KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4842)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.272/10/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda (1055 Budapest, Balaton u. 7–11. nevében eljáró KORÁLBER Kft. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 42–44., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kiviteli terv készítése az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet NM 21/1998. (VI. 8.) rendelet szerint szabályozott építési minimumfeltételek kialakítására" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a 71. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró és azt megelőző döntéseit az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények működésének szakmai (tárgyi, személyi és orvos-szakmai) minimumfeltételeit 1996. óta népjóléti miniszteri rendeletek szabályozzák, melyek értelmében a feltételeket 2005-ig kell teljesíteni, ellenkező esetben az intézmények működése bizonytalanná válik. A jogszabályok vonatkoznak a honvéd egészségügyi intézményekre is, köztük a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézetre.
A honvédelmi tárca az összes érintett intézményre programot dolgozott ki, mely 1999. és 2001. között tervpályázatok lebonyolítását, engedélyezési tervdokumentációk, illetve kiviteli tervdokumentációk elkészítését tartalmazta. A Balatonfüredi Kardiológiai és Rehabilitációs Intézetet illetően előbb az intézmény megszüntetésének szándéka merült fel, majd a NATO-haderő-fejlesztési javaslatokkal összhangban a 2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozat II/9. pontja értelmében az intézet megmaradásának lehetősége vetődött fel. A végleges döntéshez – a honvédelmi miniszter feladataként – az intézet átalakításáról vizsgálat, majd tájékoztató készítését kérte a kormány.
Ajánlatkérő jogelődje (a HM Infrastrukturális Főosztály) 2000. március 29-én megbízta a KORÁLBER Kft.-t a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézetre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányterv és építési engedélyterv elkészíttetésével. A KORÁLBER Kft. három társaságtól kért ajánlatot a tervezési munkákra, melyek az alábbiak: ÉPTI Kft., AAA. Invest Kft., Eligro Kft.
Mindhárman tettek ajánlatot, közülük az ÉPTI Kft. ajánlatát fogadták el. Az elkészült tervdokumentációt 2000 végén benyújtották az építésügyi hatóságnak engedélyezésre.
A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Kabinete 2001. január 30-án és február 8-án tárgyalta a honvéd egészségügyi intézményekkel kapcsolatos előterjesztést és döntött a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet megmaradásáról.
Ajánlatkérő 2001. március 14-én adott megbízást a KORÁLBER Kft.-nek a további tervezési feladat, azaz a kiviteli tervdokumentáció elkészíttetésére. A kiviteli terv alapjaként a már korábban elkészült építési engedélyezési tervet jelölte meg, amellyel összefüggésben felmerült a korábbi tervező (ÉPTI Kft.) szerzői jogi védelme. Ez utóbbi körülmény miatt a KORÁLBER Kft. állásfoglalást kért a Magyar Építész Kamarától, a Budapesti Mérnöki Kamarától és a Közbeszerzések Tanácsa Főtitkárától. Az állásfoglalások megerősítették azt a tényt, hogy a szerzői jogok védelmére tekintettel, a közbeszerzési törvény szabályait betartva kell a várhatóan szolgáltatási értékhatár fölötti beszerzésre a megfelelő eljárásfajtát alkalmazni. Ilyen előzményeket követően döntött ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajtáról, konkrétan a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pont szerinti eljárásról.
A lebonyolító 2001. április 2-án küldte meg ajánlati felhívását a korábbi eljárásban részt vevő három ajánlattevőnek. Eszerint a beszerzés tárgya a kiviteli tervek elkészítése az építési engedélyezési terv alapján, amelyet jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjának kell tekinteni, ezt nem kapták meg az ajánlattevők, hanem az ajánlattételi időszakban a betekintés biztosított volt számukra.
Az ajánlati felhívás III. pontja a következő volt:
"Megbízónk kikötötte, hogy az engedélyterv műszaki tartalmától és kapacitásadataitól a kiviteli tervben nem lehet eltérni, ezért a nyertes tervezőnek az engedélyterv készítőjével a kapcsolatot fel kell venni."
Az ajánlati felhívás nem tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával, az ajánlatok elbírálásával, az eljárás menetével kapcsolatos további kötelezően megadandó feltételeket és egyidejűleg a Döntőbizottság elnökének tájékoztatása sem történt meg, erre csak 2001. április 12-én került sor, amikor az eljárást lezáró döntést ajánlatkérő meghozta.
2001. április 6-án és 2001. április 9-én tárgyalásokra került sor külön-külön az ajánlattevőkkel. Az egyeztetésekről készült jegyzőkönyvek rögzítik, hogy a résztvevők megtették ajánlatukat, valamint a végleges árban is itt állapodtak meg a felek.
Az Eligro Kft. és az AAA. Invest Kft. az árajánlatát arra tekintettel határozta meg, hogy az engedélyezési terv készítőjével még meg kell állapodniuk, vagy bevonják őt a munkába, vagy megvásárolják a szerzői jogok által védett szellemi termékét.
Ajánlatkérő bizottsága 2001. április 11-én értékelte az ajánlatokat és kizárólag az ajánlati árra tekintettel javasolta a döntéshozónak az ÉPTI Kft. ajánlatának elfogadását. A döntéshozó a javaslatot elfogadva 2001. április 12-én döntött.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel nem kötötte meg, az eredményt nem hirdette ki nyilvánosan.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökét 2001. április 12-én tájékoztatta arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, illetve folytatott le. A Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztató csupán az ajánlatkérő nevét, a beszerzés tárgyát, az ajánlattételre felkért szervezeteket és az eljárásfajta választásának jogcímét tartalmazta.
A Döntőbizottság elnöke 2001. április 27-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a megküldött iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ezért indítványozta az eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében, illetőleg tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen alapította eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára. Az Épti Kft. által készített engedélyezési terv az Épti Kft. szellemi termékének minősül és szerzői jogvédelem alatt áll. Kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapította. E törvényhely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Döntőbizottság vizsgálata, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek megvalósultak-e.
E törvényhely akkor alkalmazható ugyanis, ha kizárólag egy meghatározott személy vagy szervezet képes a beszerzés tárgyának teljesítésére műszaki-technikai sajátosságok, illetőleg kizárólagos jogok védelme miatt.
Ajánlatkérő fenti törvényhelyre alapított eljárását a kizárólagos jogok fennállására alapította, arra hivatkozással, hogy az előkészítő tervezési munkát az Épti Kft. készítette el.
A Döntőbizottság részére az Épti Kft.-vel e tárgyban kötött és becsatolt szerződés 5. pontjából az alábbiak állapíthatók meg:
"Jelen szerződés szerint készített dokumentáció, az 1969. évi III. törvénynek és ennek végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM. sz. rendeletnek megfelelően szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik. Ennek alapján Megbízó tudomásul veszi, hogy a dokumentáció a Tervező hozzájárulása nélkül a szerződéstől eltérő más célra nem használható, tovább nem adható, ismételten fel nem használható, továbbtervezéshez a Tervező hozzájárulása szükséges. A Tervező kijelenti, hogy dokumentáció saját szellemi terméke és más személyek, vagy szervezetek jogait nem sérti."
A fenti kikötésből csupán az következik, hogy a dokumentáció a tervező hozzájárulása nélkül a szerződéstől eltérő más célra nem használható fel, a továbbtervezéshez a tervező hozzájárulása szükséges.
Ajánlatkérő a kibocsátott ajánlati felhívásában erre a kikötésre utalt is, felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlataikat erre tekintettel készítsék el.
A fenti kikötés a kizárólagos jog fennállását nem alapozza meg, hiszen az elkészített dokumentáció alapján bármely kiviteli terv készítésével foglalkozó cég képes a kiviteli terv elkészítésére, csupán az elkészítéséhez előzetesen szükséges beszerezni a tervező hozzájárulását. Ajánlatkérő maga is így értelmezte ezt a tervezői kikötést, hiszen több ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, akiket egyúttal tájékoztatott is a fenti körülményről. Az erre vonatkozó előírását figyelembe véve egy nyílt közbeszerzési eljárásban is kérhetett volna ajánlatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, ezért ajánlatkérő jogsértő módon alapította közbeszerzési eljárását a fenti törvényhelyre.
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére – telefaxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
Ajánlatkérő fenti jogszabályhelyet megsértette akkor, amikor a Döntőbizottság elnökét nem az eljárás megindításakor, hanem a közbeszerzési eljárást lezáró döntése meghozatalakor tájékoztatta.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a Kbt. 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét; megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
A 9. számú melléklet:
2. d) A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak;
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége;
b) A teljesítés helye;
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot;
d) A részajánlat tételének szempontja;
4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama;
8. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények;
9. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai;
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja;
11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása a fent felsorolt adatokból csupán az ajánlatkérő nevét, címét, ajánlattételre felkértek nevét, címét és a beszerzés tárgyát tartalmazta kiegészítve az eljárásfajta választásának indokával.
A Döntőbizottság, tekintettel a választott eljárásfajta jogalapja hiányának megállapítására, az ajánlati felhívás jogszerűtlensége miatti jogsértés megállapítását mellőzte.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárás befejezéséig a szerződést a nyertes ajánlattevővel nem köti meg.
A Döntőbizottság erre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a c) pont alapján ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró és azt megelőző döntéseit az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 23.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
