KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4835)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.252/8/2001.
Tárgy: a PROKTOR Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Budapest-Zugló Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A PROKTOR Építőipari Kft. (1141 Budapest, Álmos vezér u. 63., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Budapest-Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli: dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B., 1/2 em. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Polgármesteri Hivatal kezelésében lévő út- és járdahálózat fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. április 11-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 15. számában, nyílt eljárás megindítására (2470/2001) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás szerint ajánlatkérő többváltozatú, illetve részajánlatot nem fogadott el.
A részletes előírásait dokumentációba foglalta.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint kérte az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolását.
A felhívás 11. b) pontja az alábbiak szerint tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait:
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság:
– a benyújtott mérlegek alapján a három egymást követő év bármelyikének gazdasági eredménye veszteséges,
– a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen volt az elmúlt három év bármelyikében, vagy az elmúlt egy évben sorban állás volt a számláján.
Műszaki alkalmatlanság:
– az előző, legfeljebb három évben nem végzett a közbeszerzés tárgyával azonos munkát, a felsorolt munkák között nincs legalább egy, melynek értéke a bruttó 100 M Ft-ot eléri,
– nem rendelkezik a fenntartási munkákhoz szükséges megfelelő gépparkkal,
– nem rendelkezik ISO-minősítéssel.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely a már fent ismertetett előírásokon túlmenően részletesen tartalmazta a fenntartási munkák műszaki tartalmát, úgymint kátyúzás, szegélymunkák, kapcsolódó munkák útpályában, kő- és egyéb burkolatok, mechanikai stabilizáció, közműszerelvények pótlása stb.
Az egyes munkák mennyiségi adatait is meghatározta ajánlatkérő a dokumentációban. A dokumentáció mellékletében adatlapot csatolt a referenciák ismertetése számára, amelyben a hivatkozott munka adatai közt a bruttó ellenszolgáltatás értékét is kérte megjelölni.
Ajánlatkérő konzultációt hirdetett a felhívás megjelenését követő 21. napra és a 41. napon (2001. május 22-én) tervezi az ajánlatok bontását.
2001. május 14-ig kilencen vásárolták meg a dokumentációt.
Kérelmező 2001. április 19-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kifogásolta, hogy ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjai között olyan feltételt írt elő, melyet kérelmező teljesíteni nem tud, nevezetesen nincs olyan referenciája, mely éves szinten a 100 M Ft-os szerződést igazolná a beszerzés tárgya vonatkozásában. Álláspontja szerint ajánlatkérő a kifogásolt alkalmatlanná nyilvánítási szemponttal sértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, mely szerint ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Fentiekre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során lefolytatott vizsgálat alapján, indokolt esetben a kiírót kötelezze új ajánlati felhívás közzétételére, amely biztosítja az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Kérelmében előadta azt is, hogy a kifogásolt pályázati felhívás többi feltételeinek meg tud felelni, mivel már több olyan pályázatot megnyert a felhívás szerinti tárgyban, ahol a megrendelők megelégedésére teljesített. Bruttó 100 M Ft-os szerződést viszont nem nyert el, aminek következtében ajánlatkérő a kérelmezőt alkalmatlanná minősítené az ajánlatának benyújtása esetén.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy versenyképességüket, illetve szervezettségüket bizonyítja, hogy évek óta részt vettek hasonló pályázatokon. Ismeretei szerint a legnagyobb ilyen mértékű beruházás az önkormányzatok részéről, a Budapest, III. Kerület Önkormányzatának volt, ami éves szinten 70 M Ft-ot tett ki.
Álláspontja szerint az önkormányzat kártérítési felelőssége a nem megfelelő útkarbantartás következtében nincs összefüggésben a 100 M Ft-os referencia megkövetelésével. Előadta azt is, hogy eszköz és létszámparkja megegyezik (esetenként meg is haladja) például a Strabag Kft., vagy a Swietelsky Kft. hasonló adataival, ezért ajánlattételre alkalmasnak minősülhet. Álláspontja szerint a dokumentációt megvásárló kilenc pályázó nem valószínű, hogy hasonló szintű referenciát tud felmutatni önkormányzati útfelújítás és kátyúzás vonatkozásában.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és dokumentumok alapján ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérelme alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 44. § helyes értelmezése szerint, az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása által emelt keretek között jogosult igényeihez, feladataihoz igazodóan, a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki követelményeit meghatározni és e követelményekkel összefüggő körülmények hiánya miatt az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíteni. Ugyanezen törvényhely (5) bekezdése azt a korlátot állítja fel, hogy az alkalmatlanság kritériumait a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel, legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Álláspontja szerint a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapításának az ajánlati felhívásban szereplő kritériumai – közöttük a kérelmező által kifogásolt értékű referenciamunka igazolásának megkövetelése – nem ütköznek az esélyegyenlőség alapelvével és nem lépik túl a Kbt. 44. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennek alátámasztására azt is nyilatkozta, hogy a közbeszerzés tárgyát képező fenntartási munka mennyisége jelentős és nem egyenletesen oszlik meg az év során. A jellemzően hóolvadást követően, illetve a tél beálltát megelőző időszakban koncentráltan jelentkezik a közutak fenntartási igénye, amelyet nagymértékben befolyásol az a körülmény is, hogy a kerületben – városszerkezeti elhelyezkedése miatt – rendkívül nagy az átmenő forgalom.
A megkövetelt referencia értékének többszörösére értékelt munka elvégzése nagyfokú szervezettséget, műszaki felkészültséget és gyakorlottságot, a változó feladatokhoz gyorsan átcsoportosítható alkalmazotti létszámot igényel.
Az ajánlattevő az előírt volumenű referenciamunka sikeres elvégzésével igazolhatja, hogy a közbeszerzés tárgyát képező munka elvégzésére is képes, rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Véleménye szerint az önkormányzatokat kártérítési felelősség terheli a közutak állapotával kapcsolatosan, nevezetesen ha azok nem megfelelőek, akkor az ebből eredő rendkívüli események kapcsán a felelősség az önkormányzatot terheli. Erre tekintettel kívántak megfelelő referenciával rendelkező ajánlattevőket ajánlattételre felhívni. A tárgyaláson Döntőbizottság kérdésére azt is nyilatkozta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében négy évre kívánnak szerződést kötni a későbbiekben nyertes ajánlattevővel.
A tárgyaláson előadta azt is, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását követően további három cég vásárolta meg a dokumentációt, így összesen kilenc potenciális ajánlattevő várható a közbeszerzési eljárás során. Kilenc ajánlattevő közül bárki akár 1 db olyan 100 M Ft-os teljesítést referenciával igazol, amely akár több évre is vonatkozik, akkor azt nem fogják alkalmatlannak minősíteni emiatt. A későbbi szerződéskötés kapcsán felmerülő feladatok során lehetnek olyan azonnali feladatok is, amelyhez megfelelő mozgékonyságra van szüksége egy nagyobb ajánlattevőnek. Ez a körülmény is indokolta az alkalmassági követelményeket.
Kérelmező tárgyaláson felvetett aggályaival kapcsolatosan előadta, hogy 2001. május 22-én van az ajánlattételi határidő és majd csak ezt követően állapítható meg, hogy az ajánlattételre jelentkező cégek közül ki felel meg elvárásoknak, így a kérelmező által felvetett aggály csak fikció.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során érdemi észrevételt nem tettek a szabályszerű értesítés ellenére.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdései határozzák meg az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságának lehetséges igazolási módjait.
A Kbt. 44. § (4) valamint (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(5) Az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezéseket is figyelembe véve arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő, amikor meghatározta az ajánlati felhívásában az alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait, akkor e szabályoktól nem tért el és a becsült értékére figyelemmel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig határozta meg az alkalmatlanná nyilvánítás kérelmező által kifogásolt kritériumait.
A Döntőbizottság kérelmező által sem vitatottan megállapította az ajánlatkérő nyilatkozata alapján, hogy e szerződést az ajánlatkérő a tárgyban négy évre kívánja kötni, így a megkívánt 100 M Ft-os referencia nem tekinthető a becsült értékhez viszonyítottan túlzott mértékűnek, így nem sérült sem a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelve, és a Kbt. 44. § (4) vagy (5) bekezdése sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az alkalmatlansági szempont meghatározásánál a közbeszerzés tárgyára és értékére korlátozta előírásait a tekintetben is, hogy joggal vette figyelembe a beszerzés volumenénél a négy évre szóló szerződés összértékét, valamint azt is, hogy a fenntartási munkák állandó készenléti állapotot kívánnak meg a jövőbeni szerződő féltől. Mindezek a körülmények indokolják, hogy a szerződés teljesítésére alkalmasnak olyan ajánlattevőket tekintsen, akik – esetlegesen több évre kiterjedő szerződésből is – a referenciamunkáknál 100 M Ft bruttó értéket meghaladó sikeres korábbi teljesítéseket tudnak felmutatni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által vélelmezett azon tény, hogy a megkívánt referenciával a közbeszerzés tárgyában ajánlattevők nem jelentkeznek, a dokumentációt megvásároltak létszámára tekintettel sem állapítható meg.
A fenti indokok alapján Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 15.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos
