K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (4436)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.232/9/2001.

T�rgy: a KFKI Rt. jogorvoslati k�relme a K�rnyezetv�delmi Fejleszt�si Int�zet k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A D�nt�bizotts�g a KFKI Sz�m�t�stechnikai Rt. (1135 Budapest, T�z�r u. 39�41., tov�bbiakban k�relmez�) �ltal a K�rnyezetv�delmi Fejleszt�si Int�zet (1051 Budapest, V�r�smarty t�r 4., k�pv.: dr. Patay G�za �gyv�d, 1026 Budapest, Pasar�ti �t 72., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "komplex �gyviteli �s inform�ci�s szoftverrendszer bevezet�se" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen beny�jtott jogorvoslati k�relemnek helyt ad, �s meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi XL. t�rv�ny (tov�bbiakban: Kbt.) 55. � (6) bekezd�s�t, �s ez�rt a D�nt�bizotts�g az aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t megsemmis�ti.
A D�nt�bizotts�g k�telezi aj�nlatk�r�t, hogy a k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

A D�nt�bizotts�g a rendelkez�s�re bocs�tott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a t�rgyal�son el�adottak alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta meg.
Aj�nlatk�r� a rendelkez� r�szben meghat�rozott beszerz�s t�rgy�ban hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos k�zbeszerz�si elj�r�st ind�tott, amelynek r�szv�teli felh�v�sa 2001. janu�r 17. napj�n a K�zbeszerz�si �rtes�t� (K. �.) 3. sz�m�ban ker�lt k�zz�t�telre.
A r�szv�teli felh�v�sban aj�nlatk�r� meghat�rozta, hogy az aj�nlatokat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja alapj�n k�v�nja elb�r�lni, a r�szszempontokat �s a s�lysz�mokat pedig az aj�nlati felh�v�sban k�v�nta meghat�rozni.
Aj�nlatk�r� a r�szv�teli jelentkez�sek elb�r�l�s�t k�vet�en aj�nlatt�telre h�vta fel a k�relmez�t, a FreSoft Kft.-t, Megatrend 2000 Rt.-t, debis IT Services Unisoftware Kft.-t �s az Albacomp Rt.-t.
Aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban hat�rozta meg az aj�nlatok elb�r�l�s�nak szempontjait �s azok s�lysz�mait az al�bbiak szerint:
r�szszempontok s�lysz�mok
� funkcion�lis lefed�s 5
� a javasolt megold�s eredetis�ge (innovat�v tartalom) 4
� j�t�ll�s, szoftverk�vet�si �s �zemeltet�si t�mogat�s min�s�ge �s ennek ellen�rt�ke 4
� a k�rt ellenszolg�ltat�s �sszege 3
Az adhat� pontsz�m 1�100-ig terjedt.
Az aj�nlatt�teli hat�rid� 2001. m�rcius 12. napja volt, melyre valamennyi aj�nlatt�telre felh�vott jelentkez� aj�nlatot tett.
Aj�nlatk�r� egy t�rgyal�si fordul�t k�vet�en elb�r�lta �s 2001. �prilis 10. napj�n kihirdette az elj�r�s eredm�ny�t, amely sor�n a Megatrend 2000 Rt.-t hirdette ki nyertesnek, a m�sodik legel�ny�sebb aj�nlatot tev�k�nt pedig k�relmez�t jel�lte meg.
K�relmez� 2001. �prilis 13. napj�n jogorvoslati k�relmet ny�jtott be a D�nt�bizotts�ghoz. S�relmezte aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t. �ll�spontja szerint az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot nem a nyertes tette, hanem �, �gy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 59. � (1) bekezd�s�t. A 4. b�r�lati szempont tekintet�ben kifog�solta aj�nlatk�r� pontoz�s�t, miszerint ha aj�nlatk�r� �gy j�r el, hogy a legjobb �raj�nlat eset�n a maxim�lis pontsz�mot kiosztja, s a t�bbi aj�nlat pontsz�ma ehhez viszony�tva ker�l meg�llap�t�sra, �gy aj�nlatuk lett volna az �sszess�g�ben legel�ny�sebb. K�relmez� a t�rgyal�son jogorvoslati k�relm�t az 4. r�szszempont vonatkoz�s�ban tartotta fenn �s tov�bbra is s�relmezte aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t e vonatkoz�sban.
K�rte a D�nt�bizotts�got, hogy �llap�tsa meg a jogs�rt�st, semmis�tse meg aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�t, k�telezze az elj�r�si d�j �s a k�lts�gek megfizet�s�re. Ideiglenes int�zked�sk�nt k�rte a szerz�d�sk�t�s megtilt�s�t.
Aj�nlatk�r� �szrev�tel�ben k�rte a megalapozatlan k�relem elutas�t�s�t.
El�adta, hogy a 4. elb�r�l�si szempontn�l a pontsz�m kisz�m�t�sa 100 � 2x (nett� �r M Ft-ban � 150) k�plet alapj�n ker�lt sor, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az �ltala ide�lisnak tekintett 150 M Ft �rat �rt�kelte 100 ponttal, ef�l�tt minden 1 M Ft ut�n 2 pontot vont le. �ll�spontja szerint helyesen j�rt el az aj�nlatok �rt�kel�s�n�l, hiszen a Kbt. nem �rja el� sz�m�ra, hogy az �rt�kel�s sor�n milyen sz�m�t�si m�dszert alkalmazzon, �s nincs annak jelent�s�ge, hogy egy m�s sz�m�t�si m�dszer milyen eredm�nyt hozott volna. �ll�spontja szerint a Kbt. nem tartalmaz olyan el��r�st, miszerint az egyes szempontn�l legjobbnak �rt�kelt aj�nlatnak meg kellene kapnia a maxim�lis pontsz�mot, mivel a legjobb aj�nlatnak is lehetnek olyan hi�nyoss�gai, melyek az �rt�kel�s sor�n cs�kkenthetik a maxim�lis pontsz�mot.
�ll�spontja szerint mivel k�relmez� �raj�nlata min�s�lt a legmagasabbnak, az �rt�kel�s sor�n mark�nsan
vissza kell t�kr�z�dnie ennek a t�nynek, mivel k�zp�nzfelhaszn�l�sr�l van sz�.
Egy�b �rdekeltek �rdemi �szrev�telt nem tettek.
A D�nt�bizotts�g ideiglenes int�zked�st alkalmazott �s D.232/3/2001 sz�m alatt meghozott hat�rozat�val a szerz�d�s megk�t�s�t megtiltotta.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy k�relmez� jogorvoslati k�relme alapos.
A Kbt. 34. � (1) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleknek megfelel� aj�nlatokat
a) a legalacsonyabb �sszeg� ellenszolg�ltat�s, vagy
b) az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja alapj�n b�r�lja el.
A Kbt. 34. � (2) bekezd�se alapj�n az aj�nlatk�r� a felh�v�sban k�teles meghat�rozni az (1) bekezd�sben foglaltakra figyelemmel az �ltala v�lasztott elb�r�l�si szempontot.
A Kbt. 34. � (3) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja kiv�lasztani, a r�szv�teli felh�v�sban jogosult, az aj�nlati felh�v�sban k�teles meghat�rozni
a) az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat meg�t�l�s�re szolg�l� � a k�zbeszerz�s t�rgy�val szembeni k�vetelm�nyekre, az ellenszolg�ltat�s m�rt�k�re �s a teljes�t�s egy�b k�r�lm�nyeire vonatkoz� � r�szszempontokat;
b) r�szszempontonk�nt az azok s�ly�t meghat�roz� � a r�szszempont t�nyleges jelent�s�g�vel ar�nyban �ll� � szorz�sz�mokat (a tov�bbiakban: s�lysz�m);
c) az aj�nlatok r�szszempontok szerinti tartalmi elemeinek �rt�kel�se sor�n adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t, mely minden r�szszempont eset�ben azonos.
A Kbt. 55. � (6) bekezd�se kimondja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja.
A fent id�zett rendelkez�sek �rtelm�ben aj�nlatk�r�nek, amennyiben az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja alapj�n k�v�nja elb�r�lni az aj�nlatokat, legk�s�bb az aj�nlati felh�v�sban meg kell adnia az elb�r�l�s r�szszempontjait �s azok s�lysz�mait, valamint a r�szszempontokra adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t. Az elb�r�l�s sor�n az aj�nlatk�r�nek egyr�szt figyelemmel kell lennie arra, hogy mennyire fontos sz�m�ra az adott r�szszemponton bel�l a vizsg�lt tartalmi elem, illetve az mennyivel n�veli meg az eg�sz aj�nlat �rt�k�t. A fenti t�nyez�nek kell kifejez�dnie az aj�nlatk�r� �ltal meghat�rozott r�szszempontokkal kapcsolatban meg�llap�tott s�lysz�mokban.
Ha teh�t aj�nlatk�r� sz�m�ra kiemelked�en fontos az aj�nlati �r nagys�ga az aj�nlatk�r� objekt�v ig�nyeihez �s a t�bbi r�szszemponthoz k�pest, �gy ezt ezen r�szszempont vonatkoz�s�ban meghat�rozott s�lysz�mban kell kifejeznie.
A Kbt. 34. � (3) bekezd�se nem m�s, mint a t�rv�ny �ltal�nos alapelvei k�z�tt megfogalmazott es�lyegyenl�s�g elv�nek konkr�t szab�lyban t�rt�n� kifejez�se. Aj�nlatk�r� az ellenszolg�ltat�shoz mint �rt�kel�si r�szszemponthoz a 3-as s�lysz�mot rendelte, s ezzel az ellenszolg�ltat�s szerep�nek jelent�s�g�t hat�rozta meg a maga �s az aj�nlattev�k sz�m�ra a t�bbi r�szszemponthoz viszony�tottan.
A m�sik figyelembe veend� t�nyez�, hogy az adott r�szszempontok tartalmi elemeit mennyire �rnyaltan, milyen ponttartom�nyban k�v�nja �rt�kelni a t�bbi aj�nlattal val� �sszehasonl�t�s sor�n.
A Kbt. 34. � (3) bekezd�s c) pontja szerint az aj�nlatok r�szszempontok szerinti tartalmi elemeinek �rt�kel�se sor�n adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t is meg kell adnia aj�nlatk�r�nek, mely minden r�szszempont eset�ben azonos. Az, hogy minden r�szszempont vonatkoz�s�ban az adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�nak azonosnak kell lenni azt jelenti, hogy a be�rkezett aj�nlatok adott r�szszempont szerinti tartalmi elemeinek azonos terjedelm� ponttartom�ny figyelembev�tel�vel kell az aj�nlatokat �sszehasonl�tani.
Az aj�nlatk�r� csak �s kiz�r�lag a be�rkezett aj�nlatok adott r�szszempont vonatkoz�s�ban �rt�kelend� tartalmi elemeit �rt�kelheti azonos m�r�si tartom�nyban, �s ennek sor�n nincs m�dja m�s t�nyez�t, p�ld�ul egy �ltala k�v�natosnak, vagy elfogadhat�nak, esetleg el�ny�snek t�n� quasi aj�nlati elemet is ut�lag az �rt�kel�sbe bevonni. Ha ezt megteszi, akkor az aj�nlattev�k aj�nlati elemeit az adott r�szszempont tekintet�ben az aj�nlattev�k �ltal nem ismert olyan �j t�nyez�h�z viszony�tja, amely �hatatlanul szubjektivizmusra ad lehet�s�get.
A D�nt�bizotts�g r�mutat arra, hogy nem �nmag�ban az a probl�ma, hogy aj�nlatk�r� "nem osztja ki" a legmagasabb pontsz�mot, hanem az, hogy a val�s aj�nlati tartalmi elemek vizsg�lat�ra sz�k�tettebb ponthat�rok k�z�tt ker�l sor, arra val� hivatkoz�ssal, hogy a legmagasabb pontsz�mot a csak az aj�nlatk�r� �ltal ismert, ide�lisnak min�s�tett t�nyez�h�z rendeli, majd a t�bbi, val�s aj�nlati elemeket m�r ezen "k�pzelt" �rt�khez viszony�tja.
Jelen jogorvoslati elj�r�s sor�n aj�nlatk�r� azzal, hogy sem az Aj�nlati felh�v�sban, sem a dokument�ci�ban ezen elv�r�s�t nem k�z�lte el�re, hanem csak a be�rkezett aj�nlatok ismeret�ben hat�rozta meg ezt az �ltala k�v�natosnak tartott t�nyez�t, az adott r�szszempont vonatkoz�s�ban nem objekt�ven �rt�kelt, illetve nem az adott r�szszempont keret�ben �sszem�rhet� �raj�nlatokat hasonl�totta �ssze.
A fentiekkel aj�nlatk�r� a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�ben foglaltakt�l elt�r�en nem az aj�nlatok tartalmi elemeinek egym�shoz viszony�tott �rt�kel�s�t v�gezte el, hanem az egyes aj�nlatokat az �ltala ut�lag meghat�rozott "szubjekt�v" tartalm� t�nyez�vel, nevezetesen az "ide�lis �r"-ral hasonl�totta �ssze.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint aj�nlatk�r� akkor j�rt volna el az aj�nlati felh�v�s�nak �s a t�rv�ny rendelkez�seinek megfelel�en, ha az aj�nlati �rra tett legkedvez�bb aj�nlat kapja a maxim�lis pontsz�mot, s a t�bbi aj�nlat pontsz�ma ehhez viszony�tva ker�l meghat�roz�sra. Aj�nlatk�r� objekt�v ig�nyeit az aj�nlati �r vonatkoz�s�ban a beszerz�s megval�s�t�s�ra rendelkez�sre �ll� �sszeg hat�rozza meg (mely nagys�ga a piaci realit�sokat kell, hogy t�kr�zze) �s nem aj�nlatk�r� �ltal �nk�nyesen meghat�rozott �sszeghat�r, amely kiz�r�lag aj�nlatk�r� szubjekt�v ig�nyei alapj�n ker�lhetett meg�llap�t�sra, amely alkalmas lehet arra, hogy a r�szszemponton bel�l nem val�s pont�rt�kek ker�lnek meghat�roz�sra, �s �gy az �rt�kel�s objektivit�s�t vesz�lyeztetn�.
Aj�nlatk�r� fent r�szletezett �rt�kel�si elj�r�sa ellent�tes a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�vel, �s erre tekintettel a D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s c) �s d) pontja szerinti jogk�vetkezm�nyeket alkalmazta.
A k�lts�gek visel�s�r�l a Kbt. 88. � (1) bekezd�s h) pontja alapj�n d�nt�tt.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 2001. m�jus 22.

Dr. S�rk�ny Izolda s. k., Sz�kelyn� Bihari M�ria s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

H�mori Andr�s s. k.,
k�zbeszerz�si biztos

A hat�rozatot a b�r�s�g el�tt keresettel t�madt�k.


 

index.html Fel