KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4744)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.245/20/2001.
Tárgy: a Hoffmann Rt. kérelmező jogorvoslati kérelmei a Gyomaendrőd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Hoffmann Építőipari Rt. (9800 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A, képv.: dr. Szakonyi Szabolcs ügyvéd, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet Gyomaendrőd Város Önkormányzata (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1., képv.: dr. Técsy Gyula ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 13., továbbiakban: ajánlatkérő) "Gyomaendrőd Város belterületén II. és III. ütemben szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntésének a Délépítő Rt., a Békés Megyei Vízművek Vállalat, a Körösök Völgye Konzorcium alkalmasságára vonatkozó döntését, valamint ezen részvételre jelentkezők tekintetében az ajánlati felhívásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában, melynek részvételi felhívása 2001. február 21. napján a Közbeszerzési Értesítő 8. számában került közzétételre.
A részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg ajánlatkérő a részvételére jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. E körben a 9. a) pont 3. francia bekezdésében meghatározásra került, hogy "a részvételére jelentkezőnek csatolnia kell a 30 napnál nem régebbi cégmásolatot, továbbá a folyamatban lévő változások esetén a változásbejegyzési kérelemnek és mellékleteinek a Cégbíróság által érkeztetett példányát, eredeti vagy hitelesítve."
Ajánlatkérő részletes dokumentációt nem készített.
A Döntőbizottsághoz becsatolt 2000. évi céltámogatás elnyerésére irányuló pályázat anyagában, mely egyben a közbeszerzési eljárás alapját is képezte, szerepelt a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízjogi létesítési engedély módosítása, amely kiadásának feltétele volt az üzemeltető hozzájáruló nyilatkozata. A Békés Megyei Vízművek Vállalat üzemeltetői hozzájárulását megadta, amely szerint az abban foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani. A vízjogi létesítési engedély módosítása 2000. január 14. napján került kiadásra, a határozat 1 példányából kapott az üzemeltető Békés Megyei Vízművek Vállalat is.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2001. március 19. napjára kérelmező, Délépítő Rt., Adeptus Rt., KEVIÉP Kft., Gyomaendrőd konzorcium (tagjai: Cementárius Kft. és a Strabag Kft.), a Stabil Konzorcium (tagjai: Betonút Rt. és a KÖTIVIÉP'B Kft.), az Alterra Kft., a Resonator Kft., a WE-GÁZ Kft., Békés Megyei Vízművek Vállalat, és a Körösök Völgye Konzorcium (tagjai: BÓLEM Kft. és a Békés Megyei Vízművek Vállalat) nyújtottak be részvételi jelentkezést. A DEBMUT Rt. postán feladott részvételi jelentkezése elkésve érkezett, melyet ajánlatkérő felbontatlanul visszaküldött a részvételére jelentkezőnek.
Ajánlatkérő a lebonyolító által a részvételi jelentkezések értékelése tárgyában elkészített javaslatot megvitatta, a részvételi szakaszra vonatkozó döntést a ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg. A részvételi szakaszt lezáró döntés meghozatala során tartott ülés elején Knapcsek Béla, dr. Valach Béla, ifj. Dógi János, Kovács Attila és Tótka Sándor képviselők bejelentették személyes érintettségüket, melyre tekintettel a képviselő-testület határozatával az érintett képviselőket a részvételi jelentkezések értékelése és az ajánlati felhívás elfogadása során a döntéshozatalból kizárta.
A döntéshozatalból kizárt képviselők személyes érintettsége azon okból állt fenn, mert érintettek az egyes részvételre jelentkezők által helyi alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe bevonni szándékozott gazdasági társaságokban.
Ajánlatkérő 2001. április 3. napján hirdette ki a részvételi szakasz eredményét. Ajánlatkérő a cégmásolat helyett cégkivonat csatolása miatt kérelmező, az Adeptus Rt., a Gyomaendrőd Konzorcium, a WE-GÁZ Kft. részvételi jelentkezését, a késve érkezettségre tekintettel a DEBMUT Rt. részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette, a Resonator Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítette. Az alkalmasnak minősített jelentkezők részére ajánlatkérő az ajánlati felhívást megküldte.
Kérelmező 2001. április 18. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését, miszerint részvételi jelentkezése érvénytelen a cégmásolat helyett cégkivonat csatolása miatt. Álláspontja szerint nincs ellentétben a kiírással az, hogy a cégmásolat helyett cégkivonatot csatolt. A cégmásolat a cégkivonaton felül kizárólag olyan többletinformációkat tartalmaz csupán, amelyek a jelentkező pénzügyi, gazdasági alkalmasságára vonatkozóan érdektelen adatokat tartalmaznak, így a cégmásolat ajánlatkérő általi megkövetelése ellentétes a Kbt. 44. § (5) bekezdésével, mivel az nem a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben került kiírásra. Amennyiben a csatolt cégkivonatból megállapítható adatok nem voltak elegendőek az alkalmasság megállapítására, úgy ajánlatkérőnek élnie kellett volna a hiánypótlás lehetőségével.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt kérelmező közbeszerzési eljárásba történő bevonására, továbbá az eljárási díj és a költségek viselésére.
Kérelmező az összeférhetetlenségre vonatkozóan nyilatkozatot, észrevételt nem tett.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a részvételi felhívásban ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság megállapítására kért iratok között kifejezetten cégmásolat csatolását kérte a részvételre jelentkezőktől, a cégmásolat előírása ellen nem emelt kifogást a Szerkesztőbizottság sem, a közzétételt megelőzően hiánypótlás előírása során tett érdemi észrevételeiben sem, így annak előírása nem tekinthető a Kbt. 44. § (5) bekezdésével ellentétesnek.
Másodsorban nem osztja kérelmező azon álláspontját, hogy a cégkivonat nem teljes körű cégmásolatnak tekinthető. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. 3. §-a közhiteles okiratok körében konkrétan meghatározza, mind a cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány fogalmát és tartalmát. A részvételi felhívásban egyértelműen cégmásolat csatolása került előírásra, így azon részvételre jelentkezők – s így kérelmező – akik a felhívással ellentétesen cégkivonatot csatoltak a részvételi jelentkezésükhöz, nem megfelelően nyújtották be a jelentkezésüket, így részvételi jelentkezésük a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. A fenti indokok alapján fenntartja, hogy helyes döntést hozott.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratanyag alapján a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás keretében a vizsgálat tárgyává tette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok ajánlatkérő általi betartását, s erről a tárgyaláson jelen lévő feleket szóban és az ügyben érdekelt, tárgyaláson jelen nem lévő feleket írásban tájékoztatta és nyilatkozattételre hívta fel.
Az összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően vizsgálták az összeférhetetlenséget a képviselő-testületi tagok vonatkozásában, és akik vonatkozásában az összeférhetetlenség fennállt, a részvételi szakaszt lezáró döntés meghozatalában már nem vettek részt, a többi képviselő-testületi tagtól pedig beszerezték az összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Az összeférhetetlenség vizsgálatára az eljárás megkezdésétől, amióta a DUPLEX Kft. mint lebonyolító részt vesz az eljárásban, sor került. A Békés Megyei Vízművek Vállalat vonatkozásában fel sem merült ajánlatkérőben, pusztán csak a tulajdonosi kapcsolat révén az összeférhetetlenség, és így nem zárták ki a Békés Megyei Vízművek Vállalatot a részvételre jelentkezők, illetve az alvállalkozók köréből, s erre tekintettel nem került sor érvénytelenség megállapítására.
Egyéb érdekelt Caementarius Kft. az összeférhetetlenség vonatkozásában észrevételezte, hogy miután ismeretei szerint a Békés Megyei Vízművek Vállalat bérleti formában üzemelteti az ajánlatkérő tulajdonában lévő közművagyont, tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezik, így az összeférhetetlenség sem áll fenn vele szemben.
Egyéb érdekelt BÓLEM Kft. észrevételében előadta, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalat csak bérüzemeltetést végez, az önkormányzatok a közművagyont nem apportálták be, csak kis értékű működető vagyon került átadásra, így a jelen közbeszerzési eljárásban semmiféle előnyt nem jelentett a tulajdonosi kapcsolat a Békés Megyei Vízművek Vállalatra nézve.
Egyéb érdekelt Békés Megyei Vízművek Vállalat észrevételében előadta, hogy a vállalat érdekelt gazdálkodó szervezet a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján, azonban sem alkalmazottja, sem vezető tisztségviselője, sem a vállalatban tulajdonosi részesedéssel rendelkező szervezet, személy és ezek közeli hozzátartozói nem jártak el a ajánlatkérő nevében, illetve nem kerültek az eljárás egyik szakaszába sem bevonásra, így a vállalattal szemben nem áll fenn a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerint összeférhetetlenség. Álláspontja szerint összeférhetetlenség megállapításának csak abban az esetben lenne helye, ha ajánlatkérő olyan személyt, szervezetet vont volna be az eljárás előkészítésébe, illetve az eljárás egyéb szakaszába, aki a vállalatban tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.
Önmagában az a tény, hogy ajánlatkérő tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a Vízművek Vállalatban, ezt meghatározó törvényi rendelkezés hiányában nem zárja ki, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalat részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként részt vegyen a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.245/10/2001. számú, 2001. május 16-án kelt és egyidejűleg ugyanezen napon megtartott tárgyaláson kihirdetett határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy megalapozza-e az összeférhetetlenséget, hogy az ajánlatkérő tulajdonosi részesedéssel rendelkezik olyan társaságban, amely társaság részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként vesz részt az eljárásban, valamint ajánlatkérő betartotta-e a Kbt. 31. § (2) és (4) bekezdéseit a közbeszerzési eljárás során.
A Kbt. 24.§ (1) és (2) bekezdései a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzíti.
Ennek alapján ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Ezeknek az alapelveknek a közbeszerzési eljárás egész menetében érvényesülniük kell.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője; az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, ezen személyek hozzátartozói.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalat mind önállóan, mind más részvételre jelentkezőkkel közösen részvételre jelentkezőként vesz részt a közbeszerzési eljárásban, valamint az ajánlatkérő képviselő-testületének több tagja is érdekelt olyan helyi vállalkozásokban, melyeket több részvételre jelentkező alvállalkozóként jelölt meg a részvételi jelentkezésben.
A Békés Megyei Vízművek Vállalatnak az ajánlatkérő – a cégbíróságtól beszerzett tájékoztatás alapján – tulajdonostársa.
A dokumentációt képező vízjogi engedélyeztetési tervből, valamint magából a kiadott vízjogi engedélyből megállapítható volt, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalat mint üzemeltető, bevonásra került az engedélyezési eljárásba, a tervezés során üzemeltetőként részt vett a tervegyeztetéseken.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a tervezett vízi munka vagy vízi létesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) – az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő – nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását meg kell kérni.
A fent kifejtettek alapján a Békés Megyei Vízművek Vállalat az eljárásba bevont érdekelt gazdálkodó szervezetnek tekinthető, illetve vele szemben a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján a törvényben meghatározott összeférhetetlenség fennáll.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő képviselő-testületi tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségre vonatkozóan az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő ugyan a részvételi szakaszt lezáró döntés meghozatala előtt a részvételre jelentkezők által bevonni kívánt helyi alvállalkozókként érdekelt, illetve részvételi jelentkezőként részt vevő Vízművek Vállalat vezető tisztségviselőjeként érintett képviselőket kizárta a döntéshozatalból, azonban a rendelkezésre álló iratokból (a 2001. január 25-i képviselő-testületi ülés kivonata) megállapítható volt, hogy ezen képviselők az eljárás megindításának alapját képező részvételi felhívás elfogadásakor a testületi ülésen részt vettek a döntéshozatalban.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése kimondja, hogy ha a 31. § (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
Kbt. 52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A fent idézett Kbt. 31. § (2) bekezdése értelmében a felhívás elkészítése során is érvényesülnie kell az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezésnek, így már a részvételi felhívásról tartott szavazáson sem vehettek volna részt a fenti rendelkezés értelmében az érdekelt képviselőtestületi tagok.
Nem felel meg a törvény előírásainak az ajánlatkérő eljárása akkor, ha az összeférhetetlen érdekelt gazdálkodó szervezet az eljárás további szakaszából történő kizárása helyett úgy kíván megfelelni a törvény rendelkezéseinek, hogy az összeférhetetlenség észlelésekor az összeférhetetlenség hatálya alá tartozó eljárásba bevont és abban közreműködő személyeket kizárja a közbeszerzési eljárás további szakaszában a döntéshozatalból.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A fent hivatkozott rendelkezések alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Délépítő Rt. részvételre jelentkező a jelentkezésében 10% alatti alvállalkozóként jelölte meg a THERMIX Építőipari Szövetkezetet, mely elnöke Knapcsek Béla. Knapcsek Béla egyben ajánlatkérő képviselő-testületi tagja, aki a részvételi felhívás elkészítése során a testületi ülésen szavazott, így az eljárásba bevont személynek tekinthető és a Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozik. A Kbt. 31. § (5) bekezdés alapján a Délépítő Rt. az eljárás további szakaszában nem vehet részt. A Békés Megyei Vízművek Vállalat vonatkozásában az összeférhetetlenség fennáll a fentiek alapján egyrészt a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján azáltal, hogy ajánlatkérő tulajdonosi részesedéssel rendelkező társaságként az eljárás előkészítésébe mint üzemeltető, bevonásra került, másrészt a Békés Megyei Vízművek igazgatótanácsának tagja dr. Valach Péter, aki szintén részt vett a felhívás tartalmáról tartott képviselőtestületi szavazáson, és mint eljárásba bevont személy a Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozik, s ezért a Kbt. 31. § (5) bekezdés alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt a Békés Megyei Vízművek Vállalat.
A Körösök Völgye Konzorcium vonatkozásában ugyancsak fennáll az összeférhetetlenség, és a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Egyrészt mivel a Konzorcium tagja a Békés Megyei Vízművek Vállalat, a fent kifejtettek alapján, másrészt a THERMIX Szövetkezet (Knapcsek Béla elnök), DOMBATTER Kft. (Kovács Attila ügyvezető) és a TÓTKAÉP Kft. (Tótka Sándor ügyvezető) alvállalkozóként való igénybevétele révén, mivel a vezető tisztségviselők mint képviselő-testületi tagok, részt vettek a részvételi felhívás elkészítésében.
Ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a fent meghatározott részvételre jelentkezők jelentkezését a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelennek minősíti, s az eljárás további szakaszából ezzel kizárja.
Az Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság e körben a kérelem alapján azt vizsgálta, hogy kérelmező jelentkezése megfelelt-e a részvételi felhívásban foglaltaknak, s ajánlatkérő döntése jogszerű volt- e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 63. § (8) bekezdés alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37–38. §-t, a 43. § (4)–(6) bekezdését, az 51–54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. a) pont 3. francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevőknek a gazdasági és pénzügyi alkalmasságuk igazolására csatolni kell 30 napnál nem régebbi cégmásolatot.
Kérelmező részvételi jelentkezésében a felhívásban foglaltaktól eltérően nem cégmásolatot, hanem cégkivonatot csatolt.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. 3. § (3) bekezdése kimondja, hogy a cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
A fent hivatkozott jogszabályhely alapján a cégkivonat és a cégmásolat két különböző tartalmú közokirat. A cégmásolat teljesebb tartalmú, mint a cégkivonat, kérelmező tehát nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak, akkor amikor a cégmásolat helyett cégkivonatot csatolt a részvételi jelentkezéséhez. A cégkivonat a cégmásolatnál szűkebb körű információt tartalmaz, hiszen a cégkivonat a cég jelenlegi állapotát tanúsítja hitelesen, míg a cégmásolat a cég valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza, így a cégkivonattal kérelmező nem helyettesíthette a felhívásban kért cégmásolatot.
A Kbt. 43. § (4) bekezdésében megfogalmazott hiánypótlás előírása csak lehetőség és nem kötelezettség ajánlatkérő részére, így ha ezen lehetőséggel az eljárás során nem él, azzal nem követ el jogsértést.
Mivel kérelmező nem a felhívásnak megfelelően állította össze a jelentkezését és ajánlatkérő nem adott lehetőséget a hiányok pótlására, ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján jelentkezése érvénytelen és nem vehet részt az eljárás további szakaszában a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, kérelmező alaptalan kérelmét pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 28.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
