KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4824)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.202/14/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsának tagja hivatalbóli kezdeményezése a XIII. Kerületi Önkormányzat, új épület kivitelezése tárgyú, közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Nagy Levente a Közbeszerzések Tanácsának tagja által, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1., továbbiakban ajánlatkérő) "Új épületszárny kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kezdeményező irat, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 14. napján megjelent 11. számában nyílt előminősítési eljárásra szóló felhívást tett közzé.
A részvételi felhívás 3. a) pontja az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal meglévő székházának új épületszárnnyal történő bővítése, teljes körű generálkivitelezése, használatbavételi eljárásra alkalmas módon.
Az épületszárny pince, földszint, négy emelet. Ezen helyiségek nettó alapterülete körülbelül 6500 m2. Ebben az új épületszárnyban irattár, házasságkötő és tanácskozóterem, irodák és kapcsolódó helyiségek kialakítására kerül sor. Az építési engedélyezési tervdokumentációk szerint a bővítmény földszintjén előcsarnok, térsorában okmányiroda, szabálysértési csoport és szociális osztály kerül elhelyezésre.
Az épület alatt süllyesztett garázs, kiszolgálóhelyiség, irattár, kerthez kapcsolódó, főzőkonyhás étterem és házasságkötő terem helyiségcsoportjai kerülnek kialakításra.
Első emeleten büfé, irodahelyiségek, 160 fős konferencia- és tanácsterem, míg a második és harmadik emeleten különböző osztályok helyezkednek el. A negyedik emeleten ugyancsak irodahelyiségek és gépészeti helyiségek kerülnek megvalósításra.
A teljesítés határidejét 2002. április 30-ában határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban már rögzítette, hogy részajánlatot nem fogad el, többváltozatú ajánlat nyújtását viszont lehetővé tette.
A felhívás 8. a)–b) pontjában az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételeit rögzítette, eszerint a biztosíték összege 30 M Ft, melyet a közbeszerzési törvényben meghatározott módon lehet az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Rögzítette, hogy a nyertes esetében a biztosíték a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
A részvételi felhívás 9. a)–b) pontjában írta elő az alkalmasság igazolására kért dokumentumokat, közöttük kérte az előző három évben fővállalkozásban végzett jelen beszerzés tárgyához hasonló jellegű és volumenű munkák bemutatását is.
A 10. a) pontban az alkalmasság vizsgálatának irányai között a referenciamunkákat is megjelölte, a 10. b) pontban pedig a részvételre jelentkezők alkalmatlanná minősítése szempontjait határozta meg az alábbiak szerint:
A referenciában nincs önálló kivitelezésben készített új építésű, vagy rekonstrukcióban megvalósított, legalább 5000 m2 nettó irodaterület, vagy azt tartalmazó létesítmény, vagy olyan, amelyet fővállalkozásban, konzorciumban, a konzorcium vezetőjeként valósított meg és az utóbbi három évben (1998, 1999, 2000) adott át.
Amennyiben a jelentkezők az elmúlt három gazdasági évben a beszerzés tárgyához hasonló munkákból származó árbevétele nem érte el a 6 Mrd Ft nettó összeget, ugyancsak alkalmatlan.
Ajánlatkérő a részvételi szakaszban dokumentációt is készített, ebben a létesítményt érintő munkák részletes műszaki leírását, továbbá a részvételi jelentkezés elkészítésének formai, tartalmi követelményeit határozta meg.
Részvételi jelentkezéseket 2001. március 30-án bontotta fel ajánlatkérő. Részvételi jelentkezést nyújtott be az ARCHITEKTON Rt., KIPSZER Rt. és a BETONÚT Rt. közösen, HÍDÉPÍTŐ Rt., KÉSZ Kft., Magyar Építő Rt., GEN-ÉP Kft. és HÍRÖS-ÉP Kft. közösen, Középületépítő Rt. Ajánlatkérő 2001. április 9-re tervezte az eredményhirdetés időpontját.
A Közbeszerzések Tanácsának Tagja 2001. március 30. napján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Álláspontja szerint az ajánlatkérő részvételi felhívása jogszabálysértő, mert az ajánlati biztosíték 30 M Ft-os összegének nagysága sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőség elvét, egyben a Kbt. 41. § (2) bekezdés előírásait. Ugyancsak jogsértő álláspontja szerint a felhívás 10. b) pontja első bekezdésében meghatározott, a referenciákkal kapcsolatos követelmény. A kizárólag irodaépítési referencia követelménye kizárja olyan résztvevők jelentkezését, akik ehhez képest magasabb műszaki szakértelmet is bizonyító referenciákkal rendelkeznek.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint az ajánlati felhívása jogszerű, az ajánlati biztosíték összegének meghatározásakor a törvény előírásait szem előtt tartva járt el. A szerződéskötés meghiúsulása esetén egy új kétszakaszos eljárást kellene indítani, ami három és fél, négy hónappal eltolná a kivitelezés kezdési, illetve a befejezési határidejét, ebből keletkező inflációs veszteség 1%-os havi inflációval számolva 56–64 M Ft többletköltséget jelentene. Egyéb veszteségként kellene figyelembe venni azt a bérleti díjat, amit a bővítés befejezésének csúszása miatt az okmányirodák működése érdekében ki kell fizetni az ajánlatkérőnek, ami 30 M Ft többletköltséget jelent.
A közel 100 M Ft-os lehetséges veszteségre tekintettel ily módon nem jogsértő a 30 M Ft-os ajánlati biztosíték kikötése. A referenciával kapcsolatos előírása tekintetében arra hivatkozott ajánlatkérő, hogy rendkívül bonyolult, speciális megvalósítást igényel a beszerzés tárgya, ezért tartotta fontosnak, hogy nagy volumenű, a közbeszerzés tárgyához közel azonos nagyságrendű irodaépítéssel kapcsolatos referenciával rendelkezzenek a részvételi jelentkezők.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig az ott megjelölt mértékig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.
Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy ő a biztosítékot az ajánlatkérőnek a rendelkezésére bocsátotta.
A Kbt. 41. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása, vagy a szerződésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerülő okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítania.
A Döntőbizottságnak tehát ezen törvényhelyre figyelemmel kellett megvizsgálnia az ajánlati biztosíték mértékét.
A felek a közbeszerzési eljárást lezáró szerződéssel meghatározott célt kívánnak elérni, így fontos érdekek fűződnek a szerződések teljesedésbe menéséhez. A szerződések biztosítása érdekében a felek bizonyos mellékkötelezettségeket köthetnek ki, s ezt a célt szolgálja az ajánlati biztosíték intézménye.
Az előreláthatólag felmerülő veszteség vonatkozásában vizsgálat tárgyává tette a Döntőbizottság, hogy mik lehetnek ezek. Nyilvánvaló, hogy egy részük a közbeszerzési eljárás lefolytatásának során keletkezett kiadásai lehetnek az ajánlatkérőnek, másrészt pedig a közbeszerzési eljárás esetleges megismétlése, többletkiadásainak ellensúlyozását szolgálja, illetőleg azokra a veszteségekre nyújt fedezetet, melyek a beszerzés későbbi időpontban történő teljesítéséből származhatnak.
Az ajánlatkérő indokát adta annak, hogy mindenképpen szükséges a biztonságos teljesítése a beszerzés tárgyának, hiszen olyan feladatok ellátását kell megoldani ebben az új épületszárnyban, amit jelen pillanatban bérleményhelyiségekben tudnak ellátni, ami közel 30 M Ft többletköltséget jelent, ami többlet bérleti díjból adódik, illetőleg tekintettel a beszerzés előminősítési értékhatárára, a szerződés meghiúsulása esetén egy új kétszakaszos közbeszerzési eljárást kell megindítani, aminek az időigénye valóban három és fél, négy hónap lehet, és így ez költségkihatással jár, ami megdrágíthatja a közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati biztosíték összegének olyan mértékűnek kell lenni, ami a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés meghiúsulása esetén, a veszteség mértékével arányban álló, hiszen ezen meghiúsulás esetén az ajánlati biztosíték funkciója nem jelent mást, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettséget.
Ajánlatkérő az előreláthatólag felmerülő veszteség mértékét megfelelően igazolta, és annak szem előtt tartása mellett történt az eljárási biztosíték megállapítása. Figyelemmel a beszerzés tárgyára és volumenére, ily módon nem eltúlzott és az esélyegyenlőséget nem veszélyeztető mértékben került az ajánlati biztosíték megállapításra.
A kétszakaszos eljárásnak az a lényege, hogy az előminősítési szakaszban kell az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát megvizsgálni. Az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot a Kbt. 44. §-ában rögzítettek szerint írhatja elő. A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható többek között, amennyiben az ajánlatkérő előírta az előbb említett törvényhely a) pontjára figyelemmel az előző, legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. A Kbt. 44. § (5) bekezdése rögzíti azt is, hogy a korábban említett 44. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, valamint a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az előírt referencia igazolásával kapcsolatos előírások tekintetében a Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés tárgyát, eszerint 6500 m2 nettó létesítmény építése a cél, amelynek vonatkozásában a megkövetelt referenciamunka 5000 m2. Ajánlatkérő 5000 m2 irodaépítést követel meg, mely szerint a jelentkező az elmúlt három évben építsen legalább egy darab ilyen nagyságú építményt.
Megküldött tervrajzok alapján megállapítható, hogy irodaépületnek minősülnek a tervrajzok szerint az alábbi területek.
Pince szinten kb. 1050 m2, földszinten kb. 1300 m2, első emeleten kb. 1250 m2, második emeleten kb. 950 m2, harmadik emeleten kb. 800 m2, negyedik emeleten kb. 760 m2, amely összesen 6010 m2 iroda-területet jelent. Így a tervekben szereplő összes irodaterületekhez viszonyítottan az 5000 m2 referencia bemutatása nem tekinthető eltúlzott ajánlatkérői kívánalomnak.
A Döntőbizottság azt is megvizsgálta, hogy indokolt-e az előirt mértékű referenciának oly módon történő előírása, mely egy létesítményen belül tesz az 5000 m2-re vonatkozóan követelményt. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy az irodaépítési referencia volumene egyben a munkaszervezés, a határidőhöz való kötöttség és a minőségi munkavégzés biztosítékának is tekinthető, amelyeket több létesítményből összeadódó referenciákkal megfelelően lehet igazolni. A Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott tervek alapján elfogadta ajánlatkérő álláspontját, ugyanis a szerint valóban nagy volumenű, speciális helyiségcsoportokat is tartalmazó (okmányiroda, házasságkötő terem) igényes és egyedi kialakítású épületet kell megvalósítani az előírt – meglehetősen rövidre szabott – határidőre. Megfelelő műszaki alkalmasságot az a jelentkező tud igazolni jelen eljárásban, aki valósított már meg a közbeszerzés tárgyához hasonló volumenű, azonos funkcióval egybefüggő építményt. A felhívás ezen eleme nem sérti a Kbt. 44. § (5) bekezdés előírását és – mint a benyújtott nagyszámú jelentkezésekből is következtethető – a résztvevők széles körének biztosított részvételi lehetőséget ajánlatkérő.
Jelen közbeszerzési eljárásra figyelemmel, az ajánlatkérő beszerzési igényére tekintettel, így jogos érdeke fűződik arra ajánlatkérőnek, hogy a meghatározott határidőn belül szerződésszerű biztonságos teljesítésre sor kerüljön.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság az Áe. 14. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást, ha a megnyitásra, vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn, megszünteti.
Így a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 79. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 2.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
