FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5823)
13.K.34.295/2000/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Müller Ibolya jogtanácsos által képviselt Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (9024 Győr, Vasvári P. u. 2.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.121/11/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. február 16-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt közbeszerzési eljárás megindítására 12 havi szükségletét biztosító egészségügyi műanyagáruk beszerzése tárgyában.
A felperes az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A gazdasági alkalmasság igazolására – többek között – előírta 60 napnál régebbi cégkivonat becsatolását. A műszaki alkalmasság igazolására az előző három év kórházi referenciáit, a termék leírását és mintapéldányának csatolását kérte.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontja a beszerzés tárgyával összefüggő referencia hiánya.
Az ajánlattételi határidőre 8 cég – a Krico Kereskedelmi és Informatikai Kft., a Micromedical Kft., a Novomed Kft., az OMKER Rt., a Sarstedt Kft., a B. Braun Medical Kft., a CPP Budapest Kft. és a Medlines Kft. – nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok 2000. március 28-i bontását követően a felperes a Novomed Kft. kivételével az összes ajánlattevőt hiánypótlásra hívta fel, telefaxon 2000. április 1. napjának 14.00 órájáig, postai úton 2000. április 14. napjának 8.00 órájáig tartó határidővel. A felperes a cégbejegyzési kérelmet csatoló Krico Kft.-t arra szólította fel, hogy nyilatkozzon arról, miért nem került sor a cég bejegyzésére.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2000. április 4-én kelt Cg.01-09-461100/17. számú végzésével a Krico-Datagent Kereskedelmi és Informatikai Kft.-t a cégjegyzékbe bejegyezte. A bejegyző végzés szerint a létesítő okirat kelte 1995. június 29. napja, a felperesi cég jogelődje a Datagent Számítástechnikai Gmk.
A Krico Kft. a 2000. április 10-i válaszában közölte, hogy cégük 1995. július 1-jén átalakulással jött létre, jogelődjük a Datagent Gmk. A bejegyzésez szükséges dokumentumok hiányosságairól négy év elteltével értesültek, a hiányokat kiküszöbölték, a cégbejegyzés néhány napon belül várható.
A felperes 2000. április 13-án 10.00 órakor hirdette ki az eljárás eredményét. A Krico Kft. kivételével minden ajánlattevőt alkalmassá minősített, az eljárás nyerteseinek a Medlines Kft.-t, a CPP Budapest Kft.-t, a B. Braun Medical Kft.-t, az OMKER Rt.-t és a Sarstedt Kft.-t jelölte meg.
Az eljárásról készült összegzés rögzítette, hogy a Krico Kft. alkalmatlanná minősítésére a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján került sor. Eszerint az ajánlattétel feltétele volt 60 napnál nem régebbi cégkivonat csatolása, ezzel szemben a Krico Kft. a cégbejegyzési kérelmének cégbírósági átvételét igazoló iratot csatolt, a cégkivonatot hiánypótlási felhívásra sem nyújtotta be a bírálat időpontjáig.
A Krico Kft. 2000. április 13-án 19 óra 21 perckor faxon tájékoztatta a felperest arról, hogy a cég bejegyzése megtörtént, egyben a cégbírósági bejegyző végzés másolatát is megküldte.
A Krico Kft. 2000. április 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben az eljárásba való bevonását és ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztése mellett a szerződéskötés megtiltását kérte. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogellenesen minősítette alkalmatlanná a szerződés teljesítésére, miután az alkalmatlanná minősítés indokául csak a referencia hiányát jelölte meg, a cégkivonat hiányát nem. Az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában csak magyarázatot kért tőle a cégkivonat hiányának okáról, amely cégkivonatot az eljárás befejezése előtt becsatolt. Hivatkozott arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján az átalakuló cégek az átalakulás ideje alatt tevékenységüket minden korlátozás nélkül folytathatják.
Az alperes a 2000. április 28-án kelt D.121/5/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Az alperes a 2000. május 29-én kelt D.121/11/2000. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A határozat indokolása szerint az ajánlatkérőnek érdemben kellett volna megvizsgálnia az alkalmasság körében a pénzügyi alkalmasság igazolására becsatolt cégbejegyzési kérelmet, miután a cégkivonat hiányát nem tüntette fel alkalmatlansági körülményként. A Krico Kft. neki fel nem róható okból nem tudta csatolni a cégkivonatot, ezért az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna, hogy a cégbejegyzési kérelme alapján folytathat-e üzletszerű gazdasági tevékenységet, valamint a cégbejegyzési kérelemben foglalt adatok alapján megállapítható-e az ajánlatkérő által megkövetelt, a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fizetőképesség. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 25. §-a, 300. § (2) és 331. § (2) bekezdése szerint a Krico Kft. a cégbejegyzési kérelme alapján jogosult volt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására, a cégbejegyzési kérelem adattartalma – a fizetőképesség magállapítása szempontjából – nem tér el a cégkivonat tartalmától. A Krico Kft. eleget tett a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért egyéb nyilatkozat, ill. dokumentum benyújtási kötelezettségének is, így a szerződés megkötésére alkalmasnak minősült, ajánlatát az ajánlatkérőnek érdemben el kellett volna bírálnia.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Hivatkozott arra, hogy a Krico Kft. az ajánlati felhívásban előírt 60 napnál nem régebbi cégkivonat helyett az 1995. július 5-i keltezésű érkeztetési bélyegzéssel ellátott cégbejegyzési kérelmet csatolta be, az ajánlati felhívásban írtaknak a hiánypótlási eljárás keretében sem tett eleget. Az eljárásról készített összegzésben a Krico ajánlatát pontatlanságból jelölte alkalmatlannak, az iratokból kitűnően az ajánlatot érvénytelennek tekintette. Vitatta a Gt. rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, mert álláspontja szerint a Kbt. alapján kellett eljárniuk, ennek megfelelően a cégkivonat becsatolásának hiánya miatt a Krico Kft. az adott közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot tett. Utalt arra is, hogy az érvénytelenségre mint kizáró okra az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek nem kell hivatkoznia, annak alkalmazását a törvény megengedi.
Az alperes – fenntartva a határozatában foglalt álláspontját – a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó az érvénytelenségi okok közül kiemelte és elkülönítetten szabályozta az alkalmatlanág eseteit. Az ajánlatkérő alkalmassági – és nem érvényességi – kritériumként határozta meg a cégkivonat csatolását, ezért annak hiányát a Kbt. alkalmassági rendelkezései szerint kellett volna a felperesnek megítélnie.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes közbeszerzési eljárás során a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján jogszerűen minősítette-e a Krico Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlannak azon ok miatt, hogy a Kft. a műszaki alkalmasság igazolására cégkivonat helyett cégbejegyzési kérelmét csatolta be. E tekintetben a bíróságnak nem a keresetlevél szerinti érvénytelenség, hanem a közbeszerzési eljárásban hozott döntés, és e döntés elleni jogorvoslati kérelmet elbíráló alperesi határozat jogszerűségét kellett vizsgálnia.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, a (2) bekezdése a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatok és tények körét szabályozza. Az (1) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző, legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt taralmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés szerint érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az ajánlati felhívásának 11. b) pontjában kizárólag a referencia hiányát jelölte meg olyan oknak, amely miatt az ajánlattevőt – egyéb körülmények vizsgálata nélkül – a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíti. Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának módjait, e körben a gazdasági alkalmasság igazolására kért – a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fizetőképesség megállapítására alkalmas – 60 napnál nem régebbi cégkivonatot.
A bíróság rámutat arra, hogy amennyiben az ajánlatkérő által becsatolt igazolások nem felelnek az ajánlati felhívás 11. a) pontjában foglaltaknak, nem a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság, hanem a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelensége állapítható meg.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A bíróság álláspontja szerint a gazdasági alkalmasság igazolására kért cégkivonat hiányának érvénytelenségi okként való vizsgálata esetén sem lenne helytálló a felperesi okfejtés. A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével vizsgálható ugyanis az a kérdés, hogy a Krico Kft. által becsatolt cégbejegyzési kérelem a közbeszerzési eljárásban a cégkivonattal egyenértékű igazolásnak tekinthető-e.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 300. § (2) bekezdése értelmében azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat e törvény hatálybalépésekor már elhatározták, azt az 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően fejezhetik be.
A Krico Kft. létesítő okirata 1995. június 29. napján kelt, így átalakulására a Gt. szabályai az irányadóak.
A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel – a társasági szerződés megkötésének, részvénytársaságnál az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg – jön létre.
A Gt. 338. § (1) bekezdése alapján az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutóda.
A Gt. 25. § (1) bekezdése értelmében akik a cégbejegyzés előtt a társaság nevében eljárnak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A (3) bekezdés szerint ha a társaság tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhat.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a Krico Kft. a cégbejegyzését megelőzően jogszerűen folytatta gazdasági tevékenységét. Mivel a cégbejegyzési kérelem adattartalma (a cég általános adatai, létesítő okirat kelte, tevékenységi kör, a cég vagyona) nem tér el a cégkivonat tartalmától, a cégkivonat a cégbejegyzési eljárás időszakában cégbejegyzési kérelemmel értelemszerűen helyettesíthető.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a Kriko Kft.-t jogsértően minősítette teljesítésre alkalmatlan ajánlattevőnek, emiatt eljárása a Kbt. 52. § (1) bekezdésébe ütközött.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a felperes személyes költségmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2001. június 13.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
