KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4660)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.292/10/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.) "Vecsés, raktárbázis + bevásárlóközpont gázellátásával összefüggő gázelosztó hálózat és gázfogadó állomás tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított, közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amelynek tárgya Vecsés, raktárbázis + bevásárlóközpont gázellátásával összefüggő gázelosztó hálózat és gázfogadó állomás tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság Elnökéhez 2001. május 7-én érkezett tájékoztatójában ismertette, hogy Vecsésen két új fogyasztó, az ABP Kft. és az EUROBETON 2000 Kft. gázigényt jelentett be. Erre tekintettel 2001. április 24-én külön megállapodást és közüzemi szerződést kötöttek az érintett fogyasztókkal, amelyek szerint 2001. szeptember 1-jétől biztosítják a gázszolgáltatást. Ennek érdekében új gázvezeték kiépítése szükséges.
Ehhez intézni kell a szolgalmi ügyeket, el kell végezni illetve végeztetni a tervezést, tervjóváhagyást, a kivitelezést, a műszaki berendezések, nyomásszabályozó állomás beszerzését, telepítését, a nyomáspróbát és a megközelítőleg 9500 fm hosszúságú gázelosztó vezeték üzembe helyezését 2001. augusztus 31-ig.
Az eljárásfajta választásának indoka az, hogy a közszolgáltatással összefüggésben olyan rendkívüli sürgősségi körülmények következtek be, amelyek ajánlatkérő számára nem teszik lehetővé a más eljárásokhoz kapcsolódó határidők betartását. Ez a rendkívüli sürgősség előre nem látható volt. Egy ilyen beruházás átfutási ideje tapasztalataik és információik alapján legkevesebb három hónap. A szóban forgó beruházás és a fogyasztói igények csak a szerződés megkötésekor váltak ismertté, ezt követően haladéktalanul elindították a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő a tájékoztatóval megküldte az ajánlati felhívást, az annak mellékletét képező ajánlati dokumentációt és vállalkozási szerződés tervezetet, valamint közölte, hogy a következő cégeknek küldték ki az ajánlati felhívást: Infraservice Kft., Zöldág Kft., Gázmarkt Kft., H.K.SZ. 2000 Kft., Korel Kft., Nógrádi és Társa Kft., KVV Rt., FER 3331 Kft., Szabó és Társa Kft., Energia-Control Bt., N+F Kft., Hálózat Bt., Propán 93 Kft., MIKÖZ 2000 Kft., A.SZ.M. Alsószabolcsi Mélyépítő Kft., Diamit Rt.
Az ajánlati felhívás 2. pontja szerint a beszerzés tárgya kb. 6055 fm nagyközépnyomású, több mint 3000 fm középnyomású vezeték és egy gázfogadó állomás tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése.
A teljesítési határidő 2001. augusztus 30.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat is az ajánlati felhívásban.
Írásbeli ajánlattételt kért ajánlatkérő 2001. május 14-ig, a tárgyalások időpontjaként 2001. május 18-át és május 21-ét, a szerződéskötés legkésőbbi időpontjaként 2001. május 25-ét jelölte meg.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta a beruházás műszaki tartalmát és rendelkezésre bocsátotta a következő mellékleteket: átnézeti helyszínrajz a nagyközépnyomású, a középnyomású vezeték tervezett nyomvonalával M 1:4000 átnézeti helyszínrajz az AIG Lincoln Lőrinci úti telephelyének megosztásáról M 1:4000, Vecsési átadó csatlakozási környezete M 1:25 000, kapcsolódási vázrajz az üzemelő Üllői rendszerhez M 1:500, áttekintő rajz a nagyközépnyomású rendszerről, M 1:16 000.
A Döntőbizottság Elnöke 2001. május 9-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésére bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2001. május 7-ét, az ajánlati felhívás részére történő megküldésének napját jelölte meg.
A Döntőbizottság 2001. május 11-én a D.292/3/2001. számú határozatával elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) alapján végez gázszolgáltatást kizárólagos jelleggel a működési engedélyében meghatározott területen. E tevékenység során alapvető feladata a fogyasztók gázenergiával történő ellátása, a gázszolgáltatás. Az ABP Ingatlanberuházási Kft. és az EUROBETON 2000 Kft. jelezte a gázigényét a Vecsés területén lévő ingatlanok gázzal történő ellátására. Ezt követően többször folytattak tárgyalásokat a gázszolgáltatás feltételeinek biztosításáról, a gázigények meghatározásáról, a műszaki körülményekről, a beruházás lebonyolításáról és a pénzügyi fedezetről, majd 2001. április 24-én kötötték meg a beruházásra vonatkozó külön megállapodásokat és az egyedi közüzemi szerződéseket. E szerződések ajánlatkérő szempontjából kötelezettségvállalást is tartalmaznak, mivel ajánlatkérő azt vállalta, hogy 2001. szeptember 1-jén üzembe helyezi a gázellátó rendszert, és ettől kezdve biztosítja a gázszolgáltatást. A megállapodások alapján haladéktalanul megindította a közbeszerzési eljárást.
Hivatkozott arra, hogy a beruházás pontos tartalma csak 2001. április 24-én tisztázódott, ettől kezdve már egy nyílt vagy meghívásos eljárás nem folytatható le a kivitelező kiválasztására, ezért állt elő a rendkívüli sürgősség. Ezt megelőzően ajánlatkérő önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy döntést hozhasson a beruházás lebonyolításáról, a közbeszerzési eljárás megindításáról. A külön megállapodások és a közüzemi szerződések aláírásával olyan helyzet következett be, amely rendkívüli sürgősséget eredményezett, hiszen a fogyasztói gázigények teljesítése 2001. szeptember 1-jétől merült fel, erre ajánlatkérő kötelezettséget is vállalt, és ez a megállapodások aláírását megelőzően nem volt előre látható. Ajánlatkérő a helyzet kialakulásáért nem felelős, hiszen megállapodás hiányában a közszolgáltatás érdekében szükséges beruházásokra és a közszolgáltatásra nem köteles. A megállapodások aláírásával állt rendelkezésére a fedezet is.
Előadta, hogy a Gszt. 10. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének és a 20. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatási kötelezettségének tett eleget, a Gszt. 21. §-a alapján pedig szerződéskötési kötelezettség is terheli. Figyelemmel volt továbbá Gszt. 17. §-ában foglaltakra, amely szerint a gázellátó rendszerek létesítésekor be kell tartani az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételeket, és figyelembe kell venni a legkisebb költség elvét is.
Ismertette, hogy a tervezés és a létesítési engedély beszerzése, valamint ezek jogerőre emelkedése minimum két hónapot vesz igénybe, míg a tényleges építési tevékenység időszükséglete kb. egy hónap, így a beruházást legkésőbb 2001. június 1-jéig el kell kezdeni. Éppen ezért a beruházás tervezett megvalósításának határideje nagyon szoros, nem teszi lehetővé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, illetve a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását.
Ajánlatkérő a tárgyaláson bejelentette, hogy a benyújtott ajánlatokat átvették, de a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésének megfelelően nem bontották fel azokat 2001. május 14-én, a közbeszerzési eljárást nem folytatták.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által indított tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételei fennállnak-e.
Egyetlen feltétel hiánya esetében ez az eljárásfajta már nem választható, nem alkalmazható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem áll fenn az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség a következők miatt:
A külön megállapodások és az egyedi közszolgáltatási szerződések megkötését kb. hat hónapig tartó tárgyalás előzte meg a gázigénylőkkel. A beruházás pontos tartalma a megállapodások aláírásakor került rögzítésre.
A rendkívüli sürgősség azzal következett be, hogy ajánlatkérő a 2001. április 24-én megkötött megállapodásokban az egyik megrendelő esetében 2001. szeptember 1-jére, míg a másik esetében 2001. október 1-jére vállalta a beruházás befejezését és a gázszolgáltatás megkezdését.
Ezt a helyzetet, a rendkívüli sürgősséget ajánlatkérő a szerződések megkötésével maga idézte elő, és az nem előre nem látható okból következett be.
Ajánlatkérő ugyanis a tapasztalatai alapján a megállapodások megkötésekor tudta, hogy a tervezett, a szerződésekben elvállalt beruházás időtartama a szükséges tervezéssel, engedélyeztetésekkel, kivitelezéssel együtt kb. három hónap. Ennek ellenére úgy vállalta el a kivitelezés szeptember 1-jei befejezési határidejét és a gázszolgáltatás megkezdésének időpontját, hogy a tervező, a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásra, annak előkészítésével együtt kb. egy hónap állt rendelkezésére. Ennek alapján a szerződések megkötésekor ajánlatkérő számára már nyilvánvaló volt, hogy a vállalt határidőre a beruházás csak úgy valósítható meg, ha a tervező, a kivitelező kiválasztására hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatnak le. Azért nem tarthatóak tehát a Kbt.-ben előírt határidők, mert ajánlatkérő a szerződések megkötésekor a beruházáshoz szükséges minden más eljárásnak, a tervezésnek, a kivitelezésnek az időtartamával számolt, csak a nyílt vagy a meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának időtartamával nem, annak ellenére, hogy a beruházás nagyságrendje alapján annak beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérőnek a Gszt. 10. §-ában az ellátási kötelezettségre és a szükséges fejlesztések elvégzésére, a 20. § (1) bekezdésében foglalt, a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatási kötelezettségre, a 17. §-ban meghatározott, a legkisebb költségű tervezésre és a leggazdaságosabb üzemeltetésre, illetve az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartására, valamint a 21. §-ban előírt szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó hivatkozását sem, mivel a Gszt. e rendelkezéseiből nem következik, hogy előre nem látható okból rendkívüli sürgősség következett be. Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy az egyik fogyasztó igénye volt a szeptember 1-jei határidő, számára volt ez a beruházás nagyon fontos és sürgős. Ajánlatkérő a monopolhelyzete megtartása érdekében vállalta el ezt a határidőt. Annak ellenére vállalta el a külön megállapodásokban és a közüzemi szerződésekben rögzített határidőket, hogy ezek szabad megállapodás tárgyát képezték, ezeknek a határidőknek a vállalására jogszabályi előírás nem kötelezte.
A fentiek alapján nem állapítható meg az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség, így ajánlatkérő jogsértő módon alapította a közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során észlelte, hogy az ajánlatkérő által készített ajánlati felhívás, illetve dokumentáció nem felel meg a Kbt.-ben, illetve a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglaltaknak.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás – a felújítás és a korszerűsítés kivételével – az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Kbt. 10. § n) pontja alapján a Kbt. 8. § (1) bekezdésében használt fogalmak alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Éptv.), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben így meghatározott fogalmakat kell érteni.
Az Éptv. 2. § 8. pontja szerint e törvény alkalmazásában építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. E szakasz 15. pontja meghatározza a műtárgy fogalmát: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épületfunkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
A fentiek alapján az ajánlati felhívásban meghatározott beszerzésnek a gázelosztó hálózat és gázfogadó állomás kivitelezésére vonatkozó része építési beruházásnak minősül.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 96. § (3) bekezdésében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza az építési beruházás esetében a dokumentáció részletes műszaki tartalmát.
A Rendelet 1. §-a szerint a közbeszerzési törvény értelmében közbeszerzési eljárási kötelezettség körébe tartozó építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát az e rendeletben szabályozott ajánlatkérési műszaki dokumentációban (a továbbiakban: ajánlatkérési műszaki dokumentáció) kell rögzíteni. A 2. § (1) bekezdése szerint e rendelet alkalmazása szempontjából ajánlatkérési műszaki dokumentáció: a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.
A Rendelet melléklete meghatározza az ajánlatkérési műszaki dokumentáció tartalmát, amely szerint az alapadatok, okiratok között felsorolja – többek között – a jogerős, végrehajtható és érvényes hatósági engedélyt. Tartalmaznia kell az ajánlatkérési műszaki dokumentációnak a műszaki leírásokat, ezen belül az építmény általános leírását, a tervezett műszaki megoldásokat, a védelmi és biztonsági, minőségbiztosítási követelmények ismertetését, továbbá műszaki számításokat és szakvéleményeket, amennyiben az építmény jellege alapján szükséges, továbbá tervrajzokat, mennyiségi kimutatást (teljes műveleti sorral meghatározott tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről).
A Rendelet 2. § (3) bekezdése szerint az építési beruházás ajánlatkérési műszaki dokumentációját legalább az e rendelet mellékletében meghatározott tartalommal, azon belül az egyes munkarészeket az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.
A fentiek alapján tehát speciálisan az építési beruházásra vonatkozóan a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti műszaki leírást a Rendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. E rendelkezés és a Kbt.-ben az e tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályok alapján ajánlatkérőnek meg kell határoznia a beszerzés tárgyát a Kbt. 40. § (1) bekezdésében foglaltak, illetve a 96. § (3) bekezdésében történt felhatalmazás alapján kiadott Rendelet előírásai szerint.
A fentiek alapján tehát az építési beruházásra irányuló tárgyalásos eljárásban is alkalmazni kell a Rendelet előírásait.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által elkészített dokumentáció nem tartalmazta a Rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket, de nem is tartalmazhatta, mivel ajánlatkérő nem rendelkezik a Rendeletben meghatározott jogerős és végrehajtható létesítési engedéllyel. Ajánlatkérő a tervezési tevékenység, az engedélyeztetés és a kivitelezés egyszerre történő beszerzésére indította el a közbeszerzési eljárást.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az eljárásfajta választása vonatkozásában a jogsértést megállapította, így az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálata során észlelt szabálytalanságok és hiányosságok miatti jogsértés megállapítását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és c) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság nem szabott ki bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel az eljárást indító és azt követő döntések megsemmisítésével a jogsértés orvosolható, hiszen ajánlatkérő az ideiglenes intézkedésre tekintettel nem hozta meg az eljárást lezáró döntését.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 25.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
