KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5251)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.192/12/2001.
Tárgy: a Mag ICS Holding Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. Beszerzési Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mag ICS Holding Kft. (1027 Budapest, Frankel L. u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Igazgatóság (Budapest XIII., Váci út 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) "összességében 116 millió 610 ezer darab + 20% öntapadós megszemélyesített (vonalkódos) egyedi azonosító címkék gyártása és szállítása kétféle tekercses (100 db/tekercs és 500 db/tekercs) és egyféle íves (5 db/ív) kiszerelésben, öt fajtában (fajtánként és típusban), kb. 3250 postahelyre megszemélyesítve" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-i számában megjelent felhívásában, nyílt eljárás keretében, vállalkozási szerződés formájában kért ajánlatot, az ajánlati felhívás 3. a) pontban következőképpen részletezett módon, címkék beszerzésére: "3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: összességében 116 millió 610 ezer darab + 20% öntapadós, megszemélyesített (vonalkódos) egyedi azonosító címkék gyártása és szállítása kétféle tekercses (100 db/tekercs és 500 db/tekercs) és egyféle íves (5 db/ív) kiszerelésben, öt fajtában (fajtánként négy típusban), kb. 3250 postahelyre megszemélyesítve." A teljesítés határideje 2002. május 2-ig, folyamatosan. Ajánlatkérő részajánlat lehetőségét nem engedte meg, a többváltozatú ajánlattételt viszont igen.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági követelmények, illetve az alkalmatlansági szempontok:
"Műszaki alkalmasság:
– a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatok:
– az előző három év legjelentősebb szállításainak ismertetése a beszerzés tárgyához hasonló termékre vonatkozóan,
– műszaki-technikai felszereltségének leírása,
– a megajánlott termék műszaki paraméterének leírása, 1 tekercs (100 db) megszemélyesített mintadarab benyújtása. Minden egyes benyújtott mintadarab eredetiségét eltávolíthatatlan módon (pecséttel, aláírással) igazolni kell úgy, hogy az a gépi leolvasást ne befolyásolja.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– számláján 90 napot meghaladó sorban állás mutatkozott 12 hónapon belül,
– a hitelesített mérleg és eredménykimutatás alapján gazdaságilag alkalmatlan a feladat elvégzésére, likviditása veszélyezteti a teljesítést,
– a beszerzés tárgyához hasonló termékre vonatkozó referencia hiánya,
– a beadott mintadarabok nem felelnek meg a dokumentációban megadott minimális műszaki követelményeknek."
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely ismertette az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos ajánlatkérői kívánalmakat. A dokumentáció szerint ajánlatkérő a többváltozatúság alatt kizárólag két változat benyújtását értette, az elsőt a számszerűsített mennyiségre, a másodikat annak 20%-kal növelt mennyiségére.
Az ajánlattételi szakaszban több lehetséges ajánlattevőtől, több alkalommal kérdés érkezett ajánlatkérőhöz, amelyre ajánlatkérő összesen négy alkalommal válaszolt, és azokat a dokumentációt megvásárló pályázóknak megküldte, a válaszok azonban egyetlen esetben sem jelentették a felhívásban, avagy a dokumentációban közöltek módosítását.
Az ajánlatok bontási határideje, 2001. március 13-ra a kérelmezőn kívül a Mizsepack Kft., az Állami Nyomda Rt., a Fel-sys Felkai J. mérnök egyéni vállalkozó és a Szenzor Kft. nyújtott be ajánlatot, méghozzá mindegyik két változatban.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd a 2001. március 28-i eredményhirdetésen győztesként a Mizsepack Kft.-t hirdette ki, második helyezettként pedig kérelmezőt.
Kérelmező – hiánypótlási felhívásnak eleget téve – 2001. április 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Kérelmező írásbeli kérelmében azt kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, kötelezze ajánlatkérőt az ajánlatok újbóli elbírálására és ideiglenes intézkedésként tiltsa meg az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kérelemmel kifogásolt döntése szerinti szerződés megkötését. Indokolásul előadta, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyertese a Mizsepack Kft. által adott – akár a megvalósítási költségekből, akár az eddigi vállalkozási árból kiindulva – irreálisan alacsony árak felülvizsgálatát nem végezte el, illetve erről az eredményhirdetésen sem írásban, sem szóban nem tájékoztatta a pályázaton résztvevőket. Kérelmező előadta, hogy ismereteik szerint a pályázat nyertese az ajánlati felhívás 3.2.2. pontjában foglaltaknak csak részben felelt meg, mivel a címkék "megszemélyesítését" (termo transzfer technológiával történő nyomtatását) saját referenciával alátámasztani nem tudja. Az elmúlt időszakban ezt a feladatot alvállalkozóval oldotta meg.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy: az I. változatra adott legkedvezőbb ajánlattól 25,6%-kal magasabb az erre a változatra tett második legkedvezőbb ajánlat ára. Ezen árkülönbség, ismerve a jelenlegi piaci helyzetet, gazdasági környezetet, de nem ismerve az egyes vállalkozások árképzését és a költséghatékonyságra foganatosított intézkedéseiket, nem minősíthető kirívóan nagy árkülönbségnek, azaz a legkedvezőbb ellenszolgáltatás nem tekinthető kirívóan alacsony összegűnek. A II. változat tekintetében az ajánlott ellenszolgáltatások közötti eltérés még csekélyebb, hiszen a legkedvezőbb és az azt követő (a kérelmező által adott ajánlati ár) között csupán 2,6% a különbség, ami igazán elenyésző, tehát semmiképp nem nyújt alapot arra, hogy ajánlatkérő vizsgálja a "kirívóan alacsony" árat. Ajánlatkérő továbbá előadta, hogy a nyertesnek minősített ajánlattevő a két mennyiségi változatra ugyanazt az egységárat adta, a második legkedvezőbb ellenszolgáltatást nyújtó vállalkozás (Mag ICS Kft.) a nagyobb mennyiségre vonatkozó egységára csupán 2%-kal kevesebb az I. változatra beadott egységáránál. A fentiekből adódóan ajánlatkérő a továbbiakban, mélyebben nem vizsgálta az ajánlati árakat. Ajánlatkérő megítélése szerint a nyertes ajánlati ár nem minősíthető kirívóan alacsony árnak. A választott értékelési szempont egyébként is arra "ösztönzi" az ajánlattevőket, hogy minél alacsonyabb ajánlati árat ajánljanak meg. Véleménye szerint tehát a kérelmező állítása a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás tekintetében megalapozatlan. Továbbá előadta, hogy a nyertes rendelkezik hasonló, saját referenciával, kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként a Mizsepack Kft. a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlatában foglaltak – az ár tekintetében is – reálisak, valódiak és megvalósíthatóak. A műszaki referenciával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közbeszerzés tárgyához hasonló terméket, az ajánlatban szereplő referenciák mellett az Unisys Kft. részére is szállított – a megrendelő teljes megelégedésére – és ilyen termék jövőbeni szállítására ismét kötöttek szerződést ezzel a céggel. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megállapította-e a nyertes ajánlat érvényességét.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása keretében a közbeszerzés tárgyához hasonló termékek előállítására, szállítására vonatkozó referencia benyújtását írta elő az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Mizsepack Kft. által benyújtott ajánlat tartalmazott a beszerzés tárgyához hasonló termékek szállításáról szóló igazolásokat. Így ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a beszerzés tárgyához hasonló – de azzal nem azonos termékekre vonatkozó – referenciákat tartalmazó ajánlatot e szempontból érvényesnek minősítette.
Miután ajánlatkérő a felhívása 11. b) pontjának harmadik francia bekezdésében alkalmatlansági kritériumnak is megjelölte a beszerzés tárgyához hasonló termékre vonatkozó referencia hiányát, a Döntőbizottság másodlagosan ezen ajánlattevői kötelezettség teljesülését is megvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy nyertes ajánlata 16. oldalán, valamint 13., 14. és 15. számú melléklete tartalmazza a beszerzés tárgyához hasonló termékekre vonatkozó adatokat, így nemcsak érvényes ajánlattal élt, de az előbbiekben részletezettek szerint az alkalmas is volt.
Kérelmező vitatta ajánlatkérő azon döntését is, amely alapján a Mizsepack Kft. nyertes lett.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatok értékelésének az ajánlatkérő által választott és az ajánlati felhívásban megjelölt szempontja a legalacsonyabb ár volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás és az azt követő, vagyis a kérelmező által adott ajánlati ár között az 1. változat esetében 35 millió Ft a különbség a nyertes javára. A II. változat tekintetében a nyertes és az azt követő, vagyis a kérelmező által adott ajánlati ár között még csekélyebb, 4,2 millió Ft volt a különbség.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmében foglaltak alapján rámutat arra, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdésére is figyelemmel nem veheti át ajánlatkérő szerepét. E jogszabályhely alapján ugyanis ajánlatkérő jogosultsága annak megítélése, hogy kirívóan alacsony-e az ellenszolgáltatás tartalma, vagy sem. Így, miután ajánlatkérő nem tartotta kirívóan alacsonynak az árat a Kbt. szabályai szerint helyesen, a legalacsonyabb ellenszolgáltatás alapján bírálta el az ajánlatokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy – kérelmező által sem vitatottan – nyertes adta a legalacsonyabb árajánlatot.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően rendelkezett.
Budapest, 2001. május 15.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.,
közbeszerzési biztos
