KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4840)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.233/9/2001.
Tárgy: az Interauditor Neuer+Henzl Kft. jogorvoslati kérelme az LRI ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Interauditor Neuer+Henzl Tanácsadó Kft. (1025 Budapest, Ferenchegyi lépcső 3., képv.: dr. Gotvai István ügyvéd 1053 Budapest, Veres Pálné u. 10., továbbiakban: kérelmező) által a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest, Ferihegy Pf. 53, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az LRI meghatározott vagyoni körének vagyonértékelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. március 9-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. Az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a KöViM-től feladatul kapta az LRI szétválasztását két szervezetre, a légiirányítási feladatokat ellátó költségvetési szervre és a Ferihegy repülőteret üzemeltető részvénytársaságra. Az átszervezés határideje 2001. június 30. volt. A feladat ellátásának előfeltétele volt az eszközállomány szétválasztása és a részvénytársasághoz kerülő vagyoni kör vagyonértékelése. A vagyoni kör szétválasztását követően kerülhetett sor a vagyonértékelő tevékenység meghatározására, amely a közbeszerzési eljárás megindításának alapját képezte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők alkalmasságára kért adatok és tények körét az alábbiak szerint:
"Pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása mind az ajánlattevőre, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan az alábbiak szerint:
I. A Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságot igazoló, pénzintézettől származó nyilatkozat az alábbiak szerint:
– mióta vezeti az ajánlattevő a bankszámláját?
– az ajánlattevő fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e?
– számláján sorban állás volt-e, és utoljára mikor?
II. A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint az előző két év auditált mérlege és eredménykimutatása.
III. A Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pont szerint az előző két év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyával azonos tevékenységből származó forgalomról szóló nyilatkozat.
IV. A Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c), g) pontjaiban felsoroltak.
V. A Kbt. 46. § (4)–(6) és (8) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatok és igazolások.
VI. 60 napnál nem régebbi cégkivonat.
Ajánlatkérő ezen ponton belül meghatározta az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait is.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. március 22. napjára kérelmező, ERNST & YOUNG Kft., Audit Rt., PRICEWATERHOUSE COOPERS Kft. tett ajánlatot.
Ajánlatkérő a tárgyalásokat követően 2001. március 23. napján kihirdette az eljárás eredményét, amely szerint kizárólag az ERNST & YOUNG Kft. tett érvényes ajánlatot, így az eljárásnyertes ő lett. Kérelmező, Audit Rt., PRICEWATERHOUSE COOPERS Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette ajánlatkérő.
Kérelmező 2001. április 13. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, melyben ajánlatát érvénytelennek minősítette. Álláspontja szerint ajánlatkérő tévesen minősítette ajánlatát érvénytelennek a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja, 44. § (2) bekezdés c) pontja és a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdés szerinti nyilatkozatok hiánya miatt. Előadta, hogy ajánlata mind a referencialistát, mind a forgalomra vonatkozó nyilatkozatot tartalmazta, a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdésre való hivatkozás pedig azon okból téves, mert ezen jogszabályhely ajánlatkérőre ró kötelezettséget és nem ajánlattevőre.
Előadta továbbá, hogy a jogsértésről 2001. március 30. napján kézhez vett "összegzés az eljárásról" elnevezésű dokumentumból értesült, mivel ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem közölte az érvénytelenné nyilvánítás indokait, arról csak az összegzésből szerzett tudomást, így a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja ezen nap volt.
Kérelmező tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint megállapított hiányosságok vonatkozásában lehetőséget kellett volna biztosítania ajánlatkérőnek a hiánypótlásra, hiszen ez egy tárgyalásos eljárás, és a tárgyalások során ezen hiányosságokat pótolni tudta volna.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, és kötelezze a jogsértőt az eljárási díj és a költségek viselésére.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet utasítsa el, mivel a kérelem a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglaltak szerint elkésett. Ugyanis az eredményhirdetésre 2001. március 23. napján került sor, ahol kérelmező tudomást szerzett arról, hogy ajánlata érvénytelen, hiszen a jelenléti ív tanúsága szerint kérelmező képviselője ezen jelen volt. A kérelem benyújtására 15 napon belül ezen időponttól lett volna lehetősége. Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy az eredményhirdetésen az érvénytelenség indokai is közölve lettek, azonban mivel a jegyzőkönyv nem szó szerinti, így a jegyzőkönyvbe már csak a tény rögzítésére került sor, hogy az ajánlat érvénytelen.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt az ügyben nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság elsősorban megvizsgálta, hogy a kérelmező kérelmét határidőben terjesztette-e elő.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni. Ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A fenti rendelkezésben hivatkozott 5. számú melléklet tartalmazza az érvénytelen ajánlatok megjelölését és azok indokainak ismertetését is, így ajánlatkérőnek az eredményhirdetéskor nem elegendő pusztán az érvénytelenség tényét közölnie, hanem azok indokait is ismertetnie kell ajánlattevőkkel.
A Döntőbizottság a feleknek az eredményhirdetésen elhangzottakra tett eltérő nyilatkozataikra tekintettel a rendelkezésre álló eredményhirdetési jegyzőkönyvben foglaltakat vette alapul, mely azt támasztotta alá, hogy az eredményhirdetésen nem került sor a érvénytelenség indokainak ismertetésére, így kérelmező erről csak a postán megküldött összegzésből szerzett tudomást 2001. március 30-án, így jogorvoslati kérelmét ezen időponttól számított 15 napon belül, határidőben nyújtotta be.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő döntése a kérelmező érvénytelensége vonatkozásában megfelel-e a felhívásában foglaltaknak és a törvény szabályainak.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az előminősítési eljárás szabályai. E törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)–(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, hogy ajánlattevőnek csatolnia kell a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatokat, azaz az alábbiakra:
A Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérőnek a pénzügyi és gazdasági alkalmasságát az előző két év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával kellett igazolnia, valamint a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján a műszaki alkalmasságát az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével) kellett igazolnia.
A fentieken túl ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban (12/25 old.) előírta, hogy ajánlattevőnek nyilatkoznia kell a hazai beszállítás arányáról a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak érvényesítése érdekében.
Kérelmező ajánlatában nem az ajánlati felhívásban előírt módon ismertette a referenciáit, mivel nem ismertette az ellenszolgáltatás összegét és a teljesítés idejét, így az nem felel meg a felhívásban foglaltaknak, mely a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét önmagában is maga után vonja.
Kérelmező ajánlatában a fentieken túl azonban az előző két évre vonatkozó forgalomról – és ezen belül a ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról – szóló nyilatkozatot sem megfelelően adta meg, mivel a közbeszerzés tárgyára vonatkozó forgalomra csak 2000. év vonatkozásában nyilatkozott, így ezen érvénytelenségi ok is helytállóan került ajánlatkérő által meghatározásra, és erre tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenség megállapítására.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy kérelmező ajánlata nem tartalmazta a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdésének érvényesítése céljából az ajánlati dokumentáció 12/25. oldalán kért nyilatkozatokat sem a hazai beszállítók százalékos arányáról. Elfogadjuk, hogy a jelen beszerzés tárgyára tekintettel a fenti tartalmú nyilatkozatot adni értelmetlen lett volna, hiszen hazai beszállítás nem történik, nem változtat azon, hogy kérelmező nem az ajánlati felhívásnak megfelelő tartalmú ajánlatot tett, így ajánlata érvénytelen. Érvénytelen ajánlat pedig a fentebb már idézett Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt, így ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelensége körében döntése jogszerű volt.
Nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseit azzal sem, hogy az ajánlat hiányaira tekintettel nem adott lehetőséget azok pótlására hiánypótlás keretében, a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A fenti rendelkezés alkalmazása nem kötelezettsége ajánlatkérőnek, csak lehetőség arra, hogy a meghatározott esetekben a hiányok pótlását biztosítsa, ez azonban ajánlatkérő döntésén múlik.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 22.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
