KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4457)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.275/5/2001.

Tárgy: a Döntőbizottság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) által az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) "VIII. Alföldi Állattenyésztési Napok Hódmezővásárhely Kiállítás megszervezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. április 20-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetként feladata a magyar mezőgazdasági termékek hazai és külföldi népszerűsítése. A tulajdonos 2001. április 9-én kelt levelében utasította ajánlatkérőt a beszerzés tárgyát képező kiállítás megszervezésére, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása keretében.
Ajánlatkérő tehát ekkor volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárását megindítsa, azonban a teljesítési időponthoz képest más eljárásfajta választására nem volt lehetőség, mivel a kiállítás időpontja 2001. április 27–29.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság Elnöke részére megküldött tájékoztatóhoz mellékelte az ajánlati felhívását, mely szerint ajánlattételre az alábbi cégeket hívta fel: a Mahír Kft., Studio Nova Kft., Install Bt. Az ajánlattételi határidő 2001. április 23., az első tárgyalás időpontjaként 2001. április 23-át jelölte meg. A közbeszerzési eljárásban ajánlatot egy ajánlattevő, a Studio Nova Kft. tett. Ajánlatkérő 2001. április 24-én lefolytatta az ajánlattevővel a tárgyalást, és az elfogadott ajánlati ár 2 480 000 Ft volt.
A Döntőbizottság Elnöke 2001. május 2-án kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati eljárást, mert álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból az ajánlatkérő által megjelölt Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen alapította a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára. Jelen esetben a rendkívüli sürgősség feltételei fennálltak, nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza az a tény, hogy a tulajdonos késedelmesen engedélyezte számukra a kiállításokon való részvételt. Ajánlatkérő csak az engedély, illetőleg a pénzügyi fedezet biztosításakor volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárását megindítsa.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban fent idézett jogszabályhely feltételei fennálltak-e. E szakasz akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ajánlatkérő mikor szerezhetett tudomást a kiállításokról, azaz részéről előre nem látható volt-e a kiállítások megrendezése. Ennek alapján az ajánlatkérő részéről az előre nem látható helyzet előállásáról nem beszélhetünk, hiszen ajánlatkérő előtt előzetesen ismert volt a kiállítás időpontja és az a tény, hogy azon részt kíván venni. A korábbi eljárásokban ajánlatkérő által sem vitatottan a kiállítások időpontjáról, azok megrendezése előtt legalább egy évvel, információval rendelkezik.
Ennek alapján ajánlatkérőnek a beszerzését úgy kellett volna megszerveznie, hogy a nyílt eljárás lefolytatására kellő idő álljon rendelkezésére. A rendkívüli sürgősség fennállása tehát nem előre nem látható okból következett be. A törvényi tényállásnak ezen feltétele nem valósul meg, és a törvényi tényállás egy feltételének hiánya már megalapozza, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárás jogsértő.
Ajánlatkérő állítása szerint az előre nem látható ok bekövetkezése nem az ő mulasztására vezethető vissza.
A Döntőbizottság azonban nem fogadta el ajánlatkérőnek azon védekezését, hogy korábban a közbeszerzési eljárás megindítására azért nem volt lehetősége, mert a tulajdonosi jogokat gyakorló FVM csak késedelmesen engedélyezte ajánlatkérő részére a kiállításon való részvételt. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, hogy a beszerzés tárgyát képező kiállítás jóváhagyása érdekében kellő időpontban nem intézkedett, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a jóváhagyást kellő időben megszerezze.
Az ajánlatkérő és a tulajdonos közötti nem megfelelő szervezési kapcsolat nem eredményezheti azt, hogy ajánlatkérő beszerzéseit rendszeresen hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás formájában bonyolítsa le, figyelmen kívül hagyva, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a közbeszerzési törvény csak kivételes esetekben teszi lehetővé.
A Döntőbizottság megállapította tehát, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen esetben nem álltak fenn.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőnek még a beszerzés szükségességének eldöntése előtt tisztában kell lennie ajánlatkérői mivoltából fakadó kötelezettségeivel. Ha ajánlatkérő rendelkezik azon jogokkal, amelyet őt ajánlatkérői feladatainak gyakorlására felhatalmazzák, akkor közbeszerzési eljárása során csak és kizárólag a Kbt. szabályai szerint folytathatja le a beszerzését, és ha a Kbt. előírásait megsérti, nem háríthatja át ennek felelősségét felettes szervére, illetve tulajdonosára. A felettes szerv vagy tulajdonos és ajánlatkérő közötti szervezeti szabályozatlanságok vagy működési zavarok csak magyarázhatják, de nem mentik ajánlatkérő esetleges jogsértő magatartását. Ajánlatkérő és tulajdonosa között fennálló belső szervezeti szabálytalanságok nem eredményezhetik a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárás jogszerűségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította. A Döntőbizottság jelen ügyben a jogsértés tényének megállapítása ellenére a bírság kiszabásától eltekintett, figyelemmel a beszerzés összegére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. május 25.

Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel