KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5719)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.329/10/2001.

Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás és a LIÁN Kertészeti Kht. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által hivatalból, valamint a LIÁN Kertészeti Kht. (1119 Budapest, Thán K. u. 35., képviseli dr. Papcsák Ferenc ügyvéd, 2083 Solymár, Panoráma u. 67., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a parkok, zöldterületek, külterjes területek, fasorok fenntartása és tisztántartása, járdák és úttestek tisztántartása (a hó eltakarítása és síkosságmentesítés kivételével), az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, továbbá kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett, a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. február 14-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 7. számában nyílt eljárás megindítására, amelynek a tárgya a következő volt: a parkok, zöldterületek, külterjes területek, fasorok egész éves fenntartása és tisztántartása, járdák és úttestek tisztán tartása (a hó eltakarítása és síkosságmentesítés kivételével) a kiadott dokumentációban meghatározottak szerint. Ajánlatkérő a feladatok elvégzését fővállalkozói szerződés keretében 2001. május l-től 2003. április 30-ig kérte.
A nyílt eljárás eredménytelen lett a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ennek kihirdetésére 2001. április 23-án került sor.
Ajánlatkérő 2001. május 7-én a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a parkok, zöldterületek, külterjes területek, közterületek fenntartása, és tisztán tartása érdekében. A Döntőbizottság Elnöke részére még ezen a napon megküldte az erre vonatkozó tájékoztatását is, amely szerint a rendkívüli sürgősség abból ered, hogy az eddigi fenntartóval kötött szerződés 2001. április 30-án megszűnt, a gyors eljárás szükségessége miatt a Kbt.-ben a nyílt eljárásra előírt határidők, kb. 90 nap, nem tarthatók. A szerződés meghosszabbítására a Kbt. 5. § (2) bekezdésének sérelme nélkül nincs lehetőség. A parkfenntartási, köztisztasági feladatokat mindenképpen el kell látni. Az ugyanebben a tárgyban meghirdetett nyílt eljárás eredménytelen lett, mivel nem érkezett érvényes ajánlat. Ajánlatkérő az eljárást azzal magyarázta továbbá, hogy nem láthatta előre a rendkívüli sürgősséget indokló helyzetet, a nyílt eljárás eredménytelenségét, a kialakult helyzet nem a mulasztásából ered. A szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a XIII. kerület polgárainak és a kerületet látogatók helyzetében nagymértékű, súlyos hátrányt, kárt okozna, tekintettel a pollenallergiára, a közbiztonságra, a gyermekek védelmére.
A tájékoztatás szerint ajánlatkérő az eredménytelenül zárult nyílt közbeszerzési eljárásban résztvevőket hívta fel ajánlattételre a tárgyalásos eljárásban, nevezetesen a Főkert Kft. és Fkf Rt. közös ajánlattevőket, a Garden Kft.-t, a Lián Kertészeti Kht.-t, az Örökzöld '95 Kft.-t és Petró Ferencet.
A tájékoztatóval megküldött ajánlati felhívás 2. a) pontja szerint a választott eljárás a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, írásbeli ajánlattétellel, a 2. b) pont szerint az eljárás alkalmazása feltételének indokolása a következő volt: A közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű problémákat okoz. Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő parkok, zöldterületek, külterjes területek, közterületek fenntartása és tisztán tartása az önkormányzat alapfeladata.
A megkötni kívánt szerződés időtartama: 2001. május 21-től 2001. december 31-ig terjed. A beszerzés tárgya öt területegységre vonatkozik, amelyekre részajánlatot is lehetett tenni.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2001. május 15., az első és egyben egyetlen tervezett tárgyalás, valamint az eredményhirdetés időpontja 2001. május 18.
Az ajánlati felhívás részét képező, a tárgyalásos eljárás lebonyolításának módja című anyagban a tárgyalás tárgya cím alatt ajánlatkérő meghatározta, hogy a 7.1. pont szerint a vállalási árat 2001. május 21-től 2002. május 20-ig kéri megjelölni. A 7.2. pont szerint a kötelező mértéken felüli teljesítési kötbérvállalásnál ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő az ajánlati dokumentáció szerinti kötelező mértéken felüli kötbérvállalást a tárgyalás során módosíthatja. Az ajánlatok értékelésénél a tárgyalási alku során a felek illetve az ajánlattevő által véglegesített kötbérvállalás képezi az értékelés tárgyát.
Ajánlatkérő az összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Az ennek megítélésére szolgáló részszempontok és azok súlyszámai a következők voltak:
ajánlati ár 0,60
munkavégzés ideje (összesen nap) 0,30
kötelező mértéken felüli kötbérvállalás 0,10
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazott egy szerződéstervezetet, ebben kellett kitöltenie az ajánlattevőnek a vállalt árat, kötbért területegységenként. A kötelező legkisebb mértékű kötbér 100 000 Ft/nap volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadott időpontban elvégezte az ajánlatok bontását, két ajánlattevő, a FŐKERT Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft. az Fkf. Rt.-vel közösen benyújtott ajánlatban minden területegységre, kérelmező pedig két területegységre vonatkozóan tett ajánlatot. Ezt követően ajánlatkérő 2001. május 18-án lefolytatta a tárgyalásokat a két ajánlattevővel. A kérelmezővel folytatott tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint a tárgyalás megkezdésekor ajánlatkérő megállapította, hogy kérelmező az eljárásban az alábbi ajánlatot tette a kötelező mértéken felüli kötbérvállalásra vonatkozóan: IV. és V. területegységre egyformán 150 000 Ft/nap. Ezt követően a tárgyalás úgy zajlott le, hogy ajánlatkérő kérdezett, kérelmező pedig válaszolt a kérdésekre. A tárgyalás végén ajánlatkérő megkérdezte, hogy kérelmező kívánja-e módosítania kötelező mértéken felüli kötbérvállalását, ha igen, tegye meg a módosító ajánlatát. Kérelmező a kötelező mértéken felüli kötbérvállalását módosította, mértéke 270 000 Ft/nap lett.
Ezt követően a jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:
"Ajánlatkérő megállapítja, hogy a felolvasólapon az ajánlattevő 150 000 Ft/nap kötelező mértéken felüli kötbért vállalt, vagyis összesen 250 000 Ft/napot. Ennek ellenére az általa csatolt szerződésben 150 000 Ft/napot írt be. Ezen nem lehet változtatni."
Ajánlatkérő 2001. május 18-án szóban kihirdette az eljárás eredményét. A nyertes ajánlattevő a FŐKERT Kft. lett.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, és kérelmezőt a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján kizárta az eljárásból.
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezést is, amelyhez az elbírálás indoklása című anyagot is mellékelte és az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt megküldte az ajánlattevőknek.
Az elbírálás indokolása szerint kérelmező kizárásának indoka a következő volt: "Ajánlatkérőt megtévesztő, hamis adatot szolgáltatott, amikor ajánlatában az ajánlatok felbontásakor is ismertetett felolvasólapon 150 000 Ft/nap kötelező mértéken felüli kötbért, azaz összesen 250 000 Ft/nap kötbért vállalt. Ezzel szemben az általa becsatolt, nyertessége esetén az ajánlatkérővel aláíratni kívánt szerződések mindegyikében 150 000 Ft/nap késedelmi kötbért vállalt. Ez a megtévesztő magatartás felveti a szándékosság gyanúját, hiszen a kötelező mértéken felüli kötbérvállalás összege az ajánlattevő által tudottan elbírálási szempont. Ezt a tényt a tárgyalást levezető Közbeszerzési Előkészítő Bizottság elnöke a tárgyaláson megállapította, mely tárgyalásról készült jegyzőkönyvet az ajánlattevő egyetértően aláírt."
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel megkötötte a szerződéseket 2001. május 18-án, amelyek szerint a teljesítés időtartama: 2001. május 21-től 2001. december 31-ig tartó időszak. A szerződésekben meghatározott vállalási árak a következők voltak bruttó összegben: I. területegység: 8 068 166 Ft, II. területegység: 18 848 322 Ft, III. területegységre: 19 296 358 Ft, IV területegységre: 12 437 901 Ft, V területegységre: 8 175 328 Ft.
A Döntőbizottság elnöke 2001. május 18-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja feltételeinek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát. A jogsértő cselekmény tudomásra jutása időpontjaként 2001. május 7-ét az ajánlati felhívás részére történő megküldésének időpontját jelölte meg.
Ajánlatkérő az észrevételében előadta, hogy kéri az eljárás megszüntetését, mivel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozott rendkívüli sürgősség indokolja. Ajánlatkérő időben, 2001. február 14-én megindította a nyílt eljárást, ami eredménytelen lett, ezt nem láthatta előre. Ajánlatkérőnek el kell látnia a parkfenntartást, és gondoskodnia kell a köztisztaságról. Elképzelhetetlen, hogy kb. 2,53 hónapon keresztül ne végezzenek egy fővárosi kerületben parkfenntartást, ne gondoskodjanak a köztisztaságról. Az előállt helyzetben a nyílt eljárásban előírt határidők nem lettek volna betarthatóak. A verseny tisztasága és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meghívták azokat az ajánlattevőket, akik a nyílt eljárásban is részt vettek.
A tárgyaláson ajánlatkérő előadta, hogy már 2000 novemberében a képviselő-testület bizottsága döntött arról, hogy az új beszerzés során a parkfenntartási tevékenység mellett köztisztasági feladatok ellátására is kérjenek ajánlatot. Ezt megerősítette a képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepció is. A fedezet csak az Önkormányzat költségvetésének elfogadása után állt rendelkezésükre, ezért hamarabb nem tudták indítani a nyílt eljárást. A rendkívüli sürgősséget megalapozó körülményként ennek alapján a képviselő-testületnek a költségvetésre vonatkozó döntését és a nyílt eljárás eredménytelenségét jelölte meg. Előadta, hogy a korábbi fenntartóval hároméves időtartamra kötöttek szerződést, ez szűnt meg 2001. április 30-án, ettől kezdve 2001. május 21-ig közhasznú munkások végezték a parkfenntartási munkákat. Előadta, hogy 2001. december 31-ig terjedő időre vonatkozott a beszerzés, ezt az a tény indokolta, hogy novembertől már alig van parkfenntartási munka, továbbá az volt a céljuk, hogy a teljes évre legyen parkfenntartó: Azért kértek 2002 májusig árajánlatokat, mert vannak olyan munkák, amelyekei ősszel is és tavasszal is el lehet végezni és tudni szerették volna; hogy az ajánlattevők ezeket a munkákat mennyiért végzik el. Az új feladatként ellátandó köztisztasági tevékenységre nem kértek külön árajánlatot, csak becsülni tudják, hogy annak értéke a megkötött szerződések értékének kb. egynegyede.
Egyéb érdekeltként a Főkert Kft. képviselője a tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy azért is volt indokolt a teljes évre meghirdetni az eljárást, mert abban az esetben, ha ennél rövidebb időre szól a szerződés, és év közben más veszi át a parkfenntartás, akkor a garanciális problémákat nehéz lett volna tisztázni.
Kérelmező 2001. május 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz ajánlatkérőnek az előbbiekben ismertetett tárgyú közbeszerzési eljárása ellen, amelyben kérte az ajánlatkérő általi eljárás jogsértő voltát megállapítani, a kizárásukra vonatkozó határozat megsemmisítését, ajánlatkérőnek az okozott költségekben való marasztalását. Kérelme indokául előadta, hogy 2001. május 15-én ajánlatot nyújtottak be ajánlatkérő ajánlati felhívása alapján, majd május 18-án megjelentek a tárgyaláson. Ott az ajánlati ár, a kötbér mértéke vonatkozásában újabb nyilatkozatot tettek. Ezt követően ajánlatkérő még aznap szóban kihirdette az eljárás eredményét. Ekkor értesültek arról, hogy kizárták őket az eljárásból, mivel az ajánlatkérő szerint hamis adatot szolgáltattak. Ajánlatkérő meghatározta a kötbér kötelező legkisebb mértékét: 100 000 Ft/nap. Kérelmező a felolvasólapon további 150 000 Ft/nap, azaz összesen 250 000 Ft/nap kötbért vállalt. Az ajánlat része volt a szerződés tervezet, amelyben azonban 250 000 Ft/nap helyett 150 000 Ft/nap került be, téves elütési hiba miatt. Ez kérelmező szerint nem minősül hamis adatszolgáltatásnak. Ez megítélése szerint nem eredményezheti a kizárást a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel, legfeljebb az ajánlat érvénytelenségét, mivel az ajánlatot és a szerződés tervezetet egy egységnek kell tekinteni. Megítélése szerint a Kbt. 43. § alapján hiánypótlásra is felhívhatta volna őket az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre vonatkozó észrevételében előadta, hogy a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja kógens rendelkezést tartalmaz a kizárásra, az ajánlattevő által elkövetett hamis adatszolgáltatást az eljárás bármely szakában szankcionálni kell. Kérelmező megtévesztő, hamis adatot szolgáltatott a kötbérre vonatkozóan. Magatartása ajánlatkérő szerint szándékos, mivel ez elbírálási szempont volt. Ajánlatkérő egyébként több helyen szembesült megtévesztő magtartással kérelmező esetében: számolási hiba az ajánlati dokumentáció 17. és 49. oldalán, a referenciák esetében, a megadott móri referenciára vonatkozóan, miszerint annak tárgya és összege az ajánlatban nem egyezett, mivel több helyen szerepelt. Ezekre reagált a tárgyaláson kérelmező, azonban a kötbérvállalásra nem. Ezt egyébként hiánypótlás keretében nem is lehet korrigálni. Ajánlatkérő a felolvasólapon lévő összeget értékelte, ennek figyelembe vétele jogalap nélküli előnyt jelentett volna a kérelmező számára, és amennyiben ezt a megtévesztést ajánlatkérő nem veszi észre, a megkötött szerződéssel az ajánlatkérő károsodik. Kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
A tárgyaláson előadta, hogy megítélésük szerint a szándékosságot támasztja alá az, hogy ugyanazt a hibát kétszer nem lehet elkövetni, egyébként azon az oldalon, ahol a kötbérvállalás szerepel, volt egy javítás, ez is azt igazolja, hogy a kötbérvállalás a szerződésben nem elütés.
Előadta, hogy a nyertes ajánlattevővel a tárgyaláson módosított adatokkal kitöltött szerződéseket írták alá, és kérelmezővel is a tárgyaláson vállalt kötbérre írták volna alá a szerződést.
Kérelmező a tárgyaláson is megerősítette, hogy az érvénytelenségre vonatkozó döntést nem, csak a hamis adatszolgáltatás miatti kizárást vitatja. Előadta, hogy a tárgyaláson valóban közölte ajánlatkérő azt a tényt, hogy a felolvasólapon és a szerződésekben más-más összeg szerepel kötbérként, azonban erre azért nem reagáltak, mert nem gondolták, hogy ennek alapján kizárják őket az eljárásból.
Az egyéb érdekeltek a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság Elnöke kezdeményezésére indult D.323/2001. számú és a LIÁN Kertészeti Kht. jogorvoslati kérelmére indult D.329/2001. számú ügyeket a Döntőbizottság D.329/2001. számon egyesítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Döntőbizottság Elnökének kezdeményezése és a kérelem megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Döntőbizottság Elnöke részére megküldött tájékoztatás szerint Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által indított tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételei fennállnak-e. Egyetlen feltétel hiánya esetén ez az eljárás már nem alkalmazható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem állnak fenn a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek a következők szerint:
Ajánlatkérő részéről az előre nem látható helyzet előállásáról nem lehet szó, mivel már 2000 novemberében tudta, hogy milyen tárgyban kell az eljárást meghirdetnie, és tudta azt is, hogy a szerződések 2001. április 30-án lejárnak.
A 2001. február 14-én megjelent ajánlati felhívásban már azok a feladatok is szerepeltek, amelyek többletet jelentettek a 2001. április 30-án megszűnt szerződésekben foglaltakhoz képest.
Ajánlatkérő maga is hangsúlyozta, hogy a parkfenntartás és a közterületek tisztántartása az önkormányzat alapfeladata. Ez is azt támasztja alá, hogy nem beszélhetünk előre nem látható helyzetről, hiszen ajánlatkérő az eljárást olyan szolgáltatás beszerzésére folytatta le, amelyet folyamatosan el kell látnia.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát, a szerződés időtartamát 2001. május 21-től 2001. december 31-ig határozta meg, így a szerződés tárgya, annak időtartama ellentmond a rendkívüli sürgősségnek, hiszen az legfeljebb a 2001. júniusijúliusi munkák tekintetében állapítható meg.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő álláspontját, miszerint azért határozták meg a beszerzés tárgyát erre az időtartamra, mert novembertől már tulajdonképpen alig van parkfenntartási feladat. Ajánlatkérő az észrevételében foglaltak szerint ugyanis tisztában volt azzal, hogy egy nyílt eljárás lebonyolítása kb. 90 nap.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérő által sem vitatottan a beszerzés teljes tárgyára vonatkozóan nem állt fenn a rendkívüli sürgősség, ami miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra a Kbt.-ben előírt határidők nem lettek volna betarthatóak, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon alapította a közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára.
Ennek következtében ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntései is jogsértőek.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki korábbi három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásban általa a valóságnak megfelelően ismert, de eltérően közölt adatot (a továbbiakban: hamis adat) szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását a Döntőbizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával megállapította.
Kérelmező jogorvoslati kérelme arra irányult, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek az ő kizárására vonatkozó döntését, és állapítsa meg az eljárása jogsértő voltát. Tekintettel arra, hogy a hamis adatszolgáltatás miatti kizárásnak nemcsak az adott közbeszerzési eljárásban vannak következményei, hanem a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igen súlyos jogkövetkezményei is vannak a kizárt ajánlattevőre nézve, a Döntőbizottságnak annak ellenére, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését megállapította érdemben vizsgálnia kellett, hogy kérelmező elkövette-e a hamis adatszolgáltatást.
A Kbt. rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ajánlatok hibáit, hiányosságait hogyan lehet, illetve kell kezelni.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése szerint ajánlatkérőnek kötelessége, hogy a nyilvánvaló számítási hibát javítsa, a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján lehetősége van arra, hogy az ajánlatok elbírálása során felvilágosítást kérjen az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében, illetve a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlási lehetőséget biztosíthat. Amennyiben nem él e két utóbbi lehetőséggel, természetesen a Kbt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket, például az érvénytelenséget alkalmazhatja.
Ezekből a rendelkezésekből egyértelműen az következik, hogy a fenti hiányosságok, hibák, így az ajánlati elemekben lévő ellentmondások a Kbt. szerint nem minősülhetnek hamis adatszolgáltatásnak; mivel ezek korrigálására lehetőséget biztosít a Kbt., és nem fűzi hozzá a hamis adatszolgáltatásnak a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, kötelezően alkalmazandó kizárásra vonatkozó jogkövetkezményét.
Kérelmező arra hivatkozott a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson, hogy ez egy gyors eljárás volt, nagyon rövid idő volt az ajánlattételre, ezért történhetett ez az elírás, titkárnői elgépelés, továbbá azért, mert a felolvasólapra annak megfogalmazása szerint csak a 100 000 Ft fölötti kötbérvállalást kellett beírni, ami esetükben 150 000 Ft volt, és ezért kerülhetett ez a szám a szerződésbe is, a helyes 250 000 Ft helyett. Az a tény, hogy ez az összeg két szerződésben szerepelt így, tekintettel arra, hogy két területegységre tett ajánlatot kérelmező, továbbá az, hogy a szerződésben a kötbérvállalást tartalmazó oldalon van javítás, nem bizonyítja azt, hogy kérelmező meg akarta volna téveszteni az ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárást folytatott le, amelynek során a felek a Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján szabadon tárgyalnak a szerződés feltételeiről. Ajánlatkérő tárgyalt is az ajánlattevőkkel és nyilatkozata szerint a tárgyalás eredményeként kialakult vállalásokra szerződött, illetve szerződött volna. A tárgyalásos eljárás jellegéből adódik, hogy az írásos ajánlat csak alapjául szolgál az eljárásnak, de a tárgyaláson, az alku során alakulnak ki a végleges vállalások, jelen esetben is ez történt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem követett el hamis adatszolgáltatást, így a kizárására vonatkozó döntéssel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint az f) pont alapján, a szerződéskötés tényére tekintettel bírság kiszabásáról határozott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 20012002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg egymillió Ft.
A Döntőbizottság a bírság viszonylag csekély mértékének megállapításánál tekintettel volt a beszerzés összegére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. június 25.

Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos