KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5247)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.224/17/2001.
Tárgy: a DEWA Kft. jogorvoslati kérelme a Cementipari Gépjavító Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a DEWA Ipari Festőberendezést Gyártó és Forgalmazó Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 130., képviseli dr. Solt Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Madách tér 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Cementipari Gépjavító Kft. (1047 Budapest, Tinódi u. 22., a továbbiakban: ajánlatkérő) "fémfelületkezelő létesítmény építése (1 teljes üzem), kapcsolódó lakatosipari fejlesztéssel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdésére, 31. § (5) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 24-i számában a rendelkező részben foglalt tárgyú ajánlati felhívást tette közzé. Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint részajánlatot nem lehetett tenni.
A felhívás 11. a) pontja az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pont a szerződésteljesítés alkalmatlanná minősítés szempontját tartalmazta.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjai 13. b) pont szerint a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár megfelelő műszaki tartalommal 18
– műszaki színvonal 15
– fizetési, szállítási feltételek 12
– helyi munkaerő alkalmazása a kivitelezés során 10
– garanciális feltételek 8
Adható pontszám: 0–100.
A 14. pont lehetővé tette többváltozatú ajánlat benyújtását is.
Az ajánlatkérő "Ajánlati egységcsomag" c. dokumentációt is készített, amely a beruházás három fő részének műszaki leírását és az árazatlan tételes költségvetést tartalmazta:
– lakatosüzemi darupálya felújítása,
– felületkezelő üzem létesítésének technológiai hatósági engedélyeztetési dokumentációja (készítette: Innomontage Kft.),
– felületkezelő üzem létesítésének építési engedélyezési tervdokumentációja (tervező: Piraton Kft.), amelynek része a technológiai tervfejezet (tervező: Innomontage Kft.).
A dokumentáció 71. oldalán az "Összesített táblázat" a beruházás fő tételei ajánlati árainak kitöltésére szolgált. Az ajánlatkérő 2001. február 12-én konzultációt tartott, amelyen a feltett kérdésekre 15 pontban válaszokat adott.
2001. március 7-ig az ajánlattételi és bontási határidőre az Innomontage Kft., a FOB Kft., a FABÓ Kft., az Aktuál BAU Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő a hiányzó nyilatkozatok és hatósági igazolások pótlására – a határidő megjelölése nélkül, valamint a többi ajánlattevőnek a későbbiekben történő hiánypótlási lehetőséget biztosítva – a FOB Kft.-nek, a FABÓ Kft.-nek és az Aktual Bau Kft.-nek lehetőséget adott.
Az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő a megállapított hiányok pótlását 2001. március 23-i határidőig, 2001. március 12-én kelt levelében a kérelmezőnek, a FABÓ Kft.-nek és a FOB Kft.-nek lehetővé tette.
Az Aktuál Bau Kft. 2001. március 9-én kelt levelével az ajánlatát visszavonta.
A FOB Kft. a hiánypótlásra adott határidő módosítási kérelmére az ajánlatkérő nem válaszolt, csak az eredményhirdetést követően.
Az ajánlatkérő Bíráló Bizottsága a FOB Kft. ajánlatát – a hiányzó igazolások miatt – érvénytelennek minősítette és a többi ajánlatot értékelte.
Az ajánlatkérő Bíráló Bizottsága az eredményhirdetést 2001. április 2-ig elhalasztotta.
Az értékelés alapján, az ajánlatkérő nyertesnek az Innomontage Kft. ajánlatát nyilvánította, azt követő legelőnyösebb ajánlatnak a kérelmezőét.
A kérelmező 2001. április 11-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Kérte a szerződéskötés megtiltását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását, a nyertes ajánlattevő – hamis adatszolgáltatás miatt – 5 évre a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltását. Kérte továbbá az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek térítésére.
Kérelme indokaként az írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eredményhirdetéskor (2001. április 2-án) jutott tudomására ajánlatkérő azon jogsértése, miszerint a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek minősítette, pedig azt érvénytelenség miatt ki kellett volna zárnia az eljárásból, mivel vele szemben kizáró ok állt fenn: ajánlatkérő az Innomontage Kft.-t érdekelt szervezetként vonta be az eljárás előkészítésébe. Az ajánlatkérő ajánlati felhívását nagy részben – az ajánlati dokumentáció szerint – az Innomontage Kft. és annak alvállalkozója a Piraton Kft. készítette, vagyis az a cég, akit ajánlatkérő az eljárás nyertesének hirdetett ki. Előadta, hogy nem tudja azt, hogy ajánlatkérő kért-e az Innomontage Kft.-től a Kbt. 31. § (4) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot arról, hogy az előkészítésbe bevont érdekelt cég az eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként nem vesz részt. Ha ajánlatkérő kért ilyen nyilatkozatot, az ajánlattevő pedig megtette ezt, akkor az Innomontage Kft. hamisan nyilatkozott és ajánlatának beadásával megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdésének rendelkezését, míg az ajánlat érvényesnek minősítésével az ajánlatkérő sértette meg a Kbt. ugyanezen rendelkezését, egyben a Kbt. esélyegyenlőséget, valamint a verseny tisztaságát hirdető alapelveit [Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdések]. Sérelmezte az értékeléssel kapcsolatban, hogy ajánlatkérő nem határozta meg az értékelés részszempontjainak tartalmi elemeit és értékelésében nem alkalmazta azokat, valamint, hogy az ajánlatok bontásakor és az eredményhirdetéskor ajánlatkérő az árat egy összegben ismertette és nem ismertette az ajánlati árak részadatait, továbbá ajánlatkérő önkényesen megváltoztatta az ajánlattevőkkel a bontáskor ismertetett ajánlati árakat. Előadta továbbá, hogy a nyertessel kötendő szerződéssel kapcsolatban a részletes szerződéses feltételeket az ajánlati felhívással egy időben kiadott ajánlati dokumentáció nem tartalmazott.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette azon álláspontját, mely szerint a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség csak a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vevő szervezetekre és személyekre terjed ki. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a DEWA Kft. kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidőn túl nyújtotta be, mivel az általa hivatkozott "jogsértés" nem 2001. április 2-án az eredményhirdetéskor, hanem 2001. március 7-én az ajánlatok bontásakor jutott tudomására. Az általa hivatkozott "jogsértések"-re okot adó tényről a pályázati dokumentáció útján, annak megismerése után szerzett tudomást. Az általa hivatkozott "jogsértés" a Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor "megvalósult" azzal, hogy a véleménye szerint érvénytelen ajánlatot benyújtó pályázót az ajánlatkérő, az ajánlatok felbontásakor nem zárta ki. Az ajánlatok felbontására 2001. március 7-én került sor, melyen kérelmező is jelen volt. Ajánlatkérő az érvénytelenséggel kapcsolatban előadta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően még 2000. évben támogatásért pályázott a Területfejlesztési Tanácshoz, és ahhoz a pályázathoz valóban készült egy műszaki terv. Ez azonban nem tévesztendő össze jelen pályázati eljárással, és ezért nem tett felhívást az Innomontage Kft. felé a Kbt. 31. § (4) bekezdése szerint, mert a közbeszerzési eljárás előkészítésébe nem vonta be, nevében nem járt el. Így a jogorvoslati kérelemben megjelölt tény álláspontunk szerint azonban nem sérti a közbeszerzési eljárási törvényben foglalt rendelkezéseket, mert ajánlatkérőn kívül senki a nevében nem járt el, nem volt olyan pályázó, vagy olyan személy, aki az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állna, vezető gazdasági tisztségviselő vagy tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Egyebekben az ajánlatkérő nemcsak az Innomontage Kft.-től, hanem a magyar piacon jelenlévő több cégtől kért és kapott műs
zaki adatokat még az ajánlat kiírása előtt. Így többek között a kérelmező is szolgált műszaki adatokkal, ezért a kérelmező sem lehetett volna ajánlattevő. Az értékeléssel kapcsolatban egyértelműen megállapítható és dokumentálható az a tény, hogy a bontási és értékelési jegyzőkönyvek között nincs érdemi eltérés az árak tekintetében. Az eltérés kizárólag abból adódik, hogy az értékelési jegyzőkönyvben azonos műszaki tartalmat kellett megjeleníteni és versenyeztetni, így az opciós kikötéseket hozzá számította az eredeti ajánlathoz (pl. daru, rádió, távvezérlés, gyűjtőcsiga...). Éppen az szolgálta a verseny tisztaságát, hogy ne lehessen későbbi többletköltségeket megalapozó igényeket a pályázatban elrejteni. Az eltérést egyébként az okozta, hogy nem minden pályázó a megadott űrlap szerint adta meg az árait, ezért az összevetés során az eredeti űrlap adatai alapján kellett dolgozni. A verseny tisztaságát és esélyegyenlőségét éppen az szolgálja, hogy ajánlatkérő azonos minőségeket és mennyiségeket vetett össze. A fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként az Innomontage Kft. tett észrevételt. Állítása szerint nem a közbeszerzési eljáráshoz, hanem a területfejlesztési pályázathoz készítette a szakhatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges terveket. Az ajánlatkérő megbízását erre nem fogadta volna el, amennyiben emiatt a közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében nem járt el, semmilyen jogviszony nem áll fenn közöttük. Az Innomontage Kft. észrevételéhez kapcsolódva a Piraton Kft. – mint a nyertes alvállalkozója – előadta, hogy az általa az ajánlatkérő részére végzett tevékenység a jelen közbeszerzési eljárás tárgyához kapcsolódó építési engedélyköteles létesítmények építési engedélyezési tervdokumentációjának elkészítéséhez kapcsolódik és ez a 2000. évben történt. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében nem járt el, semmilyen jogviszony nem áll fenn közöttük.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja alapján a 224/3/2001. számú határozatával megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak abban kellett elsősorban állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett-e el a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján.
A Kbt 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A kérelmező az ajánlatok felbontása során észlelte azt, hogy az Innomontage Kft. ajánlatot nyújtott be a jelen közbeszerzési eljárás során és az ajánlati dokumentáció alapján tudomása volt arról is, hogy ez a cég készítette az ajánlati dokumentáció egy részét képező tervezetet, de arról csak az eredményhirdetésen értesült, hogy az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelenné ezt az ajánlatot. Így az érvénytelen ajánlattal kapcsolatban a jogvesztő határidő kezdő időpontja az eredményhirdetés – 2001. április 2. – napja, amelytől a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 nap 2001. április 17-én járt le, de kérelmező 2001. április 11-én fordult jogorvoslati kérelmével a Döntőbizottsághoz. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem határidőben érkezett és így nem lehet elkésettnek tekinteni.
A Döntőbizottságnak a fentieket követően abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, figyelemmel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint, ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Az ajánlati dokumentációban feltüntetett adatok, továbbá az ajánlatkérő, az Innomontage Kft. és a Piraton Kft. nyilatkozatai alapján az ajánlati dokumentáció egyes részeit a 2000. év folyamán ez a két cég készítette el az ajánlatkérő részére.
A Kbt. 31. § (2) bekezdés a közbeszerzési eljárással kapcsolatos összeférhetetlenségnek – többek között – az eljárás előkészítésében, illetve a dokumentáció elkészítése során való közreműködésből eredő esetét állapítja meg. Ebben az esetben az Innomontage Kft. – illetve alvállalkozója a Piraton Kft. –, mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárás szempontjából érdekelt gazdálkodó szervezetnek tekintendő. Mindkét cég gazdasági tevékenységét – az általuk az ajánlatkérő részére készített tervdokumentációk és az Innomontage Kft.-nek a Piraton Kft.-vel, mint alvállalkozóval tett ajánlata alapján – a közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatosnak kell tekinteni. Az összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában, illetve az annak előkészítése során végzett tevékenység is megalapozza. Jelen esetben a dokumentáció egyes részeinek elkészítése az előkészítő szakasz során végzet tevékenységnek tekintendő és ezért alkalmazni kell a Kbt. 31. § (5) bekezdés rendelkezését, mely szerint, ha az érdekelt gazdasági szervezetet a közbeszerzési eljárás, vagy annak előkészítése során bevonta ajánlatkérő, akkor a bevont cég nem lehet a kapcsolódó közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó.
Ajánlatkérőnek tudnia kellett, hogy a beruházás – az állami céltámogatás elnyerése esetén – csak közbeszerzési eljárással bonyolítható le. Erre tekintettel az Innomontage Kft.-t és a Piraton Kft.-t a kiviteli tervre vonatkozó megbízásával egyidejűleg a Kbt. 31. § (4) bekezdése szerint nyilatkoztatnia kellett volna.
A Kbt 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően kell megállapítania, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint az Innomontage Kft. ajánlata érvénytelen, mivel ez a cég összeférhetetlenség miatt nem jogosult az eljárásban részt venni.
A jogorvoslati kérelem a további részekben elkésett, illetve alaptalan:
A Kbt. 79. § (7) bekezdés korábban idézett előírására tekintettel az ajánlatok bontásakor az ár ismertetésére vonatkozó kérelemrész elkésett.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
Az ajánlati felhívás dokumentációjából hiányzó szerződéstervezet hiányát a kérelmezőnek a dokumentáció átvételekor, de legkésőbb az ajánlatának megtételekor észlelnie kellett. Az ajánlattételi határidő 2001. március 7. volt. Az ettől az időponttól számított 15 napos jogvesztő határidő 2001. március 22-én járt le, de kérelmező jogorvoslati kérelmét csak ennek eltelte után, 2001. április 11-én nyújtotta be. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem ezen része elkésett, így azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
Az eredményhirdetéskor sérelmezett "egyösszegű" ajánlati árismertetéssel kapcsolatban a jogorvoslati kérelem alaptalan. Az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján a kivitelezésre részajánlatot nem lehetett tenni és ennek alapján egyösszegű árat kellett megajánlani, ezért ajánlatkérő a Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint járt el, amikor az ellenszolgáltatásokat nem bontotta részekre, hanem egyben ismertette.
Tekintettel, arra, hogy az ajánlatkérő által nyertesnek minősített ajánlat érvénytelen és az értékelés során érvényes ajánlatot csak érvényes ajánlattal lehet összehasonlítani, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az értékelésre vonatkozó részét nem vizsgálta.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatok ismételt értékelése és az ennek alapján hozott döntés meghozatala során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie a Kbt. 26. § (2) bekezdés és a Kbt. 49. § (2) bekezdését is.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Ezzel összhangban áll a Kbt. 49. § (2) bekezdése, mely szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Döntőbizottság a hamis adatszolgáltatás tényét nem állapította meg, tekintettel arra, hogy önmagában az ajánlatadással az Innomontage Kft. hamis adatot nem szolgáltatott és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezmények levonása ajánlatkérő kompetenciája.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatáskörében eljárva a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, és az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette, egyebekben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
