KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5825)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.311/7/2001.
Tárgy: a Kelet-magyarországi Vállalkozási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Abony Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Kelet-magyarországi Vállalkozási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., képviseli dr. Ferenczi Emma ügyvéd, 4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Abony Város Önkormányzata (2740 Abony, Kossuth tér 1., képviseli dr. Simon László ügyvéd, 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Abony város szennyvízelvezető hálózat építésének és szennyvíztisztító telep bővítésének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárást indított Abony város szennyvízelvezető hálózatának építése és szennyvíztisztító telep bővítése tárgyában. A részvételi felhívás 2001. március 28-án a Közbeszerzési Értesítő 13. számában jelent meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában előírta a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása körében a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (3) és (4)–(6) bekezdése szerinti nyilatkozatok és hatósági igazolások csatolását.
Ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
A részvételi jelentkezések benyújtási határidejére, 2001. április 24-re a következő részvételre jelentkezők nyújtottak be jelentkezést: az ÖKOABONY Konzorcium (tagjai: GEOTORR Mérnöki Szolgáltatások Kft. és a SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Rt.), Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., PENTA Általános Építőipari Kft., HÍDÉPÍTŐ-KÖZGÉP Konzorcium (tagjai: HÍDÉPÍTŐ Rt. és KÖZGÉP Rt.), OMS-HUNGÁRIA Kft., STRABAG ÉPÍTŐ Kft., ERFOREX Közműépítő és Üzemeltető Rt., ALTERRA Építőipari Kft., 31. Általános Építő és Csúszózsalus Kft., BETONÚT Szolgáltató és Építő Rt., HOFFMANN Építőipari Rt., PURATOR Hungária Környezetvédelmi Kft., CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Rt., RESONATOR Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. és kérelmező.
A részvételi jelentkezések bontásakor ajánlatkérő az érvényesség szempontjából csak azt vizsgálta, hogy a részvételi jelentkezés határidőben érkezett-e, volt-e visszavonás a bontás időpontjáig, a jelentkezés megfelelően címzett és sértetlen-e, a példányszám megfelelő-e. Ajánlatkérő erről a jelentkezőket a bontáskor tájékoztatta, majd megállapította, hogy minden részvételi jelentkezés megfelelt a bontáskor vizsgált érvényességi szempontoknak.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések értékelésére AD-HOC Bizottságot hozott létre. Az AD-HOC Bizottság átvizsgálta érvényesség szempontjából a részvételi jelentkezéseket, majd az érvényes jelentkezéseket benyújtó jelentkezőket értékelte a részvételi felhívásban meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok alapján. Az AD-HOC Bizottság 2001. május 2-án hozta meg a döntését, amely szerint hét részvételi jelentkezést, köztük kérelmezőét érvénytelennek minősített, egy részvételre jelentkezőt alkalmatlannak talált a szerződés teljesítésére.
Az első szakasz eredményének kihirdetésére 2001. május 7-én került sor.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő kérelmező részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja alapján, a Kbt. 46. § (5) bekezdésére tekintettel.
Az indokolás szerint kérelmező a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ 2000. május 4-én kelt igazolását csatolta, amelynek tartalma a következő volt: Kérelmükre igazoljuk, hogy az alábbi kérelmezőnek: KEVIÉP Kelet-magyarországi Vállalkozási Építőipari és Kereskedelmi Kft. a Munkaerő-piaci Alappal szemben ezen igazolás kiadásáig egy évnél régebben nyilvántartott tartozása nincs.
Az igazolás tartalma nem megfelelő, mivel nem a kiállítás időpontjára vonatkozik, és így egy évig nem felhasználható, továbbá az igazolás tartalmától függetlenül is az eredményhirdetés időpontjában, 2001. május 7-én érvénytelen, mivel egy évnél régebbi.
Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmas hét részvételre jelentkező részére az eredményhirdetést követően megküldte az ajánlati felhívást.
Kérelmező 2001. május 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek az első szakaszt lezáró döntését, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő döntését azért tartják sérelmesnek, mivel a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ csak a részvételi jelentkezésben benyújtott tartalmú igazolást hajlandó kiadni, ezért feltehetőleg más részvételre jelentkező is ilyen szövegezésű igazolást csatolt, továbbá ezt az igazolást más eljárásban, más ajánlatkérők el szokták fogadni. Előadta, hogy az ajánlatkérők a bontáskor szokták az igazolások érvényességét megvizsgálni, ezért kérelmező rendszeresen ehhez az igényhez igazodik, jóllehet a Kbt. az eredményhirdetés napját írja elő. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlási lehetőséget a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján, így kisebb alaki hibák miatt is érvénytelenné nyilvánított részvételi jelentkezéseket, ezzel a versenyt korlátozta. A Kbt. célja és alapelvei alapján ajánlatkérőnek hiánypótlási lehetőséget kellett volna biztosítania a kisebb alaki hibát elkövető részvételi jelentkezők számára. Kérelmező egyébként a részvételi felhívás minden feltételének megfelelt.
Kérelmezőnek a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelme szerint ajánlatkérő magatartása a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglaltakba ütközik.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező által benyújtott igazolás két okból is érvénytelen, egyrészt nem megfelelő a tartalma, másrészt egy évnél régebbi. Ez a két ok egymástól függetlenül is alkalmatlanná teszi az igazolást arra, hogy azt ajánlatkérő elfogadja. A többi részvételre jelentkezőnek a megyei munkaügyi központ által kiállított igazolása megfelelt a Kbt.-ben foglaltaknak. A Kbt. előírásainak betartása kötelező, ezért nem lehet joggal való visszaélés ajánlatkérő magatartása.
Kérte a kérelem elutasítását.
Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvet azzal, hogy nem biztosított hiánypótlási lehetőséget a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
E szakasz (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján a nyílt előminősítési eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás.
A Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37–38. §-t, a 43. § (4)–(6) bekezdését, az 51–54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Kérelmezőnek az ajánlatában tett nyilatkozata szerint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alappal szemben áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége, ezért csatolta be a területileg illetékes munkaügyi központ 2000. május 4-én kelt igazolását.
Azt kérelmező is elismerte, hogy a részvételi jelentkezésében lévő, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ által kiállított igazolás tartalmában nem felel meg a Kbt. 46. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az igazolás kiállításának időpontja a részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetés időpontjához képest egy évnél korábbi.
Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a munkaügyi központok csak a kérelmező által becsatolt tartalmú igazolást hajlandóak kiadni, így feltételezhetően a többi jelentkező is ilyen tartalmú igazolást nyújtott be. Megállapítást nyert az, hogy a többi részvételre jelentkező által becsatolt, a területileg illetékes munkaügyi központok által kiállított igazolások megfeleltek a Kbt. előírásainak. Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmezőnek azt az álláspontját sem, miszerint az ajánlatkérőknek az a gyakorlatuk, hogy a jelentkezések bontásakor vizsgálják az igazolások érvényességét, így a részvételre jelentkezők ehhez igazodnak. Kérelmező által is elismerten ez a gyakorlat ellentétes lenne a Kbt. előírásaival, hiszen a Kbt. 46. § (5) bekezdése egyértelműen fogalmazza meg azt, hogy az igazolások az eredményhirdetés időpontjához viszonyítottan lehetnek legfeljebb egy évvel korábbi kiállításúak. Továbbá a Kbt. nem írja elő kötelezően, hogy az ajánlatkérőnek a bontáskor teljeskörűen vizsgálni kellene az érvényességet. Ajánlatkérő azt a megoldást választotta, hogy az azonnal eldönthető érvényességi szempontokat a bontáskor, míg a továbbiakat az értékelés szakaszában vizsgálta. Ez az eljárás teljesen összhangban van a Kbt. előírásaival. Akkor követett volna el jogsértést ajánlatkérő, ha a bontás napjához viszonyítottan vizsgálja a Kbt. 46. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállását az igazolások esetében. A Döntőbizottság szerint a kétszakaszos eljárások során a Kbt. 46. § (5) bekezdésében meghatározott időpont nem a részvételi szakasz, hanem az ajánlattételi szakasz eredménye kihirdetésének az időpontja. Következik ez a Kbt. 63. § (2) bekezdésében foglaltakból.
Azt sem vitatta kérelmező, hogy ajánlatkérőnek csak joga, de nem kötelezettsége a hiánypótlási lehetőség biztosítása, ezért ajánlatkérő magatartása nem ütközik a Kbt. 43. § (4) bekezdésébe.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hiánypótlás biztosítására vonatkozóan a részvételi felhívás tájékoztatást nem tartalmazott. Ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró határozatáig a hiánypótlás biztosítására vonatkozóan döntést nem hozott, így ajánlatkérő – kérelmező által sem vitatottan – a közbeszerzési eljárása során egyáltalán nem, egyik részvételre jelentkezőnek sem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Az eljárás során a tizenöt részvételre jelentkező közül nyolc jelentkező hiánytalan részvételi jelentkezést nyújtott be, közülük hét jelentkező alkalmas a szerződés teljesítésére, így az ajánlattételi szakaszban hét ajánlattevő versenyezhet.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét, hiszen egységesen járt el minden, nem megfelelő részvételi jelentkezést benyújtó jelentkezővel szemben. Az ajánlattételi szakaszba pedig az összes, az ajánlatkérő által érvényesnek és alkalmasnak minősített részvételre jelentkező bekerült, akiknek a száma – a hiánypótlás biztosítása nélkül is – biztosítja a versenyt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 12.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
