KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4436)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.232/9/2001.
Tárgy: a KFKI Rt. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KFKI Számítástechnikai Rt. (1135 Budapest, Tüzér u. 39–41., továbbiakban kérelmező) által a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (1051 Budapest, Vörösmarty tér 4., képv.: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "komplex ügyviteli és információs szoftverrendszer bevezetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amelynek részvételi felhívása 2001. január 17. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 3. számában került közzétételre.
A részvételi felhívásban ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja elbírálni, a részszempontokat és a súlyszámokat pedig az ajánlati felhívásban kívánta meghatározni.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálását követően ajánlattételre hívta fel a kérelmezőt, a FreSoft Kft.-t, Megatrend 2000 Rt.-t, debis IT Services Unisoftware Kft.-t és az Albacomp Rt.-t.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban határozta meg az ajánlatok elbírálásának szempontjait és azok súlyszámait az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– funkcionális lefedés 5
– a javasolt megoldás eredetisége (innovatív tartalom) 4
– jótállás, szoftverkövetési és üzemeltetési támogatás minősége és ennek ellenértéke 4
– a kért ellenszolgáltatás összege 3
Az adható pontszám 1–100-ig terjedt.
Az ajánlattételi határidő 2001. március 12. napja volt, melyre valamennyi ajánlattételre felhívott jelentkező ajánlatot tett.
Ajánlatkérő egy tárgyalási fordulót követően elbírálta és 2001. április 10. napján kihirdette az eljárás eredményét, amely során a Megatrend 2000 Rt.-t hirdette ki nyertesnek, a második legelőnyösebb ajánlatot tevőként pedig kérelmezőt jelölte meg.
Kérelmező 2001. április 13. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot nem a nyertes tette, hanem ő, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését. A 4. bírálati szempont tekintetében kifogásolta ajánlatkérő pontozását, miszerint ha ajánlatkérő úgy jár el, hogy a legjobb árajánlat esetén a maximális pontszámot kiosztja, s a többi ajánlat pontszáma ehhez viszonyítva kerül megállapításra, úgy ajánlatuk lett volna az összességében legelőnyösebb. Kérelmező a tárgyaláson jogorvoslati kérelmét az 4. részszempont vonatkozásában tartotta fenn és továbbra is sérelmezte ajánlatkérő értékelését e vonatkozásban.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze az eljárási díj és a költségek megfizetésére. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a 4. elbírálási szempontnál a pontszám kiszámítása 100 – 2x (nettó ár M Ft-ban – 150) képlet alapján került sor, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az általa ideálisnak tekintett 150 M Ft árat értékelte 100 ponttal, efölött minden 1 M Ft után 2 pontot vont le. Álláspontja szerint helyesen járt el az ajánlatok értékelésénél, hiszen a Kbt. nem írja elő számára, hogy az értékelés során milyen számítási módszert alkalmazzon, és nincs annak jelentősége, hogy egy más számítási módszer milyen eredményt hozott volna. Álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmaz olyan előírást, miszerint az egyes szempontnál legjobbnak értékelt ajánlatnak meg kellene kapnia a maximális pontszámot, mivel a legjobb ajánlatnak is lehetnek olyan hiányosságai, melyek az értékelés során csökkenthetik a maximális pontszámot.
Álláspontja szerint mivel kérelmező árajánlata minősült a legmagasabbnak, az értékelés során markánsan
vissza kell tükröződnie ennek a ténynek, mivel közpénzfelhasználásról van szó.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazott és D.232/3/2001 szám alatt meghozott határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fent idézett rendelkezések értelmében ajánlatkérőnek, amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja elbírálni az ajánlatokat, legkésőbb az ajánlati felhívásban meg kell adnia az elbírálás részszempontjait és azok súlyszámait, valamint a részszempontokra adható pontszám alsó és felső határát. Az elbírálás során az ajánlatkérőnek egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy mennyire fontos számára az adott részszemponton belül a vizsgált tartalmi elem, illetve az mennyivel növeli meg az egész ajánlat értékét. A fenti tényezőnek kell kifejeződnie az ajánlatkérő által meghatározott részszempontokkal kapcsolatban megállapított súlyszámokban.
Ha tehát ajánlatkérő számára kiemelkedően fontos az ajánlati ár nagysága az ajánlatkérő objektív igényeihez és a többi részszemponthoz képest, úgy ezt ezen részszempont vonatkozásában meghatározott súlyszámban kell kifejeznie.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése nem más, mint a törvény általános alapelvei között megfogalmazott esélyegyenlőség elvének konkrét szabályban történő kifejezése. Ajánlatkérő az ellenszolgáltatáshoz mint értékelési részszemponthoz a 3-as súlyszámot rendelte, s ezzel az ellenszolgáltatás szerepének jelentőségét határozta meg a maga és az ajánlattevők számára a többi részszemponthoz viszonyítottan.
A másik figyelembe veendő tényező, hogy az adott részszempontok tartalmi elemeit mennyire árnyaltan, milyen ponttartományban kívánja értékelni a többi ajánlattal való összehasonlítás során.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát is meg kell adnia ajánlatkérőnek, mely minden részszempont esetében azonos. Az, hogy minden részszempont vonatkozásában az adható pontszám alsó és felső határának azonosnak kell lenni azt jelenti, hogy a beérkezett ajánlatok adott részszempont szerinti tartalmi elemeinek azonos terjedelmű ponttartomány figyelembevételével kell az ajánlatokat összehasonlítani.
Az ajánlatkérő csak és kizárólag a beérkezett ajánlatok adott részszempont vonatkozásában értékelendő tartalmi elemeit értékelheti azonos mérési tartományban, és ennek során nincs módja más tényezőt, például egy általa kívánatosnak, vagy elfogadhatónak, esetleg előnyösnek tűnő quasi ajánlati elemet is utólag az értékelésbe bevonni. Ha ezt megteszi, akkor az ajánlattevők ajánlati elemeit az adott részszempont tekintetében az ajánlattevők által nem ismert olyan új tényezőhöz viszonyítja, amely óhatatlanul szubjektivizmusra ad lehetőséget.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy nem önmagában az a probléma, hogy ajánlatkérő "nem osztja ki" a legmagasabb pontszámot, hanem az, hogy a valós ajánlati tartalmi elemek vizsgálatára szűkítettebb ponthatárok között kerül sor, arra való hivatkozással, hogy a legmagasabb pontszámot a csak az ajánlatkérő által ismert, ideálisnak minősített tényezőhöz rendeli, majd a többi, valós ajánlati elemeket már ezen "képzelt" értékhez viszonyítja.
Jelen jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő azzal, hogy sem az Ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban ezen elvárását nem közölte előre, hanem csak a beérkezett ajánlatok ismeretében határozta meg ezt az általa kívánatosnak tartott tényezőt, az adott részszempont vonatkozásában nem objektíven értékelt, illetve nem az adott részszempont keretében összemérhető árajánlatokat hasonlította össze.
A fentiekkel ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem az ajánlatok tartalmi elemeinek egymáshoz viszonyított értékelését végezte el, hanem az egyes ajánlatokat az általa utólag meghatározott "szubjektív" tartalmú tényezővel, nevezetesen az "ideális ár"-ral hasonlította össze.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő akkor járt volna el az ajánlati felhívásának és a törvény rendelkezéseinek megfelelően, ha az ajánlati árra tett legkedvezőbb ajánlat kapja a maximális pontszámot, s a többi ajánlat pontszáma ehhez viszonyítva kerül meghatározásra. Ajánlatkérő objektív igényeit az ajánlati ár vonatkozásában a beszerzés megvalósítására rendelkezésre álló összeg határozza meg (mely nagysága a piaci realitásokat kell, hogy tükrözze) és nem ajánlatkérő által önkényesen meghatározott összeghatár, amely kizárólag ajánlatkérő szubjektív igényei alapján kerülhetett megállapításra, amely alkalmas lehet arra, hogy a részszemponton belül nem valós pontértékek kerülnek meghatározásra, és így az értékelés objektivitását veszélyeztetné.
Ajánlatkérő fent részletezett értékelési eljárása ellentétes a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, és erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 22.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
