KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4329)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.195/12/2001.
Tárgy: a Strabag Építő Kft. jogorvoslati kérelme Balassagyarmat Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi u. 35–37., képv.: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1113 Budapest, Daróczi u. 30., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Balassagyarmat Város Önkormányzat (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatornázás kivitelezése, szennyvíztisztítótelep-bővítés, kiviteli tervek elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. december. 13. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 50. számában közzétett részvételi felhívással nyílt, előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. c) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján kívánja elbírálni, az elbírálás részszempontjait az ajánlati felhívásban kívánta meghatározni.
Az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített ajánlattevőket ajánlatkérő 2001. január 26. napján ajánlattételre hívta fel és részükre közvetlenül megküldte az ajánlati felhívást.
Az ajánlati felhívás 7. pontjában az alábbiak szerint határozta meg az elbírálás szempontjait:
A Kbt. 34. § (3) bekezdésében rögzítettek: az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok és a részszempontok súlyát meghatározó súlyszámok a következők:
– megajánlott szerződéses feltételek és azok megalapozottsága 35
– a szerződés teljesítése érdekében a projektre konkrétan kidolgozott minőségi biztosítási rendszer átláthatósága és teljessége 30
– ajánlati ár mértéke ajánlattevő által vállalt 25
– műszaki, és pénzügyi feltételrendszer 10
A részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során minden részszempont esetén 0–10 pont adható.
Ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevők részére konzultációt és helyszíni bejárást tett lehetővé, amelyre 2001. február 14. és 2001. február 19. napján került sor.
A helyszíni konzultáció során az ajánlatok értékelésével kapcsolatban feltett azon kérdésre, hogy várhatóak-e további alpontok, ajánlatkérő válaszában megerősítette, hogy az ajánlati felhívásban megadott szempontok szerint kerül sor az értékelésre. Ezen túl ajánlatkérő ismertette, hogy milyen módszer szerint fogja az értékélést és a pontozást végezni, melyet a konzultációról felvett jegyzőkönyv szerint az alábbiak szerint határozott meg az egyes részszempontok tekintetében:
– Megajánlott szerződéses feltételek és azok megalapozottsága:
"A részszempont értékelésénél ajánlatkérő célja, hogy a szerződés kockázatát az ajánlatkérői oldalról a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni. Az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek pontozásra."
– Minőségbiztosítási rendszer átláthatósága és teljessége:
"Ajánlatkérő célja, hogy az elkészült létesítmény és annak minden eleme a hosszú távú, biztonságos működésre alkalmas legyen. Ennek megítélésére szolgál az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének alkalmazásával a konkrét feladatra kidolgozott minőségbiztosítási terve. Maximális pontszámot kapja az az ajánlattevő, akinek ajánlata a többi ajánlattal történő összehasonlítás során az adott projektre vonatkozó minőségbiztosítási terve az elvárható legteljesebb körű biztosítékot a legátláthatóbb módon tartalmazza a meghatározott cél elérésére. Az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek pontozásra a megadott ponthatárok között."
– Ajánlati ár pontozása:
Legalacsonyabb ár = 10 pont
Vizsgált ár pontozása = legalacsonyabb ár × 10
vizsgált ajánlati ár
– Ajánlattevő által vállalt műszaki, pénzügyi feltételrendszer:
"A részszempontok értékelésével az ajánlatkérő az ajánlat ár – érték arányát kívánja meghatározni, illetve a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket biztosító ajánlatot kiválasztani. Az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek értékelésre."
Az ajánlattételi határidőre, 2001. március 12. napjára kérelmező, a HÍDÉPÍTŐ Rt. és az Alterra Építőipari Kft. nyújtott be ajánlatot.
Miután a kérelmező által ajánlott árat ajánlatkérő kirívóan alacsonynak ítélte meg a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján felhívta az ár magyarázatára, melynek kérelmező eleget tett.
Ezt követően ajánlatkérő bíráló bizottsága 2001. március 26. napján elvégezte az ajánlatok értékelését és az eljárás nyertesének az Alterra Kft.-t nevezte meg.
Ajánlatkérő a bíráló bizottság döntésének megfelelően 2001. március 27 napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen az Alterra Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének, a második legkedvezőbb ajánlatot tevőként a Hídépítő Rt.-t jelölte meg.
Kérelmező 2001. március 29. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint, figyelembe véve a nyertes és az ő ajánlati ára közötti jelentős különbséget, kizártnak tarja, hogy a részszempontok tartalmi elemei szerinti értékelés esetén a nyertes tegye az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Sérelmezi, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meg nem adott alszempontokat értékelt a részszempontokon belül, amely sérti egyrészt a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontját, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőség alapelvét. A részszempontok ajánlatkérő általi értékelését nem tartja objektívnek, s véleménye szerint a kiosztott pontszámok nem tükrözik az ajánlatok valós tartalmi elemei közötti különbségeket. Kifogásolta továbbá, hogy a 4. részszempont körében ajánlatkérő nem értékelte az ajánlatában szereplő helyi munkaerő és alvállalkozó alkalmazására, az ajánlatkérőtől a beszerzés ideje alatt ingatlanok, egyéb szolgáltatások igénybevételére, földutak szilárd burkolattal való ellátására, középületek térítésmentesen történő bekötésére tett ajánlatukat. Valamint nem értékelték azt sem az előteljesítés körében, hogy 2001-ben 50% műszaki teljesítés mellett 40% ellenszolgáltatást igényeltek. Kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, nem áll-e fenn összeférhetetlenség az ajánlatkérő nevében eljáró NOMBER Kft.-vel szemben.
Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, az eljárási díjban való marasztalását, ideiglenes intézkedés elrendelésével a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint helyesen járt el az ajánlatok értékelésénél, hiszen egyrészt az ajánlati felhívásban megadott szempontok szerint, másrészt a helyszíni konzultáción megadott számítási módszer szerint végezte el az értékelést. Kérelmező sem az ajánlati felhívásban megadott szempontok sorrendje, illetve a meghatározott súlyszámok, sem a konzultáción elhangzottak ellen nem emelt kifogást.
Álláspontja szerint a döntés meghozatalakor nem sértette meg sem a Kbt. 55. § (6) bekezdését, sem a Kbt. 59. § (1) bekezdést, így kérelmező kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatók a rendelkezésre álló iratokból. Önmagában az ajánlati ár közötti különbség nem elegendő alap a közbeszerzés tisztasága sérülésének, illetve veszélye fennállásának megállapításához.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. április 4. napján megkötötte.
A Döntőbizottság a megállapította, hogy kérelmező kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Kbt. 34. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyöebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő a fent idézett jogszabályhely szerint az ajánlati felhívásban meghatározta az értékelés részszempontjait, az azokhoz kapcsolódó súlyszámokat, valamint az adható ponthatárokat. Ajánlatkérő az értékelés szempontok körében a törvény által előírtakon túl a megtartott helyszíni konzultáción ismertette az értékelés során alkalmazni kívánt értékelési módszert, annak ellenére, hogy erre a törvény nem kötelezi ajánlatkérőt. A helyszíni bejárásra és a konzultációra 2001. február 14. és 19-én került sor.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés szerint a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése kimondja, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A fentiek alapján az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok és azok súlyszámai, valamint a helyszíni konzultáción ismertetett számítási metodika kifogásolására az ajánlattételi határidő (2001. március 12.) lejártát követő 15 napon belül (azaz 2001. március 27.) lett volna lehetősége kérelmezőnek és bármely más érdekeltnek. Kérelmező jogorvoslati kérelmet 2001. március 29. napján terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, így erre vonatkozó kérelme elkésett.
A Döntőbizottságnak a kérelem alapján azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadott szempontok szerint értékelte-e az ajánlatok tartalmi elemeit, s értékelése megfelel-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak.
A Kbt. 55. § (6) alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem határozott meg új alszempontokat, csupán az értékelési táblázatban feltüntette, hogy a részszemponton belül milyen tartalmi elemeket vett figyelembe. Az értékelés táblázatban feltüntetett elemek tekintetében pedig megállapítható, hogy kizárólag az egyes részszempontok körébe tartozó tartalmi elemek kerültek értékelésre. Tény, hogy az ajánlattevők számára kedvezőbb, ha ajánlatkérő már a felhívásban kifejti részletesen az egyes részszempontok tartalmát, ezt viszont a törvény nem teszi ajánlatkérő kötelezettségévé. Az viszont kötelessége ajánlatkérőnek, hogy az ajánlatok értékelését a részszempontok szerint végezze el, csak olyan tartalmi elemeket vegyen figyelembe, amelyek a meghatározott részszempont körébe sorolhatóak.
Ajánlatkérő értékelése mindenben megfelel a törvény fent citált rendelkezéseinek, valamint az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontoknak.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta ajánlatkérő értékelését az egyes részszempontok körében:
Az 1. értékelési részszempont a megajánlott szerződéses feltételek és azok megalapozottsága volt.
– Kérelmező: 5,9
– Nyertes (Alterra Kft.): 10
– Hídépítő Rt: 4,9
Ajánlatkérő ezen részszempont körben értékelte a jólteljesítési biztosítékra, garanciális biztosítékra, korábbi vállalási határidőre, kötbérre, jótállási időre, szavatosságra, kötelező alkalmassági időre tett ajánlattevői vállalásokat. Az ajánlatkérő által figyelembe vett valamennyi tartalmi elem e részszempont értékelése körébe tartozik. Ajánlatkérő értékelési táblázatából az is megállapítható, hogy az ajánlatok tartalmi elemeinek pontozása a helyszíni konzultáción megadott módszerrel történt.
Ezen részszempont értékelésére ajánlatkérő által a Kbt. 55. § (6) bekezdésének betartásával került sor.
A nyertes ajánlata számos értékelt ajánlati elem tekintetében kedvezőbb volt a kérelmezőénél (teljesítési és garanciális biztosítékok, teljesítési határidő, kötbérmértékek, többlet kötelező alkalmassági idő), valamint a nyertes vállalt meghiúsulásra, hibás teljesítésre és a részhatáridőkre is kötbért, amelyeket a másik két ajánlattevő nem szerepeltetett az ajánlatában. Miután ez utóbbiak is szerződéses feltételnek számítanak, e részszempontnál értékelhetőek voltak előzetes ajánlatkérői igény előírása nélkül is.
A 2. részszempont a projektre kidolgozott minőségbiztosítási rendszer volt. E részszempont körében a adott pontszámok
– Kérelmező: 5,3
– Nyertes (Alterra Kft.): 10
– Hídépítő Rt: 7,4
E részszempont körében is ajánlatkérő a helyszíni konzultáción kifejtette, hogy számára e körben milyen a kedvező ajánlat, és milyen minőségbiztosítási tervet vár ajánlattevőktől, s ezt az alábbiak szerint fogalmazta meg: "Maximális pontszámot kapja az az ajánlattevő akinek ajánlata a többi ajánlattal történő összehasonlítás során az adott projektre vonatkozó minőségbiztosítási terve az elvárható legteljesebb körű biztosítékot a legátláthatóbb módon tartalmazza a meghatározott cél elérésére.
Az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek pontozásra a megadott ponthatárok között."
Ajánlatkérő elvárásának megfelelően nyertes ajánlatában szereplő minőségellenőrzési terv a teljes beruházásra kidolgozásra került. A minőségbiztosítási terv táblázatba foglaltan meghatározta az alábbiakat: szerkezet, anyag, munkafolyamatok, mennyiségek, mintavételek, vizsgálatok, ellenőrzések (megnevezése, gyakorisága, jellege, végjelzője, száma részletezéssel) előírt értékek (megengedett eltérések), mintavételi eredmények (helye, azonosító jele) minősítés. Ajánlatkérő számára a nyertes ajánlatának ezen fejezete átlátható, érthető és jól követhető volt, megfelelt a konzultáción ismertetett ajánlatkérői érdekeknek.
Ezzel szemben kérelmező ajánlata a minőségbiztosítási terv vonatkozásában általánosabb leírást tartalmazott (folyamat leírása, tevékenységet leíró és támogató folyamatok, elvárt eredmény, határidő teljesítésre vonatkozó megállapítás szerint).
Kérelmező minőségellenőrzésre adott ajánlata az abban foglat általános megfogalmazások okán nem, vagy csak nehezen értelmezhetőek és követhetőek voltak. Ezen részszempont értékelése szükségszerűen szubjektív elemeket hordozott, amelyre már az ajánlati felhívás előírásai és a konzultáción elhangzottak is utaltak. Kérelmező ennek ismeretében tette meg ajánlatát, az értékelést követően már nem vitathatja a részszempont tartalmának szubjektivitását.
A fentiek alapján ajánlatkérő e részszempont körében elvégzett pontozása kifejezi az ajánlatok közötti tartalmi különbségeket, s a pontozást a megadott számítási módszer szerint az ajánlatok egymáshoz viszonyításával adta meg.
A 3. értékelési részszempont az ajánlati ár volt.
– Kérelmező: 1 199 860 Ft 10
– Nyertes (Alterra Kft.): 1 559 716 Ft 7,7
– Hídépítő Rt: 1 550 442 Ft 7,7
Ajánlatkérő ezen részszempont körében a megadott képlet alkalmazásával határozta meg a pontszámokat, amely megfelel az általa előre rögzítetteknek, így jogsértés e részszempontnál sem áll fenn.
A 4. részszempont a műszaki-pénzügyi feltételrendszer volt. Az ajánlatkérő által adott pontszámok:
– Kérelmező: 4,4
– Nyertes (Alterra Kft.): 7,7
– Hídépítő Rt: 10
Ezen értékelési szempont körében ajánlatkérő értékelte a vállalt késedelmi kamat mértékét, műszaki előteljesítés a pénzügyi teljesítéshez képest, fizetési határidőt vállalkozói hitelt. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában 50%-os műszaki teljesítést vállal 2001 évre, amelyhez a pénzügyi ütemezés szerint 40%-os ellenszolgáltatás vár el. Ezen vállalása műszaki előteljesítésnek minősül, azonban ezt ajánlatkérő az értékelés során nem vette figyelembe.
A kérelmező által kifogásolt, ajánlatkérő által nem értékelt tartalmi elemekre, nevezetesen a helyi munkavállalók és alvállalkozók alkalmazása, bérlet ajánlatkérőtől, földutak szilárd burkolattal való ellátása, középületek hálózatra kötése térítésmentesen – vonatkozóan a Döntőbizottság álláspontja, hogy egy részük (pl.: helyi munkaerő és alvállalkozók alkalmazása) nem volt értékelési szempontként meghatározva, így annak értékelésére nem is kerülhetett sor ajánlatkérő részéről. Egyes elemek (földutak szilárd burkolattal való ellátása, középületek hálózatra kötése térítésmentesen) mint kedvező szerződéses feltételek a többi ajánlatban is szerepelnek, de értékelésükre nem került sor, így e vonatkozásban kérelmezőt nem érte hátrány az értékelésnél. Nem kifogásolható ajánlatkérő azon eljárása sem, hogy a szerződéses feltételek körében kizárólag a számszerűsíthető, s így összehasonlítható tartalmi elemeket értékelte, és valamennyi ajánlattevőnél eltekintett a nem számszerűsíthető vállalások értékelésétől. Bár a Döntőbizottság álláspontja szerint a vállalkozói hitelre tett ajánlat figyelembevétele ezen részszempont körében vitatható, a nyertes és a kérelmező ajánlata között e tekintetben nem volt különbség, tehát ajánlataik értékelésére ez a tény nem volt hatással.
E részszempont körében az értékelni elmulasztott műszaki előteljesítés – amely a három ajánlat közül kérelmezőnél a legkisebb mértékű – nincs befolyással a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre a nyertes személyét illetően, hiszen nyertes összpontszáma 918,5 volt, kérelmezőé pedig 658,5.
A Döntőbizottság kérelmező kérelmére megvizsgálta ajánlatkérő által felkért lebonyolító NOMBER Kft. vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályok betartását és megállapította, tény, hogy a NOMBER Kft. tevékenységi köre között szerepel a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenység, azonban ajánlatkérő részére a NOMBER Kft. nyilatkozott, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos gazdasági tevékenységet nem végzett és nem is végez és vele kapcsolatban összeférhetetlenség nem áll fenn. A fenti nyilatkozatnak megfelelően a NOMBER Kft. az eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vett részt, így vonatkozásában összeférhetetlenség nem áll fenn.
Mivel az ajánlatok értékelése során az eljárás végeredményére kiható jogsértést ajánlatkérő terhére megállapítani nem lehetett, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 8.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
