LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (5139)
Kf.VI.38.392/2000/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Futó Sándor ügyvéd (5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 21/A.) által képviselt Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. (5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 4.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében – amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Hantos Katalin jegyző által képviselt Mezőberény Város Önkormányzata (5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.) beavatkozott – a Fővárosi Bíróság 2000. június 28. napján kelt 2.K.30.350/2000/3. számú ítélete ellen, a felperes által 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán, az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) forint fellebbezési eljárási költséget, továbbá az államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 13 500 (tizenháromezerötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó 1999. július 14-én 12 tantermes kéttannyelvű gimnázium bővítése, általános felújítása és új tornaterem építése tárgyú felhívást tett közzé. Az előminősítési eljárásra nyolc vállalkozás jelentkezett, közülük az alperesi beavatkozó a felperes és még öt cég ajánlatát tekintette alkalmasnak.
A képviselő-testület úgy döntött, hogy a STRABAG Rt. alap- és alternatív ajánlataiból összeválogatott ajánlatot fogadja el.
Az 1999. november 17-i nyilvános eredményhirdetésen az alperesi beavatkozó közölte azt is, hogy a 15 napon belül írásba foglalandó szerződés létrejöttnek tekinthető, mert a nyertes STRABAG Rt. az eredményhirdetésen jelen volt.
A nyertes 1999. november 19-én a szerződés teljesítését megkezdte.
A felperes az alpereshez intézett kérelmében sérelmezte, hogy az alperesi beavatkozó nem létező, és az ajánlatnak, valamint a dokumentációnak meg nem felelő, továbbá nem az összességében legjobb ajánlatot fogadta el, kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését és a szerződéskötés ideiglenes intézkedéssel történő megtiltását.
Az alperes az 1999. december 21. napján kelt D.307/13/1999. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek túlnyomórészt helyt adva, megállapította, hogy az alperesi beavatkozó megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdésének második fordulatára és a 49. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Emiatt az alperesi beavatkozót 3 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Döntésének indokolása szerint az ajánlatkérőnek nincs joga arra, hogy a beadott ajánlatok tartalmán változtasson, még akkor sem, ha az ajánlati dokumentációjában előzetesen jelezte, hogy az alternatív ajánlatot tételenként fogja értékelni.
Az alperesi beavatkozó a jogsértést akkor követte el, amikor az értékelés során az ajánlatokon módosított. Kifejtette, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eredményhirdetésen jelen lévő nyertessel a szerződés megkötöttnek tekintendő, emiatt az ideiglenes intézkedés okafogyottá vált.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a létrejött szerződés megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az alperes a helyesen feltárt tényekből helytelen következtetést vont le, amikor nem állapította meg a törvénysértés miatti klasszikus semmisséget, ennek hiányában pedig kárigényt nem terjeszthet elő.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes hivatkozása a Pp. 130. § (l) bekezdés b) pontjára megalapozatlan volt, ugyanis a Kbt. 89. § (1) bekezdése felülvizsgálati jogot teremtett a bíróságnak, a kereset érdemben elbírálható volt.
A Kbt. 62. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a nem vitás tényállás szerint a nyertes ajánlattevő az eredményt kihirdető döntésen jelen volt, és az ezt deklaráló jegyzőkönyvet is aláírta. Ekként a szerződés az alperesi beavatkozó és a nyertes között egyértelműen létrejöttnek tekinthető.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja csak akkor teszi lehetővé az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás folyamán hozott, vagy az azt lezáró döntésének megsemmisítését, ha a döntés alapján a szerződés még nem jött létre. Miután az előzőek szerint a szerződés létrejött, az alperes helyesen foglalt állást úgy, hogy az alperesi beavatkozó döntésének megsemmisítésére jogi lehetősége már nincs.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, az első fokú ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az alperesi beavatkozó és a STRABAG Rt. által megkötött építési-kivitelezési szerződés a Kbt. rendelkezéseibe ütközik, annak figyelmen kívül hagyásával kötötték. Ennek alapján a szerződést, ha az létre is jött, jogszabályba és a jó erkölcsbe ütköző módon kötötték meg, ezért annak semmissége kétségkívül megállapítható. Az eredményhirdetésen nem a benyújtott ajánlatok értékelése történt, hanem az az ajánlatkérő által összeállított szerződési feltételek saját maga által való elfogadásáról szólt.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság részletesen feltárta és ítélete indokolásában megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, továbbá abból helyes jogi következtetést vont le.
A felperes jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásában az alperes a Kbt. szabályainak megsértését megállapította, és annak jogi konzekvenciáját az alperesi beavatkozóval, mint ajánlatkérővel szemben, 3 000 000 Ft bírság kiszabásával vonta le. A felperes ezen túl a nyertes pályázó és az alperesi beavatkozó által megkötött szerződés semmisségének megállapítását kérte a közbeszerzési eljárás törvénytelenségére tekintettel.
Az alperes által folytatott jogorvoslati eljárás eredményeként teendő intézkedések körét a Kbt. XI. fejezetének "Jogkövetkezmények" címet viselő részében, a 88. §-ban szabályozza. A 88. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az alperes az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket – ha annak feltételei fennállnak – együttesen is alkalmazza. Felülvizsgált határozatában az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjára alapozta döntését – azaz megállapította a jogsértés megtörténtét, bírságot szabott ki, és a jogsértőt az eljárási díj és költségek viselésére kötelezte.
A Kbt. 88. §-a – de egyéb rendelkezése sem – tartalmaz olyan szabályozást, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés semmisségének megállapítását az alperes hatáskörébe utalná, illetve ilyen irányú intézkedést a feladatává tenne. A semmisséggel kapcsolatos jogvita elbírálása már a bíróság hatáskörébe tartozik.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ptk. 234. § (1) bekezdése értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződéseket a Kbt. előírásai szerint kell megítélni. A perben felülvizsgált közbeszerzési eljárásban az 1999. november 17-i kihirdetésekor, a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt – akkor hatályos – rendelkezés szerint, a szerződés létrejött. Ennek tényét maga a felperes sem vitatta, hanem annak jogszerűségét kifogásolta.
Ezzel kapcsolatosan rámutat arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperesi beavatkozó által kiírt közbeszerzési eljárás nem vitásan több tekintetben is a Kbt. előírásaiba ütközött, ezt a fent kifejtettek szerint az alperes megállapította és szankcionálta, annak megalapozottságát maga az alperesi beavatkozó sem vonta kétségbe, azt – a rendelkezésére állt adatok szerint – jogorvoslattal nem támadta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítésére vonatkozó alperesi intézkedési jogosultság alkalmazásának törvényi akadályát képezte azon körülmény, hogy e döntés alapján a szerződés már létrejött. Alapvetően eltérő jogi kategóriát jelent a közbeszerzési eljárás során, vagy annak lezárásaként hozott döntés megsemmisítése, valamint a létrejött szerződés "megsemmisítése" iránti igény. Ez utóbbi elbírálására ugyanis a közbeszerzési eljárásban, de az annak során hozott határozat felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben sincs jogszabályi lehetőség.
Utal arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében a bírság kiszabhatóságának törvényi feltétele volt, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, vagy a közbeszerzési szerződés megkötését követően történjen az eljárás jogellenességének megállapítása.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen és megalapozottan döntött a kereset elutasításáról, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezési eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte a felperest:
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint köteles.
Budapest, 2001. március 29.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Darák Péter s. k.,
bíró
