FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5750)
13.K.32.285/2000/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Kiss György ügyvéd (2200 Monor, Ady E. u. 13., Pf. 152.) által képviselt Gyömrő Nagyközség Önkormányzata (2230 Gyömrő, Szabadság tér 1.) felperesnek a dr. Eke-Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.23/12/2000.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2000 (kettőezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 1999. december 8-án megjelent 49. számában ajánlati felhívást tett közzé Gyömrő közigazgatási területén közétkeztetési szolgáltatás szállítási szerződéssel történő biztosítására, 3 óvoda, 3 iskolai intézmény és az Öregek Napközi Otthona részére, 900 adag mennyiséggel, vállalkozási szerződés keretében.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja felsorolta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, köztük az 1995. évi XL. törvény 46. § (4)-(6) bekezdései szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával, a 13. b) pontban foglalt értékelési szempontok és súlyszámok alapján történik.
A felperes pályázati dokumentációjaként közzétett közfeladat-ellátási szerződéstervezet 1. számú melléklete a szolgáltatás díjait, a 2. számú melléklete az ellátandó tevékenység műszaki leírását és az érintett intézmények felsorolását tartalmazta, valamint további előírásokat határozott meg az intézményeket érintő szolgáltatási tevékenységgel, a beszerzés tárgyával és mennyiségével, valamint a térítési díj megfizetésének módjával összefüggésben, a 3. számú melléklet pedig az intézményenkénti létszámot mutatta ki.
Az ajánlattételi határidőben - 2000. január 18-ig - az Új Halászkert Kft., az ELAMEN Rt. és a Junior Vendéglátó Rt. vásárolta meg a dokumentációt, közülük ajánlatot csak a Halászkert Kft. nyújtott be.
Az ajánlat bontására 2000. január 18-án került sor. Az erről készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy a pályázatot zárt, sértetlen borítékban nyújtották be, és a pályázat tartalmazza a kiírás 11. pontja alatt kért információkat.
A felperes által a közbeszerzési pályázat elbírálására létrehozott bizottság a 2000. január 19-i ülésén megállapította, hogy az Új Halászkert Kft. pályázata mind formailag, mind tartalmilag megfelel a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményeknek.
A felperes a 2000. január 24-i képviselő-testületi ülésén hozott 15/2000. (01. 24.) számú határozatával a közbeszerzési eljárás nyertesének az Új Halászkert éttermet nyilvánította, amely döntését nyilvánosan 2000. január 28-án hirdette ki.
Kertész Ferenc egyéni vállalkozó 2000. január 31-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás tényéről az egyik képviselőtestületi tagtól szerzett tudomást 2000. január 25-én, így az eljárásban nem tudott ajánlatot benyújtani. Hivatkozott arra, hogy 1994. júniusától érvényes szerződés alapján közétkeztetési szolgáltatást végez az önkormányzat területén, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával és a 4. Számú Általános és Szakiskolával is érvényes szerződése van, amely szerződések nem kerültek felmondásra. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette az 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 24. §-ában előírt, a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket, mivel nem tájékoztatta őt a közbeszerzési eljárás megindításáról, és nem mondta fel az érvényes szolgáltatási szerződéseket, de megsértette az alapelveket a beszerzés tárgyára, mennyiségére, az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére, az értékelési szempontok megválasztására, a szolgáltatás megvalósítására előírt követelményekkel is. Kérte annak megvizsgálását, hogy a nyertes ajánlat megfelel-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményének és amennyiben érvénytelen ajánlatot hirdettek ki nyertesnek, ennek megállapítását és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását indítványozta.
A felperes érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárási törvénynek megfelelően járt el, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelve nem sérült. Előadta, hogy mielőtt az ajánlati felhívás megjelentetéséről testületi döntést hoztak volna, arról valamennyi érintett intézményvezetőt tájékoztattak. Mivel önkormányzati fenntartású intézményeknek történő közétkeztetési szolgáltatásról, önkormányzati támogatású térítési díjakról van szó, a közbeszerzési eljárás megjelentetése nem volt jogsértő. A kérelmező nem volt elzárva attól, hogy ajánlatot tehessen, és hogy a közbeszerzési eljárásról hamarább tudomást szerezzen, mivel napi kapcsolatban állt az intézményvezetőkkel. Előadta továbbá, hogy a kérelmező és az érintett intézmények közötti szerződésről nem tudott, így azok felmondását nem is kezdeményezhette. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait, követelményeit a képviselő-testület határozta meg, a szakértői bizottság az egyetlen ajánlattevő ajánlatát érvényesnek fogadta el és azt hirdette ki nyertesnek.
Az alperes ideiglenes intézkedést nem alkalmazott. A 2000. február 29-én kelt D.23/9/2000. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel az 53. § (1) bekezdés a) pontját, ezért 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint a kérelmező ügyfélképessége fennállt, ezért a jogorvoslati kérelmet jogszerűen benyújthatta, de a döntőbizottsági tárgyaláson előadott kifogásait elkésettség miatt elutasították. A döntőbizottsági vizsgálat tárgyát az képezte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek. Ezzel kapcsolatban az alperes megállapította, hogy az Új Halászkert Kft. ajánlata tartalmazott egy részvételi nyilatkozatot, mely szerint kizáró okok nem állnak fenn az ajánlattevővel szemben, valamint a csőd-és felszámolási eljárásra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatot. Tartalmazta továbbá az ajánlat a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár nemleges hatósági bizonyítványát, a Vám- és Pénzügyőrség nemleges hatósági igazolását és az APEH Pest Megyei Igazgatósága nemleges hatósági igazolásait a köztartozásokról. Nem tartalmazta a nyertes ajánlattevő ajánlata az elkülönített állami pénzalapokra (Munkaerő-piaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap) vonatkozó hatósági igazolásokat, illetve kifejezett nyilatkozatát arról, hogy mely alappal szemben áll fenn fizetési kötelezettsége.
Az alperes álláspontja szerint az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló vagy fenn nem álló fizetési kötelezettségre vonatkozóan az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kellett volna tennie annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani azt, hogy az ajánlattevő megfelel-e a Kbt. 1995. évi XL. törvény 46. § (4)-(6) bekezdéseiben előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az Új Halászkert Kft.-t az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó nyilatkozat, és ezzel összefüggésben nemleges hatósági igazolás becsatolásának hiánya miatt nem zárta ki a közbeszerzési eljárásból, megsértette a Kbt. 46. § (4) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy nem sértett jogszabályt, hanem az alperes eljárása volt jogszabálysértő. Az alperes a jogorvoslati eljárás során bekérte az ügy összes iratát, de az iratokat nem juttatta vissza részére, ezzel akadályozta a részletes kereseti kérelem elkészítését. Az alperes olyan jogsértésre hivatkozással hozta meg elmarasztaló határozatát, amelyre a jogorvoslati kérelem nem irányult, és tévesen hivatkozott arra, hogy az ajánlattevőt az eljárásból ki kellett volna zárnia. A Kbt. módosított 46. § (4) bekezdése nem írja elő, hogy az ajánlattevőnek olyan nyilatkozatot kell előterjesztenie, amely az elkülönített állami pénzalapokkal szembeni nemleges tartozásáról szól, hanem arról kell nyilatkoznia, hogy melyik irányban áll fenn ilyen fizetési kötelezettség. Saját álláspontját a (6) bekezdés is alátámasztja, amely csak olyan igazolás csatolását írja elő, amelyiket az ajánlattevővel ilyen jogviszonyban álló pénzalap kezelője állít ki.
Az alperes - fenntartva a határozatában kifejtett álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy bármely ajánlattevőnek a Kbt. 46. § (4), (5) és (6) bekezdésére tekintettel akkor is nyilatkoznia kell ajánlatában vagy a részvételi jelentkezésében, ha egyetlen törvényben nevesített pénzügyi alappal szemben sem áll fenn fizetési kötelezettsége. Hivatkozott arra, hogy ellenkező esetben az ajánlatkérő nem tudná betartani e törvényi rendelkezést, nem tudná ellenőrizni és megállapítani, hogy az eltérő társasági formájú ajánlattevők közül melyik áll jogviszonyban bármely, a törvényben felsorolt pénzügyi alappal. A Kbt. kógens szabályozási jellegéből adódóan eltérni csak annyiban lehet, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi, és az említett törvényi szakasszal összefüggésben a törvény nem engedélyez eltérést.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes megsértette-e a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 46. § (4) bekezdésére tekintettel az 53. § (1) bekezdés a) pontját.
A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 53. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A felperes által közzétett ajánlati felhívás 11. a) pontja előírta, hogy csatolni kell a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéséhez legkésőbb az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy ő, illetve az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Az (5) bekezdés szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozójának nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A (6) bekezdés szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Az alperes a felperes eljárását amiatt találta jogszabálysértőnek, mert az Új Halászkert Kft.-t nem zárta ki a közbeszerzési eljárásból az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó nyilatkozat és ezzel összefüggésben nemleges hatósági igazolások becsatolásának hiánya miatt.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 46. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza azt, hogy mely időpontig milyen nyilatkozatokat kell az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia. Eszerint az ajánlattevőnek legkésőbb az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártáig arról is írásbeli nyilatkozatot kell tennie, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányban áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Ilyen nyilatkozatot az ajánlattevő nem vitásan nem csatolt be, így az sem volt ellenőrizhető, hogy a (6) bekezdés szerinti igazolást mely elkülönített állami pénzalapoktól kellett volna az ajánlattevőnek beszereznie.
Megjegyzi a bíróság az alperesi határozat indokolásának pontosításaként, hogy amennyiben az ajánlattevő a Kbt. (4) bekezdésével kapcsolatban nemleges nyilatkozatot tett volna, a (6) bekezdésben előírtakra figyelemmel nemleges igazolás becsatolása szükségtelen.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy a felperes mint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját, ezért az alperesi határozatot kellő alap nélkül kifogásolta.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperesi perköltség megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes költségmentessége folytán a 10 000 Ft feljegyzett kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2000. június 29.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
