaszt igényeltek, annak mennyiségi bontását végül is nem határozták meg konkrétan, viszont nyilatkozik a Döntőbizottság kérdésére ismételten, hogy a nyertes ajánlattevő a 3. részajánlatban úgy a 10 méteres, mint az 5 méteres kiszerelésű tekercsből fog szállítani."
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az alapajánlatnak ajánlatkérő azt tekintette, hogy mindkét mérettartományban ad ajánlatot az ajánlattevő, akár különböző típusú ragtapaszokat ajánlva, továbbá azt is, hogy ajánlatkérő kétféle méretű terméket kívánt beszerezni a 3. részteljesítésben, amelyen belül már részajánlatot nem lehetett tenni.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésének módját részletesen nem határozta meg a dokumentációban. Azt azonban tartalmazta a dokumentáció IV. fejezete, hogy a két részszempont vonatkozásában milyen tényezőket vesz figyelembe ajánlatkérő, mik lesznek az értékelt tartalmi elemek.
A dokumentáció 25. és 26. oldalán, a ragtapaszokra vonatkozó, az ajánlatkérő által figyelembe vett értékelési szempontoknál meghatározta, hogy a műszaki tényezőket és egyéb tényezőket értékeli. Az ajánlatok műszaki tartalmaként a műszaki tényezőket és az egyéb tényezőket veszi figyelembe az ár kivételével. Ennek a részszempontnak a súlyszáma 60, ez a súlyszám az értékelt tényezők különböző súlyszámából tevődik össze. Értékeli továbbá az árat az adott mennyiségre vonatkoztatott nettó ajánlati ár Ft/db , súlyszáma 40.
Az értékeléshez ajánlatkérő adatlapokat készített. Ezeket a dokumentáció tartalmazta, és kitöltésükhöz útmutatóval segítette az ajánlattevőket. A dokumentáció 12. oldalán a megjegyzés utolsó bekezdése a következő utasítást tartalmazta: az adatlapokat ajánlati tételenként kell kitölteni, a megnevezést (név, típus stb.) a lap jobb felső sarkában kell felírni. Az ártáblázatok kitöltésére vonatkozó részben azt kérte ajánlatkérő, hogy ajánlati árként valamennyi, az ajánlattevő által forgalmazott kiszerelés és méret szerinti árat jelöljék meg az ajánlattevők.
A dokumentáció szerint az ajánlatkérő által figyelembe vett értékelési szempontok megegyeztek az adatlapokban kért adatokkal.
A dokumentációnak megfelelően az ajánlattevőknek minden egyes termékre el kellett készíteniük az adatlapokat, amelyek termékenként tartalmazták a kért adatokat, majd a 2001. február 23-i tárgyaláson az ajánlattevők az alapajánlatuknak minősített kétféle méretű termékre vonatkozóan tették meg módosító ajánlatukat, vagy tartották fenn az írásban benyújtott ajánlatukat.
A dokumentációban foglaltakból egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő kétféle terméket kér, és kétféle terméket fog értékelni, hiszen az ártáblázatok adataival összevetve ajánlatkérő minden, az adatlapban szereplő adatot értékelendő tartalmi elemnek tekintett az 5 méter és a 10 méter hosszú ragtapasz esetében is, mivel nem tett olyan kijelentést az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy nem fogja mindkét terméket értékelni.
A Döntőbizottság szerint e tényen a 2001. február 23-i tárgyaláson történtek sem változtattak.
Ajánlattevők a 2001. február 23-i tárgyaláson az alapajánlatuknak minősített kétféle méretű termékre vonatkozóan tették meg módosító ajánlatukat vagy tartották fenn az írásban benyújtott ajánlatukat, így ajánlatkérő által értékelendő tartalmi elemeknek a dokumentáció adatai alapján a két mérettartományba tartozó termékek műszaki és egyéb tényezői, és a kétféle termékre vonatkozó árajánlatok tekinthetők.
A Döntőbizottság szerint az ajánlattevők a 2001. február 23-i tárgyaláson kiosztott pontozásból nem tudhatták, hogy a végleges értékelés is az első körben elvégzett értékelési módszerrel, vagyis csak az 5 cm × 10 m-es kategóriába tartozó termék értékelésével fog történni, mivel ezt ajánlatkérő nem közölte az ajánlattevőkkel. Ajánlatkérő a tárgyaláson is elismerte, hogy "valójában, szóban nyomatékosan nem hívták fel a felek figyelmét, hogy csak az 5 × 10 m-est értékelik, viszont a felek részére az adott tárgyaláson átadott pontozótáblázatban ezt közölték". A tárgyaláson történt kifejezett közlés hiányában pedig a Döntőbizottság szerint a kiosztott sorrend és pontozási táblázatok nem voltak alkalmasak arra, hogy megismertessék az ajánlattevőkkel az ajánlatkérő végleges értékelési módszerét. A dokumentációban ugyanis ajánlatkérő nem közölte az ajánlattevőkkel, hogy a tárgyalás előtt megismerteti őket az értékelési módszerével. A dokumentáció csak azt tartalmazta, hogy ajánlatkérő az első értékelés eredményét ismerteti meg az ajánlattevőkkel. Így a kiosztott sorrend és eredmény nem volt alkalmas arra, hogy ezt figyelembe tudják venni az ajánlattevők a tárgyalás során a módosító ajánlatuk megtételénél, annak ellenére, hogy ez a változtatás alapvetően befolyásolta az eljárás végső eredményét.
A Döntőbizottság szerint ezzel a kiosztott pontozással ajánlatkérő nem hozta egyértelműen az ajánlattevők tudomására azt, hogy az eljárást lezáró döntés során nem veszi figyelembe az egyik (3 cm × 5 méteres) mérettartományba tartozó terméket, és úgy fogja értékelni az ajánlatokat.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a Kbt. 63. § (6) bekezdésében, a Kbt. 64. § (5) bekezdésében, a Kbt. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint van mód a részvételi felhívás, dokumentáció, az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának módosítására, kiegészítésére. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlati felhívást, illetve a dokumentációt nem módosította, de a Döntőbizottság szerint módosította a dokumentációt az ajánlatok bontása után, az eljárás során akkor, amikor úgy döntött, hogy a beszerezni kívánt kétféle termék értékelése helyett csak az egyik termék paramétereit veszi figyelembe. A Kbt. erre a módosításra, a tárgyalásos eljárásokban a tárgyalások menetére vonatkozóan már nem tartalmaz konkrét előírást, azonban az ajánlatkérőnek mindenkor biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Ahogy az ajánlattevőtől elvárt volt az eljárás során, hogy az ajánlata módosítását kifejezetten tegye meg, úgy ez elvárható az ajánlatkérőtől is. A Kbt. megengedi a tárgyalásos eljárásban, hogy a felek szabadon tárgyaljanak a szerződés feltételeiről, ajánlatkérő módosítsa az ajánlati felhívást, a dokumentációt, de tárgyalni csak úgy lehet, és egyben azt is jelenti a tárgyalás, hogy a feltételek, illetve az ajánlatok módosítása kifejezett, a tárgyalások során mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők teljesen birtokában vannak a másik fél feltételeinek, ezek ismeretében tárgyalnak, mérlegelnek és döntenek.
Az esélyegyenlőség alapelve megsértésének nem feltétele az, hogy a hátránynak vagy az előnynek az ajánlattevők már a jogsértés elkövetésekor tudatában legyenek. Jelen esetben kérelmező csak az eljárást lezáró döntésből értesült arról, hogy ajánlatkérő olyan módon tért el az ajánlati dokumentációban közölt feltételektől, hogy ezáltal nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Ajánlatkérő nem hozta kifejezetten az ajánlattevők tudomására, hogy azok az ajánlattevők előnyösebb helyzetbe kerülnek, akik a 10 méter hosszú ragtapaszból ajánlottak az értékelési szempontok szerint ajánlatkérő számára kedvezőbb terméket.
A Kbt. 24. §-ához fűzött indoklás szerint az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik. Generálklauzulaként is működnek, ezen elvekbe bármilyen formában ütköző eljárási cselekmények esetén külön tiltó rendelkezések hiányában is jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelése során nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, és az ajánlatkérőnek a 3. részteljesítésre, az 571 000 szőtt alapanyagú ragtapaszra vonatkozó eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viseléséről a Kbt. 80. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel az érintett eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható, hiszen ajánlatkérő az ideiglenes intézkedésre tekintettel nem köthette meg a szerződést a nyertes ajánlattevővel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. április 25.

Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos