KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4330)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.188/13/2001.
Tárgy: a Promo Kft. jogorvoslati kérelme a FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PROMO Kereskedelemfejlesztési Kft. (1021 Budapest, Fillér u. 11/A., képv.: dr. Czárán István ügyvéd, 1064 Budapest, Rózsa u. 55., továbbiakban kérelmező) által a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht., (1055. Budapest, Kossuth tér 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ANUGA Nemzetközi szakkiállításon közösségi és egyéni stand építése, üzemeltetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdését, a Kbt. 51. § (3) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott valamennyi döntését az ajánlatok felbontásáig visszamenőleg megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. február 7. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 6. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának megállapítására kért adatokat és tényeket. Ezen pont keretében többek között előírta ajánlattevőknek az előző 3 év jelen kiállításához hasonló nagyságrendű munkáinak ismertetését, és referencialevél becsatolását. Meghatározta továbbá, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozókra nézve is igazolni kell a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot, a felhívás 11. a) pontjában előírtak szerint.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítésének szempontként határozta meg az alábbiakat:
– Az ajánlattevő a banki igazolás tartalma alapján számláján sorban állás van.
– Az ajánlattevőnek vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozónak a mérleg szerinti eredménye 1999. évben negatív,
– Az ajánlattevő vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó együttesen nem rendelkezik a feladat teljesítéséhez szükséges műszaki, technikai felszereltséggel,
– Az ajánlattevő nem rendelkezik a jelen kiállítás tárgyának megfelelő szakmai referenciával.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. március 20. napjára kérelmező, a Stúdió Nova Kft. és a Glahé International Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor az ajánlattevők nevét és székhelyét ismertette, valamint az ajánlatok felbontásával egy időben a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján döntött arról, hogy hiánypótlást biztosít ajánlattevők részére és kérelmezőt és a Glahé International Kft. ajánlattevőket hiánypótlásra hívta fel és meghatározta a bontáskor a pótlandó igazolások körét.
Ajánlatkérő bíráló bizottsága 2001. március 22. napján értékelte az ajánlatokat, majd ajánlatkérő 2001. március 30. napján a bíráló bizottság döntésével egyezően kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a Stúdió Nova Kft. lett, kérelmezőt és a Glahé International Kft.-t kizárta az eljárásból a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
A kizárás indoka a kérelmező vonatkozásában az volt, hogy kérelmező ajánlatában nem nyilatkozott a Kbt. 46. § (4) bekezdése alapján arra, hogy alvállalkozói nem tartoznak a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), b), c) pontja, valamint a Kbt. 46. § (2) bekezdés hatálya alá. Az alvállalkozók által tett – az ajánlat részét képező – nyilatkozatokat ajánlatkérő nem fogadta el, mivel azok álláspontja szerint nem feleltek meg a Kbt. 46. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek. Ezenkívül ajánlatkérő észrevételezte, hogy kérelmező nem csatolt referencialevelet, továbbá alvállalkozók vonatkozásában is hiányoznak a referencialevelek és a referencia ismertetése sem megfelelően került ismertetésre a Trifolium Kft. alvállalkozó esetén.
Kérelmező 2001. április 27. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, álláspontja szerint a kizárás indokai nem helytállóak és így ajánlatkérő jogszerűtlenül zárta ki az eljárás további szakaszából. Előadta, hogy a Kbt. 46. §-ában meghatározott körülmények vonatkozásában alvállalkozók által külön tett nyilatkozatok megfelelnek a Kbt. 46. § (4) bekezdésében foglaltaknak. Az alvállalkozók által tett nyilatkozatokat ajánlatkérőnek el kellett volna fogadni. Álláspontja szerint az érvénytelenség körében tett további ajánlatkérői észrevételek sem állnak fenn mivel megfelelően csatolta a referencialevelet. Amennyiben e körben tévesen értelmezte volna az ajánlati felhívás tartalmát, úgy az ajánlata tekintetében az ajánlatkérő által meghatározott érvénytelenségi okok pótolhatóak lettek volna a hiánypótlás keretében, ha ajánlatkérő a hiánypótlást a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint biztosította volna.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő döntését, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését kérte elrendelni.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy mivel nem kérelmező csatolta a Kbt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott körülményekre vonatkozóan a szükséges nyilatkozatokat az alvállalkozóira, így azt elfogadni nem lehetett az eljárásban, mert az alvállalkozó önálló jogosultsággal nem rendelkezik a közbeszerzés eljárásban, így nyilatkozattételre önállóan nem jogosult. A többi hiányosság nem került önállóan érvénytelenségi okként megjelölésre, így arra vonatkozóan észrevételeket nem tett.
Egyéb érdekeltek az eljárásban érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, ajánlatkérő azonban nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárás befejezéséig a szerződést nem köti meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint.
A hiánypótlás tekintetében a törvény a 43. § (4) bekezdésében az alábbiakat írja elő: "Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással egy példányszámban benyújtott ajánlat esetén."
A 43. § (5) bekezdése szerint ha a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt az ajánlatkérő, ezt a jelenlévő ajánlattevőknek ki kell hirdetni és a jegyzőkönyvbe kell foglalni, az ezt követően lehetővé tett hiánypótlásról pedig haladéktalanul, egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A törvény által adott hiánypótlás elrendelésének az a célja, hogy a részvételre jelentkezések vagy ajánlatok formai hiányosságai miatt ne kelljen azokat érvénytelenné nyilvánítani. Ezen idézett jogszabályhely egyaránt lehetővé teszi a törvényben előírt igazolások és nyilatkozatok hiánya esetében a hiánypótlást és az ajánlattal illetve a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos azon elvárások tekintetében, amelyeket az ajánlatkérő írt elő a felhívásban.
Amennyiben ajánlatkérő úgy dönt, hogy él a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglalt lehetőséggel és hiánypótlást rendel el, és konkrétan megnevezi a pótlandók körét, ezt csak teljeskörűen teheti meg, mivel csak ebben az esetben felel meg az eljárása a fent idézett Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglalt, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel történő hiánypótlás biztosítása, követelménynek.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlatok felbontásakor élt a hiánypótlás lehetőségével oly módon, hogy a bontás alkalmával észlelt hiányosságokat megjelölte.
Az elrendelt hiánypótlás során lett volna lehetőség a kérelmező és a Glahé International Kft. vonatkozásában a Kbt. 44. § és 46. § körébe tartozó nyilatkozatok és igazolások pótlására, ha ajánlatkérő a hiánypótlás elrendelésekor körültekintően vizsgálja meg az ajánlatokat és tárja fel a hiányokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen a hiánypótlás vonatkozásában, ha ajánlatok formai hiányosságait teljeskörűen meghatározza és azok pótlására lehetőséget biztosít, valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, mert csak így biztosítható, hogy a hiánypótlás intézménye elérje azon törvényalkotói célt, hogy pusztán az ajánlat formai hiányosságai miatt ne kelljen egyes ajánlattevőket kizárni a eljárás további szakaszából.
Ajánlatkérő a hiánypótlás biztosítása során nem tárta fel teljeskörűen az ajánlatok hiányosságait, így ajánlattevők azokat nem tudták pótolni, s ez azt eredményezte, hogy az eljárás későbbi szakaszában ajánlatuk további formai hiányosságai okán nem vehettek részt az eljárás további szakaszában.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta kérelmezőnek az ajánlatok felbontására vonatkozó kérelmi elemét.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor a fent idézett rendelkezésben ismertetni rendelt ajánlati elemek közül csak az ajánlattevők nevét és székhelyét ismertette, azonban az ellenszolgáltatást és a vállalt teljesítési határidőt nem.
A törvényben meghatározott rendelkezések egyrészt konkrét eljárási szabályokat jelentenek, amelyet mind ajánlatkérő, mind ajánlattevő köteles betartani, másrészt az eljárási szabályok a törvény céljainak érvényre juttatását hivatottak szolgálni. Az alapelvként megfogalmazott nyilvánosság elve, verseny tisztasága jut kifejezésre a Kbt. fent idézett 51. § (3) bekezdésében is.
Ajánlatkérő azáltal, hogy nem ismertette az ajánlatok felbontásakor a szükséges ajánlati elemeket megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 7.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
