KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5333)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.17/15/2001.
Tárgy: a Matávcom Kft. és a Siemens Telefongyár Kft. jogorvoslati kérelme az APEH közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Matávcom Kft. (1107 Budapest, Bihari u. 6. és a Siemens Telefongyár Kft. 1143 Budapest, Gizella u. 51–57., képviseli: dr. Tímár Júlia jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmezők) jogorvoslati kérelmének, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi út 2., képviseli dr. Mészáros Tünde jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az APEH egyes telephelyeinek telefonalközpont modernizációja a dokumentációban foglaltak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 57. § (1) bekezdését, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent 43. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlat benyújtására ajánlatkérő lehetőséget adott oly módon, hogy kizárólag az ajánlati dokumentáció G-2. pontjára lehetett maximum kétváltozatú ajánlatot benyújtani.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, illetőleg az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 60
– műszaki elvárásoknak megfelelés és garancia 40
Pontszám valamennyi részszempontra 1–10-ig.
Az ajánlati felhívás 16. pontja az egyéb információk között előírásokat tartalmazott az ajánlat érvényességével kapcsolatosan. Ajánlatkérő e pontban előírta többek között, hogy az ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlatok részletes és összesített pénzügyi ajánlatot tartalmazzanak, megjelölve minden egyes részegység, modul, kártya, rendszerszekrény, bővítőszekrény, analóg és digitális telefonkészülék, egyéb kapcsolódó eszköz, berendezés, licenc, szoftver, szoftver feature, tanfolyam stb. egységárát, mely egységárak tartalmazzák az installálási munkadíjat, szállítási költségeket is. Az ajánlati dokumentációban mellékelt mintatáblázat szerinti összárakat tartalmazza a pénzügyi összesítő ajánlat.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, mely dokumentációban megfogalmazta a telefonalközponttal kapcsolatos elvárásait G-1–G-26. sorszám alatt. A garanciával kapcsolatos elvárásait W-1–W-5. pont alatt és a tanfolyammal, dokumentációval kapcsolatos elvárásait D-1–D-6. pontig. A teljesítéssel kapcsolatos elvárások és fizetési feltételeit pedig I-1–I-8. pontban foglalta össze.
Ajánlatkérő azt is közölte, hogy a dokumentációban szereplő összes elvárás teljesítése alapkövetelmény, amely elvárás nem teljesítése esetén az ajánlat érvénytelennek minősíthető.
Ajánlatkérő külön meghatározta a telefonközpont interfészeivel, portjaival, a végkészülékekkel, kezelői munkahellyel és a kapcsolódó számítógépes munkahellyel kapcsolatos elvárásait. Külön mintát adott az összesített pénzügyi ajánlat elkészítéséhez.
Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlatok értékelésének szempontját az alábbiak szerint:
Súlyszám és súlyszám Értékelési pontszám
szorzata
I. Telefonalközpontokra vonatkozó elvárások 1,2 12
II. Garanciával kapcsolatos elvárások 0,4 4
III. Tanfolyammal, dokumentációval kapcsolatos elvárások 0,4 4
IV. Teljesítéssel kapcsolatos elvárások 0,4 4
V. A telefonalközpont interfészeivel, portjaival kapcsolatos elvárások 0,5 5
VI. Végkészülékkel kapcsolatos elvárások 0,8 8
VII. Kezelői munkahellyel és kapcsolódó számítógépes munkahellyel kapcsolatos elvárások 0,3 3
Összesen: 40
VIII. Ajánlati ár 6,0 60
Maximálisan elérhető pontszám: 100
Adható pontszám minden részszempont esetében 1–10-ig volt adható.
Az ajánlatok bontására 2000. december 6-án került sor.
Ajánlatot nyújtott be a Matávcom Kft. és a Siemens Telefongyár Kft. Konzorciuma két változatban, az Ericsson Magyarország Kft., a Primus-Net Kft., a HTCC Tanácsadó Rt. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2001. január 4-én az Ericsson Magyarország Kft.-nek írásban jelezte, hogy ajánlatában öt helyen számítási hiba található, melyet kijavított, és így ajánlati ára módosul, illetve tisztázó kérdést tett fel a tárgyban, hogy a belső forgalom ellenőrzésének díját tartalmazza-e az ajánlati ára. Ajánlatkérő hasonló módon a Primus-Net Kft.-t is értesíti arról, hogy az ajánlati árát korrigálja.
Az ajánlatkérő a többi ajánlattevőt a tisztázó kérdés tartalmáról nem tájékoztatta, csupán arról, hogy tisztázó kérdés feltevésére került sor, illetőleg egyúttal közölte a többi ajánlattevővel, hogy az Ericsson Magyarország Kft. és a Primus-Net Kft. ajánlati árát a Kbt. 43. § (7) bekezdésében foglaltak alapján módosította.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta a Kbt. 55. § (6) bekezdésére hivatkozással, amelyről 2001. január 4-én kelt levelében tájékoztatja az ajánlattevőket.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésére bírálóbizottságot hozott létre és az ajánlatokat érdemben elbírálta.
Ajánlatkérő 2001. január 15-én faxon értesíti az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetésre 2001. január 16-án 9.30 órakor kerül sor. Az eredményhirdetésen ajánlatkérő nyertesként az Ericsson Magyarország Kft. ajánlatát hirdeti ki, a második legjobb ajánlatnak a Matávcom Kft. és a Siemens Kft. "B" változatú, harmadik legjobb ajánlatnak pedig a Matávcom Kft. és Siemens Kft. "A" változatú ajánlatát hirdette ki.
Ajánlatkérő az eljárás összegzéséről készített tájékoztatóját 2001. január 22-én megküldte az ajánlattevők részére.
A kérelmezők 2001. január 18-án nyújtottak be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Jogorvoslati kérelmükben kérték a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását. Indoklásként előadták, hogy ajánlatkérő a bontásról jegyzőkönyvet nem készített és azt nem küldte meg részükre. Ajánlatkérő az ajánlati ár korrigálását jogsértő módon végezte el; a 100 M Ft-os nagyságrendű árdifferencia feltehetően ajánlatmódosítás eredménye, nem pedig számítási hibára visszavezethető korrekció.
Sérelmezték továbbá, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 57. §-a alapján tisztázó kérdést tett fel, de annak tartalmáról nem, csak magáról a tényről adott tájékoztatást. Kérelmezők szerint a nyertes ajánlat érvénytelen, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. pontjában foglaltaknak, ugyanis a nyertes az ajánlati árát nem kártyaszinten adta meg, hanem portárat közölt. Álláspontjuk szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot az eljárásban ők tettek.
Ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy a bontási jegyzőkönyvet szabályszerűen megküldték, a Matávcom Kft. 2000. december 13-án azt át is vette. A rendelkezésre álló iratanyagból egyértelműen megállapítható, hogy az árkorrekciót az Ericsson Magyarország Kft. és a Primus-Net Kft. vonatkozásában a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján, mint számítási hibát hajtotta végre.
A tisztázó kérdés tényéről tájékoztatták az ajánlattevőket, szabályszerűen jártak el. Az értékelést a megadott elbírálási szempontok alapján végezték, a nyertes ajánlata azért volt számukra különösen kedvező, mert az tartalmazta a mellékállomások forgalmának nyomon követését, és ez részükre megtakarítást jelent.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként kérelmező indítványa alapján a D.17/5/2001. számú határozatában a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
Ajánlatkérő ennek a kötelezettségének eleget tett, hiszen a bontásról készített jegyzőkönyvet megküldte, amelyet a Matávcom Kft. 2000. december 13-án átvett. Ajánlatkérő tehát jogsértést nem követett el e tekintetben.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
A Döntőbizottság az Ericsson Kft. ajánlatának átvizsgálása alapján megállapította, hogy az összesített pénzügyi ajánlatban a H-1. sorszám alatt szereplő 2 db-os csatlakozási igénynél csak egységár került feltüntetésre a megajánlott mennyiséggel történő felszorzás elmaradt. A K-1. sorban hasonló számítási hiba volt fellelhető.
Ajánlatkérő a fent hivatkozott törvényi rendelkezés alapján jogszerűen végezte el a korrekciót, amely alapján az Ericsson Kft. ajánlati ára módosult, erről ajánlattevőket értesítette.
A Primus-Net Kft. ajánlata esetén a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. Az ajánlati dokumentáció garanciával kapcsolatos elvárások körében előírta W-1. alatt, hogy ajánlattevőknek 3 év teljes körű garanciát kell vállalniuk.
A Primus-Net Kft. ezen előírás teljesítését oly módon vállalta, hogy az üzembe helyezést követő 13. hónap első napjától az üzembe helyezés 60. hónap első napjáig üzemeltetési díjat számol fel, azonban ezen üzemeltetési díj összegét az ajánlati ára nem tartalmazta, ezt az összeget a felolvasólapon nem szerepeltette. Ajánlatkérő az üzemeltetési költség összegével korrigálta az ajánlati árat.
Ez tény, hogy nem számítási hiba korrekciójának minősül, azonban a Primus-Net Kft. ajánlati árát az üzemeltetési költség összegével az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében növelni kellett. A Primus-Net Kft. az ajánlatkérőnek címzett 2001. január 9-én kelt levelében maga sem vitatta, hogy amennyiben ajánlatkérő az első három évre várható összes költséget számolja, úgy a teljes díj, amelyet ajánlatkérőnek három év alatt ki kell fizetnie megegyezik azzal az összeggel, amellyel ajánlatkérő az ajánlati árat korrigálta. Ajánlatkérő e körben tehát jogsértést nem követett el, a Kbt. 56. § (2) bekezdés szerint korrekcióként figyelembe vette az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapította, hogy ajánlatkérő a tisztázó kérdés tényéről tájékoztatta csak az ajánlattevőket, azok tartalmáról nem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti törvényhely helyes jogértelmezése alapján nemcsak a tisztázó kérdés tényéről, hanem annak tartalmáról is köteles ajánlatkérő tájékoztatást nyújtani a kérdés feltevésével egyidejűleg a többi ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a többi ajánlattevőt a tisztázó kérdés tartalmáról nem tájékoztatta, annyiban megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését, hogy nem elegendő csak a felvilágosítás tényéről, hanem annak tartalmáról is tájékoztatni a feleket. Mindez azonban nem volt olyan súlyú jogsértés, amely miatt ajánlatkérőt e megállapításon túl szankcionálni kellett volna.
Ajánlatkérő számára azonban az nem róható fel, hogy a kérelmezők felé tisztázó kérdés feltevésétől eltekintett a tekintetben, hogy ajánlatuk a belső forgalomszámlálást tartalmazza-e, hiszen erre vonatkozóan külön az ajánlatuk nyilatkozatot nem tartalmazott, csupán a mellékelt prospektusok tartalmazott e tekintetben információt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat érvényesnek minősült-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvényes, mert az ajánlati felhívás 16. pontja részegységenként kérte az ár megadását és a port is részegységnek minősül, mivel a kártya portokból épül fel. Ezt támasztja alá a dokumentáció "V. A telefonközpont interfészeivel, portjaival kapcsolatos elvárások" című táblázat, ahol az ajánlatkérő maga is portra hivatkozva kérte megadni a táblázatban a H-3–H-5-ig sorszám alatt igényeik teljesítését. A nyertes ennek megfelelően portokban adta meg ajánlatát, mely nem kifogásolható, és így ajánlata nem minősül érvénytelennek.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő az 5. számú melléklet szerint az összegzést elkészítette, azonban az nem tartalmazta a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását. Ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárásban készítette el a részletes indokolást, amelyet levelében jelzett, hogy kizárólag a Döntőbizottság részére küldi meg.
A Kbt. 45 . § (1)–(2) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.
Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.
A Kbt. 61. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vette.
A Döntőbizottság a fenti törvényhely rendelkezéseinek figyelembevételével megállapította, hogy üzleti titokként nem kezelhető az az információ, adat, amelyre ajánlatkérő a döntését alapította.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése a megadott elbírálási szempontok alapján helyes volt-e.
Az 1. elbírálási szempont az ajánlati ár
Ajánlatkérő értékelését e tekintetben a kérelmezők nem kifogásolták.
A 2. elbírálási szempont a műszaki elvárásoknak megfelelés és garancia
Ajánlatkérő ezen értékelési szempontot I–VII. alszempontra osztotta. Ezen alszempontok közül kérelmezők nem kifogásolták az ajánlatkérői értékelést, a II. garanciával kapcsolatos elvárások, III. tanfolyammal, dokumentációval kapcsolatos elvárások, VI. végkészülékekkel kapcsolatos elvárások és a VII. kezelői munkahellyel és kapcsolódó számítógépes munkahellyel kapcsolatos elvárások körébe tett ajánlatkérői értékelést.
Kérelmezők kifogásolták a I. telefonközpontokra vonatkozó elvárások körében tett ajánlatkérői értékelést, nevezetesen, hogy kérelmezők 8, míg a nyertes a maximális 10 pontot kapta.
Kérelmezők álláspontja szerint e részszempont esetében az általa megajánlott Hicom 300E típusú alközpont szoftvertételei is tartalmazzák a mellékállomások forgalmának nyomkövetését.
Ajánlatkérő észrevételében hivatkozott arra, hogy a kérelmezők ajánlata a belső forgalomkövetésre kifejezett nyilatkozatot nem tartalmazott, ezzel szemben a nyertesi ajánlat kifejezett nyilatkozatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az általa megajánlott központ a belső forgalom nyomon követésére alkalmas. A tisztázó kérdés feltevését e tekintetben az tette szükségessé, hogy ajánlatkérő nem tudta eldönteni, hogy ennek az árát is magába foglalja-e a megajánlott ajánlati ár. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy ez a felajánlás azért is volt számára kedvező, mert ez további költségmegtakarítást eredményez.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen elbírálási szempont ajánlatkérő szubjektív megítélésén alapul. Tény, hogy az ajánlatkérő G-1–G-26. sorszám alatt tételesen meghatározta a telefonalközpontokra vonatkozó általános elvárásait, azonban ezt minimumkövetelménynek tekintette. Az értékelés során azt az ajánlatot kívánta jobbnak minősíteni, amely a minimumkövetelményen felül további műszaki megoldást tud teljesíteni. Ennek alapján nem kifogásolható az ajánlatkérő azon értékelése, hogy preferálta a nyertes ajánlatát a tekintetben, hogy az általa ajánlott telefonalközpont a belső forgalom számlálására is képes.
A Döntőbizottság a fentiek alapján elfogadta az ajánlatkérői értékelést.
IV. Teljesítéssel kapcsolatos elvárások
Ajánlatkérő maximális pontszámot, azaz a 10 pontot adta e tekintetben a nyertes és a kérelmezők ajánlatára is. A kérelmezők álláspontja szerint e tekintetben a maximum pontszám őt illeti, a nyertesnek e szempontból kevesebb pontszámot kellett volna kapnia, tekintettel arra, hogy kérelmezők e körben többletszolgáltatásként megajánlották a korábban telepített berendezéseiknek leszerelését díjmentesen, azaz a leszerelés költségét tartalmazza a vállalási áruk. Az ajánlatkérő előadta, hogy ezt a felajánlást preferálni nem kívánta, tekintettel arra, hogy a régi rendszerek leszerelése a szerződési kötelezettség miatt a tulajdonos (kérelmező) kötelezettsége.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő fenti magyarázata elfogadható, az értékelése nem vitatható.
V. Telefonközpont interfészeivel, portjaival kapcsolatos elvárások
Ajánlatkérő a kérelmezőknek és a nyertes ajánlattevőnek is a maximális 10–10 pontot adta. Kérelmezők előadták, hogy e részszempontnál a kötelező portszámot nagyobb tartalékkal teljesítették, így a később esetleg felmerülő bővítés jelentős költségmegtakarítást eredményezhet ajánlatkérőnek, és ezt az értékelésnek tükröznie kellett volna. Ajánlatkérő indoklásként előadta, hogy a megkívánt portszámon felüli további portokra nincs és nem is lesz szüksége, ezért ezt preferálni nem kívánta. Megjegyezte továbbá, hogy a technikai megvalósítás miatt a többletport pénzügyi vonzatát így is viselnie kell.
Ajánlatkérő értékelését a Döntőbizottság elfogadta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, egyebekben a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
