KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5549)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.75/11/2001.
Tárgy: a BAU-TEAM Kft. jogorvoslati kérelme Foktő Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Vancsura Anita ügyvéd (1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2.) által képviselt BAU-TEAM Építőipari és Vállalkozási Kft. (7130 Tolna, Béri Balogh Ádám u. 36., a továbbiakban: kérelmező) Foktő Község Önkormányzata (6331 Foktő, Kossuth u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Foktő község gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérő döntését, és felhívja ajánlatkérőt a közbeszerzési törvény szabályainak megfelelő eljárásra, azaz a kérelmező részvételi jelentkezését a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül – amennyiben kérelmező ezen idő alatt ismételten benyújtja részvételi jelentkezését – fogadja be és bontsa fel.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 3. napján megjelent 1. számában előminősítési nyílt eljárásra való részvételi felhívást tett közzé "Foktő község gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása" tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta; hogy milyen módon kéri igazolni a részvételi jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint a 12. pont egyéb információ körében többek között előírta, hogy a részvételi jelentkezést egy eredeti és három másolati példányban kell benyújtani. Az eredeti részvételi jelentkezés minden oldalát folyamatos oldalszámozással, képviselő kézjegyével ellátva, illetőleg zárt borítékban, "Foktő szennyvízcsatornázása" felirattal kell benyújtani.
Az ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, azonban az a csomagolással kapcsolatosan és a részvételi jelentkezések benyújtásával és formai követelményével kapcsolatos részvételi felhíváson kívüli követelményeket nem tartalmazott.
A jelentkezési határidőig 2001. január 29-ig 16 részvételi jelentkezés érkezett, közöttük kérelmező is benyújtotta részvételi jelentkezését.
Részvételi jelentkezést nyújtott be az Alterra Építőipari Kft., Hídépítő Rt., Hoffmann Építőipari Rt., Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Rt., Hidrotechnika-Győr Kft., WE-GÁZ Építőipari és Kereskedelmi Kft., KÖZ-VÍZ Kft., Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft., Alisca Bau Építő Kft., Olajterv Fővállalkozó és Tervező Rt., DEBMUT Rt., DÉLVIÉP Kft., Schumann-Fischer Bt., Aktív Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft.
Ezen bontásról és ismertetésről jegyzőkönyv készült. A bontáson jelen lévők kívül mind a lebonyolító, mind pedig az önkormányzat polgármestere a jegyzőkönyv tanúsága szerint jelen volt.
A részvételi jelentkezések bontását követően az ajánlatkérő nevében eljáró lebonyolító Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. értesítette kérelmezőt 2001. január 30. napján kelt levelével, hogy a benyújtott jelentkezését a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdései, valamint az 52. § (2) bekezdés b) pontja értelmében érvénytelennek minősítette, mivel az ajánlati felhívás 12. pontja (5) bekezdésében írtaktól eltérően cégbélyegzés került feltüntetésre, így erre tekintettel érvénytelen, és azt felbontatlanul visszaszolgáltatta kérelmező részére.
Ezt követően 2001. február 8. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz kérelmező. Sérelmezte az ajánlatkérő részvételi jelentkezésének alkalmatlanságát kimondó döntését, ezért kérte ezen megsemmisítését a jogsértés megállapítása mellett, valamint állapítsa meg a Döntőbizottság, hogy megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, mivel nem bontotta fel a részvételi jelentkezést. Megsértette a Kbt. 61. § (6) bekezdését, hiszen az eljárásban keletkezett iratokat az eljárás lezárásától számított 5 évig meg kell őriznie. Továbbá sérelmezte, hogy álláspontja szerint nem volt jogosultsága a lebonyolítónak arra, hogy érdemi döntést hozzon a részvételi jelentkezések vonatkozásában. Álláspontja szerint nem tartalmazott olyan tiltó rendelkezést, hogy mit nem lehet a borítékra felírni, csupán azt tartalmazta, hogy mit kell a zárt borítékon feltüntetni.
Ajánlatkérő kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Ajánlatkérő előírta pontosan, hogy mit tartalmazhat a zárt boríték, milyen feliratot tartalmaz, az ettől eltérés érvénytelenséget von maga után. Amennyiben ajánlatkérő a kérelmező részvételi jelentkezését elfogadta volna, úgy a többi 15 részvételi jelentkezővel szemben nem lehetnek indokoltak mindazok a kizárások, amelyek értékelése során megállapított formai hibákból adódhatnak. Az építőipar mai piaci versenye pedig kötelezi ajánlatkérőt arra, hogy a legszigorúbban járjon el a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlatkérő és a megbízó között létrejött megállapodás alapján volt lehetőség ezen döntés meghozatalára oly módon, hogy az önkormányzat képviseletében a polgármester mindvégig minden eljárási cselekményről tudomással bírt.
A Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Rt. és Hídépítő Rt. ugyancsak a jogorvoslati kérelem elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint egyértelmű volt az ajánlati felhívás, és a közbeszerzési gyakorlat az építőiparban is az, hogy az ajánlati felhívásban megjelölteken túlmenően egyéb más információt borítékban feltüntetni nem lehet, így jogszerű volt ajánlatkérő döntése.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazott és a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el, így erre tekintettel ajánlatkérő a részvételi jelentkezések bontását követően egyéb, más ajánlatkérői aktust nem végzett el.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
Az előminősítési eljárás során még csak részvételi jelentkezések megtételére kerülhet sor. A két szakaszból álló eljárásra a Kbt. 63. § (8) bekezdése értelmében a nyílt eljárás szabályait kell értelemszerűen megengedett esetekben alkalmazni.
Így a Kbt. 64. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártát követő harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles a részvételre történő jelentkezéseket elbírálni, az eredményt nyilvánosan kihirdetni, valamint az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles az ajánlati felhívásokat megküldeni.
E tekintetben a Döntőbizottság .megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e az érvénytelenség jogintézményét a kérelmező részvételi jelentkezésével kapcsolatosan.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az esetköröket, mely esetekben érvénytelenek az ajánlatok, e szakaszt értelemszerűen alkalmazni kell a részvételi jelentkezések esetében is.
Így a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelenné kell nyilvánítani, hogyha az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő vitathatatlanul előírta ajánlati felhívásának 15. pontja körében, hogy mi az, amit mindenképpen rá kell vezetni a beadott részvételi jelentkezés zárt borítékjára. Azonban semmiféle tiltó rendelkezést nem tartalmazott a tekintetben, hogy mi az, amit nem tartalmazhat a boríték. Téves tehát az a hivatkozása ajánlatkérőnek, hogy esetlegesen a közbeszerzési törvényben szabályozott alapelvet sérthet az ajánlatkérői magatartás, amikor a cég elnevezését és székhelyét is tartalmazta a boríték. Ez nem sérthette sem a törvény előbb említett tételes szabályát, sem az alapelvi rendelkezését, annál is inkább nem, hiszen fő szabály a közbeszerzési törvényben az eljárások nyíltsága. Ismertekké váltak ennek az eljárásnak a lehetőség szerinti résztvevői, hiszen a részvételi jelentkezés dokumentációját is többek megvásárolták.
Másrészt pedig a részvételi jelentkezések bontásakor nyilvánosan kell közölni mindazoknak a megnevezését, akik a részvételi jelentkezési határidőre jelentkezésüket beadták.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy jelen eljárás tárgyával kapcsolatban egyelőre részvételi jelentkezésről van szó, nem ajánlatokról, így tehát ajánlati kötöttség mint olyan nem is érvényesülhet. Hiszen nem ajánlattételről beszélhetünk, hanem pénzügyi, műszaki alkalmasság ajánlatkérői kívánalomnak megfelelő bemutatásáról. Arra pedig alappal nem hivatkozhatnak sem kérelmező, sem egyéb érdekeltek az eljárásban, hogy évek óta kialakult gyakorlat, hogy anonimitásban kell benyújtani a részvételi jelentkezéseket, és ennek jogi relevanciája sincs, hiszen a részvételi jelentkezések bontását megelőzően felbontani nem lehet, illetőleg a bontást követően egyébként is ismertté válik az az adat, amelynek feltüntetése miatt ezt a részvételi jelentkezést érvénytelenné nyilvánította ajánlatkérő. Jogszabálysértően járt el akkor ajánlatkérő, amikor a részvételi jelentkező részvételi jelentkezését nem bontotta fel. Ezen túlmenően jogszabálysértően járt el ajánlatkérő, amikor nem is fogadta be a jelentkezést, hanem azt visszaszolgáltatta kérelmezőnek.
A Kbt. részletesen előírja a részvételi jelentkezések felbontásának részletes szabályait, így tehát a részvételi jelentkezést tartalmazó zárt iratot a részvételi jelentkezési határidő időpontjában kell felbontani. Maga ajánlatkérő is elismerte, hogy ezt nem tette meg. Ezt követően a kérelmező jelentkezését visszaküldte annak ellenére, hogy a Kbt. 61. § (6) bekezdése szerint az eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot, így a részvételi jelentkezést is az eljárás lezáródásától számított 5 évig meg kell őriznie, illetőleg ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig meg kell őrizni.
Ennek a törvényi rendelkezésnek jogi relevanciája van, hiszen a részvételi jelentkezés visszaadásával már a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos bármilyen jogorvoslati eljárásban történő utólagos vizsgálat ellehetetlenül, amely ebből az ajánlatkérői magatartásból következett be.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás jelen szakaszában azon kérdés eldöntésének nem volt relevanciája, hogy a boríték visszaszolgáltatásával kapcsolatosan ki hozta meg a döntést, mert a Döntőbizottság fenti döntésére figyelemmel és az alkalmazott ideiglenes intézkedés miatt ajánlatkérő még a kérelmezőn kívül más részvételi jelentkezővel kapcsolatosan érdemi döntést nem hozott, és lehetőség volt az eredeti állapot visszaállítására.
Mindezekre figyelemmel tehát a Döntőbizottság csak úgy tudta a jogsértést reparálni, hogy az ajánlatkérő részvételi jelentkezés érvénytelenségre vonatkozó döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő döntését, s egyben a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján felhívta az ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra a rendelkező részben foglaltak szerint.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a jogsértés megállapítására tekintettel kötelezte az ajánlatkérőt a rendelkező részben foglalt költség megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. március 10.
Dr. Deli Betty s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
