KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5246)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.244/8/2001.
Tárgy: a FEFO Kft. jogorvoslati kérelme Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A FEFO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1073 Budapest, Barcsay u. 6., képviseli: dr. Tuller András ügyvéd, 1055 Budapest, Balassi B. u. 25. fszt. 5., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (9021 Győr, Városház tér l., képviseli: dr. Szabóné dr. Pimpedli Tímea jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Polgármesteri Hivatal informatikai rendszerének bővítéséhez, felújításához és karbantartásához, számítástechnikai alkatrészek, szoftverek, perifériák és kellékanyagok folyamatos szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. február 7-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 6. számában a rendelkező részben írt tárgyban nyílt eljárás megindítására (0599/2001). A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya a rendelkező részben írtak, valamint e pont tartalmazta azt is, hogy a beszerzés tárgyának fő csoportjai az alaplapok, processzorok, ramok, háttértárak, videokártyák, házak, billentyűzetek és egerek, hálózati kártyák, monitorok, nyomtatók, tonerek, festékek, operációs rendszerek, irodai programok, programcsomagok és segédprogramok. Ugyanitt közölte azt is ajánlatkérő, hogy ajánlatot adni a felsorolt csoportokba tartozó elemeknek a garanciákat tartalmazó aktuális árlistájával és az ajánlat keretében történő szállításnál az attól való eltérés megadásával lehet. Azt is közölte, hogy a beszerzések várható értéke bruttó 50 M Ft.
A 3. c) pont szerint részajánlattétel nem volt megengedett.
A felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát ajánlatkérő a szerződéskötéstől számított 15 hónapban határozta meg.
Ajánlatkérő dokumentációt nem készített, illetve bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A 8. pontban azt is közölte, hogy ajánlati biztosítékot nem kér.
A 11. a) pont tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok, tények között azt, hogy ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerének ismertetését, tanúsítását a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján kell igazolnia.
A 13. pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani és ugyanitt megjelölte a részszempontokat és azok súlyszámát is az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 5
– garanciális feltétel 3
– teljesítés vállalkozói biztonságának feltételei 2
Az értékelés során adható pontszám 1–10-ig.
A 14. pontban kötötte ki azt ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő a nyilvános aktuális árlistája alapján a garanciális feltételek függvényében tehet többváltozatú ajánlatot.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melyben többek között, azt is rögzítették:
– a szállítási ár – nyilvános – aktuális árlistáját az ajánlathoz csatolni kell,
– mivel az összehasonlítás alapja a nyilvános árlista, az azzal történő manipulációs lehetőségek megelőzése végett, csak olyan ajánlattevők ajánlatát fogadjuk el, amelynek árbevétele többségében számítógép, alkatrészek, kellékek és alapszoftverek alkalmazásából származik. Erről az ajánlattevőnek nyilatkozni kell.
Az ajánlattételi, egyben bontási határidőig a KVENTA Kft., a VERCOMP Kft., az ANSAN Kft., a NETZ Team Kft., Nádor Rendszerház Kft., a KONKORD Kft., a SZÜV Rt., SELECTRADE Kft., valamint a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok felbontása során az ajánlatkérő kérte az ajánlattevők egyetértését, hogy az ajánlati árakat ne kelljen ismertetni, mivel a felhívás szerinti árlista nyilvános és mindenki által beszerezhető, illetve hozzáférhető és egyben tájékoztatta arról is a feleket, hogy az összehasonlítás legfőbb ismérve az, hogy melyik ajánlatból állítható össze legkedvezőbben olyan számítógép, amely a hivatali feladatok ellátásához a legalkalmasabb.
A fentiek alapján a jelenlévő ajánlattevők eltekintettek az árlisták ismertetésétől.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatok többsége hiányosságot tartalmazott, ezért ajánlatkérő hiánypótlást biztosított a részükre. A hiánypótlási határidő lejártát követően 2001. március 28-án a Véleményező Bizottság érvényesnek nyilvánította a Nádor Rendszerház Kft., a KVENTA Kft., a SELECTRADE Kft., a SZÜV Rt., és a kérelmező ajánlatát, míg a többi ajánlat érvénytelenségét állapította meg a megkövetelt tanúsítvány hiánya, valamint az időn túli hiánypótlás miatt.
A hiánypótlást követően az ajánlatkérő Véleményező Bizottsága az ajánlatokat megvizsgálta és olyan javaslatot terjesztett a Javaslattevő Bizottság elé, hogy az eljárást nyilvánítsák eredménytelenné, tekintettel arra, hogy egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot az ajánlatkérő részére, mivel az érvénytelennek minősített legolcsóbb ajánlathoz képest a legkedvezőbb árajánlat 25,7%-kal magasabb.
A Véleményező Bizottság szakvéleményével a Javaslattevő Bizottság egyetértett és javaslata alapján az ajánlatkérő részéről döntésre jogosult polgármester 2001. április 3-án meghozta a döntését, melyet 2001. április 4-én eredményhirdetésen ki is hirdettek. E szerint: "a Véleményező Bizottság szakvéleménye, valamint a Javaslattevő Bizottság állásfoglalása alapján a Polgármesteri Hivatal informatikai eszközeinek beszerzésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánítom, tekintettel arra, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot, mivel az érvénytelennek minősített legolcsóbb ajánlathoz képest a legkedvezőbb árajánlat 25,7%-kal magasabb, vagyis ezt a számítógép-konfigurációra átszámítva megállapítható, hogy a tervezett mennyiség háromnegyede szerezhető be".
Az eredményhirdetésen ezt a döntést kihirdették és ismertették az összegzés adatait is, mely a fenti döntésen túl azt is tartalmazta, hogy öt érvényes ajánlat érkezett és hogy mely ajánlattevők ajánlata volt érvénytelen.
Kérelmező 2001. április 18-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogorvoslati eljárás lefolytatását és ennek keretében az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítése mellett a jogsértés megállapítását, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére is, valamint tárgyalás tartását.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésére hivatkozva nem nyilváníthatta volna az eljárást eredménytelennek a kihirdetett indokok alapján. Ezt azzal indokolta többek között, hogy ajánlatkérő által is elismerten öt érvényes ajánlat érkezett, amik megfeleltek a felhívásban megkövetelt feltételeknek. Ezen ajánlatok az árakat tekintve közel azonosak voltak, ezért ajánlatkérőnek a pályázat nyertesét ki kellett volna hirdetnie a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján.
Véleménye szerint a Kbt. alapelveivel és rendelkezéseivel ellentétes az, ha egy közbeszerzési pályázat meghiúsítható egy árban lefelé radikálisan eltérő, azonban érvénytelen ajánlatra történő hivatkozással. Ezzel manipulálhatóvá téve a közbeszerzési eljárást, elvéve annak értelmét és lényegét, költséget okozva ezzel az ajánlattevőknek, akik az eljárás törvények szellemében történő lefolytatásában bízva készítik el és nyújtják be ajánlataikat.
Tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is, hogy ajánlatkérőnek, mivel az eredményhirdetéskor közölte csak az érvénytelenné nyilvánított ajánlatokat, lehetősége lett volna a Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint tisztáznia a kirívóan alacsony árat az érvénytelen ajánlattevőnél.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Ennek indokául előadta, hogy az ajánlatok bontása során ismertetésre került, hogy az ajánlati ár részszemponton belül azt vizsgálják, hogy melyik ajánlatból állítható össze a legkedvezőbben olyan számítógép, amely a hivatali feladataik ellátásához a legalkalmasabb. A helyi önkormányzati rendelet szerint az ajánlatokat első körben a Hivatal szakembereiből álló Véleményező Bizottság értékelte. Az érvényes ajánlatokban lévő árlisták alapján megállapították, hogy egy megfelelő számítógép összeállításának a költsége a tervezett 150 000–160 000 Ft-hoz képest minimum 211 000 Ft lenne. Az előzetesen kalkulált árat csak az egyik érvénytelen ajánlat közelítette meg. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló 50 M Ft-ból csak a tervezett számítógép-mennyiség háromnegyed része állítható össze és ez gazdaságtalan döntés lenne ajánlatkérő részéről. Erre tekintettel nyilvánították a közbeszerzési eljárást eredménytelennek, mivel az ajánlati árak ismeretében egyik érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő sem tett a Hivatal szempontjából kedvező ajánlatot.
Az ajánlati felhívásban részletezett további részszempontoknak megfelelő összehasonlításra az érvényes ajánlattevők között nem is került sor, mivel mindegyik ajánlattevő számítógép-konfigurációra kalkulált ajánlati ára lényegesen meghaladta az előzetesen becsült összeget. Álláspontja szerint a fenti indokok alapján ajánlatkérőnek jogában áll eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, és ilyen döntést hozni. Tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a rendelkezésére álló 50 M Ft ismeretében tervezték a beszerzésüket és ennek során a korábbi tapasztalataik alapján kalkulálták és határozták meg, hogy mit kívánnak beszerezni. A beszerzési ár figyelembevételénél is a korábbi tapasztalatok voltak jellemzőek. Azt is nyilatkozta, hogy azért kértek be a felhívásuk szerint is nyilvános árlistát az ajánlattevőktől, mert ennek alapján az alkalmazott középkategóriás számítógépeik felújításához, bővítéséhez kívántak összeállítani egy terméklistát a szükségletüknek megfelelően és ezt kívánták összehasonlítani az ajánlattevőknél. Valójában arra figyelemmel voltak, hogy az ajánlatokban szereplő hasonló kategóriájú alkatrészeket hasonlítsanak össze, és ezek felhasználhatóak legyenek az általuk alkalmazott számítógépekhez. Előadta azt is, hogy másfél évre előre nagyon nehéz meghatározni, hogy miből mennyire lesz szükségük, de a gyakorlati tapasztalatok alapján ezt is hozzávetőlegesen fel tudták mérni. Közölte azt is a tárgyaláson, hogy az eredményhirdetés alkalmával tájékoztatták az ajánlattevőket, hogy az eredménytelen eljárásra tekintettel a tárgyban egy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánnak ezt követően lefolytatni, amikor is a jelen ügyben érintett ajánlattevők ismételten tehetnek ajánlatot és indokolt esetben az áraikat is módosíthatják.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság az eljárás során kérelmező által is elismerten megállapította, hogy ajánlatkérő nyilvános árlistát kért az ajánlattevőktől olyan indokkal, hogy annak alapján a számára szükséges eszközöket és berendezéseket összehasonlíthassa.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő részére a felhívás 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az ajánlati ár szerepelt a legnagyobb súlyszámmal, így legnagyobb jelentőséget ennek tulajdonított ajánlatkérő.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot.
A fentiek alapján a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy annak ellenére nem volt előnyös számára az öt érvényes ajánlat, hogy az mindenben megfelelt a felhívásának, de az árra való tekintettel azokat mégis úgy értékelte, hogy azok részére nem megfelelőek. Az általa üzemeltetett számítógéppark felújítására, bővítésére és folyamatos üzemeltetésére az érvényes ajánlatok árai alapján csak háromnegyed részben lenne lehetősége.
Ezen indokot a Döntőbizottság elfogadhatónak találta, mert álláspontja szerint ajánlatkérő szerződési kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha az érvényes ajánlat főleg az ára miatt nem kedvező számára.
A Kbt. preambulumából is következtethető, hogy az Országgyűlés az államháztartás kiadásának ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége megteremtése céljából alkotta a közbeszerzésekről szóló törvényt. Ebből fakadóan nem kifogásolható azon ajánlatkérői magatartás, amikor a rendelkezésére álló eszközökből a feladatai ellátásához szükséges beszerzéseit a leggazdaságosabban oldja meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő azon ajánlatkérői magatartás, amikor az eljárás eredményéről szóló összegezésben és az eredményhirdetéskor olyan indokot sorolt fel, miszerint volt egy – az egyébként egy bizonyos igazolás hiánya miatti érvénytelenné nyilvánított – ajánlat ami mintegy 27,5%-kal alacsonyabb árakat tartalmazott és döntését, erre alapítva hozta meg.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációs költséget – a dokumentáció hiányában – sem rótt az ajánlatkérőkre és ugyanígy ajánlati biztosítékot sem kért az ajánlati felhívásban, így a kérelmező által sérelmezett "jelentős" költségeket sem okozott az ajánlattétellel a számukra.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy azért nem kért magyarázatot az ANSAN Kft.-től az ajánlati árra vonatkozóan, mert a korábbi évek tapasztalatai alapján a kért ellenszolgáltatást nem tartotta kirívóan alacsonynak. Ezt támasztja alá az is, hogy ajánlatkérő a beszerzés előkészítése során ezt megközelítő árral kalkulált.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 25.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
