KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5780)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.332/12/2001.
Tárgy: Miholics Lászlóné jogorvoslati kérelme a IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Miholics Lászlóné (1172 Budapest, XVI. u. 2/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapest IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat (1092 Budapest, Bakács tér 14., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "önkormányzat tevékenységét bemutató, a kerület polgárait érintő, közérdeklődésre számot tartó, heti minimum 2 órás magazin jellegű tv-műsor készítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21-én megjelent számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgya és mennyisége az alábbiak szerint nyert meghatározást: Budapest IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat tevékenységét bemutató, a kerület polgárait érintő közérdeklődésre számot tartó heti minimum 2 órás magazin jellegű tv-műsor készítése az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, illetőleg a szerződés időtartama 2001. május 1-től 2003. december 31-ig.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlat benyújtására az ajánlattevőknek lehetőségük volt.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontját határozta meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– a megajánlott műsorszolgáltatás műsorterve és mennyiségi mutatói (hány új műsorblokk készül hetente, ennek időtartama és ismétléseinek száma időbeni elhelyezése) 3
– ajánlati ár 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1–10-ig.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva 5 példányban (1 eredeti + 4 négy másolat) zárt borítékban "Ferencvárosi TV" jelzéssel ellátva kell benyújtani. Az ajánlatkérő ugyanebben a pontban előírta továbbá, hogy az ajánlathoz csatolni kell a cég jelenlegi állapota szerinti 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok hiteles másolatát, továbbá az 1996. évi I. törvényben előírt műsorszolgáltatási jogosultság igazolását.
Ajánlatkérő az ajánlatok elkészítésének elősegítése érdekében ajánlati dokumentációt biztosított ajánlattevők részére, amelynek részei voltak:
I. Az ajánlati felhívás.
II. Általános tájékoztató és útmutató az ajánlattevők részére.
III. A műsorszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos elvárások.
IV. Mellékletek.
A dokumentáció II. fejezet 9. pontjában az ajánlat elkészítése és beadása vonatkozásában tartalmazott előírásokat.
A dokumentáció 12. oldalán ajánlatkérő az egyéb, az ajánlathoz csatolt dokumentumok között az ajánlati felhívásban foglaltakkal megegyezően előírta, hogy csatolni kell a cég jelenlegi állapota szerinti 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok hiteles másolatát, továbbá az 1996. évi I. törvényben előírt műsorszolgáltatási jogosultság igazolását.
Ajánlatkérő itt előírta továbbá, hogy érvénytelen az az ajánlat, akinek a beszerzés tárgyát képező tevékenység a cégjegyzékében nem szerepel, illetve műsorszolgáltatási jogosultsággal nem rendelkezik.
A 9.2. pontban ajánlatkérő megismételte, hogy az ajánlatot 1 eredeti és 4 másolati példányban, kettős borítékban kell benyújtani. A borítékon az alábbi szöveget kell feltüntetni "Budapest Ferencvárosi TV".
Az ajánlattételi határidőig 2001. április 4-ig ajánlatot nyújtott be a Leila P Művészeti Szolgáltató Bt., a Johnchris Reklámszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. két változatban és kérelmező három változatban.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 2001. május 4-én eredményt hirdetett. Az elkészített összegzés szerint a Leila P Művészeti Szolgáltató Bt. és kérelmező ajánlata érvénytelen, mert az ajánlati felhívás 16. pontban az 1996. évi I. törvényben előírt műsorszolgáltatási jogosultság igazolását az ajánlathoz nem csatolták.
A nyertes ajánlattevő a Johnchris Reklámszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. lett, az alapajánlatát hirdette ki ajánlatkérő nyertesnek.
Kérelmező 2001. május 19-én kelt beadványában fordult jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz. A Döntőbizottság felhívására a jogorvoslati kérelmet kérelmező 2001. június 5-én kelt beadványában egészítette ki, amely a Döntőbizottsághoz 2001. június 8-án érkezett meg. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását és bírság kiszabását, ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére, valamint kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását. Kérte az ügy tárgyalás tartása mellet történő elbírálását.
Kérelmező jogorvoslati kérelme indoklásában előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a jelen beszerzése figyelemmel a Kbt. 9. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakra nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
Ajánlatuk érdemi elbírálásában az ajánlatkérő részéről az Oktatási és Kulturális Bizottságnak egyetlen tagja sem rendelkezett a kiírás tárgyában megfelelő szakértelemmel.
Kérelmező tudomása szerint az elbírálás során felkértek ugyan egy független szakértőt, azonban a szakértői vélemény figyelmen kívül hagyása mellett hozták meg a döntést.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése is sérelmes kérelmező számára, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította ajánlatát érvénytelennek. Az ajánlati felhívás azon része, melyben ajánlatkérő előírta, hogy a műsorszolgáltatás jogosultságot igazolni kell, nem volt megfelelő. Ennek előírása ajánlatkérő részéről nem szabatosan történt meg. Az ORTT felé csupán bejelentési kötelezettsége áll fenn a műsorszolgáltatónak, mégpedig a megkezdett szolgáltatásról.
A fentiek alapján a műsorszolgáltatási jogosultság megkövetelése ajánlatkérő részéről nem volt jogszerű.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlata értékeléséről ajánlatkérő nem adott tájékoztatást. A nyertes ajánlata is érvénytelennek minősül, mert a nyertes ajánlati ára ténylegesen 24 M Ft nem pedig az ajánlatok bontásakor ismertetett 13 M Ft. A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció a beszerzés tárgyát illetően ellentétes tartalmú. Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy az ajánlati felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlatok benyújtásakor a borítékra a "Ferencvárosi TV" megjelölést kell írni, a dokumentációban pedig a "Budapest Ferencvárosi TV" jelzés megkövetelését írta elő ajánlatkérő. Kérelmező a Ferencvárosi TV Kft. ügyvezetője, ennek alapján a számára az ajánlatkérő által megkövetelt névmegjelölés sérelmes.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság címén kérte elutasítani.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelem azon része elkésett, mely arra irányult, hogy ajánlatkérő jelen beszerzése nem tartozik a Kbt. hatálya alá, elkésett továbbá a műsorszolgáltatási jogosultság előírásával és az ajánlati borítékra felírandó megjelöléssel kapcsolatos kérelemrész.
Alaptalan a kérelem azon része, mely szerint a döntés elősegítése érdekében létrehozott Bizottság megfelelő szakértelemmel nem rendelkezett. Az ajánlatkérő részéről a Kulturális Bizottság tagjai vettek részt az ajánlatok értékelésébe, továbbá független külső média ügyekben jártas szakértő, valamint jogi szakértő is közreműködött.
A kérelmező ajánlatát jogszerűen minősítették érvénytelennek, hiszen a műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó igazolást ajánlata nem tartalmazta. Ennek alapján pedig ajánlatát értékelni nem lehetett.
A nyertes alapajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, saját, általa bérelt stúdiójában, meglévő technikai eszközeivel úgynevezett konzervatív műsorok készítésére tett ajánlatot 1 300 000 Ft + áfa/hó vállalási ár ellenében. Alternatív ajánlata valóban egy, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott helyi stúdió biztosítását magában foglaló, és ez által élő műsorokat is lehetővé tevő ajánlat volt 1 000 000 Ft + áfa/hó összegben.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben nem megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21-én megjelent számában került közzétételre.
A felhívás szerint a dokumentáció a közzététel napjából számított 16. napig volt megvásárolható. Kérelmező nyilatkozata szerint a dokumentációt 2001. február legvégén vásárolta meg. Kérelmezőnek tehát legkésőbb a dokumentáció megvásárlásakor már tudomása volt arról, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgya tekintetében közbeszerzési eljárást folytat. A dokumentáció megvásárlását követően már információval rendelkezett arról, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság igazolására vonatkozóan milyen előírást tartalmaz az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció.
Ugyanekkor ismertté vált kérelmező számára az az előírás is, hogy a beszerzés tárgya milyen megfogalmazást nyert az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint, hogy az ajánlatok beadásakor az ajánlati borítékon milyen jelzés szerepeltetését kívánja meg ajánlatkérő.
Kérelmező tehát az általa vélt jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül fordulhatott volna jogszerűen jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz.
A kérelmező 2001. május 19-én előterjesztett kérelme elkésett, így a fenti kérelme érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya volt, e tárgyban a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem folytatott.
A Kbt. 31. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására Bizottságot a fenti jogszabálynak megfelelően létrehozott, külső független szakértő részére is adott megbízást.
A Kbt. fent idézett rendelkezéséből kitűnően a Bizottság feladata szakvélemény elkészítésével a döntéshozó munkájának elősegítése, azonban a döntéshozó nincs kötve a Bizottság előterjesztéséhez.
Ajánlatkérő tehát a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt előírást nem sértette meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban is meghatározta, hogy az 1996. évi I. törvényben előírt műsorszolgáltatási jogosultság igazolását kéri az ajánlattevőktől.
Ajánlatkérő ezen előírását a törvényes határidőben ajánlattevők nem kifogásolták, így a Döntőbizottság sem vizsgálhatja ezen előírás jogszerűségét, avagy jogszerűtlenségét. A Döntőbizottság e körben csak azt vizsgálhatja, hogy kérelmező ennek az előírásnak eleget tett-e.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 85. § (1) bekezdése alapján magyarországi műsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult.
A 86. § (1) bekezdése szerint pedig műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgáltató műsorszolgáltató működhet.
A fenti jogszabályhelyre figyelemmel a Döntőbizottság vizsgálta, hogy kérelmező ajánlatában igazolta-e műsorszolgáltatói jogosultságát. A kérelmező ajánlata műsorszolgáltatói jogosultságot igazoló iratot nem tartalmazott, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) általi nyilvántartásba vétel az ajánlatban nem lelhető fel. Ennek alapján ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, így ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította ajánlatát érvénytelennek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A fenti rendelkezés alapján csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze, így kérelmező ajánlata annak érvénytelenségére tekintettel, az érvényes ajánlattal nem volt összehasonlítható.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő ennek a kötelezettségének eleget tett, az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerinti összegzést elkészítette.
A kérelmező ajánlatáról rögzítette, hogy az érvénytelen az érvénytelenségi ok feltüntetésével. A két érvényesnek minősített ajánlat érdemi összehasonlítását a megadott elbírálási szempontok alapján ajánlatkérő elvégezte.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a nyertes ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak. A nyertes ajánlat ORTT által kiállított műsorszolgáltatás végzésére jogosító igazolást tartalmazta.
A nyertes ajánlattevő két változatú ajánlatot nyújtott be. Az első változatú ajánlatában a saját technikai eszközeivel kívánja a műsorszolgáltatást megoldani, a másik változatú ajánlatában a technikai eszközök biztosítását az ajánlatkérőtől várta el ajánlattevő.
Ajánlatkérő az első változatú alapajánlatot fogadta el és hirdette ki nyertesnek. A nyertes ajánlattevővel megkötött szerződést ajánlatkérő az eljárás iratanyagához becsatolta, ebből a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertesnek nyilvánított ajánlat tartalmi elemei alapján kötötte meg a szerződést. A vállalkozási díj összege 1 300 000 Ft + áfa/hó.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A kérelmező az eljárás során kifogás tárgyává tette dr. Molnár Judit ügyvéd képviseleti jogosultságát és a közbeszerzési eljárásban történő közreműködését összeférhetetlenség miatt. Az összeférhetetlenség kérelmező álláspontja szerint azért áll fenn, mert kérelmező korábban tv-felvételt készített az ügyvédnő házastársa által vezetett cégről. A cég ingatlanforgalmazással foglalkozik, a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján érdekelt cégnek nem minősül. Az ajánlatkérő szabályszerű meghatalmazással bízta meg dr. Molnár Judit ügyvédet, aki a tárgyaláson a meghatalmazását bemutatta és becsatolta, képviseleti jogosultságát igazolta.
A kérelmező kifogásolta az eljárás során, hogy a Döntőbizottság eljáró tagjai "média" szakképesítéssel nem rendelkeznek.
A Kbt. 77. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jogi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezzen. Az eljáró tanács tagjai, ezen jogszabályi előírásnak megfeleltek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 9.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
