KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4834)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.249/13/2001.
Tárgy: Technotrade Rt.–RICOH Kft.–Interelektronik Kft.–Infocopy Kft. és a Clean-Sound Rt. konzorciumának jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Technotrade Informatika Rt. (1147 Budapest, Öv u. 185), RICOH Hungary Irodarendszerek Kft. (1139 Budapest, Lomb u. 32.), Interelektronik Kft. (1138 Budapest, Újpalotai út 10–12.), Infocopy Kereskedelmi Kft. (1131 Budapest, Béke u. 118.), Clean Sound Kereskedelmi Szolgáltató és Tanácsadó Rt. (1146 Budapest, Kacsóh P. u. 5.), mint konzorciumi tagok, mindegyiket képviseli: dr. Orosz Miklós ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 15/A., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., képviseli: dr. Krill Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Analóg másoló- és sokszorosítógépek szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben 2001. február 21-én részvételi felhívást tett közzé, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítására (0908) a rendelkező részben írt tárgyban.
Az felhívás 2. b) pontjában ajánlatkérő azzal indokolta a választott eljárás fajtáját a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján, hogy a központosított közbeszerzés jellegéből adódóan az analóg másoló- és sokszorosítógépek szállításáért és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenszolgáltatás és egyéb keretszerződéses feltételek csak tárgyalások során határozhatóak meg egyértelműen.
A 3. d) pont tartalmazta a részajánlat tételének termékcsoportra bontott jegyzékét, mely szerint nyolc termékcsoportra kért ajánlatkérő ajánlatot. Ugyanitt jelölte meg azt is, hogy termékcsoportonként részajánlat tehető. A részvételi felhívás 9. pontja tartalmazta a részvételi jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait az alábbiak szerint:
– részvételre jelentkező stabil gazdasági, pénzügyi helyzete,
– közbeszerzés tárgya szerinti forgalom
– beszerzés tárgyának megfelelő referenciák
– műszaki, technikai háttér, szervezeti egységek, szakemberek.
A 10. pontban közölte ajánlatkérő, hogy a meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma három.
A felhívás 13. pontja hosszas felsorolással tartalmazta az egyéb információkat. Ennek keretében megjelölték a részvételi jelentkezés tartalmi elemeit megfelelő sorrendben.
Ugyanezen pontban közölte azt is ajánlatkérő, hogy a részvételi jelentkezések elbírálását követően a részvételre jelentkezők közül alkalmasnak minősített jelentkezők részére ajánlati felhívást küld öt munkanapon belül, melynek mellékletében megjelöli az ajánlat megtételéhez rendelkezésre álló valamennyi információt, műszaki leírást. Az ajánlati felhívás alapján írásos ajánlattételt kért, mely a tárgyalások alapját képezi.
A 2001. március 19-i jelentkezési határidőig négy konzorcium (köztük a kérelmezői konzorcium is) és két önálló cég nyújtotta be a jelentkezését. A jelentkezéseket a Bíráló Bizottság hiánypótlások biztosításával és a nem egyértelmű kijelentések tisztázása után a felhívás 9. pontjában meghatározott részbírálati szempontok alapján pontszámok kiadásával elbírálta. Az eredményhirdetés időpontját ajánlatkérő az eredetitől eltérően 2001. április 4-re módosította.
A módosított eredményhirdetésen ajánlatkérő minden jelentkezőt alkalmasnak minősített és kihirdette mind a nyolc termékcsoportban a részteljesítésre felhívott cégeket, illetve cégcsoportokat. Nyolc termékcsoportból ajánlatkérő a kérelmezőt az első és hetedik részteljesítés vonatkozásában tartotta ajánlattételre alkalmasnak, és e szerint küldte meg részére az ajánlati felhívását is. Ajánlatkérő minden részvételre jelentkezőt értesített arról, hogy melyik részteljesítés vonatkozásában minősítette ajánlattételre alkalmasnak, és ezzel egy időben megküldte számukra is az ajánlati felhívását.
Kérelmező 2001. április 19-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. E kérelmére 30 000 Ft értékű illetékbélyeget ragasztott, ezért a Döntőbizottság 2001. április 20-án hiánypótlás-tervezetet készített, melyben vissza kívánta küldeni kérelmező részére az eredeti kérelmet, mely a fenti összegű okmánybélyeget tartalmazta, és egyben felhívta a hiányok pótlására.
Időközben, még e hiánypótlás postázása előtt kérelmező 2001. április 20-án becsatolta a Döntőbizottsághoz a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló feladóvevény másolatát, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást e napon megindította.
Ebben kérte az ajánlatkérő felhívását a közbeszerzésekről szóló 1995. évi törvény (a továbbiakban Kbt.) szabályainak betartására, valamint arra, hogy kérelmezőt vonja be az eljárás további szakaszába. Kérte továbbá a részvételi jelentkezést lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a költségek viselésére. Kérte az ügyben tárgyalás tartását is, valamint azt, hogy ideiglenes intézkedéssel a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást függessze fel. A jogorvoslati ügy tárgyalásán pontosított kérelmében a kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1), (2) bekezdését azzal, hogy nem sorolta kérelmezőt a 3, 4, 5, 6 és 8. részteljesítés tekintetében a három ajánlattételre meghívott közé. Indoklásában előadta azt is, ha az ajánlatkérő többváltozatú ajánlatot fogadott el, akkor, amikor olyan konzorciumokat is alkalmasnak minősített, melyek esetén egyes tagok más konzorciumban is tagként szerepeltek. Előadta továbbá, hogy a kérelmezői konzorcium valamennyi tagja évek óta résztvevője a közbeszerzés tárgyát képező beszerzések, szolgáltatások piacának csakúgy, mint a többi részvételre jelentkező. Ebből következik, hogy a pályázók ismerik egymás helyzetét, szállításait, referenciáit, forgalmát, különös tekintettel a közbeszerzésekre. Véleménye szerint a tárgyi közbeszerzés teljesítésénél az intézményi igények kielégítése kifejezés egyértelműen végfelhasználói igényt jelent, tehát a forgalmi adatoknak és a referenciáknak erre kellett vonatkozniuk. Az évek során felhalmozott ismeretei alapján azt is nyilatkozta, hogy álláspontja szerint a többi konzorcium közül kettőt ajánlatkérőnek szerződésteljesítésre alkalmatlannak kellett volna minősíteni, mivel azok referenciái nem feleltek meg a részvételi felhívásban foglaltaknak, hiszen azok nemcsak végfelhasználói szállításokat, hanem kereskedelmi szállításokat is feltüntettek forgalmi adatként, valamint az ehhez kapcsolódó referenciákat. Mivel ezt nem tette, álláspontja szerint ajánlatkérő
megsértette a Kbt. 66. § (3) bekezdését, figyelemmel a 44. § (1)–(5) bekezdéseire is. Fentiekre tekintettel véleménye szerint ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna azt is, hogy a fenti adatok szolgáltatása a megjelölt konzorciumok részéről a jelentkezési felhívás téves értelmezésével függnek össze, vagy hamis adatszolgáltatásnak minősülnek, így sor kerülhetett volna a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazására. Ezen indokai alapján indítványozta, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdése szerint hivatalból vizsgálja a hamis adatszolgáltatás kérdését.
Ez utóbbi indítványát, a tárgyalást követően a kérelmező írásban visszavonta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson fenntartva kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását tekintettel arra, hogy a kérelmező állításával ellentétben nem sértette meg a Kbt. 63. § (3) és a Kbt. 44. § (1) bekezdésében foglaltakat, hiszen az ott meghatározott jogszabályi előírásnak részvételi felhívásának 8., 9. pontjában eleget tett. Észrevételében azt is nyilatkozta, hogy nem sértette meg a Kbt. 24. § (1), (2) bekezdéseit sem, hisz a közbeszerzési eljárás első szakaszát lezáró eredményhirdetést követően lehetőséget biztosított valamennyi részvételi jelentkezőnek, hogy írásban kérdéseket tegyen fel az eljárás első szakaszával kapcsolatban. Kérelmező, valamint a kérelmezői konzorcium egyik – egyébként önállóan is részvételi jelentkezését benyújtott – cége írásban feltett kérdéseire az ajánlatkérő válaszolt és tájékoztatta a kérelmezőt a bírálat szempontjainak részletes feltételeiről is. Nyilatkozatában előadta azt is, hogy a benyújtott részvételi jelentkezéseket értékelte, megállapította, hogy valamennyi részvételi jelentkező alkalmas a szerződés teljesítésére. Tekintettel azonban arra, hogy a részvételi felhívásban a meghívni kívánt ajánlattevők számát háromban határozta meg, így az alkalmasnak ítélt részvételre jelentkezők közül ki kellett választania azt a részteljesítésenkénti három részvételre jelentkezőt, akit ajánlattételre hív fel. Álláspontja szerint a Kbt. nem rendelkezik arról, hogy az egyébként alkalmas részvételre jelentkezők között milyen kiválasztási metódust kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy kiket kérjen fel az ajánlatkérő ajánlattételre az eljárás második szakaszában. A kiválasztás az alkalmasok közül ilyen szempontból akár esetleges is lehetne minden indokolás nélkül. Ajánlatkérő érzékelte azonban azt, hogy az ilyen típusú szelektálás a Kbt. szellemével nem összeegyeztethető, így a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények mint relatív, objektív összehasonlításra alkalmas információk egymással való összehasonlítását határozta el, még a
részvételre jelentkezési határidő lejártát megelőzően. Igazolásul azt is előadta, hogy a részvételre szóló felhívásában előírta, hogy a műszaki alkalmasság igazolására a jelentkező az előző két évben a beszerzés tárgyához hasonló, évi három legjelentősebb szállításait ismertesse. Ezután a hasonlóság fogalmát nem definiálta felhívásában, így minden olyan referenciát a közbeszerzés tárgyához hasonlónak kellett tekintenie, amely analóg másoló- és sokszorosítógépek forgalmáról szól függetlenül attól, hogy az végfelhasználói referencia-e, vagy sem. Azt nem vizsgálta, mert nem is vizsgálhatta, hogy a referenciák kiskereskedelmi, vagy nagykereskedelmi tevékenységből származnak-e. Amennyiben ajánlatkérő csak a végfelhasználói referenciákat tekintette volna elfogadhatónak, úgy a részvételi felhíváshoz képest megszorító új feltételt szabott volna, az pedig ellentétes lenne a Kbt. 63. § (3) bekezdésével és akkor sértette volna meg a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseit.
Az ügyben érdekelt felek közül a Műszertechnikai és Irodatechnikai Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező tévedésben van akkor, amikor azt kifogásolja, hogy többváltozatú ajánlatot fogadott el ajánlatkérő, amikor olyan konzorciumokat is alkalmasnak minősített ajánlattételre, melyek esetén egyes tagok más konzorciumban is tagként szerepeltek. Kérelmező tévedését az okozza, hogy nem veszi figyelembe azt, hogy kétszakaszos eljárásról van szó, aminek első szakasza a részvételi jelentkezés, míg második szakasza az ajánlattételi szakasz, így az első szakaszban ajánlattételről még nem lehet beszélni. Azt is nyilatkozta, hogy sem a részvételi felhívásban, sem az ajánlati felhívásban ajánlatkérő nem írta elő mérlegadatok becsatolását, így arra vonatkozó kérelmezői kérelem is megalapozatlan, miszerint téves mérlegadatokat szolgáltattak volna a további konzorciumok. Abban is téved kérelmező az álláspontja szerint, hogy ajánlatkérő nem határozta meg az ajánlattételre alkalmassá minősítés értékelését, hisz ezt a részére megküldött értékelési táblázat, valamint a részvételi felhívás 9. pontja is cáfolja. Előadta azt az álláspontját is, hogy olyan sokszorosítógép, amely kifejezetten gyári megnevezés alapján intézményi igények kielégítését szolgálja, nincs. Egyetlen gyártó sem hoz forgalomba olyan fénymásolót, amely fajtáját tekintve, intézményi igényeket kielégítő sokszorosítógép lenne. Vannak különböző cégek által gyártott, különböző típusú, fajtájú és teljesítményű fénymásolók, amelyek alkalmasak ugyan intézmények kielégítésére, de attól azok nem lesznek fajtájukat tekintve intézményi igényeket kielégítő fénymásolók. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg az alkalmasság megítéléséhez szükséges iratok körét sem, amikor a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti iratok közül a c) pontnak megfelelően kérte az előző legfeljebb 3 évi teljes forgalomról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot. E szabály alapján ajánlatkérő jogszerűen kért nyilatkozatot a felektől és nem mé
rlegadatokat, illetve mérlegbeszámolót. Ezt a nyilatkozatot pedig ők felelősségük tudatában tették meg, így az helyes bizonyító erejű magánokiratnak minősül az ellenkező bizonyításáig.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 63. §-a tartalmazza a két szakaszból álló eljárások közös szabályait. Ezen paragrafus (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a két szakaszból álló eljárások első részvételi szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati eljárás során részére becsatolt és az ajánlatkérő által is értékelt részvételre jelentkezéseket. Ennek során megállapította, hogy azok ajánlati elemeket nem tartalmaznak, így megfelelnek a fentebb hivatkozott rendelkezésnek.
Ebből fakadóan nem helytálló azon kérelmezői állítás sem, hogy az ajánlatkérőnek a többváltozatú ajánlattételre tekintettel az eljárás első szakaszában ki kellett volna zárnia több konzorciumot is az eljárás további szakaszából, hisz a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a részvételi jelentkezők egyike sem tett ajánlatot az eljárás első szakaszában.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság osztva ajánlatkérő álláspontját megállapította, hogy ajánlatkérő a fenti rendelkezést sem sértette meg, hisz ennek megfelelően készítette el a részvételi felhívását és a Kbt. 44. § (1)–(5) bekezdése alapján határozta meg az eljárásban történő részvételre történő alkalmasságnak a módját és megítélésének szempontjait, valamint azt, hogy mely fogyatékosságok miatt kell a részvételre jelentkezőt alkalmatlanná minősítenie teljesítésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező részére is megküldött értékelő táblázat a felhívás 9. pontjában megjelölt szempontok alapján egységes matematikai módszerrel készült, így helyesen járt el ajánlatkérő akkor, amikor azon részteljesítések esetén, ahol az előre megjelöltön túli több részvételre jelentkező volt, az értékelést követően megjelölte azt a három alkalmasnak minősített jelentkezőt, akit később e részteljesítésben ajánlattételre felhív.
A leírtak alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 63. § (3) bekezdését sem, szemben a jogorvoslati kérelemben írtakkal. A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolnia a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésre való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
E szabályt is figyelembe véve és összevetve a részvételi jelentkezési anyagokkal, a Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi jelentkezők mindegyike ennek megfelelően készítette el a jelentkezési anyagát, így ajánlatkérő jogszerűen nyilvánított ajánlattételre alkalmasnak minden jelentkezőt.
Az már az értékelés következménye volt, hogy ajánlatkérő a több jelentkezőből csak az előre megjelölt hármat választotta ki, és egyes részteljesítések vonatkozásában kérelmező nem minősült a háromnál több jelentkező közül az első három legalkalmasabbnak.
A Döntőbizottság azt is megállapította a jogorvoslati eljárás során kérelmező által is elismerten, hogy kérelmező annak ellenére nem nyújtott be ajánlatot az első és hetedik részre, hogy ajánlatkérő e tárgyakban ajánlattételre alkalmasnak minősítette és részére megküldte az ajánlati felhívást is.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy a nélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításakor csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
E rendelkezést megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő részvételi felhívása megfelel a Kbt. 9. számú mellékletében meghatározott követelményeknek, így annak alapján megjelölte mindazon szempontot, amit a Kbt. kötelezően előír a számára.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
Budapest, 2001. május 16.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
