KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4829)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.247/9/2001.
Tárgy: a Ford Motor Kft. jogorvoslati kérelme az ÉDÁSZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Ford Motor Hungária Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 48–66., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (9027 Győr, Kandó Kálmán út 13., továbbiakban: ajánlatkérő) 20 db terepjáró PICK-UP tehergépkocsi beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 38. § (1) bekezdését, a 61. § (1) és (6) bekezdését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg ajánlatkérő részére, 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet a 6-os súlyszámú ajánlati ár és a 4-es súlyszámú kedvezőbb műszaki paraméterek (dokumentációban meghatározottak) bírálati részszempontok alapján, 0–40-ig terjedő szorzószám alkalmazásával kívánt kiválasztani.
Az alkalmasnak minősített 3 jelentkező március 26-án nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatok bontásánál az ajánlattevők nem voltak jelen. Ajánlatkérő jegyzőkönyvet vett fel az ajánlatok bontásáról, melyben rögzítette az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árakat és a szállítási határidőket, azt azonban ajánlatkérő csak a tárgyalást követően küldte meg az ajánlattevőknek. A tárgyalásra április 3-án került sor, ajánlatkérő külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel, mindhárman módosították ajánlati árukat.
Ajánlatkérő 5 tagú bíráló bizottsága által kidolgozott elbírálási elvek alapján ajánlatkérő értékelte az ajánlatokat és április 12-én a Toyota Twin Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 348 pontszámmal.
Az eredményhirdetésen ajánlatkérő a tárgyalás során megajánlott árakat, valamint a két bírálati részszempontra adott pontszámokat és az összesített pontszámokat ismertette. Az összegzés az eljárásról dokumentumot ajánlatkérő április 20-án küldte meg ajánlattevők részére.
Kérelmező április 18-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a következőket:
1. Ajánlatkérő a tárgyalást megelőzően nem ismertette a többi ajánlattevő ajánlati árát, az ezt rögzítő bontási jegyzőkönyvet is csak a tárgyalás lefolytatását követően küldte meg részére.
2. Az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt ajánlatkérő, ezáltal megsértette a Kbt. alapelvi rendelkezéseket. Ezen kifogását kérelmező a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson visszavonta.
3. Az eljárás részvételi szakaszában írásban feltett kérdésekre adott válaszokról nem kapott tájékoztatást. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson állítása igazolásaként becsatolta a Win-Air Bt. március 5-én és március 9-én írt levele másolatát, valamint ajánlatkérőnek ezen levelekre írt válaszleveleit.
4. Az eredményhirdetésen ajánlatkérő nem ismertette a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzés adatait.
5. Álláspontja szerint az értékelés nem volt helytálló, az összegzés hiányában azonban nem követhetők nyomon az értékelés részletei. Számításai szerint az ajánlati ár bírálati részszempontra 229 pontot kellett volna kapnia. A másik részszempontból való értékelés értelmezhetetlen, valamint sem a minimális, sem a maximális pontszám nem került kiosztásra.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság a D.247/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében elismerő nyilatkozatot tett a tekintetben, hogy sem a bontási jegyzőkönyvnek a Kbt. által előírt határidőben való megküldése által, sem a tárgyalások megkezdése előtt nem ismertette az ajánlattevők által megajánlott árakat. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson elismerte, hogy jogsértő volt részéről az is, hogy a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzés valamennyi adatát nem ismertette az eredményhirdetésen. Fenntartotta azonban az eljárást lezáró döntését, előadta, hogy az általa végzett értékelés jogszerű, a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. E tekintetben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
Az alkalmazott tárgyalási mód tekintetében kérelmező visszavonta a kérelmét, így a Döntőbizottság e kérdésben nem döntött.
A bontási jegyzőkönyvnek az ajánlattevők részére történő megküldése elmulasztásával kapcsolatos kérelem megalapozott.
A Kbt. 61. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Az ajánlatok bontása március 26-án történt, ajánlatkérőnek tehát április 1-jével bezárólag kellett volna e kötelezettségnek eleget tennie. Ezzel szemben ajánlatkérő csak az április 3-án tartott tárgyalást követően küldte meg a bontási jegyzőkönyvet ajánlattevőknek és a tárgyalást megelőzően sem ismertette ajánlattevőkkel a jegyzőkönyv adatait.
A törvény által előírt tartalmú bontási jegyzőkönyvnek fontos szerepe van a közbeszerzési eljárásban. Tárgyalásos eljárásban ezáltal szereznek tudomást az ajánlattevők a többi ajánlattevő leglényegesebb szerződési feltételekre vonatkozó ajánlatáról, ebből kiindulva tudnak dönteni abban a kérdésben, hogy a tárgyalás során milyen mértékig célszerű vagy szükséges ajánlatukat módosítani nyertességük érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő elmulasztotta a bontási jegyzőkönyvnek a Kbt. által előírt határidőben való megküldését ajánlattevők részére, ezáltal megsértette a Kbt. 61. § (6) bekezdését.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a Win-Air Bt.-nek az eljárás részvételi szakaszában írt leveleiben feltett kérdéseire adott válaszairól nem tájékoztatta a jelentkezőket.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni." A (3) bekezdés szerint "ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét." A 63. § (8) bekezdése értelmében e rendelkezést alkalmazni kell a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában is. Értelemszerűen ez esetben az "ajánlattevő" helyett "jelentkezőt", a tájékoztatáskérés céljaként pedig "jelentkezést" kell érteni. Tény, hogy a Win-Air Bt. nem nyújtott be jelentkezést ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő azonban a levélváltások időpontjából ezt még nem tudhatta, tehát a válaszlevelei tartalmát a többi jelentkező részére hozzáférhetővé kellett tennie. A hozzáférhetővé tétel módja a jelentkezési határidő lejártát követően a tényleges jelentkezők tájékoztatása lett volna.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a Win-Air Bt.-vel közöltekről nem tájékoztatta a részvételi jelentkezőket, ezáltal megsértette a Kbt. 38. § (1) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette részletesen az 5. számú melléklet szerinti összegzés tartalmát az ajánlattevőkkel, valamint nem küldte azt meg részére a törvényben előírt határidőn belül. A kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásakor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek." Az 5. számú melléklet szerint az összegzésnek tartalmaznia kell valamennyi ajánlatra mindegyik részszempont alapján adott pontszámokat és az adott pontszámok indoklását. Az április 12-én tartott eredményhirdetésen az ily módon elkészített összegzést kellett részletesen ismertetni az ajánlattevőkkel.
Ajánlatkérő csak a két bírálati részszempont pontszámait és az összesített pontszámokat ismertette az ajánlattevőkkel, az adott pontszámok indoklását nem.
A pontszámok indokolásának ismertetése azt a célt szolgálja, hogy azok ismeretében az ajánlattevő eldönthesse, hogy érdemes-e jogorvoslati eljárást kezdeményezni az ajánlatkérőnek a számára sérelmes döntése ellen, van-e esélye arra, hogy a jogorvoslati eljárás számára kedvező határozat születik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzés tartalmának csak részbeni ismertetése által megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő az összegzést április 20-án küldte meg az ajánlattevőknek. A 61. § (1) bekezdésének fent idézett rendelkezése szerint az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül kell e kötelezettségnek eleget tenni. Az április 12-ét követő ötödik munkanap április 20-ára esett, ajánlatkérő tehát határidőben küldte meg az összegzést az ajánlattevőknek. A jogorvoslati kérelem e vonatkozásban tehát megalapozatlan.
Kérelmező kifogásolta az ajánlatok értékelését is.
A kifogás egyik indoka az volt, hogy az ajánlati ár részszempontra számításai szerint 229 pontot kellett volna kapnia. A Döntőbizottság megvizsgálta az értékelést és megállapította, hogy az ajánlati ár részszempontól ajánlatkérő helytállóan pontozott. A bírálóbizottság által kidolgozott értékelési mód szerint a legalacsonyabb árra a maximum 40 pont járt, az ehhez viszonyított 1%-onkénti eltérés 2 pont levonással járt. Ily módon a pontozás a következőképpen alakult:
Ajánlat:
Toyota – FX05
– átlagár (EURO/db) 14340/14340
– eltérés (%) 0
– pontszám 240
Toyota – FX00
– átlagár (EURO/db) 14340/14863
– eltérés (%) +3,5
– pontszám 240–(3×2×6) = 204
Duna Interservice
– átlagár (EURO/db) 14340/14529
– eltérés (%) +1,3
– pontszám 240–(1×2×6) = 228
Kérelmező
– átlagár (EURO/db) 14340/15003
– eltérés (%) +4,4
– pontszám 240–(4×2×6) = 192
Kérelmező kifogásolta a másik részszempont szerinti pontozást is arra hivatkozva, hogy az értelmezhetetlen, valamint ajánlatkérő nem osztotta ki a maximum és minimum pontszámot.
A Döntőbizottság megvizsgálta az értékelést és megállapította, hogy azonos elvek szerint történt mindegyik ajánlatnál. Ajánlatkérő az előírt követelményeknek megfelelő ajánlati elemekre nem adott pontot. A számszerűsíthető paraméterek esetében értékelési sávokat alakított ki. A pontozás az előre meghatározott pontszámmal díjazva következetesen történt mindegyik ajánlatra nézve.
Tény, hogy egyik ajánlattevő sem kapta meg a maximum 160-as pontszámot. A bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az ajánlatkérő által alkalmazott pontozást a Döntőbizottság csak akkor bírálhatja felül, ha az nem követi az ajánlatok tartalma szerinti arányosság elvét, nem mindegyik ajánlatra vonatkozóan azonos módon történik, azaz szubjektív adatokat tartalmaz.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során nem követett el jogsértést, mert a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson elhangzott nyilatkozata szerint az előre meghatározott pontozási módot követve mindegyik ajánlatnál azonos módon végezte. Ezért a Döntőbizottság a kérelmet ezen részében elutasítja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László s. k.,
közbeszerzési biztos
