KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5771)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: 345/10/2001.
Tárgy: a KAS '94 Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KAS '94 Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek (2100 Gödöllő, Grassalkovics A. u. 47., továbbiakban kérelmező) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1. sz., továbbiakban ajánlatkérő) "négy önkormányzati létesítményben homlokzati nyílászárók cseréje" tárgyú közbeszerzési eljárása miatt előterjesztett jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 55. §.(6) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, ezt meghaladóan a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 4-ei 10. számában (2219) tette közzé – nyílt eljárásra – ajánlati felhívását négy önkormányzati létesítményben homlokzati nyílászárók cseréjére.
A négy önkormányzati létesítmény a következő:
1. Budapest XIII., Kassák u. 17. sz. alatti óvoda,
2. Budapest XIII., Vizafogó sétány 2. sz. alatti általános iskola,
3. Budapest XIII., Rozsnyai u. 1–3. sz. alatti Láng Művelődési Központ,
4. Budapest XIII., Vizafogó sétány 4. sz. alatti óvoda.
Ajánlatkérő részajánlat tételét lehetővé tette. Létesítményenként határozta meg az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés végső határidejét. A felhívás 16. pontjának kilencedik francia bekezdésében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az 1–3 létesítmény esetén 2001. június 18-án, míg a 4. létesítmény esetén 2001. július 23-án adja át a munkaterületet. Részletesen meghatározta az ajánlattevőkkel szemben támasztott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelölte meg. A 13. b) pontban a részszempontokat és a súlyszámokat az alábbiak szerint határozta meg:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 0,60
– kötelező mértéken felüli garanciális és szavatossági kötelezettségvállalás 0,10
– teljesítési határidő 0,20
– az ajánlati dokumentációban kikötött késedelmi kötbérnél magasabb kötbér vállalása 0,10
Az értékelés során részszempontonként az adható pontszámot 1–100-ig állapította meg.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, ez tartalmazza a vállalkozási szerződéses blankettát is. A részletes feltételek szerint a szerződést kitöltve és cégszerű aláírással kell benyújtani, több melléklet csatolását is előírta ajánlatkérő, azonban magasabb késedelmi kötbér vállalására külön mellékletet, nyilatkozatot nem készített ajánlati dokumentációban.
A vállalkozói szerződéses blanketta 56. pontja tartalmazza a kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket. Ebben késedelmi kötbér minimumként a teljesítési véghatáridőre 100 000 Ft/napot, míg az utó-felülvizsgálati eljáráson megállapított garanciális munkák határidejének elmulasztására 40 000 Ft/napot határozott meg. Késedelmi kötbér maximumot nem állapított meg az ajánlatkérő. Lehetetlenülés esetére a meghiúsulási kötbért a teljes vállalkozói díj bruttó értéke 10%-ában állapította meg. Az 57. pont értelmében a meghiúsulás abban az esetben állapítható meg, ha a teljesítési véghatáridő napjától számított 30. napon az ajánlattevő nem igazolta a teljesítést. Az 58. pontban kellett az ajánlattevőknek a teljesítési határidőre a "kötbérköteles befejezési határidő"-re a konkrét ajánlatukat megtenni. Ajánlatkérő a 62. pontban lehetővé tette az előteljesítést.
Az ajánlattételi határidő lejártáig – 2001. május 15-ig – négy ajánlattevő – a kérelmező, a Terbau Kft., a Toma-Bau Rt. és a Nyír-Komplett Kft. nyújtotta be ajánlatát. A kérelmező mind a négy létesítmény vonatkozásában tett ajánlatot, míg a többi ajánlattevő az 1. 2. és 4. számú létesítményre.
A kérelmező "VÉLEMÉNYELTÉRÉSI KÖZÖS NYILATKOZAT" című okiratot csatolt vállalkozási szerződési blankettához.
Ebben a szerződési blanketta 56. a) és b) pontja helyett újat fogalmazott meg. Egyrészt szigorította magára nézve a késedelmi kötbérvállalást, az érdekkörében keletkezett okból bekövetkezett késedelem esetére is kiterjesztette a vállalását. Másrészt a teljesítési véghatáridő vonatkozásában 120 000 Ft/napra emelte fel kötbér összegét, azzal, hogy a szerződés bruttó értéke 10%-ában maximálta késedelmi kötbérvállalását. Az utó-felülvizsgálatot követő garanciális munkák határidejét biztosító késedelmi kötbér napi összegét 50 000 Ft-ra emelte fel, azzal, hogy ebben az esetben 500 000 Ft-ban maximálta a késedelmi kötbér összegét.
A szerződési blanketta 58. pontjához pedig az alábbi kiegészítést fűzte:
"Határidő szempontjából vis maiornak tekintendő, ha az időjárás tartósan akadályozza, vagy lehetetlenné teszi a munkavégzést (pl. tartós esőzés miatt a régi ablak nem bontható ki, mert a csapó eső okozta beázással, károsodna a belső tér).
Ajánlatkérő 2001. május 25-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Érvénytelennek nyilvánította a kérelmező és a NYÍR-KOMPLETT Kft. ajánlatát mind a négy létesítmény vonatkozásában, a Terbau Kft.-nek a 2. létesítményre vonatkozó részajánlatát és a Toma-Bau Rt.-nek a 4. létesítményre vonatkozó részajánlatát. Az 1. létesítmény vonatkozásában nyertesnek a Terbau Kft.-t, a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek pedig a Toma-Bau Rt.-t hirdették ki. A 2. létesítmény vonatkozásában a Toma-Bau Rt.-t, míg 4. létesítmény vonatkozásában a Terbau Kft.-t hirdették ki nyertesnek. A 3. létesítmény vonatkozásában megállapították az eljárás eredménytelenségét, mivel egyedüli ajánlattevő a kérelmező volt és az ő ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
A kérelmező vonatkozásában az ajánlatkérő a Kbt. 52. §. (2) bekezdés d) pontját jelölte meg az érvénytelenség okának. Ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítást azzal indokolta, hogy a kérelmező a vállalkozási szerződés feltételeit véleményeltéréssel fogadta el, amelyre sem a Kbt. szabályai, sem ajánlatkérő nem hatalmazta fel. Utalt továbbá arra, hogy tartalmilag is elfogadhatatlan a kötbérkorlát beállítása, valamint a vis maiorról történő rendelkezés.
A kérelmező 2001. május 31-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A tárgyaláson véglegesített jogorvoslati kérelmében elsődlegesen kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet.
Álláspontja szerint ajánlata nem érvénytelen. Ajánlatkérő nem biztosított külön helyet a magasabb késedelmi kötbér vállalására, így a külön nyilatkozattételi formát, illetve annak megnevezését nem kifogásolhatja. Ebben magasabb napi összegű késedelmi kötbérre tett ajánlatot. A kötbér maximális mértéke és az 58. ponthoz fűzött kiegészítés a kötbérvállalás feltételeire vonatkozik. Álláspontja szerint a kötbér maximális mértékének a meghatározása szükséges és általános gyakorlat, hiszen nem növekedhet a végtelenségig. A 10%-os maximális kötbér tartalmilag sem kifogásolható, hiszen maga az ajánlatkérő is ebben határozta meg a súlyosabb esetre, a lehetetlenülésre a kötbér mértékét. A másik, az 500 000 Ft-os kötbérmaximum vonatkozásában szintén a méltányos megállapításra hivatkozott, ugyanis az ajánlatkérő által az egyéves utó-felülvizsgálatig visszatartott összeghez viszonyítottan megduplázta az esetlegesen szankcionálható késedelmes napok számát.
Álláspontja szerint, mivel a Medárd-napi időszak után kell kibontott nyílászárók mellett munkát végezni – rövid, kötbérrel biztosított határidővel –, szükséges egy esetleges tartós esőzés esetére előre tisztázni, hogy emiatt nem érheti hátrány a teljesítési határidő vonatkozásában. Lehetséges, hogy a tartós esőzés még nem vis maior, ő csak az esetleges külső, természeti körülményeket jelölte meg, amelyek a munkavégzést tartósan hátráltathatják és a kiegészítése a teljesítési határidőre vonatkozott.
Az 1. számú létesítmény vonatkozásában arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő nem az elbírálási szempontok alapján végezte az értékelést. A Toma-Bau Kft. az ajánlatkérő által megadott munkaterület-átadástól – 2001. június 18-tól – kezdődően határozta meg a teljesítési határidőt, végső időpontnak 2001. július 12-ét jelölte meg. Ezzel szemben a nyertes Terbau Kft. nem a munkaterület átadásától, hanem későbbi időponttól 2001. július 2-tól kezdi a munkavégzést és 2001. július 19-ben jelölte meg a teljesítési határidőt. Ajánlatkérő értékelési szempontként a teljesítési határidő határozta meg. Így nem helyes azon értékelése, hogy a rövidebb átfutási időre hivatkozással a Terbau Kft. részére adta a maximális pontszámot, mivel a Toma-Bau Rt. teljesítési határideje a korábbi.
Kérelmező hivatkozott arra, hogy nem helyes az ajánlatkérő pontozásos rendszere, mivel a legjobb ajánlat kap 100 pontot és két pályázó esetén, a második, mint gyengébb csak 1 pontot.
Kifogásolta továbbá, hogy csak az eljárást lezáró döntés kihirdetésekor tájékoztatták az érvénytelenné nyilvánításról és nem korábban, valamint hogy a jegyzőkönyvben nem rögzítették a már akkor megtett – az esetleges jogorvoslatra vonatkozó – nyilatkozatait.
Ajánlatkérő – a tárgyaláson módosított észrevételében – a kérelmező jogorvoslati kérelmének, mint alaptalannak az elutasítását kérte és annak megállapítását, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása nem volt jogsértő.
Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentációnak, mert a vállalkozási szerződéses blankettát véleményeltérési nyilatkozattal látta el. A Kbt. 48. §-a értelmében pedig maga az ajánlatkérő is csak az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati feltételeket. Az ajánlattevő pedig csak az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak megfelelően nyújthatja be az ajánlatát. Ebben a körben utalt még a Kbt. 73. §-ára, amely szigorú korlátok között teszi lehetővé a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések módosítását.
Ajánlatkérő előadta, hogy nem önmagában a "véleményeltérési" megnevezés miatt nyilvánította érvénytelennek kérelmező ajánlatát. Ez csak formai kérdés. A kérelmező nyilatkozata tartalmi módosítását jelentette az ajánlati dokumentációnak. Álláspontja szerint, az ajánlattevő csak magasabb napi kötbérösszegre tehetett volna ajánlatot, kötbérmaximumra, mint abszolút korlátra már nem. Egyébként sem tekinthető méltányosnak ajánlata a többi ajánlattevő esetében késedelmi kötbér mindaddig emelkedik, amíg a lehetetlenülés be nem következik, ez az igazi végső korlátja a késedelmi kötbérnek az ajánlati dokumentáció szerint.
Azt elismerte, hogy tévedésből maradt ki az ajánlati dokumentációból, a kedvezőbb késedelmi kötbér vállalására vonatkozó nyilatkozat megtételére a melléklet készítése.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatok elbírálása során alkalmazott pontozása megfelel a Kbt. előírásainak, 1–100-ig határozta meg az adható pontszámokat és ezen határok között értékelte az ajánlatokat.
Az 1. sz. létesítmény vonatkozásában szintén helyesen értékelt.
Ajánlatkérő előadta, hogy számára kedvezőbb, ha a munkát rövidebb időtartam alatt végzik el, így adott az egyébként későbbi befejezési határidejű Terbau Kft. részére maximális pontszámot.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az eredményhirdetési jegyzőkönyvet szabályosan készítette el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert elrendelésének a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének – ajánlata érvénytelenségének megállapítását kifogásoló részét – az alábbi indokok alapján alaptalannak találta.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint:
"Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére." Míg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő az értékelési részszempontok között meghatározta, az ajánlati dokumentációban kikötött késedelmi kötbérnél kedvezőbb kötbér vállalását. Így a késedelmi kötbérre lehetővé tette ajánlattevők részéről vállalási nyilatkozat megtételét.
Azonban – nem vitásan – erre szolgáló mellékletet ajánlatkérő nem készített, illetve ennek megtételét a szerződéses blankettában vagy más szabályozott módon nem biztosította. E tárgyban sem a kérelmező, sem más ajánlattevő tájékoztatást nem kért.
Így önmagában a késedelmi kötbérvállalásnak véleményeltérési nyilatkozat formájában történő megtétele a kérelmező által, alappal nem kifogásolható az ajánlatkérő részéről.
Az ajánlatkérő magasabb kötbér vállalását tette lehetővé. A kötbérvállalás több feltételre kiterjedő nyilatkozat, többek között vonatkozhat a kötbér alapjára, napi összegére, százalékos mértékére, maximális mértékére. Így mivel a kérelmező nyilatkozata a késedelmi kötbér feltételeire vonatkozott – a Döntőbizottság álláspontja szerint –, ez nem tekinthető érvénytelenséget megalapozó oknak. Csak a sok feltétel összességében történő értékelése alapján dönthető el, hogy a konkrét kötbérajánlat, mennyiben kedvező, illetve kedvezőtlenebb.
A Döntőbizottság, a kérelmezőnek a vállalkozási blankettaszerződés 58. pontjához fűzött kiegészítése vonatkozásában találta helyesnek az érvénytelenné nyilvánítást. Ajánlatkérő ebben az esetben nem tette lehetővé ajánlattevők részére további vállalás, illetve nyilatkozat megtételét. Így a Kbt. hivatkozott 43. § (1) bekezdése értelmében ajánlatevők csak a közzétett felhívásnak és a megvásárolt dokumentáció előírásának megfelelően nyújthatták be ajánlatukat. Ezen közbeszerzési szabály jelentősége éppen az, hogy a számos ajánlattevő azonos feltételek mellett vegyen részt a közbeszerzési eljárásban, biztosítja többek között az esélyegyenlőség elvét is. A kérelmező az 58. ponthoz fűzött kiegészítésével megsértette a Kbt. 43. § (1) bekezdését, így ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy önmagában sem szerencsés a vis maior megjelölés, illetve a tartós esőzés, mint kategória használata pedig szintén nem általánosan elfogadott a vállalkozási szerződésekben.
A Döntőbizottság nem találta alaposnak kérelmezőnek az érvénytelenség közlésének időpontjára vonatkozó kifogását.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az érvénytelenség megállapításának, megállapíthatóságának kezdőidőpontja az ajánlatok felbontása. Míg a záró időpontja a Kbt. 55. § (1) és (2) bekezdése értelmében az eredményhirdetési időpont. Így az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit, a törvényben szabályozott időtartamon belül megtörtént az érvénytelenség megállapítása.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kérelmező jogorvoslati kérelmének ajánlatkérő által az értékelés során alkalmazott pontozásra vonatozó részét.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 13. b) pontjában az adható pontszámot részszempontonként 1–100-ig állapította meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározott ponthatárok között végezte az értékelést, így a Kbt. szabályainak megsértése nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét az 1. sz. létesítményre tett – az ajánlatkérő által érvényesnek minősített – ajánlatok értékelésére vonatkozó részében ítélte alaposnak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában a teljesítési határidőt jelölte meg értékelési részszempontként.
A teljesítési határidőre az egyes ajánlattevőknek a vállalkozási szerződés blanketta 58. pontjában kellett ajánlatot tenni. A teljesítési határidőt ebben a pontban maga az ajánlatkérő így határozta meg:
"Kötbérköteles befejezési határidő, mely egyben az eredményesen lezárult hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvétel, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv lezárásának a napja."
A Terbau Kft. 2001. július 19-re, míg a Toma-Bau Rt. 2001. július 12-re, mint teljesítési határidőre tett ajánlatot ebben a pontban. A teljesítési határidő vonatkozásában a Toma-Bau Rt. ajánlata egyértelműen kedvezőbb, mivel az a korábbi. Ajánlatkérő ezzel szemben a Terbau Kft. részére adott ezen részszempontnál maximális pontszámot, arra hivatkozással, hogy számára kedvezőbb a kivitelezés rövidebb időtartamon belüli végrehajtása. Az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. fentiekben hivatkozott 55. § (6) bekezdését, mivel értékelése során nem az általa meghatározott részszempontot, a teljesítési határidőt, hanem átfutási időt (rövidebb időtartam alatt végzi el a munkát) vette figyelembe. Amennyiben ajánlatkérő ezt a szempontot is figyelembe akarta venni az értékelése során, úgy azt előzetesen, mint értékelési részszempont az ajánlati felhívásban kellett volna közzé tennie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem követett el súlyos jogsértést ajánlatkérő azzal, hogy a kérelmezőnek esetleges jogorvoslatra vonatkozó nyilatkozatát nem foglalta az eredményhirdetési jegyzőkönyvbe.
A Kbt. részletesen szabályozza a jogorvoslat benyújtásának feltételeit (pl.: benyújtásának határideje) és jogkövetkezmény csak a szabályosan és a Döntőbizottságnál benyújtott jogorvoslathoz fűződik. Így a kérelmezőt joghátrány nem érte.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ban meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapított ajánlatkérő jogsértését, ezt meghaladóan pedig a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását tekintettel arra, hogy a jogsértés az értékelés érdemi helyességét nem befolyásolta.
A Döntőbizottság a Kbt. 80. § (2) bekezdése alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. június 27.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
