KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5886)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.330/13/2001.
Tárgy: a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. jogorvoslati kérelme a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. (2600 Vác, Argenthy Döme tér 1–3., képviseli: dr. Kimlei Zsuzsanna ügyvéd, 1064 Budapest, Rózsa u. 64., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet (5600 Békéscsaba, Gyulai út 18, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő részére mosodai szolgáltatás biztosítása (szállítás is) 2001. július 1-jétől számított 4 éves időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 12. számában, 2001. március 21-én ajánlati felhívást jelentetett meg nyílt eljárás lefolytatására, melynek keretében az ajánlatkérő részére mosodai szolgáltatás biztosítására kért be ajánlatokat a közbeszerzési eljárásban.
A szerződés időtartamát 2001. július l-jétől számított 4 éves időtartamban határozta meg. Az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy a mosandó textília várható napi mennyisége 1000 kg. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő teljes körű ajánlatot várt az ajánlattevőktől, a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét megengedte.
Az ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlattevők részére a közbeszerzési eljárásban. A dokumentáció tartalmazta az ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit, a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat, vállalkozásiszerződés-tervezetet és felolvasólapot.
Az ajánlati felhívásban meghatározásra került az ajánlatok elbírálásának szempontja, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok, súlyszámok és a részszempontokra adható pontszámok alapján:
részszempontok súlyszámok
– a szolgáltatás ára és az áremelés módja 20
– az egészségügyi szakmai igényekhez igazodó minőségi jellemzők 18
– a textília, forgási sebessége (a szennyes textília átvételétől a tiszta textília visszaadásáig eltelt idő órában) 10
– a szolgáltatás technológiai ismérvei 8
A részszempontonként adható ponthatár 1–10 pontig terjedt.
Ajánlatkérő a dokumentáció I/21. pontjában részletesebben is kifejtette a bírálati szempontoknál, hogy milyen ajánlati vállalásoknál, az értékelés fő hangsúlya miképpen fog alakulni.
Az ajánlatok bontására 2001. május 2-án került sor, amelyről készült jegyzőkönyv megállapította, hogy ajánlatot nyújtott be a Városi Önkormányzat Orosháza Kórháza, a Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt., és a kérelmező.
Az ajánlatok bontási jegyzőkönyve rögzítette, hogy egyváltozatú ajánlatot nyújtott be a Városi Önkormányzat Orosháza Kórháza és a kérelmező. Három változatban nyújtotta be ajánlatát a Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt.
Az ajánlatkérő Értékelő Bizottsága az ajánlatokat megvizsgálta, majd a közbeszerzési eljárás eredményét a 2001. május 21-ei eredményhirdetésen az alábbiak szerint állapította meg. Összességében legelőnyösebb ajánlatot a Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt. tette, I. változatú ajánlati ára 123,20 Ft/kg áfával. Érvénytelen ajánlatot nyújtott be a Városi Önkormányzat Orosháza Kórháza. Nem az ajánlati dokumentáció szerint adta meg az ajánlati árat az ajánlatában. A második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező adta 137,20 Ft/kg áfás árral.
A kérelmező a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújtott be az ajánlatkérő döntése ellen. A jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére, és ideiglenes intézkedésként alkalmazza a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint az ajánlatkérő 1., 2. és 3. részszempontnál alkalmazott értékelése nem megalapozott, jogsértő, a részszempontokra kiadott pontszámok nem arányosak. Az 1. részszempontnál megállapított pontszám nem arányos, álláspontja szerint a pontszámok közötti 40%-os különbség túlzott. A nyertes ajánlattevő nem nyilatkozott az ártartás mértékére, ezért álláspontja szerint az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítani az ajánlatát. A 2. részszempontnál nem az ajánlati vállalásokra tekintettel határozta meg a pontszámokat az ajánlatkérő. A 3. részszempontnál az ajánlati vállalások eltérőségére adott ajánlatkérői pontszámok nem tükrözik a százalékos különbséget. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését és sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdése is, mivel az ajánlatok értékeléséről készült összegzés nem tartalmazza azt, hogy milyen ajánlati vállalási tartalmi elemeket hasonlított össze az ajánlatkérő, és mely ajánlati árat hasonlította össze az ajánlatkérő a nyertes ajánlat kiválasztása szempontjából.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a jogorvoslati eljárásban a szerződéskötést megtiltotta 2001. május 28-án kelt D.330/5/2001. sz. határozatával.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy az összegzést indokolta az 1-es, 2-es és a 3. részszempontnál az ajánlati vállalások eltérőségét és azokat a főbb tényeket, amelyek alapján a nyertes ajánlattevőre esett a választása. Készített egy árvizsgálatot, mégpedig arra figyelemmel, hogy ugyan a nyertes ajánlattevő az ártartás mértékére konkrét százalékos nyilatkozatot nem tett, ezért különböző inflációs ráták figyelembevételével számította ki a 4 éves időtartamra vonatkozóan az ajánlati ár meghatározását, és ezt összehasonlította a kérelmező által tett ajánlati ártartás mértékével és így is a nyertes ajánlattevő tette a legelőnyösebb árajánlatot a 4 éves időtartamra az ajánlatkérőnek. A 2. részszempontnál a nyertes ajánlattevő ajánlata meggyőzőbb volt a textíliák szállítására, megőrzésére, mennyiség és minőségi szempontok alapján történő átadás-átvétel biztosítására, valamint a rendelkezett szolgáltatás felelősségbiztosítással. További előnyt jelent az, hogy gépi konténer fertőtlenítő használatával kedvezőbb megoldást nyújt, mint a kérelmező által megadott technológia, a konténerekre védőhuzat alkalmazása többletbiztonságot jelentett. A 3. részszempontnál a felhívásban szerepelt egy maximális 30 óra szállítási ciklusidő peremfeltételként, ezen belül tett ajánlati vállalást mind a nyertes, mind a kérelmező által ajánlott 18 óra/ciklusidő tartása már többletráfordításokat eredményez az ajánlatkérőtől, ezért számára 24 óra/szállítási ciklusidő volt a kedvezőbb.
Kérte a kérelem elutasítását.
A Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt. hivatkozott arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem lehet megállapítani abban az esetben, amikor bírálati szempontra vonatkozóan nem fedi az ajánlat vállalási nyilatkozata az ajánlatkérő igényét. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem sértette meg a közbeszerzési törvényt.
Az Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza hivatkozott saját érvénytelenségére, másrészt álláspontja szerint is az ajánlatkérő értékelése jogsértő volt 1-es, 2-es és a 3-as részszempontból, ezért e körben csatlakozott a jogorvoslati kérelemhez.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A jogorvoslati kérelem alaptalan abban a körben, amely szerint az ajánlati ár és az ártartás mértéke, mint 1. részszempont esetében a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Alapos viszont az 1-es, 2-es és 3-as részszempontra vonatkozó ajánlatkérői értékelés körében, mégpedig a nem arányos pontszámok kiosztása és az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeitől történő eltérésre vonatkozó ajánlatkérői értékelés körében.
Ajánlatkérő 1-es részszempont tekintetében a dokumentáció I/21. pontjában kifejtette, hogy a szolgáltatás ára és az áremelés módja bírálata során előnyt élvez az ajánlattevő, aki az intézménynél képződő szennyes textíliák 1 kg mennyiségére vonatkoztatott mosásszolgáltatási árat és a szolgáltatási ár emelésének mértékét a szerződés időtartamában az ajánlatkérő számára a legalacsonyabb árszinten biztosítja.
Ajánlatkérő értékeléséből vélelmezhetően megállapítható az, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati árai közül az első változatú ajánlati árat, azaz 123,20 Ft/kg áfás árat vette figyelembe, mivel ez volt számára a legkedvezőbb.
A kérelmező egyváltozatú ajánlati ára 137,20 Ft/kg áfával együtt.
A Dokumentáció IV/6. pontjának előírása szerint, az ajánlati árakat 2002. június 30-ig fixen adják meg, az áremelés 2002. július 1-jétől vehető figyelembe.
Az ajánlati felhívás 9. pontja is előírta, hogy az ellenszolgáltatás pénzbeli mértéke 2002. június 30-ig nem változhat, 2002. június 30-át követő időtartamra az ajánlattevő adja meg az áremelések módját. A nyertes ajánlattevő ajánlata 12. oldalán az utolsó előtti francia bekezdésben olyan vállalást tett, hogy 2002. június 30-ig fixnek tekinti az 1-es, 2-es és 3-as változatban meghatározott árakat, az azt követő időszakban minden év július 1-jei hatállyal a felek közös megegyezéssel alakítják ki az új árakat. Az árképzés során tekintetbe veszik az előző év KSH által közzétett inflációját, valamint az adott év egészségügyi kormányzat által meghatározott dologi kiadás mértékét.
A kérelmező szintén 2002. június 30-ig fixnek tekinti az általa egy változatban megajánlott ajánlati árát; 2002. július 1-jétől pedig több lépcsőben, az inflációs ráta 50%-a erejéig érvényesíti ajánlati árában az áremelés módját.
A vállalásokra, a nyertes ajánlattevő 10 pontot, kérelmező 6 pontot kapott.
A Döntőbizottság ajánlatkérő e részszempontú értékelésénél megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati vállalása közül az ártartás mértéke, az áremelés módjára vonatkozó nyilatkozata értékelhetetlen, mivel az áremelés módja tekintetében a felhívás 9. pontja szerint egyértelműen az ajánlattevőnek kellett volna nyilatkoznia akár összegszerűen, akár százalékos mértékben, és nem a közös megegyezésen alapuló meghatározással a 2002. június 30-át követő évekre vonatkozóan az ajánlati ár módosulását.
Ugyancsak megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő e részszemponton belül két értékelési elemet kellett volna, hogy értékeljen, viszont nem határozta meg az arányosítás mértékét, azaz azt, hogy az összesen adható maximális 10 pontból milyen százalékos részarányban értékeli az árat és az áremelés módját.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – mivel a nyertes ajánlattevő a két értékelési alszempontból egyikre nem tett konkrét ajánlatot, ezért ezen elemre pontot nem kaphatott volna – az ajánlatkérő számára 10 pontot nem adhatott volna. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során csak az ajánlatban szereplő vállalásokat értékelheti, az ajánlattevő helyett azt nem vállalhatja át, számításokat fikcióként nem állíthat fel. Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy maga végzett számításokat, továbbá azzal, hogy nem közölte sem a dokumentációban, sem a bírálat során, hogy az első bírálati szemponton belül a két alszempontot milyen arányban veszik figyelembe, megsértette a verseny tisztaságának elvét, azaz a Kbt. 24. § (1) bekezdését.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint: "A közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát."
A 2. részszempont az egészségügyi szakmai igényekhez igazodó minőségi jellemzők – ezen belül a bírálatnál előnyt élvez az ajánlat, amely az elszállítandó és a visszaszállítandó textíliák tisztaságának a felhasználási helyre való visszaszállításáig történő megőrzését, mennyiségi és minőségi szempontok alapján történő átadás-átvételét biztosítja. E részszemponton belül a nyertes ajánlattevő ajánlati vállalását azért értékelte kedvezőbbre az ajánlatkérő, mivel a szállítás során tiszta konténereket védőhuzattal látja el, továbbá rendelkezik szolgáltatás felelősségi biztosítással és dokumentálta a speciális fertőtlenítő berendezés alkalmazását. A kiosztott pontszám: kérelmező 9 pont, nyertes ajánlattevő 10 pont volt.
A Döntőbizottság összehasonlította az ajánlati vállalásokat, illetve a dokumentációban, ajánlati felhívásban előírt követelményeket és arra a megállapításra jutott, hogy az ajánlatkérőnek e részszemponton belül nem tett olyan előírást, hogy szolgáltatás felelősségbiztosítást is értékelni fog e részszempontnál, továbbá szintén nem volt előírás, hogy milyen konténerekkel, védőhuzattal, vagy a nélkül kívánja a szállítás teljesítését és ilyen speciális igényt a dokumentációban nem határozott meg. Így a kedvezőségi elemekre vonatkozó megállapításai, amelyre tekintettel az eltérő pontokat adta, nem megalapozott. A két ajánlat a vállalásokra tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint azonos értékű, egyébként a kérelmező ajánlata 6–13. oldaláig részletezi a szolgáltatás ismertetését, a 13. oldalon közli, hogy a tiszta textíliákat fertőtlenítő tehergépjárművekben és konténerekben szállítja ajánlatkérő csereruharaktárába. A nyertes ajánlatának 9. oldalán részletezi, hogy a tiszta textíliát szállító konténereket szállítás alatt védőhuzattal látja el, természetesen a védőhuzatok minden szállítás után fertőtlenítő mosásra kerülnek. Az azonos értékűségnek a pontszámok kiosztásánál is érvényesülni kell.
A 3. részszempontnál a mosás teljesítés határidejére vonatkozóan az ajánlatkérő közölte a dokumentációban, hogy a szennyes ruha átvételétől a tiszta ruha kórházba történő visszaszállításáig szempont bírálatánál előnyt élvez az az ajánlat, amely rövidebb teljesítési határidőt tartalmaz. A teljesítési határidőre vonatkozóan a felolvasólap V/4-es pontja ad legközelebbi útmutatást, melyet a szennyes ruha helyi átvételétől a tiszta ruha kórházba történő visszaszállításáig maximálisan 30 óra időtartamban határozott meg az ajánlatkérő. A kérelmező 18 órában, nyertes ajánlattevő 24 órában adta meg a szállítás határidejét, a pontszámok alakulása kérelmező esetében 10 pont, a nyertes ajánlattevő esetében 9 pont. Az ajánlatkérő értékelése a pontszám kiosztásánál a megállapított pontszám tekintetében nem arányos, mivel nem igazolja vissza az ajánlati vállalási időből fakadó eltéréseket. Az ajánlatkérőnek az érdemi észrevételében írtak, mely szerint a kérelmező által ajánlott 18 órás szállítási ciklus idő folyamatos tartása, szállítást fogadó kórház esetében második, sőt harmadik műszakos munkarenddel dolgozó átvevő személyt igényelhet.
Ez utóbbi a kórház számára nem célszerű akkor, hogy ha egy műszakos munkarendben is el tudja látni a textilfogadási feladatot.
A Döntőbizottság ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő szintén nem határozta meg a dokumentációban az erre vonatkozó speciális igényét, nevezetesen, hogy a számára 30 órás ciklusidőn belül melyek azok a ciklusidők, amelyek vállalása számára kedvezőbb.
Egyebekben a kérelmező is és a nyertes ajánlattevő is biztosította azt a lehetőségét, hogy a szennyes ruha átvételekor rendelkezésre bocsát megfelelő személyzetet, így kérelmező 2 főt, nyertes 1 főt, aki segítséget nyújt a kórház személyzetének a szennyes ruha átvételében.
Összegezve: a Döntőbizottság tehát megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1. részszempont körében olyan ajánlati vállalást is értékelt a nyertes ajánlattévő esetében, amely értékelhetetlen volt a nyilatkozata az ártartásra vonatkozóan, továbbá a kiosztott pontszámok nem arányosan kerültek megállapításra, arra való hivatkozással, hogy mivel az 1. részszempont két értékelési alszempontjánál az ajánlatkérő nem határozta meg azok százalékos részarányát ezért az ajánlati vállalásokra tekintettel e részszempontnál kiadott pontszám nem fedi azok tartalmát.
A 2. részszempontnál olyan ajánlati elemeket vett figyelembe ajánlatkérő, amelyre vonatkozóan a dokumentációban speciális igényét nem határozta meg, majd az ajánlati vállalásokra figyelemmel, nem azonos mértékben osztotta ki a pontszámokat.
A 3. részszempontnál az értékelésnél figyelembe vett speciális igényeket a dokumentáció nem tartalmazta és e részszempontra vonatkozó ajánlati vállalásoknál viszont a pontszám kiosztásakor figyelembe vette.
A fentiekre figyelemmel a Kbt. 55. § (6) bekezdés megsértését is az ajánlatkérő terhére meg kellett állapítani.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A 4. részszempontra vonatkozóan a kérelmező az ajánlatkérő értékelését nem vitatta, erre figyelemmel a Döntőbizottság annak érdemi vizsgálatát mellőzte.
Megalapozott továbbá a kérelem abban a részében, hogy az összegzésből nem derült ki az, hogy az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattételre figyelemmel, melyik ajánlati vállalását vetette össze a nyertes ajánlattevőnek és értékelte azt. Ugyancsak az egyes részszempontokhoz adódó ajánlati tartalmi elemek feltüntetése sem történt meg az összegzésben, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a megsértését is kimondta, mely szerint: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Döntőbizottság alaptalannak minősítette a kérelmező azon felvetését, miszerint a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett azáltal, hogy az ártartás mértékére nem tett egyértelmű nyilatkozatot a felhívásnak megfelelően. A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempontnál érvénytelenségi tényezők nem jöhetnek figyelembe, legfeljebb csak értékelhetetlenségi tényezők, amelyet ajánlatkérő a pontszám kiosztásánál és az ajánlati vállalások tartalmi elemeinél vehet figyelembe.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 4.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
